Vasárnapi Hírek, 1993. július-december (9. évfolyam, 27-51. szám)
1993-07-04 / 27. szám
Magyar—orosz államelnöki találkozó /A A kisebbségek Jelcin természetes szövetségesei Rendkívül kellemes hangulatúnak nevezte Borisz Jelcinnel folytatott, közel háromnegyed órás megbeszélését Göncz Árpád. A köztársasági elnök kéthetes oroszországi útja legfontosabb állomásának értékelte a találkozót, amely módot adott az eddigi tapasztalatok összegzésére is. Borisz Jelcin tájékoztatta Göncz Árpádot az orosz belső helyzetről és az alkotmányozási folyamat menetéről. Ezután esett szó a kétoldalú viszonyról, amelyet a magyar elnök a repülőtéren adott rövid nyilatkozatában felhőtlennek nevezett. Szó esett az Oroszországban található magyar műkincsek sorsáról, s Göncz Árpád kérte: az orosz elnök segítse elő tervbe vett magyarországi kiállításuk és visszajuttatásuk meggyorsítását. Erre az orosz elnök ígéretet adott. Göncz Árpád átvette azokat a dokumentumokat, amelyek Bethlen István, valamint Eszterházy János szlovákiai magyar politikus sorsáról tanúskodnak. Egyúttal kérte, hogy az orosz hatóságok segítsék felkutatni Bethlen István sírját. A megbeszélésen szó esett a volt szovjet adósság második, mintegy 800 millió dolláros részének orosz törlesztéséről is. A köztársasági elnök tájékoztatása szerint ezt orosz részről az első rész törlesztéséhez hasonló módon képzelik el. (Magyarország a tartozás első részén katonai felszerelést, egyebek között MiG—29-es elfogó vadászrepülőgépeket szerzett be.) A két államfő érintette a magyar—orosz alapszerződés ratifikálásának ügyét is. Göncz Árpád kifejtette, hogy a megállapodást a parlament nem utasította el, s csupán idő kérdése a ratifikáció. Hozzá hasonlóan az orosz elnök sem aggódik az okmány ratifikálása miatt. A délszláv válságról folytatott eszmecsere újólag megmutatta, hogy a magyar és az orosz megközelítés igen hasonlatos, mindkét ország a háborúskodás békés rendezését szorgalmazza. Göncz Árpád értékelése szerint Oroszország kész magára vállalni azt a küldetést, amely abból adódik, hogy egyszerre muzulmán és ortodox nagyhatalom. A magyar államférfi a megbeszélésen hangoztatta, hogy a válság rendezése hallatlan mértékben erősítheti Oroszország világhatalmi státusát és tekintélyét. Az oroszországi utazás tapasztalatai kapcsán Göncz Árpád a felkeresett kisebbségek kérésére tolmácsolta azt az igényt, amely a kisebbségi problémák kezelésére alkalmas elképzelés kidolgozására vonatkozik. — Megkockáztattam azt a véleményt, hogy a kisebbségek tőle várják a kérdés megoldását, mondjam azt, természetes szövetségesei — tette hozzá Göncz Árpád. Végül elmondta: magyarországi, balatoni nyaralásra hívta meg az orosz elnök feleségét és unokáit. J. Dorogi Sándor (MTI) ÚNK Először a történelemben Gazdaságilag is jelentős a rokon népeinknél tett elnöki látogatás — értékelte Faragó András szóvivő Kazanyban, a tatár elnökkel folytatott tárgyalások közben sikerült lapunknak telefonon utolérnie a köztársasági elnök szóvivőjét. A Vasárnapi Hírek Faragó Andrást kérte fel a kéthetes munkalátogatás értékelésére. A szóvivő kiemelte az orosz elnök és a magyar köztársasági elnök szombati tárgyalását. Ennek legfontosabb momentumaként említette, hogy a magas rangú vezetők megbeszéléseinek eredményeként felgyorsul a kétoldalú kapcsolatok végleges rendezése, így remény van