Vásárhelyi Ujság, 1924. október-december (4. évfolyam, 117-156. szám)

1924-10-03 / 117. szám

Az Alföld mezőgazdasá­gának villamosítása. Az Alföld gazdasági fellendülésé­nek nagyon fontos tényezője volna az Alföld villamosítása. A dunántúli és a délvidéki gazdák a villamos energiának a mezőgazdaságban való fontos szerepét már régen belátták s ezeken a vidékeken a munkaerő pótlására már alkalmazzák a villa­mos energiát. A gazdálkodás három fő tényezője a föld, a tőke és a munkaerő s ez utóbbi elvégzésére nagyon sok vo­natkozásban a legkiválóbban alkal­mas a villamosenergia felhasználása. Talán elmondhatjuk, alig van még egy tényező, amely oly gyorsan és eredménynyel tudná az Alföld gaz­dasági életét előbbre vinni, mint a mezőgazdaság villamosítás. Minő költség és munkaerő megtakarítás az, azt azok tudják legjobban, akik azt már gazdaságukban alkalmazzák. Franciaországban törvényt hoztak­ a mezőgazdaságok villamosításának tá­mogatására. Ugyanilyen intézkedé­seket tettek Olaszországban is. Ma­gyarországon is van már készülő­ben törvényjavaslat a mezőgazda­ságnak villamos energiával való el­látásáról. A villamos energia felhasználható világításra és mint hajtóerő. Micsoda előny az, ha a ház, az esetleg gyú­lékony anyaggal teli padlás, továbbá istálló, pince, kamra villanyvilágítás­sal van ellátva. Mint hajtóerő a mezőgazdasági gépek hajtására (szecskavágás, darálás, vízhúzás, fa­­aprítás, cséplés stb.) használható. Legutóbbi pár év alatt Magyar­­ország községeinek mintegy 5-6 százaléka dolgozik már villamos energiával és dacára a mai nagy drágaságnak, nem riadnak vissza az építéstől és bevezetéstől, ami azt mutatja, hogy még ma is rentábilis. A kérdés, úgy amint Németország­ban, legkönnyebben szövetkezeti úton valósítható meg, amint ezt Magyar­­országon is már több község (saj­nos az Alföldön igen kevés akadt) megcsinálta. Egy nagy környék gaz­daérdekeltségének tőkeereje mindig képes arra, hogy egy ilyen vállako­zást teremtsen s ami nélkül pedig a mezőgazdaság iparosítása, inten­zívvé tétele el sem képzelhető. Legujjabban már villamos ener­giát használnak a takarmány füllesz­­téséhez, amely sokkal előnyösebb az összes eddigi eljárásoknál, kü­lönö­sen­ azért, mert a takarmányban le­vő értékes fehérje anyagot a felme­legítésnél nem használja fel. Ha a magyar gazdaközönség en­nek a kérdésnek a nagy horderejét, mező- és közgazdasági jelentőségét felismeri és gyakorlatilag megvalósí­tani igyekszik, akkor az Alföld me­zőgazdaságának legfontosabb felté­telét, haladásának legjelentősebb té­nyezőjét alkotta meg. Az országnak a nem tiszta magyar vidékein lakó földmivesek, mint a dunántúli, bács­kai, továbbá tolnai svábok, már sok­kal előbbre vannak a mezőgazdál­kodásban, mert könnyebben sajátí­tanak el és honosítanak meg modern gondolatokat. Az alföldi gazdakö­zönségének is rá kell lépnie erre a térre s akkor remélni lehet az Al­föld gazdasági fellendülését. Ez azon­ban csak nevelés, oktatás, szívós, kitartó munka árán érhető el. Gesztelyi Nagy László dr. Vi­da. Alaptőke egymilliárd. uinittai j'taanasMW in im mi mii i i iinriw inn un un­a r i ív—um....... M ,j .. ------------------- ggg §r V| y n g­rte ^ Z-----------1■ a cegre l A Gaz* g g gag ama nu • * Ijr gJL Vásárol garbonab­ienineket 2 asági Egyesül­et alapítása: * £ V 8COS1 «i0 Elfogad búza betéteket 1 IV., Deák Ferenc­ utca 17. sz. alatt (Rostás ház.) mmi I fin­'HV li'K­UVMFIill Telefötiszáim i 109. Hódmezővásárhely, 1924 október 3. péntek Gazdasági Egyesület és a Gazdasági Egyesület Hitelszövetkezete hivatalos lapja. Mezőgazdasági szaklap Megjelenik hetenkint háromszor. Főszerkesztő : Lázári Rezső Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gazdasági Egyesület titkári hivatala Telefonszám: 71. Tárgyalások a forgalmiadóhivatal újjászervezésére. Szükség van a beszüntetett három állásra is. A Vásárhelyi Újság már megírta, hogy a pénzügy igazgatóság Csorba Gáspár pénzügyi főtanácsost kiküldte az itteni forgalmiadóhivatal felül­vizsgálására és ezzel kapcsolatban az újraszervezési munkálatok meg­indítása végett. A főtanácsos tegnap fejezte be a több napot igénybevevő munkálatát, mielőtt azonban elutazott volna, fel­kereste még dr Fejérváry Bertalan tanácsnokkal — aki egyszersmind az itteni forgalmiadóhivatal felügye­lője is — dr Soós István polgár­­mestert és hosszasan tárgyalt velük a forgalmiadóhivatal átszervezéséről. A tárgyalások eredményéről — me­lyet azonban végleg jóváhagyni csak a közgyűlésnek van joga — az alábbiakban informálta tudósítónkat dr Fejérváry Bertalan tanácsnok: Csorba Gáspár pénzügyi főtaná­csos pénzügyminiszteri