Vásárhelyi Ujság, 1922. július-szeptember (2. évfolyam, 148-224. szám)

1922-07-01 / 148. szám

2 Az őrlelés új rendje. Az új őrlési adórendelet július elsején életbe lép. Az őrlési adó tárgyában az elmúlt ter­més­etre a kincstár és az egyes mal­mok között fennállott szerződés e hó végén lejár s július 1-én új rendelkezé­sek lépnek életbe, amelyekkel az őrlési adószázalék is megváltozik. Az erre vonatkozó miniszteri rendeletet az aláb­biakban adjuk: A kormány az őrlési adó százalékának az 1922. évi július hó 1-től kezdődőleg, őrlésnél és hántolásnál 15 százalékról 10 százalékra, illetve darálásnál 8 százalék­ról 6 százalékra való leszállítása iránt a nemzetgyűléshez törvényjavaslatot ter­jesztett be. Erre a törvényjavaslatra való tekin­tettel, július hó - től kezdődőleg minden malom az őrlés vagy hántolás végett behozott gabonaneműekből azok 10 szá­zalékát, a darálás vagy egyéb feldol­gozás végett behozott gabonaneműekből pedig azok 6 százalékát tartozik termé­szetben visszatartani és az államkincstár részére ugyancsak természetben beszol­gáltatni, azon felül pedig az őröltető félnek porlisért őrölésnél ón hántolásnál legfeljebb másfél, darálásnál pedig fél százalékot számíthat fel. A malmok a gabonagyüjtési kirendelt­ségek részéről az 1921—22 termés évre rendelkezésükre bocsájtott malomnapló­­ivefe­t és elszámolási jegyfüzeteket ez évi június hó 80 napja után nem hasz­nálhatják, hanem kötelesek az illetékes gabonagyüjtési kirendeltségnél e rendelet kibocsátásától kezdve beszerezhető új nyomtatványokat használni. Az 1922. évi július hó­­ én, a ma­lomban tároló összes gabonaüzletek az őrlési adó lerovásának kötelezettsége alá esnek, az őrlemény üzletek azonban úgy tekintetnek, mint amelyek után az őr­lési adó már le­rovatott. Ennek meg­felelően az 1922. évi július hó 1-én tar­tozik a malom minden a telepén tároló akár saját, akár idegen tulajdont képező gabonakészletet a malomnapló ivén és az elszámolási jegyfüzetben bevezetni, még pedig saját tulajdont képező kész­leteket pedig tulajdonosok szerinti téte­lenkint külön-külön. Annak igazolására, hogy ez évi julius­­ hó 1-én­­milyen őr­lemény­készletek tárolnak a malomban, tartozik a malom az 1922. évi julius hó 1-én az őrleménykészleteket is a malom­­naplóívbe és az elszámolási jegyfüzetbe bevezetni. Feldolgozás alatt lévő tételek is gabo­nának tekintendők, őrlési adó lerovásá­nak kötelezettsége alá nem eső őrlemé­nyeknek, tehát csak a teljesen kész, szállításra készen álló őrlemények ve­endők. Az 1921—1922 termésév folyamán kiadott csereőrlési és egyéb engedélyek július hó 20-án hatályukat vesztik. — GAZDÁK, fööldmivesek, fizessetek elő és hirdessetek a „Vásárhelyi Ifjság­ban. Szénát gyapjút veszünk bármily nagy mennyiségben legmaga­­­­sabb napi áron.== Széna tőzsdei értékesíté­­­sét lebonyolítjuk jutányos ====== dijért. . Mezőgazdasági B.-T. Andrássy­ utca 16/a. szám. Gabonagyűlések a külterületen. Mindenütt lelkes a hangulat. A Gazdasági Egyesület ga­bonaakciójával kapcsolatosan szerdán délután Csókáson, csütörtökön pedig Gorzsén, Répásháton, Gyulaparton, Bod­záson és Mártályfeketehalmon voltak gyűlések, melyeken a Gazdasági Egyesület részéről Molnár István, P­á­l János C­s­e­r­n­a­i Mátyás, Balogh Sándor és K­ö­p­ö­s­d­i Ödön vettek részt. A gyűléseken mindenütt igen nagy­számban jelentek meg a gazdák s lel­kesen csatlakoztak ahhoz a mozgalom­hoz, melyet a Gazdasági Egyesület meg­indított s melynek az a célja, hogy a gabonaértékesítés a közvetítő kereskede­lem kizárásával történjen meg, mert ennek áldásos hatása érezhetővé lesz a jövőben. Ki szerveszkedik a nincsetlenek ellen? A gabonaértékesítés körül. A Gazdasági Egyesület kül­területi útjával kapcsolatosan híresztelik, hogy mi, termelők a nincsetlen munká­sok és más társadalmi osztályok elen szervezkedünk. Jellemtelen ember az, bárki legyen is, aki ilyet mer állítani. Ha