Vasárnapi Ujság – 1856
1856-05-04 / 18. szám - Esztergomi bazilica (kép) 153. oldal / Hazai tájleirások
157 Nem kevésbé fontos a gyöptözeget képző moh (sphagnum). Ezen növény halvány lévén s száraiban hosszú rostszálakat tartalmazván, papir, különösen göngyölési papir készítésére kiválólag alkalmas. Illy növény továbbá a homokos puszta földön termő rekettye, mellyből Bajorhonban már göngyölgetési papirost készítettek. Egész neme, ágainak ruganyosságáról ismeretes, miért is némelly fajának szálaiból már a régi görögök is felette tartós szöveteket készítettek. A felsoroltakon kivül még számos növény létezik, mellynek hajtható rostszálaiból papirt gyárthatni. Ezek között, főleg az ausztriai birodalomra nézve, különös fontos az európai törpepálma (chamarops humilis), melly Olaszországban könnyen terem. Régóta az algíri földmives baja, mellynek kiirtására a kormány nagy díjakat tűzött, ujabb időben papírgyártásra alkalmasnak találtatott. A leveleiben lévő rostszálak, már a legrégibb idők óta, különféle szövetekre és kötélgyártásra haszonnal fordíttattak, ezekből pedig kellő átdolgozás folytán legjobb papírt lehet készíteni, mi annál fontosabb, minthogy e fa gazként, minden meleg tájon könnyen s minden gyámolgatás nélkül vadon tenyész s széles ágaiban évente sok millió rostszálat terem. Külföldi papirnövény az amerikai Agave, melly közönségesen, de hibásan dióénak is neveztetik, s mellyek rostjaiból nem annyira szép, mint felette tartós papirt gyárthatni; továbbá a Csapánban termő papir-eperfa (broussonetia papyrifera), mellyből az olly hires dsapáni papír készül. Ezen papir e növény egyéves hajtásaiból kerül , mellyek levágatván nyersen erős lúgban megfőzetnek, hogy a fáról a finom kéreg leváljon. Ezen kéreg jóságra nézve három osztályba soroztatik. Az elsőbe jőnek a legfiatalabb hajtások, amikből finom papír készül; a másodikból közönséges, a harmadikból egészen durva, egyedül göngyölésre alkalmas papiros. E végett a kéreg felső részéről, minden egyenetlenség lecsiszoltatik, ezután hamu között addig főzetik, mig a rost a kivánt lágyságot elérte, vagyis mig pamutként elmál. Az igy nyert papirtészta folyamvízben megmosatván, addig rostájtatik, mig a legfinomabb pamutnál is porhanyóbbá s lágyabbá lesz. Sima asztalokon finom lemezekké csapatván, rizs- és enyvből készített enyves vízbe mártatik, innen Esztergomi bazilika.