utasítással jött városunkba a forgalmiadóhivatal megvizsgálására és újjászervezésére. A pénzügyminisztérium ugyanis a forgalmiadóhivatalokat egységesen akarja megszervezni az egész or­szágban. Lehetőleg kvalifikált embe­reket kell alkalmazni, akik a közön­­séggel is megértően tudnak bánni. Mert a cél az, hogy a közönség zaklatása nélkül a legnagyobb bevételt érhessék el. A létszámcsökkentés következté­ben megürült három állásra itt szük­ség van, hogy a hivatal a követel­ményeknek megfelelőleg működtes­sék. Ez ügyben a belügyminiszter­hez kell fordulni a városnak, mert csakis miniszteri engedéllyel lehet új állást betölteni. Az adófizető közönség érdekében pénztárat kell a forgalmiadóhivatal­nál felállítani, mert nagyon kényel­metlen az, hogy a Szarvasban szám­fejtenek egy nyugtát s azt a város­házán kell befizetni. A három üres állást végzett em­berekkel kell betölteni, akik nem annyira a kerületi ellenőrzést vé­geznék, mint inkább a nagyobb adó­fizetők könyvvitelét tanulmányozzák állandóan. A vizsgálat eredményét, valamint az átszervezésre vonatkozó javasla­tát jegyzőkönyvbe foglalva a tanács elé terjeszti Csorba pénzügyi főta­nácsos, ahonnan aztán a közgyűlés elé kerül, majd az ügy végleges döntés végett. A legtöbb gyermekes család megjutalmazása a f­aluszövetség nyíregyházai kiállítása alkalmával A »Falu« Országos Földmives Szövetség Nyíregyháza városnak ju­biláns ünnepe alkalmával ott nagy­szabású és gazdag kiállítást rende­zett. A jubiláris ünnep minden napra előirányzott érdekes programmja, valamint a kiállítás érdekessége, gyönyörűsége a résztvevők és láto­gatók sokezer tömegét vonzotta oda.­­ A jubiláris ünnepségek programmja igen változatos volt. Szeptember 21-én, vasárnap d. u. 4 órakor a Faluszövetség egyke el­­­­leni pályázatának hirdetése került sorra. " A »Falu« Országos Földmives Szövetsége abból a meggyőződésből kiindulva, hogy az országra nézve minden termény között mégis a leg­értékesebb az emberpalánta, tehát a család, melyben bőséges a gyermek­­áldás, a nemzetnek nagy szolgála­tot tesz, nagy áldozatot hoz s ezért felette elismerésre és jutalomra mél­tó. Több millió korona pályadíjat, számos érmet és oklevelet helyezett kilátásba, azoknak a bőgyermekes családoknak, amelyek a versenyen résztvesznek. Az ország különböző részeiből 75 f IV. évfolyam 117. szám. pályázat érkezett be, ezek közül az első dijat Ignácz János nyiradonyi (Szabolcs megye) gör. kath. vallásu uradalmi kanászszámadó nyerte el, akinek tizenöt élő gyermeke van. 16 született, egy meghalt, egy eljöven­­dőre pedig a családanya boldog vá­rakozással tekint meg. Érdekes és szinte csodálatos látnivaló volt, ami­kor a családapa és anya 15 élő gyermekével megjelent az ünnepé­lyen s elfoglalták helyüket a pódium­­ díszhelyén. A legkisebb 1 és féléves fiútól fél 27 évig igazán, mint az­­ orgonasípok helyezkedtek el a két­­ szülő körül, mint temérdek gondnak,­­ bajnak és fájdalomnak, de örömnek is élő kifejezői s egyúttal mind a legszebb koszorú, mely emberi hom­lokot körithet s leggyönyörűbb dies­­, fény, mely anyatöt ékesíthet- Volt is érdeklődő, kérdezősködő, bámuló nyíregyházi és a messze vidék kör­nyékéről elég. Az ünnepélyt Bodor Antal dr. fa­­luszövetségi igazgató nyitotta meg, azután Nagy Sándor szövetségi fő­titkár tartotta meg ünnepi beszédét s egyúttal jelentést tett a pályázat eredményéről. Gondolatai mély be­nyomást keltett a hallgatóságon, amikor az egykor nemzetpusztító veszedelméről és a jövendő feltáma­dásunk lehetőségéről beszélve, rá­mutatott az egyetlen lehetőségre, a jövő nemzedéknek bőséges hajtására, amelyben egyedül lehet reményünk a feltámadásra. A nemzet életének, élni akarásának harcát csak férfi­karok vívhatják meg s a nemzet gazdasági feltámadását csak szor­galmas emberi kezek végezhetik el. Sokszor megaláztak és letiportak bennünket az elmúlt 1000 év folya­mán, de a szivünk verését megállí­tani nem tudták, mert a letarolt és lebotolt törzsek helyén mindenkor bőségesen hajtott az uj sarj s a nemzet újra erőre kapott, azonban, mint a szuette odú, menthetetlenül elpusztul a nemzet, ha az „egyke“ titkos férge tovább is szabadon rá­gódhat a nemzet fájának gyökerén. Ezért az államnak és társadalomnak is kötelessége, hogy eddigi gondol­kozás­módját megváltoztatva, a sok­­gyermekes családoknak kellő segít­séget és támogatást adjon. A Falu­ Szövetség csekély anyagi erejéből első díjként 1.000.000 ko­ronát, második dijként 600.000 ko­ronát, azonkívül 30 arany- és ezüst- , érmet, valamint oklevelet adott a többi pályázónak is. A Nyíregyházán felvetett eszmé­nek még többet kell foglalkoztatni

Next