Vásárhelyi Ujság, 1937. július-szeptember (17. évfolyam, 145-222. szám)

1937-07-01 / 145. szám

FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP MEGJELENIK A KORA DÉLUTÁNI ÓRÁKRA ELŐFIZETÉSI ÁR: Egy hóra 1*40 P. Negyedévi C 4'— P. Fél évre 8*— P. — Külterületre és vidékre negyedévre 6 P.­ Csütörtök, 1937. julius 1. Felelős szerkesztő: Dr LÁZÁR BÉLA KIS V­... Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szent Antal­ utca 7 szám. TELEFON: 209. Hódmezővásárhely 1 | | - -­ L­­Á b M ^ XVII. évfolyam 145. szám A kenyér ünnepét írta: Dr HOLLÓ SI ANIAJ. . * §| Kenyér. Láttam, amikor finnyáskodva csi­pegették, mint mellékes, majdnem felesleges dolgot, dúsan megrakott asztaloknál. Láttam könnyhullatások között fogyasztott „panaszos" ke­nyeret is. Láttam azt is, amikor esti órákban, a kenyérrel hazatérő csa­ládapát, a sok apróság felvillanó, boldog tekintetű szemekkel fogadta s leritt az arcokról, hogy egész na­pon át, rongyosan, éhesen, erre az ünnepi pillanatra vártak ... és el­­facsarodott a szívem. Láttam, meg­botránkozással, eldobott kenyérda­rabot is, kőkeményen, penészesen, mint kőkemény, penészes szivek ér­zéketlenségének folyományát s lát­tam kirakatokba helyezett,­­finom, foszlós, illatos kenyereket is ame­lyekre vágyó tekintettel pillantott a szegénység, a nyomor, az elesett­ig . . . Tudok kenyérharcról, vad, öklelő, vérzivataros, mindent legázoló tüle­kedésekről, amelyek a kenyérért folytak és folynak szüntelen, mint valami kiapadhatatlan forrás­ból táplálkozó folyam, melynek partjain nyugodt szemlélők szeret­nénk lenni, de az­ áradat minket is magával sodor. És e sodródásban úgy érezzük, hogy e folyam emberi könnyekből, verejtékből táplálkozik s ha nem jól megépített, helytelen védgátak közé akarják szorítani, akkor kiárad, rombol, pusztít s nyo­mában iszap, sár, rombolás, pusz­tulás támad . . .§ És most a szomszédos Szeged városa, ennek a kenyérnak ünnepet szentelt, amelyet nagy lelki öröm­mel hallgattam végig a rádión. A szántás, vetés, aratás, aratási ünnep, jelképes kifejező jelenetek kapcsán pergett le szemeink előtt s felhangzottak az „Itt a tavasz, szántani ké­k . . meg a „Mi Atyánk Úristen, hallgass meg minket, Áldd meg határunkat, kenyér­bőséggel" ősrégi, magyar dallamai, melyek a föld népének elemi erővel kitörő sóhajtásai, imája, vágya, könyörgése, földből felszálló örökszép himnu­szai, zsoltárai . . . Akik látták és hallgatták, bizo­­­nyára eszükbe juthattak Goethe eme szavai. . . Ki kenyerét soha könnyez­ve nem ette, kinek álmait sohasem zavarta meg sajgó szivének bánata, az nem ismeri a mennyei hatalma­kat . . ." Őszintén örülhetünk, hogy az or­szág színe előtt, a kenyeret s rajta keresztül a föld népét ünnepelték. Az a liberális korszak, amely letü­­nőben van, de amelynek csökevényei annál szivósabb ellenállást tanúsítanak: mennél inkább érzik a tata­ kicsúszását lábaik alól, a föld népével nem törő­dött, azt csak számítási és számolási mennyiségnek­ tekintette a jg maga A nagystílű­­ü^tis^m­áni éves­ei szempont­jából. Nos, ez a „szántós velős”" ember, ahogy a tőzsde vitézei emlegették, hova­tovább, annál nagyobb megbe­csülésnek kezd örvendezni. Egyelőre még csak a figyelem tere­lődött rája s egyelőre még csak szó­nokolnak róla a ünnepelgetik, de mi várva várjuk, sőt türelmetlenül sürget­jük, hogy mikor lesz a vállveregetés­­ből, szónoklatokból ünneplés­ből tett és cselekvés? Mikor juttat a magyar nemzeti társadalom igazi, méltó helyet annak két munkás karral rendelkező, napbarnította arcú, szikár testalkatú magyar kisbirtokosnak és földmunkás­nak, aki annyit fárad a nemzet álta­lános jólétéért ? . . . Mikor lesz kielé­gítve, jogos földéhsége s mikor jut családjával együtt semben sorshoz méltó megélhetéshez és életszínvonalhoz ? Ha ez megtörténik, akkor nemcsak elméletileg ünnepeljük a kenyeret s annak elsővonalban küzdő harcosait, hanem gyakorlatilag is. És ez lesz az igazi ünnep. A ke­nyér ünnepe, amely­­meglesz minden­kinek és mindennap, miként imánkban is kérjük . . . Megfellebbezik a kereskedők a vasárnapi zárórai kifüggesztésre vonatkozó közgyűlési határozatot Emlékezetes az a nagy harc, ami a vasárnapi záróra körül keletkezett. Öt-hat kereskedő kérésére a Keres­kedelmi Testület kérelmet intézett a miniszterhez, hogy Vásárhelyen és a vásárhelyi határ nemn oldja fel a va­sárnapi zárórát és engedje meg, hogy reggel 6 órától 9 óráig nyitva lehes­senek az üzletek. A miniszter a vá­rosi közgyűlés állásfoglalásától tette függővé határozatát. Amikor erről a kiskereskedők