Vasárnapi Ujság – 1855
1855-10-21 / 42. szám - A pesti Lipót-egyház (kép) 337. oldal / Nép- és tájrajzok; ismertetések; utleirások
337 lakoma közepén, hasát felmetszi s látnoki nyugalommal leheli ki szellemét. Vig, élénk eszük s udvarias társalgási modoruk kedves társalgókká képesitik, — de társaságoknál és lakomáknál mit sem is kedvelnek inkább, hol minden a legnagyobb fényűzéssel jár ugyan, de a mellyeknél a mérséklet szűk határát soha át nem lépik. A ruházat szabásra nézve szegény s gazdag, férj s nőnél hasonló, — s több egymásra felöltött zekéből áll, melly szegényeknél pamut, gazdagoknál selyemszövetből készül. — A felöltőre elül s hátul tarka selyemmel a családi czimer van kivarva. — Az egész öltönyt testhez gazdag öv szorítja, — a magas ranguaknál ezen felül vállról bojtos szalag folyik le,—melly a bók és rang nagyságának mérésére szolgál; — a szalag bojtjának bókoláskor földig kell érnie, mennél hosszabb a vállszalag annál kissebb a bók, annál nagyobb a rang. — Rendszerint hajadon fővel járnak, de, hogy a nap sugárai ellen némileg védve legyenek, legyezőkkel élnek, mit boldog boldogtalan, szép és rut, nő és férfi, katona, pap egyforma ügyességgel kezel,— a frisstők legyezőről falatoztatnak, az oskolamester legyezővel tartja féken növendékét, a koldus kalap helyett legyezőjét nyújtja, szóval dsapani és legyező két elválhatlan lény. Habár Dsapanban is a kizárás rendszere uralkodik, a dsapaniak idegenek irányában koránsem olly pöffeszkedettek mint szomszédjaik a csinek, kik magukat a legjelesb népnek tartják széles e világon s csak megvetéssel nézik a „veres hajú pogányokat" melly közös czimmel a nyugatiak tiszteltetnek; sőt szivesen tanulnak, ha valami tanulásra érdemest találnak.— Tudósaik, főleg a csillagászok és orvosok hollandi könyveket tanulmányoznak s az ujabb felfedezéseket szivesen üdvözlik. — Mennyire általános a miveltség s mennyire haladt a közértelmiség, elég felemlíteni, hogy alig van ember, ki írástudó nem volna s ki honi törvényeit nem ismerné. — Történet és földleírás kedvencz tanulmányaik g a birodalmukról készült térképek, mappák bármilly európai művei versenyezhetnek. — Fellengző képzelő erejük, költőivé teszi kedélyüket, — s főleg színműveik nagyszerűek s mindenkor erkölcsi irányúak. — Festészetük színezett rajzolásnál nem egyéb, árnyalatot, távolt nem ismer. — Az oktatás a papság kezében van, — oskoláik olly népesek, hogy sokban négy ezer diák is tanul. Katonaélet náluk nagy becsben áll s a nép katona szellemben neveltetik, — bár elszigeteltsége s ügyes politikája háborúktól menten és békében tartja birodalmukat. Fegyvereiket különösen kardjaikat nagyra becsülik. — A lőfegyver használatát az európaiaktól tanulták, de jelentőségét csakhamar méltánylák. Az ország krónikáját királyi vérből származó herczegek kettős példányban írják, — de ezek csak bizonyos számú évek eltelte után kerülnek sajtó alá. A kézmüveket a csinektől tanulák, de ezeket tökélyre felülmulák; a dsapani pamut és selyem szövetek finomsága, a porczellán könnyűsége, a kard- és tör-vasak hajlékonysággal párosult keménység minden kívánalmat kielégít. — A földmivelés itt áll talán legmagasb fokán, s daczára a föld sziklás természetének, minden darab televényen a legdúsabb növényzet diszlik. Főtermény a rizs, de thea, dohány s olaj vetemények is bőven találtatnak. A dsapani ló kicsi de zömök, fürge s bármilly lóval is kitartásban versenyez. — A bányászat felette virágzó, arany, ezüst, higany de főleg réz nagy mennyiségben nyeretik. Földrengések gyakoriak lévén, két emeletnél magasb házakat épiteni tilos, — ezek is rendesen fából építtetnek s belsejükben lehető disz és kényelem található.—A fűtés a padlózat alatt történik, — mi felette czélszerü. — Nincs ház melly kéj- vagy legalább virágkertecske nélkül szűkölködnék, mert a virágok a csapaniak különös pártolásában részesülnek. A falvak egyetlen hosszú utczából állanak, mellyek itt-ott olly hosszúak, hogy egyik falu vége a másikhoz ér.—Az országutak legjobb karban tartatnak, s számos állomás, kút, vendéglő az utazó kényelmére szolgál, ki útját majd lóháton, majd embe A pesti Lipótegyház. i