Vasárnapi Hírek, 1996. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1996-05-19 / 20. szám
4. oldal Kisebbségi vezetők megfigyelése Baranyában Nemrégiben nyilvánosságra került, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal évek óta megfigyelés alatt tartja a Baranya megyei kisebbségek szervezeteit és azok vezetőit. A megyei kisebbségi önkormányzatok hétfőn közös ülést tartanak az ügyben. A megfigyelésekről először április végén jelentek meg sajtóértesülések, amelyek szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 1992 óta folyamatosan megfigyelés alatt tart Baranya megyei horvát, szerb, német és cigány kisebbségi vezetőket. Ennek az információnak az alapja egy kiszivárgott, 1995. december 20-i keltezésű, szigorúan titkos jelzéssel ellátott titkosszolgálati jelentés, melyben a megfigyelő a kisebbségi önkormányzatok - egyébként jóval korábbi - megalakulásáról tudósít, csatolva azok szervezeti és működési szabályzatát. A jelentés többek között tartalmazza, hogy a kisebbségi bolgárság szinte teljesen asszimilálódott, többségük vegyes házasságban él, s hogy bár korábban a görög kisebbség is tervezte önkormányzat alakítását, de később, „ki tudja, miért”, letett erről. „Nevetségesen olcsó, mindenki által hozzáférhető információkat tartalmazott”, fogalmaz Kerner Lőrinc, az országos német kisebbségi önkormányzat pécsi illetőségű elnöke, de hozzáteszi, hogy a hozzájuk eljutott jelentés első oldalának alsó öt sora ki volt festve, így az nem olvasható. A jelentést, amely egyes információk szerint az utolsó volt a kisebbségekkel kapcsolatban, április végén ismerték meg az érintett kisebbségi vezetők. „Először nem hittem, hogy valódi -mondja Kerner -, de a múlt hét végén kiderült, hogy az.” Miután az irat valódisága bebizonyosodott, az országos német kisebbségi önkormányzat levélben fordult Nikolits István titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterhez, amelyben felháborodásának és megrökönyödésének adott hangot, és további információkat kért az ügyről. A levelet elküldték a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségének is. „Ha a szomszédos országokban a magyar kisebbségekkel történne ilyesmi, a magyar kormány már többször hevesen tiltakozott volna” - monja Kerner Lőrinc. A dolog nyilvánosságra kerülése utáni első reagálásokban az NBH illetékesei a délszláv háborúval magyarázták a megfigyelések szükségességét, ám a megfigyeltek - ahogy egyikük, Gyürok János, a Baranya megyei horvát kisebbségi önkormányzat elnöke lapunknak elmondta - ezt az érvelést irrelevánsnak tartják, a megfigyelések valódi célját inkább a kisebbségi önkormányzatok kapcsolatrendszerének, működési módjának és az esetleges autonómiatörekvéseknek felderítése körül sejtik. „Jól tudjuk - mondja Gyúrok -, hogy egy polgári demokráciában nem szokatlan, hogy megfigyelnek, lehallgatnak embereket, de ha ez kiderül, annak komoly következményei kell legyenek.” A megfigyelések módszeréről, mibenlétéről ellentmondóak az információk: a kisebbségi önkormányzatok vezetői azt sejtik, hogy telefonjaikat is lehallgatták, de ez egyelőre nem bizonyított. „A magyarországi horvátság nagyon jól emlékszik még Hortobágyra - mondja Gyúrok -, és ennek az esetnek komoly következményei lehetnek, kérdés, hogy ezután is ugyanannyian merik-e majd vállalni a nemzetiségüket.” Kerner Lőrinc szégyennek tartja, hogy ötven évvel a magyarországi németek kitelepítése után ez megtörténhet „lojális magyar állampolgárokkal”. Csütörtöki ülése után a pécsi önkormányzat közgyűlése is levélben kért magyarázatot Nikolits minisztertől. Hétfőn az öt Baranya megyei kisebbségi önkormányzat - a horvát, a szerb, a német, a cigány és a bolgár - közös ülést tart Pécsen, amelyen közös álláspontjukat kívánják kialakítani. Az ülésre meghívták a város polgármesterét és Kaltenbach Jenő kisebbségi országgyűlési biztost is. Kaltenbach már vizsgálatot folytat az ügyben, a kisebbségi vezetők azt várják, hogy tőle további információkat kaphatnak. Lapunknak az összes érintett kisebbségi önkormányzat vezetője elmondta, hogy mindenképpen