értesültek, akcióba lép­tek ők is, de nem a záróra felfüg­gesztése, hanem a zárórarendelet fenntartása érdekében és száznegyven aláírással ellátott be­adványban kérték a tb. bizottságot, hogy ne javasolja a záróra felfüggesz­tését. Csodálatos képen a kiskereskedők kívánságát mellőzte a törvényhatósági bizottság, ott még csak fel sem ol­vasták kérelmüket, hanem a pár na­gyobb kereskedő óhaja szerint hozták meg javaslatukat és mellőzve minden valláserkölcsi, szociális szempontot, a vasárnapi záróra rendelet felfüggesz­tése mellett foglaltak állást. A száznegyven kiskereskedő meg­döbbenve értesült arról, hogy velük mit sem törődve döntöttek ebben a fontos ügyben Persze nem nyugod­nak bele, hogy öt hat ember önös ér­deke szerint történjen minden, hogy öt hat társuk m­att várják hiába a vevőt vasárnap délelőtt azok, akik egész héten át úgyis eleget robotoltak. Éppen ezért a dolgozó kiskereskedők megfellebbezik a szombati közgyűlés érthetetlen és indokolatlan határozatát. Ugyanaz a száznegyven kiskereskedő írja alá a fellebbezést, akik a múltkor a tb. bizottsághoz intéztek kérelmet is cégszerűen aláírták. Bíznak abban, hogy Bornemisza mi­niszter igazságot fog tenni és fentartja a vasárnapi zárórarendeletét, annál is inkább, mert a kereskedők kétharmad részének a kérésére akkor is el kel­lene rendelni a vasárnapi üzletzárást, ha az történetesen meg volna engedve. A polgármester hozzájárul ahoz, hogy július 29 én kezdje a sziniszezont a Kardos-társulat Mint írtuk, Kardos Géza szín­igazgató azt kérte E­n­d­r­e­y Béla polgármestertől, engedje meg, hogy a társulatátszervezés miatt az ere­detileg vállalt időpontnál később, július 29-én kezdhesse meg vá­sárhelyi szezonját. Értesülésünk szerint a minden­képen méltányos és jogos kérelmet E­n­d­r­e­y Béla polgármester telje­síteni fogja. ’ ' ÍJ A vásárhelyi határban kétharmad része elpusztult a szőlőnek A hosszabb idő óta tartó esős időjárás a szőlőben okozott leg­nagyobb kárt. Mint Kovács La­jostól, a Gyümölcstermelő és Kertész­egyesület titkárától értesülünk a sző­lőt fakó rothadás és peronoszpóra támadta meg, annyira, hogy a ta­vasszal ígérkezett termésnek kétharmadrésze elpusztult. Most már szerencsének lehet tartani. ha az eredeti kilátások egyharmad ré­­sze beérik. Másfelé a helyzet sokkal jobb, mert megfelelő módon, porozással, véde­keznek a fakó rothadás és a pero­noszpóra ellen. Kecskemét határában mint a cséplőgépek, úgy búgnak a porozó készülékek, nedves időjárás esetén ugyanis mindenki poroz. Hód­mezővásárhelyen csupán 617 terme­lőnek van porozója, ők nem panasz­kodnak semmiféle kárra, mert ezideig szépen meg tudták menteni a termé­süket. Egy miskolci gyárimunkás rémtette Miskolcról jelentik: Borzalmas családi dráma játszódott le Mis­kolcon. Friva Félix gyárimunkás, aki a Botor­ utcában lakik fele­ségével és két gyermekével, az utóbbi időben ellenséges viszony­ban élt a feleségével. A házas­pár tegnap elhatározta, hogy gyermekeiket beadják a miskol­ci menhelyre. A két fiukkal el is indult a házaspár a menhely felé. Útközben Friva összeve­szett a feleségével. A vita hevé­ben az állatias férj orvul elkapta felesége nyakát, a térde közé húzta és bicskával kiszúrta a szerencsétlen asszonynak mind a két szemét. Frivíné jobb sze­me azonnal kifolyt, de a másik szeme is úgy megsérült, hogy a boldogtalan nő ezt a szeme vilá­­gát is elvesztette. Az állatias merénylő elmene­kült, de a rendőrség hamarosan elfogta. Vallomása után letartóz­tatták. Gyilkosság a bál után Szegedről jelentik: Egy 27 éves gazdalegény gyilkosság vádjával ter­helten állott a szegedi ítélőtábla előtt. A vádlott, Bozóky György a múlt év őszén iéyenszúrta a haragosát, Puskás Istvánt. Mindkét gazdalegény egy leánynak udvarolt és emiatt nézeteltérés támadt köztük. A múlt év szeptemberében Nagyszéksóson szüreti bál volt és ezen megjelent Bozóky György és Puskás István is. A bál után Puskás hazakisérte az ideálját, akinek Bo­zóky is szeretett volna udvarolni és rossz szemmel nézte a társa közele­dését a leányhoz. Amikor Puskás hazafelé ment, az után elébe áll Bo­zóky és felelősségre vonta. A szóvál­tást tettlegesség követte és ennek hevében Bozóky agyonszúrta Puskás Istvánt. A törvényszék az év elején tartott tárgyalást ebben az ügyben és Bozóky Györgyöt 10 évi fegy­­házra ítélte. Az Ítélőtábla hétfőn helybenhagyta ezt a büntetést. Fürdőruhákban m. selyem és kötött férfi ingekben, m. selyem kötött női fehérneműekben harisnyák, sportzoknik és nyári trikók választékában vezet a Kokron Szaküzlet

Next