arra, hogy mielőbb megállapodásig jutnak a még kiegyenlítetlen orosz adósságról folyó egyezkedések, s hasonló eredmény várható a magyar műkincsek ügyében is. A köztársasági elnök kéthetes munkalátogatását értékelve, Faragó András az út eredményének két pillérét emelte ki. Mindenekelőtt hangsúlyozta a látogatás történelmi jelentőségét, hiszen először járt magyar elnök ugor nemzetiségi területen, s mint mondta, minden segítséget meg kell adni rokon népeinknek, például a nemzeti szakemberképzésben, az új értelmiségi réteg kialakulásában. Az orosz tagköztársaságokban eltöltött két hét gazdasági szempontból is különleges jelentőségű — tudtuk meg a szóvivőtől. Az előzetes értékelések szerint az elnök kíséretében lévő üzletemberek ugyanis több tízmillió dollár értékben írtak alá vagy készítettek elő szerződést. Ezek pedig nem csupán külkereskedelmi szempontból fontosak, hanem azért is, mert több tízezer új munkahelyet jelenthetnek Magyarországon. A szerződések között szerepelnek mezőgazdasági megállapodások is. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát például az út eredményeként megtízszerezheti kukoricaexportjá Baskíriába. De szerződések születtek televízió-összeszerelésre és Ikarus buszok szállítására is. Cserébe viszont olyan fontos és értékes nyersanyagokat kapunk, mint a kőolaj és származékai. A már nyélbe ütött megállapodásokon kívül pedig olyan, nagyon reménykeltő tárgyalások is megkezdődtek az üzletemberek között, amelyek a következő két-három hónapban érhetnek be. Pete Tóth Csilla. _ -------- . Feledy három pontja A Magyar Televízió illetékesei az országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakának idején szeretnének a parlamenti pártokkal konzultálni arról, hogyan képzelik a tévé szerepét a választási előkészületek során. Erről Feledy Péter hírigazgató tájékoztatta a Vasárnapi Híreket. Feledy Péter a VH-nak elmondta: az átszervezés bonyodalmai és viharai után elérkezettnek látják az időt arra, hogy egyeztessenek a pártokkal a jövő évi választásokról. A napokban postázzák a meghívókat az első tisztázó megbeszélésre, amelynek három célja lesz. Először is arra kíváncsiak, hogyan értékelik a pártok a kilencvenes választások tévés közvetítését és előkészítését, s abból milyen következtetéseket vonnak le. A konzultáció témája lesz a nemzetközi tapasztalatok megvitatása is. A harmadik s talán a legfontosabb kérdés: konkrétan mit szeretnének, mit akarnak a pártok. A hírigazgató abban reménykedik, hogy sikerül majd közös nevezőre hozni a véleményeket, és a televízió a közösen elfogadott etikai szabályzat alapján vághat neki a kampánynak. — vess — ......■ VasárnapiHírek* Centrum a jobboldalon — jelölte kii Csurka István profitizálásuk fő célját a Magyar Út szombati országos gyűlésén Az ügynöki múlt beismerése nem zavarta a Magyar Út szombati országos gyűlésének publikumát, amely tapsviharral fogadta Csurka Istvánt, aki a mozgalom fő céljának azt nevezte: a jobboldalra kerüljön a magyarországi politizálás centruma. A Budapesti Műszaki Egyetemen megtartott tanácskozáson megválasztották a szerveződés vezetőségét, a héttagú elnökség élén Csurka István áll. Csurka István szerint a Magyar Út az egyedüli képviselője a népi-nemzeti akaratnak, mert nemcsak az ellenzékben, hanem az MDF-ben is az idegen szellemiség vált uralkodóvá. Úgy értékelte, hogy az MDF