Vásárhelyi Ujság, 1931. január-március (11. évfolyam, 1-73. szám)

1931-01-01 / 1. szám

P­lyö­­vár­c­a ;SO-íso­.íyá­iláló­íláló­zásá­/ánya esség I leg­­•íteni. nép­­íláló­­koz­­ására ada­­nem :pénti énen­­tárgy közzé, íi tér­ném •áltat­­igedi, itetést vegté­nokban iitetté­­gi kö­­;ok és ndenki­sztikai . Szól­ít­­étik. (álak a (iirrlás­­■ei sem ia eje­ras­­s­zté­­d lel­vet ó íz eb­­z eset­­(vételi, eit v­­eg ha viselő, ható­ét­­el önnel tsztost isában lenye­­szúból tettleg I kap­ós sze­­­kekre lakos­­t ha­­thatuk :esebb Sággal it min-II tar­­mi áló­.;cz­az­inál 1 -gett fő­­’r ni. ■m- í­v­án Mai szám ára 10 fillér. Előfizetési díj: egy hóra HO­P, P, egész évre 16 pengő 80 fillér. Postán küldve számonként 2 fillér többlet. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy­­ utca, (Gazdasági Egyesület szék­­háza) Hirdetések felvétele ugyan­ott. Telefon 209 XI. évfolyam, 1. szám FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP 1931. január 1. csütörtök. Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?! Irts: Bíró Lajos unitárius lelkész. Az éjszaka, amikor az új év meg­született, éneklő emberrel, dallal telt meg ez a hallgató város. Máskor alig lehet éneket hallani erre­felé,­­ az éjszaka pedig úgy virított a dal az emberek ajkán, mint az orgonabokor május éjszakáján. Mint mikor széjjel­szakadnak a borús fellegek s a felhő­foszlányok utcáin megvillan nevetve a holdsugár ezüstje, olyan lett a világ. Még az is énekelt, aki sohasem szok­­kott. Valami kibeszélhetetlen bizako­dással hullámzott át kétségbeesett sor­sunk felett lelkünkben a Reményke­dés: Új Év. Nehéz gondterheinket és bánatainkat, amelyek eddig némára foj­tották a szívünk dalos madarát, oda­dobtuk a Múlt Évnek az ölébe, hadd vigye, é­s mint a súlyos terhétől sza­badult vándor, könnyű léptekkel in­dultunk neki az új Vándorlásnak. Bol­dog ú­jévet, boldogabb új évet, sugá­rozta az éjszaka ajkunk, énekelte szí­vünk és a lelkünk bátrabban gondolt az életre, mintha vidám énekünk hát­terében, valahol mélyen megrendült volna bátorításunkra egy régi hárfa zsoltáros éneke: Ha Isten velünk, ki­csoda ellenünk?! * Ha Isten nincs velünk, mindenki el­lenünk ! Szomorú éveken keresztül ezt is megtanultuk: Ha Isten nincs ve­lünk, mindenki ellenünk! Csak ma­gunkban bíztunk, Isten nélkül éltünk. Az erős, mindenható Isten nélkül, aki­nek semmi sem lehetetlen. És mi volt a sorsunk: A Bánat poharának csor­dultig volt a szája. Kevés volt a ke­nyere, — a múlt esztendőknek — és rongyos ruhája. És ma még kevesebb és ma még rongyosabb. És ti mégsem gondoltatok Rája, ki a madarakat min­denkor táplálja, bár nem szántanak s nem vetnek és a mezők liliomát, ki­rályi ruháknál is szebben ruházza, bár nem fonnak, szőnek... egyedül men­tetek s nem tudtátok hi­nni, hogy Annak, akinek hatalma van arra, hogy a földbe vetett egyetlen szem magból harmincat, hatvanat teremtsen, van hatalma arra, hogy rátok gondoljon s jobb sorssal megáldjon... de ti nem hittetek Benne. Most már fájdalom­mal tudjuk, ha Hit nélkül élünk, Isten nélkül járunk, milyen árvák vagyunk! Nem terem a földünk búzát, lágy ke­nyérnek. Nem