Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1935. július (31. évfolyam, 153-178. szám)
1935-07-02 / 153. szám
p,de rendetlen, vérnyomás .mutatkoznak, ilkül megsereggel éhtermészetest iszik. Szivtegállapitották ivbilenyásnál is egykellemesen í'nepség. Vasáraegtöltötték a Szent István ' egy lelkűket más szebbnél- i és pompás Lajosné !ciklo*sinyekkel igaolyan kedélyék lakos - közbecsülés jjit Bájosak megmozdulá seket, györkés izzó ha* s bizony ott igon, amikor ég elszakadt ig. A műsor könyörködtető torlatokat oly ,’égezték a ki' nőtteknek is ejezésül igen ’tett, amikor ' ; nagy piros / intötték a 25 sovónénit 25 S'l szórakoztatja ’ mindenki legsere. Vargáné ezre hallgatta a aki maga is meg ázados évforduneplésébe igaz ; bele úgy a a kedves vendében a kedves működésében észesülhessen s lelkébe az Isten a aszeretet szent ntjük a jubiláló ddogság kisérje A szép munkáés óvónő iránt és a kedves-emzetiben Beny -órával. Benyhe igyar nótának en megkedveltei, julius 7 én 'test keretében "zönség elé. Az nek ígérkező eház kerthelyi- A közönség a sör és fagy nótaműsort a Landi és Jeneke és Csóriel ítél a Balaelőadásban a ten jegyváltó nzációnak az s a második ő szülők menszére szerdán a városházán zobájában. Teii 2lvasások. 12.05: .óra. 1.30: Szik- Asszonyok ta,ünk, hol nyaral' igyetemi rktaár Rezső—Balázs ■ sora. 6.20: Sétan. Hevesi Anda Klára hegedül lágyan él a halár egy. tanár kópa felett. 2. 25: Hirek. 9.45: akut zenekar, közi Béla cigány kete Pál énekel. máriát a Braunn délután 5 óra•sti Vigadóban, irt. Tanítás esetenként délután ők a tanfolyam vám alatt, azontúlon. „Amikor a gyorsíró ir. templomot épít a magyar nyelvnek 11 Lelkes hangulatban alakult meg vasárnap délelőtt a „Hódmezővásárhelyi Gyorsírók és Gépírók Társasága“ . Traeger Ernő miniszteri tanácsos, kormánybiztos jelenlétében Az új egyesület Kun Béla képviselőt választotta meg elnökévé Kedves ünnepélyes szint öltött vasárnap délelőtta városháza közgyűlési terme amelynek padsorait ezúttal nem városatyák töltötték be, hanem a városnak fiatalsága, hölgyek és fiatalemberek, a jövő reménysége, az ifjúság vonult ki, hogy jelen legyen ennek a városnak legújabb kulturális megmozdulásánál, a Gyorsírók és Gépírók Társaságának megalakulásánál. Erre az alkalomra eljöttek hozzánk a fővárosi gyorsírási életnek szellemi vezére, dr Traeger Ernő miniszterelnökségi miniszteri tanácsos a gyorsirási és gépirási ügyek m. kir. kormánybiztosa, dr Nesz Gyula parlamenti gyorsirodai tanácsos. Bálint Antal az Irodai Gépírókat és Gyorsrókat Vizsgáló Országos Bizottságnak az elnöke, továbbá Eckert Elek szegedi felsőkereskedelmi iskolai tanár, a Szegedi Gyorsírók Egyesületének képviseletében. Adameszk Valéria a szentesi gyorsírók képviseletében. A Makói Gyorsírók Egyesületének távolmaradását táviratilag mentette ki és a testvéregyesület jókivánatait tolmácsolta dr Bánffy József, a Makói Gyorsírók Egyesületének elnöke, ugyancsak kimentették más elfoglaltságuk miatt az orosházi gyorsírókat is. A díszközgyűlésen a fővárosi és vidéki vendégeken kívül megjelent a város társadalmának szine-java, a különböző egyesületek, testületeknek vezérférfiai. A város magisztrátusának képviseletében