tagsága „félelemtől vacogva tűri vezetőségének egyre fokozódó és állampártiasodó centralizmusát”, s a mozgalom gerincét az onnan kikeseredettek alkotják. A mozgalom fő szövetségese, „édes gyermeke” a Magyar Igazság Párt, amelyet minden eszközzel támogatni fog. Elutasítják viszont — Csurka szavaival élve — „a liberalizmusnak álcázott vágott vegyessaláta nemzetfelfogást, ami ugyan a konformizmusba és a tájékozatlanságba taszított apróra vágott egyén teljes szabadságát hirdeti, de ugyanakkor egy szűk réteg kizárólagos hatalmát valósítja meg”. Szemben áll a mozgalom a kommunizmus és a fasizmus minden válfajával, de azokkal is, akik a Magyar Út helyét a szélsőjobbon akarják kijelölni. Tisztességes jobboldalként azonban — jelentette ki Csurka — megbecsülik a tisztességes baloldalt. Csurka élesen bírálta az Antall-kormány kiszámíthatatlan pénzügyi, adó- és gazdaságpolitikáját, és szigorúbb törvényeket sürgetett a vagyonfelmérés és a privatizáció ügyében. Az utóbbit így jellemezte: „Most a transzvesztita virágáruslányréteg — amelyik vörös csillaggal a gomblyukában vagy a blúzán a túlfizetett hitelek felvételével árulta a hazát — abban érdekelt, hogy áron alul adja oda portékánkat, s minél előbb. Lehetőleg addig, amíg a nemzetinek mondott kormány van hatalmon.” -------- , , A A Magyar Út olyan embereket akar küldeni a törvényhozásba, azután az államhatalomba, akik meg tudják alkotni az új „nemzetépítő állam” alaptörvényeit, fokozatosan felváltják a régi, elhasználódott apparátus embereit, és megteremtik az átmenet erős államát, amely a terheket arányosan és igazságosan elosztva elvezeti a magyarságot az európai jellegű, de sajátosan magyar demokráciába. Csurka határozott, de — az alapszerződésre utalva — nem „ukrán— magyaros” külpolitikát hirdetett meg, és önrendelkezést követelt minden magyarnak, aki Trianon nyomán került a határokon kívül. Nem területeket, hanem a lelkek megtartását akarják — fűzte hozzá Csurka István. A zsúfolásig telt teremben — ahol föltűnt Zacsek Gyula, Szilassy György, Zétényi Zsolt, Dénes János, a délutáni órákban Csapody Miklós is . Horváth Lajos, a Magyar Igazság Párt ideiglenes elnöke úgy vélte: nem ők hagyták ott az MDF-et, hanem megfordítva. Reményeik szerint lehetőség nyílik majd koalícióra az MDF-fel, talán úgy, hogy akkor a most kormányzó párt lesz a kisebbik partner. (vess) név Programfórumok Fordítsuk meg az eddigi gyakorlatot! A lakossági fórumok legyenek a programalkotók. A pártok pedig abban versengjenek, hogy melyikőjük képes a legjobb eszközrendszert mozgásba hozni a társadalmi kompromisszumokkal kidolgozott és elfogadott program érdekében. Ezek a gondolatok is vezérelték a Társadalmi Érdekegyeztető Tanácsot, amikor — mint arról a minapi sajtótájékoztatón szóltak — Tények és Tétek címmel szeptembertől lakosságiprogram-alkotó vitasorozatot indít. Ennek célja, hogy fogalmazzák meg a választópolgárok és a munkájukhoz, napi létük,hoz kötődő érdekképviseleteik azokat az alapszükségleteket, amelyek elengedhetetlenek a jövendő társadalmi stabilitáshoz és fejlődéshez. (k.) Fémdugók az ország kapuiban /Török invázió — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — Egy busz megpróbálta kikerülni a kamionsort, ahogy a személygépkocsik is teszik vagy tennék, de lecsúszott az árokba. Megkísérlik kitolni. Verejtékeznek a férfiak. Nagyon süt