terem gyümölcsöt, med­dő marad a fánk. Csúfot űznek velünk, megcsalnak, megvernek,­­ ha Isten nélkül élünk... elveszik a fegyvert, mert nincs ki megvédjen, elveszik or­szágunk, el az erdő fáját, el a bá­nyák sóját, a hegyek aranyát, el a me­legünket, el az örömünket, amíg Isten nélkül járunk. Évek óta tudjuk, ha el­hagyjuk Istent, ha Isten nincs velünk, mindenki ellenünk! * De csak eddig volt így! Most m meg­­fordul minden! Most már igazán lesz boldogabb újévünk: Isten mellé ál­lunk. Mélyen lezuhantunk, senkiben sem bízunk, csak egyedül Benne. Mi gyen­ge emberek, megkínzott szenvedők a hatalmas, erős Isten karja alá bújunk. És ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?! A Mindenható arca csak mosolyogni kezd és a földön a fák ettől a mo­solytól rügyezni, bimbózni, virítni kez­denek; a rétek ölei virágos füvekkel s illatos virágokkal megtelnek. Mo­solygó arcával reánk néz az Isten s megtelik a szívünk kamrája örömmel, az ajkunk énekel. Nem öli fagy sző­lőnk, nem veri jég búzánk, nem viszi el árvíz soha a vetésünk, — mert ha Isten velünk, mit tehet a szélvész, az árvíz és a jég, mit tehet ellenünk, — ha az Isten velünk?! Ő tartja kezében az emberek sorsát: születés és halál, betegség és gyógyu­lás, gazdagság, szegénység, épség nyo­morúság, szerencse és jólét, öröm és boldogság, gyász és szomorúság, — mind a kezében van. Elvehet, megtart­hat, megverhet, megáldhat. De ha mi Istennel és az Isten velünk, — mit tehet ellenünk gyász és szomorúság? A halál élet lesz, betegség meggyó­gyul, szegénység elpusztul, örömünk gazdagul s boldogság az élet, ha az Isten velünk. Erős és hatalmas Ur az égi Isten. A föld csak egy porszem világai között. Nagy urak, királyok, kezében csak bábok. Vérontó seregek csak játékkatonák hatalmas kezében, ha ő úgy akarja. Szomorúan nézi csúf játékainkat, véres háborúkat. A sok készülődést, a sok fegyverkezést. Hogy rossz esztendőkre készülődik a föld. De ha mellé állunk, boldog lesz új­évünk, mert ha Isten velünk, a had­seregek ,ágyúk s fegyverek serege mit tehet ellenünk! Ha nemcsak magunk­ban, Istenben is bízunk. Csak egyet int Isten és megrázkódik a föld, megreng széles háta s meg­hasadt résein keresztül beomlik a ten­ger. Csak egyet int Isten s villáma emberépítette raktárakba gyújt be s örömdurranással robban szerte a pusz­tító puskapor... csak egyet int az Ur és Pestis, Döghalál hadsereget kaszál, mely ellenünk indul... csak egyet int az Ür- s népek elpusztulnak, — árvizek indulnak s letörlik a földről mind a határokat, amiket gyűlölet s Háborúk csináltak... Mind a kezében van ez a nagy hatalom a Világ Urának. Le­szünk hát boldogok, ha az Isten mellé állunk. Mert ha Isten velünk, — ki állhat ellenünk?! * Az éjszaka, mikor az új év meg­született, dallal lett tele ez a hallgató város. Máskor alig lehet éneket hallani erre­felé,­­ az éjszaka pedig úgy virított a dal az emberek ajkán, mint az orgonabokor május éjszakáján. Még az is énekelt, aki sohasem szokott. Valami kibeszélhetetlen bizakodás re­ménye hullámzott át a lelkeken... Ta­lán, mert nagyobb a nyomorúságunk, mint valaha is volt, — több