Vasárnapi Ujság – 1854
1854-04-30 / 9. szám - Egy utazó naplójából. Sz. Pétervár. K. Laura 68. oldal / Táj- és népismertetések; utirajzok
69 A jelenleg uralkodó czár számos katonanöveldét állított fel; 9600 növendék készül Oroszhonban a katonai pályára a császár költségén; e szám tízezerre fog emeltetni. Évenként 1200 ifjú lép ki innét tiszti rangban a hadseregbe. A növeldék nyolczmillió forintba kerültek az államnak. Az elsőt Anna czárné állitá 1731-ben. 1829-ben Miklós czár alapított egyet Czarkoeseloban 400 növendék számára. 1831-ben Bakhtine ezredes másfél millió rubellel s tízezer hétszáz jobbágyu földdel tett alapítványt az oreli kormánykerületben négyszáz katonanövendék számára. TschertkofF ezredes Woromagában 1836-ban másfél milliót áldozott szinte e czélra. Ez aztán áldozatkészség. A feltételek az intézetbe való felvételre : nemes születés, jó termet, olvasás, írás és számolás. Az oroszországi éjjel óráihoz mi sem hasonlítható, lámpavilág nélkül olvashatni, írhatni. Az ég világos. A lámpák kioltvák. Megállék a nagy nevai troitsk-hidon. Az idő felséges vala. Kilátásomhoz hasonlót még nem is képzeltem soha éltemben. Szemközt a nagyszerű börze-palota, melly karcsú oszlopaival s pharoszával *) valami fenséges méltósággal uralkodik a roppant hajók árbocz-erdeje felett. Odább a fényes angol szálloda. Jobbra Neva hullámaiból a nagy várerősség tűnik ki, hol Péter czár tetemei nyugosznak, balra sz.Izsák kúpja; átellenben a hajóhíd; a tengerészeti épületnek hegyes csúcsban végződő tornya a légben tűzprizmaként ragyog. Ezer meg ezer jármű tévedez a nagy folyam hátán keresztül kasul, vizmentében, fölfelé, összevissza. A képet kiegésziti a nyugat vakitólag piros fénye, mit a folyam tükre viszsugároz. A légkör, nem tudom megmagyarázni minő bársonyszerü lágysággal szelidité a tárgyakat, azokat összeházasitá összezavarás nélkül. A látkörön még égett a nap ragyogó viszsugára, s Neva partjait déli kivilágításban tünteté elő. Ismaelofsky egyház kék dómjai arany csillagaival, s a székváros építményeinek csúcsai mindenféle szinben csillogtak a nagy űrben. Messze távolban az árnyék és világosság összevegyültek, a várost s vidékét átlátszó lepellel nem sokára beboritandók. Alég illatos és szelid vala. Ez velenczei éj volt Sz. Pétervárott! Milly tünde gyorsasággal emelkedett e város minden nagyszerűségeivel! 1700-ban még a svédek bírák Neva partjait, midőn egyszerre nagy Péter nekik hadat szen,Narvánál csatát veszt: „a svédek tanutnak bennünket győzni" mondá a czár, és elkezdé épiteni Sz. Pétervárat. Az első városa Neva partján épült, s az első erősség fövényzátonyon a tenger közepén, a svédek folytonos megtámadásaik daczára. O Pétervár nem volt egyéb faházak, kis templomok, tágas kertek halmazánál a folyam jobb partján, de nem sokára háromszázezer munkás keze fogott ij Pétervár teremtéséhez a balparton. Hiába táboroztak a svédek az ujonan született város ellen; a város, hova csakhamar finnek, liflandiak, sőt még svédek is telepedtek le, óriási diadallal terjeszkedett palotáival, egyházai s oszlopzataival. A dicsőség és művészet kezet fogott! minő kezdet! Pultava nem késlelteté Sz. Pétervár szilárdulását. XII. Károly csillaga elhomályosult nagy Péter geniusa előtt. Az orosz birodalom megalapítva. Nagy Péter saját szavai szerint Pultava erősité meg az első követ, mellyen Pétervár nyugvék. Sz. Pétervár tervképében sok emlékeztet Amsterdamra. Mindkét várost csatornák szeldelik fel, ugyanazon közlekedési s kereskedelmi mód van Sz. Pétervárott, mi Amsterdamban. Erzsébet és Katalin czárnék folytaták a székváros építését. Ez utóbbi alatt épült a téli palota,a szépművészetek akadémiája, a taurisi palota, a banképület, a márvány-palota, Obukhoff-kórház, s más ezer költséges ház. Sándor czár folytatá a czárnék munkáit ; ő épitteté a Velagina s Kamennoi-Ostroft' palotákat a szigeteken, mint valami bűvös kézzel emelé ki Sz. Pétervár mocsaraiból a nevaszigeti gyönyörű villákat; a terjedelmes kikötőt gránitfalakkal s ezeket vas korlátokkal szegeté be. A börze felséges épülete, nagyszerű portikusával s két pharoszával szinte az ő müve. A gazani Notre-Dame a római Sz. Péter