Vasárnapi Hírek, 1987. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-04 / 1. szám

­Nem ízek elleni hadjárat! Egészséges étrend — töltött káposztával Még közel vannak az óesztendő ünnepei ah­hoz, hogy ne emlékezzünk ízeire. Némelyek sze­rint túlságosan is közel, hogy az egészsé­ges táplálkozásról szót ejtsünk. Hiszen a töltött káposztától, jóféle zaftos húsoktól álért magyar gyomor ugyancsak idegesen rándulna össze egy rostos ivóléből és párolt zöldféléből álló menü ajánlatára. — Miért kellene a töltött káposztát száműzni az étrend­ből?_ ? ? ! ! Csodálkozásom tökéletesen érthető. A töltött káposzta vé­delmezője ugyanis nem más, mint dr. Biró György, az Élel­mezésügyi és Táplálkozástu­dományi Intézet főigazgató főorvosa. 1. Helyes arányok — A káposztás ételek igen értékes tápanyagokat tartal­maznak — folytatja dr. Biró György. — Mint ahogy a bur­gonya is. A táplálkozástudo­­mánnyal foglalkozó szakem­berek munkája nem azonos a tartalmas, ízes étkek elleni hadjárattal. Mi a helyes ará­nyokért küzdünk. Az álta­lunk javasolt étrendekben igenis elfér a paprikás krump­li, legfeljebb zsír helyett ola­jat javasolnánk a főzésnél. Elfér, ám csakis a kellő mennyiségű rostos, vitamin­os, fehérjedús étkek mellett. — Ez a kellő mennyiség tu­lajdonképpen évek óta tisztá­zatlan fogalom . . . — Valóban, Magyarországon eleddig nem készült közért­hető táplálkozási útmutató. Ezt a hiányt pótolja a Ma­gyar Tudományos Akadémia táplálkozástudományi munka­­bizottságának az idei esztendő első felében megjelenő kiad­ványa, amely többek között egészséges, ugyanakkor ízle­tes, a magyaros jelleget sem nélkülöző étrendeket javasol. Remélhetőleg az idén már a pultokra kerülnek a kon­zervipar egészséges újdonsá­gai, a kis energiatartalmú konzervek. Ebben az évben egyre több élelmiszer címké­jén tüntetik fel pontosan a tápanyag-összetételt. Diétázóknak Az egészséges étkezés és a diéta nem ugyanaz. Igaz — vastag konyhánk vétke —, egyre többen kényszerülnénk némi gasztronómiai aszkétiz­­musra. Nem beszélve azokról, akiknek a diétázás létkérdés. — Csak éppen sem a nagy­ipar, sem a nagykereskedelem nem foglalkozhat rugalmasan egy hozzávetőlegesen kis ré­teg igényeinek maradéktalan kielégítésével — állítja An­tal Lajos, a közelmúltban szerveződött Natura kiskeres­kedelmi vállalat igazgatója. — Ha például egy tejipari vállalattól megkérdezem haj­­ landók-e 40-50 ezer liter szó­­jatejet gyártani a tejcukorra érzékenyeknek — megmoso­lyognak. Egy tsz-melléküzem­­ág viszont örömmel fogadja ugyanezt a rendelést. Eddig tizenöt gazdaság szegődött partnerünkül. Ezek egyrészt termesztik, másrészt gyártják mindazt, ami­ a diétás élel­miszerekhez kell. Natura-üzletek A Naturénak a fővárosban egy hónapja megnyitott első boltja frenetikus sikert ara­tott, s nem csak a betegek körében. Bizonyságul arra, hogy a gasztronómiai realiz­mus már ébredezik bennünk. Nos, a Natura az idén a fő­városban a Klauzál téren, valamint Gyulán, Szombat­helyen, Sopronban, Szegeden és Pécsett nyit újabb üzle­tet. S néhány az új esztendő diétás csemegéiből: a fehér­kenyérrel azonos ízű, ám 70 százalékkal kisebb energia­­tartalmú kenyér; nyolcféle — mézzel édesített, tartósítószer nélküli — dzsem; húspótló szójagranulátum; rostos bar­nakenyerek; emésztést serken­tő káposztalé... Úgy tűnik tehát, hogy 1987- ben minden eddiginél bővebb lehetőség kínálkozik az egész­séges táplálkozásra. Használ­juk ki! Németh Szilvia