Vasárnapi Ujság – 1855
1855-02-18 / 7. szám - A hajdani tatár khámok palotája Bakcsi Szerályban (kép) 53. oldal / Nép- és tájrajzok; ismertetések; utleirások
53 Mi pedig összenézve nagyot mosolyogtunk ezen egyszerű fölfedezésen s beláttuk, hogy , ,nem mindenkor hasznos, felettébb okosnak lenni." iß. E. S. A hajdani tatár kánok palotája Bakcsiszerajban. Hogy Bakcsiszeraj a hajdani hatalmas tatárkhánok (uralkodók) székvárosa volt, és hogy ezen várost a maga tatáros alakjában meghagyta a muszka, midőn Krimiát hatalmába kerítette, s hogy e város régi szokásaival, épületeivel, lakosaival mai napig változatlanul megvan, ugy a mint volt akkor, midőn a harczszomjas khánok laktak abban a palotában, mellyet mai képünk ábrázol, valamint e palota nevezetességeit is megirta dr. Hegedűs ír , Vasárnapi Újság mult évi 3- ik számában. Mivel pedig semmi nevezetes változás nem történt mai napig sem a várossal, sem a hajdani harczos fejedelmeknek épített üres palotával, a helyett hogy tavali leirásunkat ismételnők, menjünk a városon tul ama sziklacsúcs forma hegyre, ott is van egy város a maga nemében egyetlen nevezetesség az egész világon, neve Dsuffut-Kale, annyit tesz mint : zsidóvár, és e nevet teljes joggal viseli, mert talán a nagy világon e kivül nincsen több ollyan hely, hol egyedül zsidók laknának, mint Dsufrút-Kaleben, mellynek lakosai egytől egyig mind karaiták (zsidó vallásfelekezet), t E ritka város Bakcsiszerajtól fél óra távolságban eső, Krimia egyik legmagasabb sziklahegyén fekszik, egy meredek sziklák közé szorult hegyszakadék végén. Igen meredek ut vezet e sziklavároshoz, melly a kapu közelében olly hirtelen esésű, hogy ló csak patái hegyével kapaszkodva tud nagy bajosan felvergődni rajta. Az erős vasból készült kapu sokban hasonlít egyéb régi várak kapuihoz. Ezen kivül a keleti oldalon is van még egy kapu, a melly felől erős falak kerítik a várost. A házak mind keleti modorban, az udvar közepén épült alacsony viskók, s az udvarokat magas falak környezik, a mellyeken keskeny kőajtók az egyedüli bejárás. Az utczák keskenyek, ágas bogas görbék, rendetlenek. Sem utczán sem egyebütt nem láthatni élőfát, bokrot, de még fűszálat sem. Valamire való jelesebb épület nincs az egész városban, maga a sinagoga sem igen különb közönséges zsidó imaházaknál. Csak két bejárása van a sziklavárosnak a két kapu, a mellyeket éjszakára mindig bezárnak. Vizet öszvéreken és szamarakon tömlőkben hordanak, egy a vár alatti kútból, mellyhez a sziklába vágott hosszú lépcsősoron kell lemászni, e kút távolsága semmivé teszi a különben bevehetlen vár helyzetét. Ha elhagyja az ember azt a keskeny sziklaszorost, a melly Bakcsisaraiból Dsuffut-Kalebe vezet, hirtelen rejtélyes helyen leli magát, ahol ünnepélyes csendben ezeréves magas tölgyek árnyékában zsidó feliratú sírkövek tünedeznek elő mindenfelől. Ez a Josafat völgye a karaiták sírkertje. A sírkövek s ős tölgyek közt kígyódzó gyalogút egész vá r hajdani tatárkhánok palotája Bakcsiszerájban.