szeretnének betekinteni az elkészült jelentésekbe. „Mindenképpen szeretnénk megnézni a jelentéseket, mielőtt megsemmisítik őket”, mondja Ruzsin Milán, a megyei szerb kisebbségi önkormányzat elnöke. Gyúrok János és Kerner Lőrinc azt is követelik, hogy minden megfigyelt szervezettől és személytől nagy nyilvánosság előtt kérjenek az illetékesek bocsánatot, és politikai garanciát szeretnének arra nézve, hogy az eset az ország egyetlen, bármilyen szempontból kisebbséginek nevezhető csoportjával kapcsolatban sem fog megismétlődni. A Vasárnapi Hírek meg nem erősített információi szerint szerdán Nikolits István közös sajtótájékoztatót tart az érintett kisebbségek országos önkormányzatainak elnökeivel. (n.b.) Újjászületik a hajómatuzsálem ben megmaradt múlt századi folyami hadihajó, a Lajta, a világon egyedülálló haditechnikai és ipartörténeti emülék. Most a pesti Duna-parton vetett horgonyt az Erzsébet híd és a Hotel Marriott között. A 125 éve vízre bocsátott hajómatuzsálem május 21-ig tekinthető meg. - A Lajta monitor- és testvérhajója a Maros, Európa első hullámokba simuló, szokatlan látványt nyújtó, de ugyanakkor félelmetes folyami hadihajói voltak - magyarázza a fedélzetre lépő iskolás Csoportnak Berente Zoltán főhadnagy, a Honvéd Folyami Flottilla VH70-es hajójának parancsnoka. Ez a hajó vontatta ide a Lajtát az Óbudai Hajógyár kikötőjéből, ahol a flottilla matrózai, a Foka Rt. a Kisdunaág Kft. dolgozói, a Lajta Monitor Hajózási Alapítvány támogatói egy hét alatt újjávarázsolták a majdnem 50 méter hosszú, 8 méter 13 centiméter széles, 310 tonna vízkiszorítású matuzsálemet. Reméljük, megvalósulnak az alapítvány tervei, s helyreállítják a hajó felépítményeit - mondja a fiatal hajóparancsnok. - A forgatható ágyútorony rekonstruálása lesz talán a legnehezebb. Ebben két, 15 cm űrméretű, vontcsövű, hátultöltős Wahrendorf- löveg volt... A monitor 50 éves hadi szolgálata alatt több ütközetben vett részt, s egyik főszereplője volt az 1919-es „monitorlázadásnak” is. Hetvenöt éve elevátorhajóvá alakították át, s ebben a minőségében 70 évig dolgozott. Szinte a véletlenen múlott, hogy nem ócskavasként végezte pályafutását. Egy zürichi cégtől kapta vissza ingyen a Hadtörténeti Múzeum és a Honvéd Folyami Flottilla. Miután elvontatják mostani ideiglenes horgonyzóhelyéről, folytatják helyreállítását. Márkus Csaba Megvadult patakok Sárözön zúdult néhány falura május elsején. Akkor az elszenvedők és a sajnálkozók is azt hitték, hogy egyszeri esetről van szó, amely legföljebb harminc évenként történik. Azóta elúszott tucatnyi baranyai település. Iszapot zúdított a felhőszakadások okozta hegyi áradat a Dunakanyarban a pilismarótiak nyakába. Legutóbb a bicskei vízözön láttán szörnyülködhettünk. (Képünk a Pest megyei Tinnye községben készült, ahol az áradat két hét alatt négyszer keserítette a lakókat.) A Pest megyei Tárnok községből péntek este vonultak el a tűzoltók, akik a Benta patak szerda éjszakai kiöntése után a vizet szivattyúzták ki a házakból és a pincékből. Tárnokon három lakásba ment be a víz, de a családokat, az első éjszakát kivéve, nem kellett kiköltöztetni. A károk felmérése megkezdődött, a biztosító a jövő héten kezdi meg munkáját. Levonult az árhullám az észak-dunántúli folyókon az elmúlt napok esőzései nyomán, ami elsősorban a Dunán és a Lajtán tett szükségessé árvízvédelmi tennivalókat. A Lajtán hét végére első fokúra csökkentették az árvízvédelmi készültséget, a víz csak néhány centivel haladja meg a normál szintet - tudtuk meg az árvízvédelem ügyeletesétől. Az országban más folyón nincs készültség. Szombaton már nem volt sehol útakadály a hét közepi esőzések nyomán - tájékozódtunk az Útinform ügyeletesétől. sz. Iszapbirkózás Falus Kriszta felvétele Hazai tükör Városvédő gyerekek A településvédelem, a lakóhely szépítése több mint száz évre visszamenő országos mozgalom. A Város- és Faluvédők Szövetsége az ország több mint 200 város- és faluvédő egyesületét fogja össze, a néhány száz lakosú településektől kezdve a nagyvárosokig emberek ezrei tevékenykednek lakóhelyükért. A szövetség