Vásárhelyi Ujság, 1938. január-március (18. évfolyam, 1-72. szám)

1938-01-01 / 1. szám

FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP MEGJELENIK A KORA DÉLUTÁNI ÓRÁKBAN ELŐFIZETÉSI ÁR: Egy hóra 140 P. Negyedévit 4— P- 1 Fél évre 3*— P- — Külterületre és vidékre negyedévre 6 P.­­ Felelős szerkesztő: Dr LÁZÁR BÉLA fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szent Antal­ utca 7 szám TELEFON: 209. Szombat, 1938. január 1. Hódmezővásárhely XVIII. évfolyam 1. szám Az ó-év utolsó napján ezen a dermesztő, fagyos éjsza­kán egy pillanatra nézzünk szembe a múlttal,­­ az eltűnő 1937. évvel. Mozgalmas év volt, tele drámai eseményekkel. Meg­éltünk napokat és pillanatokat ebben az évben, mikor úgy tet­szett, mintha az ember, az idő örök névtelen hőse és áldo­zata ezt az 1937. évet válasz­totta volna, hogy döntést csikar­jon ki a sorsról, mintha mindaz, ami erjedő és megoldatlan, ami fáj, amiben nem lehetett meg­nyugodni, amit keserves önura­lommal és kínos ügyeskedéssel lehetett csak elviselni, elodázni, egy-egy pillanatra forrponton bugyborékolt volna az idő bo­szorkányüstjében. Történelmi év volt s ki tudja megmondani: kezdete volt-e valaminek, vagy a vége ? Nehéz esztendő múlt el felet­tünk. 1937 a világháború óta talán egyik legizgalmasabb és legveszélyesebb éve volt a vi­lágnak. Európa fölött szinte az egész éven át a háború réme lebegett. Mintha az erők, melyek a­lvilág sorsát szövik és fonják, ebben a letűnt esztendőben akartak volna összecsapni dön­tésre. A világ talán soha sem volt még ilyen tragikusan szét­szakadozott, ilyen veszedelmes és engesztelhetetlen ellentététől fűtött, mintha­ az ellenfelek eb­ben az esztendőben szövegezték volna meg a nagy, döntő harc végső érveit. Amerre nézünk, a kínai „mennyei" birodalomtól a spanyol rommá lőtt templomokig, Páristól Moszkváig, Newyorktól Tokióig forr a világ, erők mér­kőznek, érdekeik és eszméik vé­delmére. A spanyol események­­ egy új világforradalom rémes kísérteteit rajzolták fel Európa egére, a Távol Keleti háború pedig egy új világháború fénye-­j­gető borzalmával uralta az évet.­­ Forradalom és a pusztulás,­­ háborúk és olyan embertelen kegyetlenségek, amelyekre alig emlékszik a történelem, világhá­ború veszedelme és békére való komoly törekvés, gazdasági vál­­­­ság és fellendülés, szomorúság és reménység, — ez végül is az 1937. év mérlege. Azé az esz­tendőé, amelytől most örökre elbúcsúzunk, hogy örök és javít­hatatlan optimizmussal többet és jobbat várjunk az újtól s annak első napján reménykedve és bizakodva köszöntsük egymást. Az új esztendő kétségkívül biztatóbban indul, mint ahogy az elmúlt reánk köszöntött. Az amerikai-angol és japán háborús feszültségnek megenyhülésével remélhetjük, hogy az európai béke sorsa ismét biztosabb ala­pokon áll. Nekünk, magyaroknak, ebben az új esztendőben fel kell hasz­nálnunk minden alkalmat és le­hetőséget arra, hogy az ország belső válságait megoldjuk és fajunkat, nemzetünket megerő­sítsük az újabb megpróbáltatá­sokra. Az elkövetkezendő új esztendő a magyarság számára könnyen válhatik a béke és a komoly arányú szociális reformpolitikai fejlődés esztendejévé, ha a nem­zeti és keresztyén erők össze tudnak fogni és programmjukat együttesen a célhoz közelebb viszik. Azoknak a korszakalkotó törvényjavaslatoknak megvalósí­tása, amelyeket az ó­ év utolsó napjaiban a kormány a nemzet el­­vitt, mind erős és hatalmas eszköz lehet a jobb jövő útjának kiépítésében. Nem futunk ábrán­dok után, de az elmúlt év kül­politikai eseményeinek komoly és igaz megítélése alapján remél­nünk kell, hogy az új esztendő nemcsak az idő puszta múlásá­val visz bennünket közelebb a A képviselőh­áz történelmi ülésén a kormány benyújtotta a titkos választój­ogról szóló törvényjavaslatot Budapestről jelentik. Az esemé­nyekben gazdag szerdai nap után csütörtök délben 12 órakor összeült a képviselőház a tör­ténelmi jelentőségű ülésre. Két nagyszabású törvényjavaslat ke­rült a csütörtöki ülésen a képvi­selőház elé. A választójogi reform, amely fél évszázad belpolitikai küz­delmeit lezárva egész vonalon meg­valósítja a titkos szavazás rendsze­rét és a mezőgazdasági munkásság aggkori biztosításáról szóló törvényjavaslat, amely szociális szempontból az utolsó tíz év törvényalkotásai között a legkiemelkedőbb jelentőségű s amelynek megalkotása büszkesége lesz a mostani parlamenti ciklusnak. Amikor Darányi Kálmán­­minisz­terelnök megjelent, a kormánypárt tagjai helyükről fölállva, lelkes taps­sal fogadták. Miután Darányi Kálmán