Szmokingban, nagyestélyiben­­ örökzöld dallamokra Farsangi vigalmak „Hipp-hopp farsang, itt ölték az átányt, nem ad­ják a máját, csak a szalonnáját.” Így köszöntötték a farsangot hajdan a falvakban, apró településeken. A farsangot, amely a hagyományok szerint vízkereszt napjától, azaz január 6-tól többnyire március 4-ig tart. Vidámsággal teli időszak jellegzetességei a regölés, a Gergely-járás és­­a dalázsolás, amelyeket a hajdani farsan­gok emlékezetére sok helyen ma is felelevenítenek. E­lma­­radhatatlanok ilyenkor a bá­lok, efféle vigasság nélkül el­képzelhetetlen a farsang. Egy­koron, de néhány helyen még most is rendeznek úgynevezett párosbált, vagy nősbált, zárt­körű batyusbált. „Felkérés után kezénél fogva vezetjük a hölgyet a táncsor­ba, mert karonfogva csak oly hölgyet vezethetünk, kivel­ bi­zalmasabb lábon állunk!” — hangzik egy múlt századi inte­lem. Pontos szabályok terel­gették a gyakorlatlan bálozót­: milyen ruhába öltözzék, ho­gyan társalogjon. Jelenünk farsangi vigalmai­nak ugyancsak királynője a bál. — Mi most a módi? — kér­deztük Menyhárt Lajost, a Duna Intercontinental szál­loda igazgatóját. — Ami az öltözéket illeti, egyre inkább az igazi „nagy­­ruha”, a szmoking, a hosszú estélyi — mondja.. — Zenében pedig ismét uralkodik az örökzöld stílus. Az a muzsika, amelyre táncolni lehet. Újab­ban egyre többen kérnek a bá­li menü helyett svédasztalt, amiről tetszés szerint választ­hatnak. Italokban nincs báli divat, ám pezsgő általában majdnem minden asztalhoz kerül. A nők bizonyára nem elég­szenek meg a nagyestélyi gyűjtőfogalommal. Nos az idei alkalmi ruha divatszíne a fe­kete és a fehér — állítják a Magyar Divat Intézetben. — A ruhákat — olykor dúsan — ugyanolyan színű strasszal, gyönggyel, s csillogó kiegészí­tőkkel díszítik. A szabás egy­re inkább a test vonalához igazodik, de a molettebbeknek sem kell aggódniuk, változat­lanul divatosak :a­ laza, bő sza­bású estélyik is. S hogy mindezt hol mutat­ják be hölgyeink? A báli nap­tárunkból mindenki választhat. Medgyesi—Németh A szabás a test vonalához igazodik ■ ■ Báli naptár Hungária kávéház és étte­rem: január 6. Prímásbál. Atrium Hyatt, Budapest: január 31. Ebtenyésztők bálja. Február 13. Mimózabál. Már­cius 7. MALÉV-bál. Március 20. KIOSZ-bál. Hilton: február 6. A Golf­klub ismerkedési bálja. Feb­ruár 7. Légitársaságok bálja. Február 13. OTP-bál. Február 14. Fogtechnikusok bálja. Feb­ruár 21. Pesti karnevál. Feb­ruár 26. Cigánybál. Február 28. Lovasbál. Március 7. A Képes 7 bálja. Március 14. Fogorvos­bál. Duna inter.Continental: ja­nuár 10., 1,7., 24., 31. Svábbál. Január 30. Divatbál. Február 7. A Hungária Biztosító bálja. Február 14. Újságíróbál. Feb­ruár 21. Légiforgalmi társasá­gok bálja. Hungária Nagyszálló: január 10. Galambászbál. Január 24. Fürdősbál. Február 2­7. A Ma­gyar Tenisz Szövetség bálja. Február 13. Gyógyszerészbál. Február 14. A Kemping Szövet­ség bálja. Február 28. Centrum Áruházaik bálja. Február 20. Ve­gyészbál. Novotel: január 5. A Pega­zus Tours bálja. Február 6. Vi­torlásbál. Február 7. A Ma­gyar Autóklub bálja. Taverna Szálló: február 27. Taverna-bál. Thermal Hotel: február 7. Svábbál. Február 21. Vadász­bál. Tisza Szálló (Szeged) : január 16. Pedagógusbál. Január 24. Rendőrbál. Január 30. Olajos­­bál. Január 31. Cooptourist­­bál. Február 7. IBUSZ-bál. Feb­ruár 14. Autósbál. Február 21. Orvosbál. Február 28. MTESZ- bál. Aranybárány Szálloda (Zala­egerszeg) : január 