Endrey Béla polgármesterhelyettes, Nagy Gábor főjegyző, dr Fejérváry Bertalan tanácsnok, dr Simon József tanácsnok, dr Patócs István helyettes főszámvevő jelentek meg, míg az Ipartestület képviseletében Gábor István ipartestületi titkár és a különböző tanintézeteknek az igazgatói vettek részt városunk új egyesületének megszületésénél. A díszközgyűlést fél 11 óra után nyitotta meg dr Darabos István tb. tanácsnok bevezető szavai után az egyhangú lelkesedéssel elnökké megválasztott Kun Béla országgyűlési képviselő, aki nagy hozzáértésről és szakértelemről tanúskodó lendületes szavakban köszönte meg a díszközgyűlésnek az iránta megnyilvánult osztatlan szeretetteljes bizalmát. Kun Béla képviselő keresetlen szavakban üdvözöte a fővárosi vendégeket és a vidéki testvéregyesületeknek a kiküldötteit, majd rátérve a díszközgyűlés öszszehívásának céljára és a megalakítandó új egyesület kulturális célkitűzéseire, többek között a következőket mondotta: — Köszönöm azt a bizalmat, amelyet nekem elnökké való kinevezésemre előlegeztek. Teszem ezt azért, mert olyan céloknak a munkálására lettem ezáltal hivatva, melyre politikán kívüli feladataimnál fogva is el vagyok kötelezve. Nekem a nemzeti kutúra szolgálatában mindazt teljesítenem kell szívvel, lélekkel, ami összeforr énemmel és összeforr minden magyar polgárnak az énjével. Hódmezővásárhelyen kultúrárólbeszélni nem új dolog, nemcsak múltbaszálló emlékezés jogán, nemcsak nehéz idők között hanem a jelen valóságban is beszélhetünk arról, hogy a nemzeti kultúrának alapjában véve munkásai voltak és munkásai jelenleg is Hódmezővásárhelynek nagynevű fiai. Most is, amikor a Gyorsírók és a Gépirók Társasága megalakul, az erkölcsi hagyományhoz méltóan, Vásárhely fiainak szivéből lelkéből felbuzog a kultúra iránti lelkesedésnek üdítő forrásvize. Hódmezővásárhely sok nagynevű férfiút és művészt adott, az egész világnak. Hódmezővásárhelyen a festészetet, a szobrászatot nemcsak műkedvelők gyakorolták, nemcsak szárnylobogtatást végzők voltak itt, városunk falai között, országos nagyságok nőttek fel, mint Pásztor János, Tornyai János, Endre Béla, Rudnay Gyula, László Fülöp, aki jelenleg Angliában szerzi a nevet a magyar hazának, aki néhány évtizeddel ezelőtt Vásárhelyen Pohn József fényképészeti műtermében végezte az alapgyakorlatokat. Azóta úgy a dalköltészet, úgy a dalárdás élet terén voltak úttörők, vezető bajnokok, nagy, szép egyesülések, mint a filharmonikus zenekar a néprajzi múzeum. Minden olyan gyökérszál, amely a vásárhelyi anyatalajba ide van kötve, kibontakozást talál ebben a városban és Hódmezővásárhely megértő társadalma mindenkor ott volt a kulturális mozgalmak mellett erkölcsi téren és anyagi áldozásával. Ki hitte volna, hogy a kultúrának, a tudománynak, a művészeinek részesei lesznek a gyorsírók és a gépírók is, akik pár esztendővel ezelőtt még igen gyér számmal voltak, ma már képesítést száznál többen nyertek. Ezt az úttörő munkát a gépírás és gyorsírás hódmezővásárhelyi harcosa dr Darabos Isván végezte el és nevelte fel ezt a lelkes gárdát (taps). Üdvözlöm azt a Darabos Isvánt, akinek a Társaság megalakítására irányuló megemlékező cikke után lapunkban Praedestináció