benyúj­totta a mezőgazdasági munkásság agg­kori biztosításáról szóló javaslatot, Széll József belügyminiszter emel­kedett szólásra. — Bátor vagyok — mondotta — törvényjavaslatot benyújtani a képvi­selőválasztások rendjének újabb szabályozásáról. Kérem annak ki­­nyomatását, szétosztását és előzetes tárgyalás végett a közjogi bizottsághoz való utalását. A belügyminiszter szavait alig lehe­tett megérteni a baloldal állandó za­jongása miatt. R­a­s­s­a­y Károly zsúfolt terem­e előtt fejtegette, hogy az eddigi gya­­korlat értelmében nemcsak a közjogi bizottsághoz, hanem az igazságügyi és közigazgatási bizottságokhoz is utasí­tották az ilyen javaslatokat. Helyes volna most is így intézkedni. Antal István indítványát, hogy a javaslatot csupán a közjogi bizottság­­ tárgyalja, óriási vihar fogadta. Alig lehetett hallani az elnök sza­vát, amikor szavazásra tette föl a kér­dést. A Ház a belügyminiszter indít­ványát szavazta meg. Ezután a Ház üléseit bizonytalan időre újra elnapolták. A német birodalom visszaköveteli Elszászt, ha Franciaország nem szünteti meg Cseh­szlovákia támogatását Nizzából jeleneik . Egy amerikai lap azt a hírt közli, hogy Flandin német­­országi útja alkalmából Neurath és Göbbels kijelentette a francia politikus előtt, hogy a német birodalom visszakö­veteli Elszászt, ha Francia­ország nem szünteti meg Cseh­ország támogatását és ellenzi az ausztriai német törekvé­sek megvalósítását. A Havas-iroda tudósítója ezzel kap­csolatban kérdést intézett a volt mi­­niszterhez, aki cáfolta ezt a hírt. Vita az MTI-ról a 33 as bizottságban A 33-as bizottság csütörtökön Juhász Andor elnökletével ülést tartott. K­o­ó­s Zoltán ismertette a társadalombiztosításra vonatkozó egyes rendelkezések módosítása és kiegészítése tárgyában beterjesztett rendelettervezetet. Több felszólalás után Széll József belügyminiszter szólalt föl. — A rendeletnek az a céljai — mondotta —, hogy törvényerejű jog­szabálya rendezze azokat a kérdése­ket, amelyek az utóbbi másfél eszten­dőben a társadalom­biztosítás terén fölmerültek. Jogosultnak ismeri el azokat az aggályokat, amelyeket a jogszabályok sokasága és bonyolultsága miatt han­goztattak. Ezután foglalkozott a bel­­­ügyminiszter a rendelettervezet 21. szakaszával, amely a közvélemény előtt és az orvostársadalom körében nyugtalanságra adott okot. Felfogása szerint itt nem az orvosi álláshalmozá­­sok megszüntetése a kérdés, hanem annak a szociális feladatnak a meg valósítása forog szőnyegen, hogy az állástalan ifjúságnak miként adhassunk kenyeret. Ismételten kérte, hogy az orvosokat érintő 21. szakasz kérdésében legye­nek bizalommabb iránta és­ a legszoci­­álisabb, legméltányosabb és leghumá­nusabb elbánás követésére tett ígére­tével elégedjenek meg. A miniszter beszéde után a bizott­ság a rendelettervezetet elfogadta Mától kezdve drágább a budapesti villamos Budapestről jelentik. A BSzKRT közli: A kisszakasz­­jegy árának 8 fillérre, a szakasz­jegyek árának pedig — a föld­alatti vasút kivételével — 20 fillérre történt fölemelése 1937. december 31-én lép életbe. A kisszakaszjegyként a régi érmek maradnak forgalomban. Véget ért a párisi sztrájk Párisból jelentik­ A francia főváros közüzemi alkalmazottai­nak sztrájkja csütörtökön reggel véget ért. Autó és boros­szekér szörnyű karambolja a bajai országúton Szegedről jelentik : Halálos ki­menetelű, megrendítő szerencsét­lenség történt Szeged-Alsótanya közelében. Öttömösről makói fuvarosok bort szállítottak Makóra. Az e­­gyik, hordókkal megrakott két­­lovas kocsit Kádár Imre makói fuvaros hajtotta a kocsiút köze­pén. Ugyanekkor Szeged felől szembejött egy bajai személyau­tó, amelyet Juhász Lajos 48 éves soffőr vezetett. Az autó is a ko­csiút közepén halad­ teljes se­bességgel. A szembejövő autó nekirohant a szerkérnek. A szekér rúdja el­csúszott az autó hűtőjén, áttörte a szélvédő üveget és Juhász La­jos soffőr mellébe fúródott, akit valósággal felnyársalt. A szen­­csétlen ember abban a pillanat­ban szörnyethalt. Kádár Imre fuvarosnak cso­dálatoskép semmi baja sem tör­tént a revízióhoz, hanem hatalmas ba­rátaink, az olasz és német nem­zet rendíthetetlen ereje és kitar­tása révén a világ külpolitikai eseményeinek feltartózhatatlan és kérlelhetetlen alakulásával is. A revíziónak jönni kell, a kö­­zépeurópai béke,­­ az igazság, a békés szociális munka és fej­lődés érdekében. Mi már sokat szenvedtünk ! Annyi megpróbál­tatás után hinnünk kell egy boldogabb és szebb jövendő bizonyosságában. Ebben a hit­ben : Boldog Új Esztendőt!

Next