nagy súlyt helyez arra, hogy minél fiatalabb korosztályokat is bevonjon a településvédő munkába, hisz jövőnk szempontjából nem mindegy, hogyan gondolkodnak és mit tesznek értékeink védelmének érdekében tizenéveseink. A fiatalok bevonására immár öt éve ifjúsági pályázatokat írnak ki: idén a Gyermekek az épített és természeti környezet védelméért című pályázatot hirdették meg az előrelátó szervezők. Tegnap délelőtt a Budapesti Történeti Múzeum a gyerekek pályázati anyagából kiállítást nyitott Városvédő Gyerekek címmel, díjaztak Az ország különböző pontjairól érkezett írásos dolgozatok és képzőművészeti alkotások díjazásával nyílt a kiállítás. A díjakat Ráday Mihály, a Budapesti Városvédők Egyesülete elnöke adta át. Meglepetést okozott, hogy a fővárosi gyerekekkel szemben az összes díjat vidékiek nyerték. -móricz- 1996. május 19 Csökkentett prémium Jutalmak az Egészségbiztosítási Önkormányzatnál Nem tartom nagy pénznek az Egészségbiztosítási Pénztár fő vezetőinek múlt évi prémiumát - jelentette ki a Vasárnapi Híreknek Simsa Péter, az Egészségbiztosítási Önkormányzat alelnöke. Mint az újsághírekből a hét elején nyilvánosságra került, az önkormányzat közgyűlése hétfői ülésén sok más fontos kérdés mellett döntött az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójának és két helyettesének megjutalmazásáról. Eszerint a főigazgató bruttó egymillió, két helyettese pedig 860-860 ezer forintot vehet fel a pénztártól múlt évi munkája alapján. A hír nem kis feltűnést keltett, különösen azok után, hogy kiderült: a közgyűlés az eredetileg kitűzött összeget ötven, illetve hatvan százalékkal csökkentette, s ezzel juttatta kifejezésre, hogy nem elégedett maradéktalanul az érintettek munkájával. Az egészségügy átalakításának, az ellátás finanszírozásának közismert nehézségei mellett nyilván eltörpül az eset, ám végső soron, közpénzről lévén szó, manapság az ilyen ügyekre érzékeny a közvélemény. Érdeklődésünkre Simsa Péter alelnök előbb a sajtó egy része által gerjesztett hangulatkeltésnek minősítette a jutalmazás epizódjának széles összefüggések közül való kiragadását. Merthogy szerinte erről van szó: kárt okozó csúsztatásokról, a tények célzatos csoportosításáról. Mi másnak tekinthető például az, hogy egymás mellé rakják a tb-alapoknál az első negyedév után már látható, kétségtelenül nagy költségvetési hiányt és a kórházak csődhelyzetével, az átalakítással együtt járó gondokat? Az alelnök utóbb elmondta, a pénztár fő vezetőinek premizálását egyéves alapbérük 160 százalékában szabta meg a közgyűlés a tavalyi évre vonatkozóan. Ehhez azonban kemény feltételeket írt elő a testület. Ezek közül felróható hiányosság, hogy nagyobb léptekkel kellett volna a pénztárnak szolgáltató hivatallá válnia, továbbá az informatika területén is gyorsabb előrelépést terveztek. Emiatt csökkentették a prémiumot, noha nyilvánvalóan objektív akadályok játszottak közre a teljesítésben. A most megszavazott jutalom egyáltalán nem nagy összeg ahhoz képest - mondta Simsa Péter -, hogy ezek a vezetők közel 500 milliárd forint fölötti költségvetéssel gazdálkodnak felelősségteljesen. Az érintettek havi bruttó fizetése sem magas. 1995-ben 108 ezer forint volt, 1996-ban 140 ezer forint. Az egyik napilapban említett 170 ezres bruttó kereset megjelölése téves - tette hozzá. Az a pénztár főosztályvezetőjének az átlagfizetése, ami teljesen más dolog. A pénztár alkalmazottainak fizetését ugyanis nem az önkormányzat, hanem éppen a most premizált vezetők szabják meg. Tóth Ferenc \ ■\ -"‘•-T-V'vagr utinjellegű terhelési vizsgálatot tartottak a napokban az Árpád hídon a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat szakemberei. Demszky Gábor főpolgármester ennek kapcsán lapunknak úgy nyilatkozott: a főváros vezetése a közeljövőben nem tervezi Budapest leghosszabb hídjának átépítését. Nem kerülheti el azonban sorsát a Petőfi- és a Szabadság-híd. Míg az előbbinél a beszorult tartósáru kiszabadítása és a villamossín cseréje lesz az idei feladat, addig a volt Ferenc József-hídon hosszabb lezárással is járó renoválással kell majd számolnunk Lenyó László felvétele Millecentenáriumi események Ma is látogatható programok A székesfehérvári Szent István király Múzeumban a Királyi relikviák című kiállítás. A székesfehérvári Kodály Zoltán Művészeti Iskolában az Európai Kórusok Fesztiválja. A kecskeméti Katona József Múzeumban a Kecskeméti évszázadok című kiállítás. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban a Telefonhírmondó az Ópusztaszeri Postamúzeumban. Az ajkai Nagy László Városi Művelődési Központban a Honfoglalás és a magyar nép sorsfordulói című kiállítás. A budapesti Néprajzi Múzeumban a Magyarország 1100 évvel a honfoglalás után című kiállítás. A fertőszentmiklósi általános iskolában a pedagóguskórusok országos találkozója. A budavári Mátyás-templomban a MÁV Szimfonikusok Millecentenáriumi hangversenye. Az orosházi Szántó Kovács János Múzeumban Az európai irodalom közvetítői című kiállítás. Bankkonszolidációs részjelentés Célegyenesben a parlamenti vizsgálóbizottság Részjelentést tett le az Országgyűlés asztalára a bankkonszolidációt vizsgáló parlamenti különbizottság. A jelentés tartalma alapján egyértelműen látszik, hogy személyi felelősöket nem fog megnevezni, törvénysértésekre nem fog rávilágítani a testület. Lapunk úgy tudja, hogy e jelentés és a Budapest Bank részére juttatott 12 milliárd forint ügyének vizsgálata között informális összefüggés van. Az 1992-es adós- és hitelkonszolidáció vizsgálatának végeztével részjelentést fogadott el az erre létrehozott parlamenti különbizottság. Varga Mihály, a testület fideszes elnöke szerint a végső jelentés elkészítésében meghatározó lesz, hogy politikai testületről van szó, amely országgyűlési képviselőkből áll. A feladat a 385 milliárd forintba kerülő bankkonszolidációs program politikai értékelése. Az a kérdés, hogy mi volt a cél, s ezt milyen szempontok és hatások befolyásolták. A változás ugyanis nyomon követhető. Az első fázisban az akkori kormány úgy gondolta, hogy a bankok rossz hiteleit piaci alapon lehet felszámolni, s létrejönnek majd a hitelkezelő alapok, ami az államnak természetesen jó megoldás lett volna. A piac azonban nem alakult ki magától. Szabó Tamás privatizációs miniszter ötlete volt az állami holding létrehozása, ami az ÁVÜ-höz vagy az ÁV Rt.-hez lett volna hasonló. A javaslatot azonban elvetették, s átmeneti megoldásként jött elő, hogy az állam vegye át a rossz hiteleket. Erre azért volt szükség, hogy a bankok könyvei elfogadható állapotba kerüljenek. Az állam a hitelekért cserébe úgynevezett konszolidációs kötvényt adott. Szó volt róla, hogy a bankok később visszaveszik a rossz hiteleket, de többségükben megmaradtak az állam nyakán. Az akkor Medgyessy Péter jelenlegi pénzügyminiszter által vezetett Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank volt az egyetlen, amely átvállalt belőlük, de úgy tudjuk, hogy csak a legkisebb kockázatúak közül mazsoláztak. A vizsgálóbizottság feladata még a hitelek minősítésének vizsgálata, hiszen csak a rossznak minősített hiteleket vette át az állam. A bizottság szerint külső könyvvizsgálónak kellett volna minősíteni a hiteleket, de a bankok saját könyvvizsgálójukra bízták a feladatot. A jövő héten folytatódnak a meghallgatások, többek között Békesi László, Surányi György, Szabó Iván, Pongrácz Tibor válaszol majd a képviselők kérdéseire. Lapunk értesülései szerint informális kapcsolat áll fenn a Budapest Bank részére juttatott 12 milliárd forintos állami támogatás vizsgálata és a bankkonszolidációs program ellenőrzése között. A jelenlegi kormányt kínosan érintő BB-ügy ugyanis a vizsgálóbizottság kormánypárti tagjai szerint a bankkonszolidáció része, s érzékeltették, hogy ha ott a vizsgálóbizottság - szintén politikai döntéssel - messzemenő következtetéseket von le, netán személyi felelősöket nevez meg, akkor ez várható a bankkonszolidációs jelentés elkészítésénél is, ami viszont az ellenzéket hozhatja könnyen nehéz helyzetbe. Mint ismeretes, a BB-bizottság már befejezte munkáját, s a számviteli előírások megsértésén kívül semmi terhelőt nem állapított meg. - györgy -