címen elhunyt édesatyjáról emlékeztünk meg, aki pedig a dalkulturának nemcsak Vásárhelyen, hanem messze földön híres művelője volt és akit ez a város olyan korán vesztett el, akinek nagy kulturérzéke, a szép és nemes iránt való fogékonysága most más téren, a gyorsírás és gépirás fejlesztése terén ugyan, de egy és ugyanazon magyar nemzeti kultúra szolgálatában az ő lelkéből lelkedzett fiának munkálkodásában bontakozik ki. — Üdvözlöm fővárosi vendégeinket, régi ismerőseinket, akik nekem részben az ország fővárosában lefolytatott gyorsirási és gépírási vizsgák révén barátaim Bálint Antal főtanácsost, Irodai Gépirókat és Gyorsírókat Vizsgáló Országos Bizottságnak az elnökét. Parlamenti kedves ismerősömet Nesz Gyula dr gyorsirodai osztálytanácsos tisztelt barátomat, a Gyakorló Gyorsírók Társaságának elnökét, akinek neve Budapesten fogalom és az országban mindenütt, ahol a gyorsírás kultuszát szeretettel ápolják, ismerik az ő nevét a versenyek rendezésével kapcsolatosan, aki magas vezető tisztében is szerényen csak egyszerű munkása igyekszik lenni a gyorsírásnak. — A szegedi felsőkereskedelmi iskola kiváló tanárát Eckert Eleket, aki Széll Gyula tisztelt barátom megbízásából jött közünkbe, hogy ott a szegedi Gyorsírók Társaságának üdvözletét és a Gyorsírás és Gépírás Tanítókat Vizsgáztató Bizottságnak az üdvözletét hozta. A kulturkapcsolatok Hódmezővásárhely és Szeged között ily módon is megvannak. Kun Béla beszédének további során rámutatott arra az óriási fejlődésre amelyet az egységes magyar gyorsírásnak 10 évvel ezelőtt, történt bevezetése idézett elő. ismertette, hogy ezelőtt 200 szótagnak az írása különleges készséget és tehetséget feltételezett, ma már egész hétköznapi dolog a 300—400 szótagos rekord teljesítmény, amelyet a gyorsírók ma már számosan elértek. A gyorsírásnak ezt a hatalmas fejlődését nyomon követte a gépírásnak a technikája, amely a tízujjas gépírási rendszerrel ma már a legnagyobb gyorsaságot is, a 200 szótagot elérte. A gyorsírás ezelőtt csak mesterség volt,, ma már — művészet. Az elröppenő gondolat lerögzítésének művészete! Művészetté tette ezt az írást dr Radnai Béla, a gyorsírás megalkotója és Traeger Ernő miniszterelnökségi tanácsos, aki a kormányhatalomnál kivitte a gépírásnak és a gyorsírásnak legszélesebb körű alkalmazásának elrendelését. Átlátták, hogy ha nemzeti kultúra nincs, akkor nincs nemzet, nemzet nélkül nincs haza, haza nélkül nincs magyarság, — fejezte be nagy taps mellett szavait Kun Béla képviselő, akit percekig ünnepelt a díszközgyűlés közönsége. Ezután a város magisztrátusa nevében Endrey Béla polgármesterhelyettes a következő üdvözlő beszédet mondotta: — Úgy érzem, hogy minden, a kultúra iránt érzéssel bíró embernek arra kell törekednie, hogy azok az értékek, amelyek megvannak bennünk, azok az értékek, amelyek emelik városunk hírnevét, azokkal minden vonatkozásban szolgálatot tehessenek ifjaink a nemzetnek. Úgy érzem, hogy ennek a csonka hazának legnagyobb értékét azok a polgárok képviselik akik hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy a mai gyorsan száguldó élet minél egyöntetűbben, minél biztosabban haladhasson előre. Úgy érzem, hogy az egész