egyházat juttatja eszünkbe. Alatta épültek még Mihály nagyherczeg palotája, a nagy szinház s a diadal-kapu. Csak a mult építvényeinek tökéletlen lajstromát adom itt, ha a jelen építészi műveinek leírását akarnám megkísérteni : e napló könyvre terjedne. A Gazanról meg kell említenem, hogy az számtalan márvány-oszlopokkal van feldiszesitve korinthi rendben, s egyetlen darabokból; a nagy oltár roppant ajtai tömör ezüstből készitvék, s a szentélyre nyílnak, hol nagy becsű festvények láthatók. Itt van a gazani csudálatos kép is; a nép csak térden kúszva közelit hozzá s földet csókolva; a drágaságok, mik e képet ékesítik, egy millió rubelre becsülvék; itt függnek az egyház falain a hit mezején szerzett zászlók is. Az egyház két oldalán félkör alakú portikust képező oszlopzat van, melly előtt Barclay de Tolly és Ivatuzoff tábornokok bronzból öntött szobraik állanak. Az oroszok egyházaikban nem szenvedik meg a szobrokat. Mutatják a helyet, hol a czár nagy ünnepély alkalmával szokott ülni. Az epemirigy idejében a sz. pétervári nép, mint mindenütt fel volt ingerelve, nem akarta hinni az isteni csapást , mérgezőknek tulajdonítá azt. Erőszakos zendülés mutatkozott. A szénapiaczon összetódult nép a kórházba tör, s az orvosok, kik a betegeket ápolák, megöletnek, a félelem általános lesz, a lázadás fokonként növekedik. A czár ekkor Czarkoesebban mulatott. Menczikoff herczeg s Beckendorf gróf kíséretében, testőrök nélkül, a helyszínére megérkezik , honnét az iszonyú lárma hallatszott. — Térdre! — kiált a lázadóknak — térdre! nyomoruk! az eget jöttetek megbántani, melly agyon sújthat bennünket villámával? — Néhány hang hallatszik. — Egy szót sem, — szól a császár, — csend! térdre! Több fegyver csillogott ki a sokaság közöl. — Le a fegyverrel! — folytatás — Im itt előttetek egy templom ; hajtsátok porig homlokotokat, s tartsatok lelketekben töredelmet! Isten még tán megbocsát. E szakra minden fej meghajolt, a lárma megszűnt, a zaj lecsillapult, az egész nép térdre esett. A sz.-pétervári observatorium (csillagvizsgáló) Európa legjelesebbjeinek egyike, s tulajdonképen pulkovainak neveztetik a helységtől, melly mellette fekszik, mintegy öt mérföldnyi távolságra a székvárostól. Moskvai diadal-kapuból, mellyet Miklós öntetett katonáinak keleten a törökök és perzsák ellen kivitt győzelmeik emlékére, szabályosan ültetett fák sorai közt juthatni ide, s e zsinór egyenességű útra néz az observatorium oszlopos homlokzata. Az intézet egyik teremében Tycho de Brahe arczképe arany orral figyelmet ébreszt. Tycho de Brahe gazdag család sarjadéka a középkorban szenvedéllyel szenteli magát a csillagászatra. Egy ízben vita támadt a bolygók rendszere felett. Tycho de Brahe karddal akarta a kérdést megoldani, mi ereá az égboltozat és csillagzatok emberére nézve igen balul választott kör volt. Ellene a viadaltéren Tycho de Brahe orrát levágja, mi azonban a kérdést mégsem fejte meg. A jeles csillagász aranyból készítettel pótolá ki az elvesztett tagot. Ezen dél vala, midőn az observatoriumba érkezénk. Stuve úr az igazgató kérdeze bennünket, ha akarunk-e látni csillagot, s felmenénk a toronyba, hol a nagy refractor (nagyitó tükör) van, — a legnagyobb, melly Európában létez, — gránit oszlopon fekszik az, s 80 mázsát nyom, s daczára e roppant súlynak a kisded ujja képes azt minden irányban mozgatni. A kup,melly a nagyitó tükröt födi, láthatlan karikákon forog, s könnyű rugónál fogva 800 mázsa súlya mellett olly gyorsan fordul jobbrabalra tetszés szerint, mint valamelly szélmalom könnyű vitorlái. Itt látom hova emelkedett a tudomány mindenható szárnyaival. A csapóablakok leeresztettek, az ég nem vala látható. —De a csillagok olly sebességgel futnak a nagy űrben — mond a tanár — hogy daczára a távcső utánok iramodásának egyet sem foghat el. — No nem tesz semmit, egyet mégis csak elérünk. Elővon egy könyvet, számolgat-számolgat, nézi az időt, a nagyító tükör néhány rugóit érinti, s mond : itt a«illag! A kup megfordult, több csapóablakokat felnyit a Stuve ur, s látók az égboltozatot. — Most nézzenek önök! — folytatá,Szemeinket a bűüveghez alkalmazók, s im látók a csillagot nyisse *) Világító torony.