a nap. — Fölállítottuk ezt a sátrat, rajta a nagy vöröskereszt, ha valaki rosszul lenne. Még nem volt sok dolgunk, hála Istennek. Pedig hát ülnek az áttüzesedett kocsikban — mondja a polgári védelmis százados. — Ez ugye kész gutaütés. A török gyerekek meg szanaszét rohangálnak. Mi lesz, ha egy motoros elcsapja valamelyiket? Nagylak, Ártánd, Gyula. Határkapuk Magyarország és Románia között. Kapuk? Ugyan! Fémdugók kamionokból, személykocsikból. Megszoktuk? Ezt nem lehet megszokni — áll a határőr törzsőrmester a dízelmotorok fekete füstfelhőiben. Szemből gyalogcsapatok érkeznek, a hátukon batyuk. — Honnan tudnám, hogy milyen hosszú a sor, hogy hol a vége? Lehet, hogy holnapután, amikor újból szolgálatba lépek, ideér az a kamion, amelyik most kezdte a várakozást. Most, július másodikán, pénteken a kamionok, más teherkocsik hatvan, a személyautók csak húsz órát állnak a sorban. Ártándnál valamivel jobb a helyzet. Gyulánál pedig egészen tűrhető, ott a teherautók húsz, a személykocsik hat óra alatt átjuthatnak Romániába. A török invázió éppen csak megkezdődött: a Nyugat-Európában dolgozó vendégmunkások többsége ezután indul el, július közepén, hogy szabadságét otthon töltse. Tehetetlenek vagyunk? Az okok közismertek, ésajtunk kívül állók. Három esztendeje kezdődött a volt Jugoszláviában a polgárháború, és akkor átterelődött erre, hozzánk az északnyugat—délkelet i rangú európai tranzitforgalom Aztán bevágott az egyre szigorodó embargó is. Korábban a röszkei, tompai határállomásokon katasztrofális volt a helyzet, az idén nyáron azután mint, a magyar—román átkelőn verte ott végletesen. Más kérdés, hogy néhányan úgy gondolták, ez csak átmeneti ideig lesz így, s hogy nem tettek semmit, vagy nem tehettek meg mindent, amit lehetett volna. Mondván: minek a sok pénzt — amikor nincs is — kerülőutakra költeni. Azért alakultak tárcaközi bizottságok. De a dolog nem ilyen egyszerű. A határátkelők ügye a szomszédos országokra egyaránt tartozik. Az egyik, csak az egyik fél jóindulata édeskevés. Elfogultság nélkül is megállapítható, hogy az átkelőhelyek bővítését, újak megnyitását mindig a magyarok kezdeményezték. Egyszer majd Méhkeréknél, Battonyánál, talántán Nagyszalonta alatt is át lehet kelni a határon. Mert a tárgyalások mindig „a kölcsönös egyetértés" jegyében zajlanak. Megállapodások, szerződések is születtek. Csak éppen elég átkelőhely nincs, s ami van, ilyen forgalom átbocsátására, a határforgalom kulturált és biztonságos ellenőrzésére végképp alkalmatlan. A határőrség központi ügyeletétől kapott tájékoztatás szerint tegnap, szombaton Nagylaknál a kamionoknak 40 órát, a személygépkocsiknak 30 órát kellett, illetve kell várniuk még az átjutásra. Sz. J. J. A magyaregér útja Célunk a fennmaradás és a túlélés, melyben a magyarság eddigi történelme során mindig jeleskedett — mondta a Magyar Egérút Körök elmúlt heti zászlóbontásakor Marton Frigyes, az ismert rendező és humorista, a Magyar Egérút Alapítvány szóvivője. A kettőszáz forintos tagsági díj befizetése (az alapítvány központ, Budapest, 1081 Köztársaság tér 27.) bárkit feljogosít például arra, hogy korlátozásoktól mentesen használhassa a magyar egérutakat. Mármost nem mindegy, hogy magyaregér, vagy magyar egér. Ki e nyelvet ismeri, az pontosan érti a különbséget. A többiek meg ragozhatnak. Dolgozataikat bekötik, fölpántlikázzák, arany