24. Közgaz­dászok bálja. Január 31. Gaz­­dászbál. Február 7. Pedagógus­­bál. Február 14. Gyógyszerész­­bál. Február 20. Volán-bál. Február 28. Iparosbál. Március 14. Tungsram-bál. Hotel Dorottya (Kaposvár) . február 7. Dorottya-bál. Feb­ruár 21. Jogászbál. Termésbecsléstől a piacig Pontos adatok időben, hozzáférhetően Piacfelügyeleti Információszolgálatot állít fel rö­videsen a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium és a Belkereskedelmi Minisztérium. Termelők­nek, kereskedőknek és fogyasztónak egyaránt érdeke, hogy tudjon arról, mi termett a földeken, mit keres­nek a zöldség-gyümölcspiacokon, és azt mennyiért kí­nálják. A két tárca pedig még időben léphet, expor­tálhat vagy importálhat, ha egy-egy termékből sok vagy éppen kevés ígérkezik. A MÉM-ben elmondták, hogy termésbecslést nemcsak a gazdaságoktól, a forgalmazó és feldolgozó vállalatoktól kérnek majd, hanem a kister­melőktől is, hiszen többek kö­zött a paprika, a paradicsom, a fokhagyma és a zöldségfélék javát ők termelik meg. Ha a minisztériumnak pontos adatai lesznek arról, hogy a termelők mennyit vetettek, mit ültettek ki, akkor még idejében fel­mérheti, hogy miből ígérkezik hiány. Így pótlólagos termel­tetéssel vagy importtal gon­doskodhat a megfelelő ellátás­ról. Az időjárás is okozhat meg­lepetést. Ám ha már májusban tudják a minisztériumban, hogy a málnabokrok, roskadoz­nak, akkor aligha kell majd a nógrádi asszonyoknak földbe taposniuk az értékes gyümöl­csöt. A terméskilátások az ex­port-import szervezéséhez szolgálnak fontos adalékul. Ha például a fokhagyma az idei­hez hasonló rossz termést ígér, akkor még időben leállíthat­ják a külföldi szállításokat, s a behozatalról is gondoskod­hatnak. A felvásárlásnál szintúgy el­kel az információ. Az érdekel­tek nap mint nap tapasztalják, hogy sok a félreértés, a szer­ződések nem elég körültekin­tőek. A termelőnek például nem mindegy, hogy egészben vagy szeletelve kell szállítania el­ pritaminpaprikát. Erre csak akkor készülhet fel, ha megfe­lelően tájékoztatják. A szolgálat dolga lesz, hogy figyelje a termelői és fogyasz­tói piacot. Rendszeresen ad majd információt a felhoza­talról, kínálatról és természe­tesen az árakról. A televízió képújságjában például napon­ta közöl majd Zöld Híreket, s ezekből a vásárlók és a kister­melők is megtudhatják, hogy a nagyobb piacokon mit kínál­nak, s mennyiért. A kisterme­lőnek ez különösen hasznos lesz, hiszen így talán nem a Bosnyákra indul el éjszaka, hanem a miskolci piacra, ahol árujáért megkapja ugyanazt a pénzt vagy talán még többet is, mint Pesten. Dalia László (Kovács István felvétele) Több információ a standokról is Biofüzetek, fakszimile, erdők képeskönyve Félszáz mű februárra Az idén februárban harmadszor rendezik meg a mezőgazdasági könyvhónapot. Erre az alkalomra a hét kiadó összesen több mint félszáz mű közreadását ter­vezi — többet, mint bármely eddigi könyvhónapban —, együttvéve csaknem 80 ezres példány­számban. A legtöbb szakkönyvet a Mezőgazdasági Kiadó jelenteti meg, harminc munka van elő­készületben. Dr. Gallyas Csa­ba, a Mezőgazdasági Kiadó igazgatóhelyettese elmondta, hogy a szántóföldi növényter­mesztés, az állattenyésztés, a kertészet és a műszaki fej­lesztés könyvújdonságai mel­lett megjelenteti a Biofüzet­­sorozat öt újabb tagját. S biz­tosan népszerű lesz az a kö­tet, amely az újra felfedezett lovaglás alapvető tudnivalói­ban igazítja el a kezdőket, de sok újat mond