ezek az urak meg akarnak győ­ződni a valóságról, jöjjenek el a gyűlé­sünkre, ott meghallhatják a beszédeket,s akkor bizonnyára másképen is fognak gondolkozni. Törekvésünk az, hogy egymást felvi­lágosítsuk a felől, hogy az általunk egy évben egyszer termett gabona ne lehes­sen közpréda, ne történhessen meg az, ami megtörtént a múlt évben, amikor a búzát 800—1200 koronáért összeszedték, azután 4000 koronára felhajtották s en­nek következményeként a kenyér ma már ötven korona. Én, aki visszaemlékezésem folytán eléggé ismerem a nincsetlen éle­tet, tagadásba veszem azt, hogy a mai nagynak mondott fizetésekből és napi­díjakból elegendő kenyeret lehessen venni. Ennek azonban nem mi vagyunk az okai. Tudom azt, hogy van néhány ember, ki vagyoni állásánál fogva nem volt kénytelen eladni a gabonáját és számottevő készlettel rendelkezik, azon­ban a termelők 80 százaléka még újkor eladta azt, sőt olyanok is vannak, akik pénzen vett kenyérrel élnek. Ezekre való tekintettel hívjuk fel a gazdatársaink figyelmét arra, hogy ne hagyják magukat 1922. évi termésükből újra kiforgani, mert a tisztességtelen kereskedelem, ha újra összekapkodja a gabonát bármilyen áron, azután majd fel fogja hajtani az árakat és a fogyasztót a termelőre uszítja. Kifejezést adunk gyűléseinken annak is, hogy kívánjuk az igazi ellátatlanok egész évre való kedvezményes ellátását, nem szűkreszabott dekagrammok szerint, hanem elegendő mennyiségben, mert csak akkor lehet béke, rend és nyugalom, ha minden­napi kenyerét minden egyes ember be is szerezheti. Hogy a kedvezményes ellátás semmi különösebb akadályba nem ütközik, arra nézve elég fedezet lesz az általunk, ter­melők által beadandó vagyonváltság, amit buziban kell nekünk telje­lteni. Ha a beadott vagyonváltsági búzából a kor­mány ellátja az igazi ellátatlanokat, ak­kor bátran megengedheti a teljes szabad­­forgalmat és ez esetben nem lesz tovább talaja a láncolásnak és a panamázások­­nak. Köpösdi Ödön. A pesti gabonaárak. A tőzsdetanács mai hivatalos jegy­zése a következő volt: Tiszavidéki búza 3850—3875, dunántúli 3825—3850 pest­megyei 3825—3850, rozs 3050—3100, takarmányárpa 3600—3650, sörárpa 3700—3850, zab 3700—3800, tengeri 3750—3800,korpa 2250—2275 korona száz kilogrammonként Budapesten. ­ Vásárhelyi Újság A piac árai. A tegnapi piac meglehetősen nagy for­galmú volt, az árak, az apróljószágot kivéve, emelkedő irányzatot mutatnak. A borjú ismét elérte, sőt meg is ha­ladta a száz koronát, ugrott a kövér sertés ára is. Egyébként hivatalosan a következő árakat jegyezték fel: fázott sertés sovány sertés marha bárány juh borjú koronáért kelt kilónként. A választási malac darabjáért 500—600 koronát fizettek. A tojás darabjáért a szedők 1 10 koronát fizettek. A baromfipiacon­­ bízott liba 170—180, tyúk 80—90, koronáért kelt kilónként. A rántani való csirke párját 140— 220 koronáért vették. 150-170, 95—100, 55—60, 82-92,­­ 62—70, 95-108 A vásárhelyi vendéglősök a sörgyárak ellen. Elment a tiltakozás. A sörgyárak merénylet számba menő áremelése megmozdította a vásárhelyi vendéglősöket. A vendéglős szakosztály szerdán dél­után Nővé Sándor elnöklete alatt gyű­lést tartott. A gyűlésen a horribilis áremeléssel kapcsolatban felhozták, hogy a fogyasz­tás minimálisra csökkent, ahol naponta 4—5 hordó sört adtak el, alig fogy 40—50 pohár, úgy hogy csapolni se ér­demes. A szakosztály határozatából kifolyólag megkeresték az Országos Vendég­lős Ipartársulat elnökségét s arra kérték fel, hogy befolyásával és erkölcsi súlyával akadályozza meg a sörgyárosok uzsorákodását. Az átirat már tegnap el is ment. Itt említjük meg, hogy a sörgyárosok áremelésével már foglalkozik az Orszá­gos Árvizsgáló bizottság is és minden remény meg­van arra, hogy az áremelés nem lesz állandó, mert ez esetben­­le kell mondani a sörivásról és a gyáros urak megihatják, amit főztek.. SZÍNHÁZ. Szombat: Carmen (A. bérlet.) Vasárnap délután : Tücsök Matyi utazása. Vasárnap este: Paraszt kisasszony (Bérlet szünet.) Rendőri riportok. Most már meg libát lopnak. Megdézsmálták a városi kertészet melegágyainak üvegtetejét. Eddig Vásárhelyen a tyúklopás volt divatban, most azonban az ismeretlen tettesek jövedelmezőbb foglalkozás után láttak: beálltak libatolvajnak. A múlt­koriban már megírtuk, hogy a libákra vetették rá magukat a tolvajok és most egy újabb libalopásról kell beszámolnunk. K­r­u­z­s­­­i­c­z Jánosné Szent István u. 14 szám alatti lakos tegnap reggel pa­naszt tett a rendőrségen, hogy a háza előtt­i békésen a legelésző libái kö­zül kettőt elloptak. A lopás tegnapelőtt történt. A panaszos által bejelentett kár ezer korona. A rendőrség a feljelentés kapcsán a libatolvajok kézrekerítésére minden szükséges lépést és intézkedést megtett.* Tegnap K­a­­­e­r­­­é­b­er Gyula városi kertész bejelentette a rendőrségen, hogy hogy tegnapelőtt éjjel ismeretlen tettesek a város kertészetében lévő melegágyak üvegtetejéről több üvegtáblát loptak el. A kár körülbelül 2500 korona. A rend­őrség a nyomozást megindította. HÍREK. — Előfizetőinkhez. Az év­negyedre való tekintettel tisztelettel felkérjük előfize­tőinket, hogy előfizetésüket megújítani szíveskedjenek s az előfizetési dijakat a ki­­adóhivatalba küldjék be. — Egyben felkérjük különö­sen a gazdákat, akiknek ér­dekében tartjuk fenn la­punkat , akiknek a jelen és jövőbeni társadalmi és politikai elhelyezkedésük folytonos és lankadatlan szolgálatát tűztük magunk elé célul abban a meggyő­ződésben, hogy a gazda­­társadalmon keresztül kell felépülnie az új és nagy Magyarországnak,­­ hatha­tósan támogassák törekvé­sünket, mert ezzel csak ma­guknak használnak s a ma­guk jól felfogott érdekeit szolgálják. Olyan idők kö­vetkeznek a közel jövőben, melyek súlyos terheket hoz­nak s ha nem lesz a gazda­társadalom kezében fegyver, melylyel védekezhet, mely­nek hasábján bajait, sérel­meit megtárgyalhatja, or­voslást követelhet, s meg­indul a visszafejlődési fo­lyamat, elkövetkezik az a régi idő, amikor a föld né­pét csak akkor látták meg s akkor kedveskedtek neki, mikor a szavazatára volt szükségük. Hisszük, hogy felhívásunk nem marad pusztába kiáltott szó s elő­fizetőink tábora ismét jelen­tékenyen emelkedni fog. — A városháza eseményei. A polgármesteri hivatalban Égető Ernő és Zsoldos Sándor dispenzációjuk alkalmából 150—150 koronát adomá­nyoztak a rokkant katonák javára. — Faragó Sándor tanácsnok előterjesz­tést tett a tanácshoz, hogy S­z­é­n­á­s­i Sándor rokkant katonát ideiglenes szol­gának nevezzék ki. — Rezes Sándor irodatiszt betegsége miatt hat heti szabad­ságot kért. — Gál Miklós fogalmazó két heti szabadságot kért. — A polgármester Varga Bálintot dijnoknak nevezte ki. — A belügyminiszter a hősök emléké­nek gondozására nézve rendeletet adott ki, mely tegnap megérkezett a tanácshoz is. —A Török István írnok a nyugdíjaz­tatására vonatkozó közgyűlési határozatot megfelebbezte. — Az ellátatlanok név­jegyzékébe leendő felvétel végett tegnap hárman adtak be kérelmet a tanácshoz. — A városi mérlegek gondozásra tegnap tartották meg az árlejtést. Egyedül K­o­n­c­z Béla tett ajánlatot, aki 26,500 koronáért hajlandó a városi mérlegek gondozására. — Vizsgák a jogakadémián. A jog­akadémián a második alapvizsgát tegnap egyhangú kitüntetéssel tette le Holosay Antal szerkesztő, sikerrel vizsgáztak: Borz Andor és N­á­v­a­y Lajos Makóról, illetve Földeákról.­­ Az Árvizsgáló Bizottság ezúton felhívja az összes ipari szakosztályok elnökségét, hogy árlapjaikat minden hó­nap 5-ig adják be százalékokban kitün­tetve, ha a munkálatnál az anyagot is adják, hány százalék abból az anyag ára, hány százalék a munkadíj és hány szá­zalék az üzemköltség és a haszon. — Időjárás. A Meteorológiai Intézet jelentése szerint túlnyomóan száraz, me­leg idő várható helyi zivatarokkal.

Next