Vasárnapi Újság, 1837 (4. évfolyam, 142-193. szám)

1837-01-29 / 146. szám

csak halász falucska vala. De fekvé­se jó; néhány apró szigettől a’ sze­lek és hullámok ellen védett réve a* legjobbak és bátorságosbak közé tar­tozik , és nem messze tőle híres bő­­h­alászó helyek vannak. Lassanként dán kereskedők telepedének oda/s a' város minden éven fontosba jön. Ma már széke a* kormányzónak, a* püs­pöknek, az ország közönséges orvosá­nak , a­ törvényszék elnökének. Van jó iskola is benne és 8000 darabot tartó könyvtár.*) Egy mértföldnyire tőle egyetemi iskola Besszeszádban és ugyan annyira egy könyvnyomtató műhely Vidoéban. Első látogatással a­ kormányzónak Kréger úrnak tar­tozónk,s nem dicsérhetjük eléggé el­fogadását. Utazott Franczia és Olasz­országokban, készséggel beszél fran­­cziáúl és bajló kegyességgel lett ka­lauzunké és tolmácsunké. Másnap vele együtt a­ püspök lá­togatására menénk, ki egy csinos ház­ban lakik a­ tenger parton. Régen két püspökség volt Izlandban, de azok 1797ben eggyé al rejkjávikivé egye­­síltettek. Stáingrimr Jónszon a' neve a­ püspöki szék mostani elfoglalójá­nak. Ez egy idős ember, nagyon ta­núit , hajdan a’ hesszeszádi egyetem­ben teologia professzora volt, és ak­kori tanulási kedvét és igyekezetét e­­zen új pályájában is megtartá. Szép könyvtárt találók nála külföldi köny­vekből , gazdag gyűjteményt izlandi szágokból **), ritka kiadásokból és a* *) Hól mutathatunk mi 700 lakósú hely­séget, mellynek bár 700 kötetből álló könyv­tartomány történeteit illető kézira­tokból. Stáingrimr úr az északi emberszo­kott szívességével fogada minket. Míg ő igyekezek minket mulattatni, míg nagy készséggel mutogatá könyveit és kéz­iratait, sorban beszélgetvén hol deákul velünk francziákkal , hol dá­nul egy másikkal, angolul egy har­madikkal, felesége maga készíté­ el a* kávét, a3 portói bort*) és a3 váloga­tott sort, mellyet az izlandi házi­gazda- asszony mindég tartogat az idegenek számára. Ezen látogatásnak még egy különös érdeke is vala a3 püspökre és reánk nézve. Úti társam már az előtti napon, némi ajándékokat kül­dött vala a3 király és a3 tengerügy­miniszter nevében , 3s mi segítőnk most azokat a3 püspöki terembe behelyez­­ni. Nem írhatom le, milly rejtetlen örömmel szemlélé az érdemes öreg a3 számára hozott bársony nyerget **), 3s a3 kasztenyére kirakott szévek­ ***) porczellán findzsákat. Hát még mi­dőn egyik útitársunk megránta az u­­gyan csak általunk hozott asztaliéra sinorját, és a­ belé rejtett szerszám a­ lámpa kinyitó muzsikáját és egy legújabb divatú valtzert kezdé ját­szani. Ekkor gyermeki örömmel sza­­lad, hogy hívja feleségét; felesége­*) Az északi tartományokba többnyire Portugálból és Spanyolországból visznek bort, és ez, Oportó, borkereskedéséről nevezetes város, nevéről Porto-bornak hívatik. **) Az izlandi püspöknek ugyan­is nem igen van módja szekér kényelmeivel élni, a­­zért csak lóháton látogatja megyéjét. Szekér út nincs is Izlandban. ***) Sévres, városka nem messze Párizs­tól a’ Szén (Seine Sequana) vize partján, por­czellán gyáráról híres, tára volna. **) Szágák Izlánd történeteit illető nép száján forgó, vagy hajdan forgott hagyományok.

Next