czimerekkel körülczirkalmazzák, úgy lészen jó. Én meg itt napok óta csak somolygok a bajszom alatt. És látokfutok belépési nyilatkozatot keresve, hogy alákanyaríthassam a nevemet. Amelyikben semmi kétes ipszilon, semmi őstörténet. De a csudába is, sohmn sem tanálok egy belépési nyilatkozatot! Eldugták volna mindet? Rejtették valami egérlikba? Hogy mit ki nem talált ez a Marton Frigyes! Pontosan úgy viselkedik, mint az ugyancsak ősi viccben az egér, amelyik a hegyaljai magyar ember hordóból csordult borát kortyintván csípőjére tette a két kicsi mancsát, és fölkiáltott: no, hu az a macska, hadd itéljem meg. Miközben vélhetőleg esze ágába sem jutott a macskákat szaporítani. Tudhatta ugyanis, hogy a macskák hősködésének, élettértágító vadászatainak mindig az egerek itták meg a levit. Utóbbi időkben különösképpen. Aztán vagy új macskák jöttek, vagy tigrisek (Tigris tankok), vagy behemót medvék. És annyi fejünkre idézett balszerencse közt mégis mindig sikerült egérutat nyerni. Másként nem lennénk. De macskák se. Végső soron belőlünk élnek. Híznak, urizálnak, csinálják a macskazenét s a macskajajt. Az volt a baj, hogy eleddig senki ki nem találta ezt a Magyar Egérút Alapítványt. Hogy ehhez a Marton Frigyesnek kellett jönni. Egy komédiásnak! Holott az ügy, ami Magyar Egér Út ügyünk vér valóságosan komoly. A templomegere-frakcióval, a fehéregérfrakcióval s a radikális mezeiegér-frakcióval. Ha kiderül, hogy túl sokan vagyunk, mi lesz tivéletek, Kandúr Bandik? Utóbb még bebizonyosodhat, hogy az egér a legvidámabb állat, s csakis azért, mert irhájából nem készül egy picike kacagány _______Szabó József Jenő : Wallenberg-emlékkert A volt budapesti gettó Wesselényi utcai egykori kapujának közelében ma, vasárnap délelőtt ismét összegyűlnek a holocaust áldozatainak hozzátartozói, itthoni és a világ különböző országaiból érkezett túlélők, hogy leróják kegyeletüket a Magyar Zsidó Mártírok Emlékművénél. A Dohány utcai zsinagóga mögötti kertben rendezik a gyászünnepséget, amelyen ott lesznek a magyarországi zsidó közösség, valamint a Zsidó Világkongresszus kelet-európai tagozatának vezetői is. Keller László, az Emánuel Alapítvány elnöke — aki ugyancsak részt vesz az emlékünnepségen — a Vasárnapi Híreknek elmondotta: — A megvalósításhoz közeledik szándékunk, amely szerint a Dohány utcai zsinagóga mögötti kertet (ez jelenleg felvonulási terület) emlékparkká alakítjuk. A fekete gránittömbökből már elkészültek a táblák, amelyekre azoknak a bátor keresztény embereknek a nevét vésik fel, akik a vészkorszak idején — nemegyszer életük kockáztatásával — zsidókat mentettek. Öt táblát helyezünk el a kegyeleti parkban, amely Raul Wallenberg svéd diplomata nevét viseli majd. Az embermentők — úgy vélem — megérdemlik, hogy — akárcsak mártírjainkra — rájuk is, elévülhetetlen, nemes cselekedeteikre tisztelettel emlékezzünk mi, majd később az utódok tegyék ugyanezt az idők végezetéig. — Annak függvényében, hogy a Dohány utcai zsinagóga rekonstrukciós munkálataihoz szükséges jelenlegi felvonulási terület időben felszabadul, azt tervezzük —, folytatta az elnök —, hogy a deportálások 50. évfordulója alkalmából jövő nyáron tartandó emlékünnepségre elkészül a kegyeleti park. A költségeket, amint az a mártíremlékmű esetében is, teljes egészében az Emánuel Alapítvány fedezi.gó 1993. JÚLIUS 4., VASÁRNAP3