világot az egységes írás, egységes ügyvitelnek eszméje hatja át s az élet nem nélkülözheti a gyorsírókat és a gépírókat. Én, mint a közigazgatásnak egyik vezető tisztviselője érzem, tudom, hogy gyorsírók nélkül közigazgatás nem lehet. De itt látom a helyi iparosok, kereskedők képviselőit is és kizártnak tartom, hogy ők is gyorsírók nélkül dolgozni tudnának. Egy szép nekem a gyorsírók és gépíróknak a gárdájában és pedig az, hogy megértik mindenben a mai életnek szavát. Endrey Béla polgármesterhelyettes beszédének további részében azt mondotta, hogy a mi városunk régi büszke magyar város, amelynek vannak katonái, akik megértették mindig a hazafias célokat, így a gyorsirók is megértik a hazafiasság szellemét és a vásárhelyi gyorsirók és gépirók szivük, testük és lelkük minden magyarságával ennek a magyar életnek, ennek a magyar hazának a javára dolgoznak. (Éljenzés és taps.) Vitéz Kozma György dr a Társadalmi Egyesületek Szövetségének kerületi elnöke hangsúlyozta, hogy a megalakulás pillanatában a TESz sem térhet ki ennek a nemes kulturmozgalomnak pártolása elől. Ezután Kun Béla országgyűlési képviselő szavaiba kapcsolódva a gyorsírás és a gépírás kulturális és nemzeti célját fejtegette. A gyorsirók, mondotta a nemzeti gondolat katonái, amelyben összeforrnak a többi társadalmi egyesületekkel. Ezután Bálint Antal és Nesz Gyula úr megköszönték a hozzájuk intézett üdvözlő szavakat és tolmácsolták úgy a Magyar Gyorsirók Országos Szövetségének, mint a Gyorsírónak Szövetségének üdvözletét. Majd Eckert Elek felsőkereskedelmi iskolai tanár a szegedi Gyorsirók Egyesületének nevében köszönte meg az üdvözlést. Az üdvözlések után dr Darabos István tb. tanácsnok a megalakulandó társaságnak az alapszabályait ismertette, amelyet a közgyűlés változtatás nélkül elfogadott és az egyesületet megalakultnak jelentették ki. A tisztikart a következőképen választották meg: díszelnökök: leveldi Kozma György dr főispán, dr Traeger Ernő miniszterelnökségi tanácsos, dr Radnai Béla szakiskolai igazgató, az egységes magyar gyorsírás megalkotója, Bálint Antal főtanácsos, az Irodai Gépirókat és Gyorsírókat Vizsgáló Országos Bizottság elnöke. A társaság elnökévé Kun Béla országgyűlési képviselőt választotta meg. Társelnökök lettek: Endrey Béla polgármesterhelyettes, dr Nesz Gyula gyorsirodai tanácsos, vitéz dr Kozma György kir. közjegyző, alelnökök, Varga Dezső főgimnáziumi igazgató, Falábú Dezső főgimnáziumi tanár, Körtvélyessy Károly polgári fiúiskolai igazgató, Domokos Sándor polgári leányiskolai igazgató és Tölcséry Margit leánylíceumi tanárnő, ügyvezető alelnökök: dr Darabos István tb. tanácsnok, főtitkár, Hovanyecz Ferenc banktisztviselő, titkárok: Imre Péter joghallgató, Fazekas József banktisztviselő, Dániel Erzsébet a ■Kokron-cég tisztviselőnője, jegyzők: Pető Sándor egyetemi hallgató, hírlapíró, Bánffy Teréz, Imolya Lidia gépíró és gyorsíró nők, Juhász Imre gépíró és gyorsíró, főpénztáros: dr Vetró Emil ügyvéd, pénztárnok: Császár József banktisztviselő, ellenőrök: Varga Dezső városi tisztviselő, dr Sarkady Ferenc banktisztviselő, ügyész, ifj. dr Csáky Lajos tb. városi főügyész, szakoktatói vezetők: Jakabffy Judit, Imre Péter