hittel kezdjük az új évet, így is kell és csak így lehet kezdeni a jobb esz­tendőket. Hittel. Azért, amikor ma egy­más kezét fogva ajkatok kimondja: boldogabb újévet, — halkan súgjátok hozzá ezt is: mert ha Isten velünk, ki tehet ellenünk?! Ki állíthatja meg hozzánk érkeztében a Boldog Új Évet?! Soós István dr. polgármester ünne­pélyes keretek k­özött adta át dr. C­s­á­k­y Lajosnak a kormányzói ki­tüntetést. — Február 9-én a Gazda­sági Egyesület újból elnökévé válasz­totta Lázár Dezső gazdasági főta­nácsost. — 22-én meghalt Pogány Ferenc festőművész. — 23-án letar­tóztatták Dietrich Rezső bírósági tisztviselőt. Március. Március 26-án meghalt özv. B­e­r­e­c­z Sándorné. — 28-án városunkban idő­zött Kertész K. Róbert államtitkár. — 30-án az Ipartestület elnökévé vá­lasztotta Kun Béla képviselőt. Április. Április 7-én letartóztatták K­m­o­s­k­ó József magántisztviselőt. — 10-én nagy jégverés volt a Pusztán. — 28-án meg­kezdették a Rárósi-út burkolását. — Április 28-án meghalt id .Meszlényi György földbirtokos. — Április 28-án az Iparos Nőegylet elnökévé válasz­totta Kruzslicz Károlynét. — Ápri­lis 30-án a közgyűlés 410 ezer svájci frank útépítési kölcsön felvételét hatá­rozta el. Május. Május elsején csendes tüntetést ren­deztek a szocialisták. — Május 5-én Kossuth-térről a Zrínyi­ utcába helyez­ték át az autóstandot. — Május 27-én megkezdték az algyői híd építésének műszaki munkálatait. — Május 25-én a hősök emlékünnepélye. — Május 27-én nyugalomba vonult P­­­a­v­e­c­z Gyula lelkész. — Május 29-én a Csa­­jághy Olvasókör zászlószentelési ün­nepélye. Június. Június elsején Vásárhely a Kossuth­­téren tiltakozott a trianoni békeszerző­dés ellen. — Június 1-én Szabó Sán­dor elnököt ünnepelte az Iparegylet. — Június 8-án Szent Imre herceg em­lékének áldozott Vásárhely katolikus közönsége. — 11-én tragikus körül­mények között meghalt O­r­o­v­e­t­z Je­nő földbirtokos. — 15-én a Gazdasági Egylet lóversenye. — 15-én Vásárhe­lyen időzött Mayer János földmí­velésügyi miniszter. — Június 25-én a szegedi törvényszék két évi fogházra ítélte Dietrich Rezsőt. Július­ 2-án meghalt Kort­élyessy Ká­­rolyné. — Július 15-én életbelépett az új vigalmiadó szabályrendelet. — Jú­lius 15-én életbelépett a baletta tör­vény. — Július 21-én a Kakasszéki Fürdő Részvénytársaság 90 ezer pen­gőért felajánlotta ingatlanát a város­nak. — Július 27-én Vásárhelyre ér­kezett József főherceg s részt vett az úszóversenyen. Augusztus. Augusztus 3-án az országos iparos dalosverseny. — Augusztus 9-én a ref. presbitérium bizalmat szavazott Balt­hazar Dezső püspöknek. — 13-án agyonlőtte magát Al­á­c­s István. — Augusztus 14-én fegyelmi vizsgálat kez­dődött a Társadalombiztosító helyi ki­­rendeltségénél. — Augusztus 15-én sze­rencsétlenség áldozata lett Z­s­a­r­k­ó Alajos banktisztviselő. — 17-én a Gaz­dasági Egyesület lóversenye. — 20-án a Gazdasági Egyesület lóversenye. — 21-én a szegedi tábla 3 évi fegyházra emelte fel Dietrich Rezső bünteté­sét. — 24-én meghalt Halász Manó dr. ügyvéd. Szeptember. Szeptember 1-én a munkanélküliek csendes tüntetése. — Szeptember 8-án Nézzetek