a haladóknak is. Fakszimile-kiadásban most lát napvilágot Nagyváthy Já­nosnak 1820-ban megjelent Magyar házi­gazdaasszony című műve. Százhatvanhat év után is nagy érdeklődésre tarthat számot! — Elmondhatom: ki tesznek magukért a társkiadók is — folytatja. — Úgy gondolom, ez annak is köszönhető, hogy az utóbbi tíz-tizenöt évben sikeresebb a mezőgazdaság, s népszerűbbek lettek a terme­lést segítő szakkönyvek és fo­lyóiratok. A Népszava Lap- és Könyvkiadó, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, a Sta­tisztikai Kiadó Vállalat, vala­mint a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó négy-négy művet készített elő — az utóbbi biz­tos sikerre számíthat Az erdők nagy képeskönyve, valamint a Kína kerti virágai című könyvekkel. Jól kiegészítik a mi szakkönyvkínálatunkat. De említhetem a Kossuth és az Akadémia Kiadót is: szintén jelentős művek kiadását vál­lalták. A mezőgazdasági könyvhó­nap megnyitóját az idén a 200. tanévébe lépett, jubileumát ünneplő Állatorvostudományi Egyetemen február 6-án tart­ják, majd országszerte 1200— 1300 kisebb-nagyobb rendez­vényre kerül sor. Fehér István Madárvárta a szélmalomban Az Ős-Tisza medrében ha­lastavakat alakított ki a Szol­nok megyei rákóczifalvi Rá­kóczi Mgtsz. Amurok, busák, pontyok nevelkednek itt halá­szok, horgászok — no meg a madarak örömére. Mert nagy­kócsag és kanalasgém is halá­szik itt, barna rétihéja, halász­sas köröz a víz felett, s a to­csogók szélén pedig már négy pár gulipán költött. Madár­vonulás idején a legritkább fajok — daru, bütykös ásólúd, havasi partfutó, kis lilék — is láthatók a tavaknál. A medertől száz méterre ősi kunhalmon szélmalom áll. A felszabaduláskor még lisztet őrölt. Jelenleg üres, romlado­­zik — pedig védendő ipari műemlék. A Magyar Madárta­ni Egyesület Szolnok megyei csoportja dr. Kádár György főorvos vezetésével vállalta, hogy megszervezi a helyreál­lítását, s madárvárta lesz be­lőle az ő kezelésükben. — A kengyeli tanács, Szol­nok Megye Tanácsa, az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség és a Gabona Tröszt egyaránt úgy tartotta, kár ezért a kengyeli bagimajori malomért. S a ja­vításra összejött 400 000 fo­rint — mondja Lőrincz István, a Magyar Madártani Egyesület főtitkárhelyettese. — Ideális madárvárta lesz! De nemcsak erre gondolunk. Hitelesen megőrizzük a régi berendezé­seket, szükség szerint ki is egészítjük őket, hogy szélma­lomként megtekinthető mű­emlék legyen. A domb egyébként — ame­lyen áll a malom, s melynek mélyén rézkori temető rejtő­zik — 1980 óta természetvé­delmi terület. Löszpusztai ma­radványnövények élnek itt: kunkorgó árvalányhaj és taré­­jos búzafű. Márkus Zsuzsa Valutát hoz a gomba A csepeli Duna Tsz több mint egy évtizede a hazai gombatermesztés rendszergaz­dája. Saját szükségletei mel­lett az ország számos termelő­jét is ellátja a nagyon kere­sett csiperkegomba-továbbsza­­porításhoz szükséges kom­­posztanyagokkal. A Duna Tsz a belföldi ellá­tás mellett — az önálló ex­portjog birtokában — egyre növeli külföldi szállításait is. Ennek eredményeként az el­múlt évben több mint ötszáz­ezer dollár valutabevétellel gazdagította a népgazdaságot. Legjelentősebb exportpiacunk Ausztria, ahová kamionokban szállítják a friss gombát. A korszerű táplálkozási szo­kásokat jól szolgáló gomba sokoldalú megkedveltetését kí­vánják előmozdítani azzal a szakácskönyvvel, ami a gomba sokoldalú felhasználásához nyújt segítséget. (kasznár)

Next