joghallgató, könyvtáros: Schwáb Berta gépíró és gyorsírónő, háznagy: Hojtsi István városi kiadó. Ezek után választmányt, a versenyrendező bizottságot és a számvizsgáló bizottságot, valamint a fogadóbizottságot alakították meg. Majd Bálint Antal a gyorsírás és gépirás kenyérkereseti jelentőségéről tartott értékes előadást, míg Nesz Gyula dr parlamenti gyorsirodai tanácsos az irodák racionalizálása címen, nagy tetszés mellett. Hódmezővásárhely, Isze. július 2. Kedd. ARA 6 PILLÉR Előfizetési ár helyben Negyedévre 5. — P Félévre 10. — P. Vidékre. Negyedévről 8 — P Teleioarzámi 79. FÜGGETLEN POLHRI NAPILAP XXXI. évfolyam. 153. szám. jelesül mikenin és lap)tulajdonosi KUN BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér teleipornámi 79. Kun Béla üdvözli Traeger Ernő dr. miniszterelnökségi tanácsost Az előadások alatt érkezett a terembe dr Traeger Ernő miniszterelnökségi tanácsos, akit a közönség viharos tapssal fogadott. Az előadások után Kun Béla képviselő köszöntötte a kormánybiztost a következő szavakkal: — Belső lelki örömmel teszek eleget, amikor itt Traeger Ernő miniszteri tanácsos urat (taps) a gyorsírás országos kormánybiztosát városunkban üdvözölhetem. Traeger Ernő neve az egész országban az összes gyorsírók körében fogalom. Tudjuk, hogy azt a munkát, amelyet Radnai Béla megkezdett, hivatalos vonatkozásban Traeger Ernő úr pártfogolta, ennek az alapvető munkának ő adott és adatott, szárnyakat, neki lehet köszönni, hogy a gyorsírás iránti érdeklődést elergedni sohasem engedte. Ott volt szívvel, lélekkel az egységes magyar gyorsírás harcosainak táborában és ahol ő van, ott győzelmet kell aratni, így is történt. 10 esztendeje annak, hogy a magyar gyorsírás megindult hódító útján de ő nem sokkal azután a gyorsírás országos kormánybiztosává neveztetett ki. Azelőtt már kis gimnazista korában a soproni evangélikus lyceumban a harmadik osztályban aranyat nyert és a vitatásból már negyedik gimnazista korában levizsgázva kitüntetést nyert. Sok irányú elfoglaltsága mellett, mindig tud időt szakítani a gyorsírás ügyének és ki hitte volna, hogy az egykori, kis soproni diáknak a sors döntő szerepet juttat a háború után azzal, hogy a miniszterelnök úr a pinkafői községei visszacsatolásának ügyével őt bízta meg . Traeger Ernő miniszteri tanácsos a magyar nemzetnek nagy szolgálatokat tett, amikor a nyugat magyarországi falvakat Csonkamagyarországunkhoz népszavazással odacsatolták, ő a magyar nemzeti állameszmének a magyar géniusznak, a magyar hazának szolgálatában áll mindenkor, áldja meg ezért, a magyarok Istene mind a két kezével. (Hosszantartó taps és éljenzés.) Traeger Ernő dr. miniszterelnökségi tanácsos beszéde Kun Béla nagyhatású üdvözlő szavaira Traeger Ernő úr kormánybiztos a következő gondolatokban gazdag, nagyszabású beszédben válaszolt: — Néhány nap óta nemcsak itt, ezeken a magyar kalásszal ékes rónaságokon, hanem ebben az országban szerte szét mindenütt megindult az aratás. Megsu- Kirakataink, bemutatják Önnek a célszerű és kellemes nyári viseletét Női, férfi és gyermek fürdő ruhák, fehérneműek, divat keztyük, sport ingek, harisnyák, trikók és zoknikban, melyeket előnyösen szerezhet be a KOKRON szakézletben