bizalommal a magyar jövő elé! — az újév alkalmából ezt üzeni Mayer János földmi­velésügyi miniszter a vásárhelyi választóihoz. Mayer János földmívelésügyi min­t következő levél érkezett Lázár Lajos nisztertől, Hódmezővásárhely szeretett­­ gazdasági főtanácsos, az Egységes Párt országgyűlési képviselőjétől tegnap a­z elnöke címére: — Az óesztendő utolsó napjait élve, meleg szeretettel gondolok a fárad­hatatlan és bölcs vezetésed alatt álló helyi Egységes Pártba tömörült tisztelt és nagyrabecsült választópolgáraimra. Feltartóztathatatlanul előtörő érzéseim parancsoló, de legkedvesebb kötelességemmé teszik, hogy az ó­év lejárta előtt hálás köszönetemet fejezzem ki azon odaadó, személyemet felette kitüntető támogatásért és megértésért, amiben hódmezővásárhelyi barátaim engem része­síteni szíveskedtek. Amidőn választóim iránt érzett hálámat bensőséges, de egyszerű szavakkal lerovom, kérem a magyarok Istenét, hogy az új esztendő hozzon sok szerencsét és boldogságot a ma nehézségekkel küzdő gazdálkodó­nak, földművesnek, iparosnak, kereskedőnek, a hazáját szerető valamennyi ma­gyar polgárnak. — Szeretett választóim, nézzetek bizalommal a magyar jövő elé s legye­tek meggyőződve arról, hogy az összetartásban és a hazaszeretetben rejlő erők képesek lesznek leküzdeni azokat a bajokat, melyek a világkrízis követ­keztében a mi közgazdaságunkat is emésztik. Bizalom, összetartás s a komoly munka megbecsülése legyen az új esztendőben is vezércsillagotok. Itt említjük meg, hogy a minisz­ter jókívánságai találkoznak Hódme­zővásárhely társadalmának nagysza­bású üdvözlő akciójával. Minden hír­lapi s egyéb előkészítés nélkül, pusz­tán a miniszter-képviselő személye iránt táplott hálás ragaszkodás ered­­ményeképen több mint tízezer üdvözlő aláírás gyűlt össze a pár nappal ezelőtt ki­bocsátott érmeklapokon, melyeket Szeb­rkmnyi Zsigmond dr. kórházi főorvos művészi ízlése tervezett és fogolt impozáns kötetté. Az emlékalbumot, mint a Vásár­helyi Újság tudósítója jelenti, január 2 án Soós Iován dr. polgármester vezetésével monstre küldöttség fogja átadni Mayer János földmívelésügyi miniszternek. A küldöttség 2-án h­í­­­nalban 5 órakor a gyorsvonattal uta­zik Budapestre. A letűnt év pár mondatban. Az alábbi pár sorban visszaidézzük a letűnt év fontosabb eseményeit, az­zal a megjegyzéssel, hogy gond, baj volt elég, talán több is a kellettnél, a jobb jövendőbe vetett hitet azonban el nem veszthetjük, bíznunk kell a ma­gyar igazság diadalában. Január. Január elsején Simon József dr. ta­nácsnok átvette az adóhivatal, Fejér­­váry Bertalan tanácsnok a VIII. ügy­osztály vezetését. — Január 15-én a közgyűlés főrenddé választotta End­­rey Antal dr. ügyvédet. — 26-án a Kereskedelmi Testület elnökévé vál­­lasztotta Balassa Józsefet. — Január 29-én megpeticionálták a felsőházi tag­választást. — 30-én meghalt M­o­e­s­s­e Károly bankigazgató. Február. Február 2-án megalakult a Front­harcosok vásárhelyi csoportja. — 2-án Takarékpénztári, kölcsön­­ bankügyekben legelőnyösebben áll rendelkezésére a Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár (HUBYTflKflUÉB)

Next