Vasárnapi Ujság – 1857
1857-09-13 / 37. szám - Morosini Tomasina (arczkép) 381. oldal / Élet- s jellemrajzok
A ..Vasarnapi Ujsajtó' hetenként egyszer egy nagy negyedrétű íven jelenik meg. Előfizetési dij julius—decemberig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton a .,Politikai Újdonságokkal" együtt csupán csak 311. pp. Az előfizetési dij a „Vasárnapi Újság" kiadó hivatalához (egyetem-utcza 4. sz.) bérmentve utasitandó Morosini Tomasina, III. Endre király anyja. A mint II. Endre életét 1235-ki sept. 21-kén elolta a halál, özvegye Beatrix legott egybehivatá az ország főbb embereit, nekik ajánlván születendő gyermekét, kivel várandóban vala. II. Endre kimultával Magyarország kormánya IV. Bélára, mint már 1222-dik évben megkoronázott ifjú királyra szállott, ki mostoháját Beatrixot őrizet alá téteté; ez őreit megvesztegetvén, II. Fridrik császár követeivel férfi öltözetben Németországba menekült, hol nem sokára 1236-ik év elején szülte fiát Istvánt, kivel Olaszországba VII. Azzó ( 1264.) esztei őrgrófhoz, a már 1215-ben elhunyt atyjának öccséhez költözött. Azzó lakhelye akkor Ferrara volt; itt nevelteték István, ki apai testvérénél, IV. Béla magyar királynál még születése előtt engesztelhetetlen gyülölségbe esett. István már gyermekkorában a gibellini párthoz és így VII. Azzónak dühös ellenségeihez csatlakozott. Nem tudni , anyja tanácsából-e, vagy párthiveinek szavára azon terv forgott elméjében, hogy az esztei őrgrófságot ragadja magához; a mint ezt Azzó megtudá, István legott eltűnt, és holléte nem volt kitudható. Ő Spanyolországba menekült, hol apai testvére Jolánta arragoniai királynénak udvarában rokon kebellel fogadtaték. Francziaországban is kalandozott, hol rövid idő múlva ugy tűnt fel, mint Crouy helységnek és városának Morosini közbirtokosa. E francziaországi birtokszerzemény nem szakaszta félbe István kalandjait, ki nem sokára visszatért Olaszországba, és Ravennában polgárfőnökké (podesta) választatott, de kiméletlen bánásmódja miatt a polgárság csakhamar fellázadt ellene, s István csak nagy nehezen menekülhetett Velenczébe, hol Morosini Tomasinát, Morosini Marino (1249—1150) dogé unokahúgát nyervén el nőül, nemze az utóbbi magyar királyt III vagy velenczei Endrét. A híres Morosini (Mauroceno) nemzetség tagjai közül többen fénylenek a velenczei vezérek (dogé) sorában. Morosini Domokos (1148 — 1156) és Marino (1249 — 1250), Morosini Mihály (1382) és Ferencz (1688—1694), nemcsak dicső fiai, hanem vezérei is voltak a velenczei köztársaságnak, és a velenczeiek ez utolsónak még vezérsége előtt emlékszobrot állítottak. A candiai vezérség czime, a zárai salmisumi grófság öröksége volt e gazdag nemzetségnek, és István hitvesével Morosini Tomasinával nyerte Brastol várát és Vegga nevű berket Dalmátországban. Mikor szűnt meg élni István, azt a történetírás fel nem jegyezte; annyi bizonyos, hogy Morosini Tomasinával nemzé III. velenczei Endrét, kinek mint egyetlen örökösének még éltében adományba mind a dalmátországi, mind pedig a francziaországi birtokát, és III. Endre ezen birtokról hivaték, Crouy-Chanel Endrének, a magyar vezérség elfoglalása előtt; mert Kun László öcscsének, ki szinte Endre nevü volt, kimúlta után, III. v. Endre birta 1278-dik év óta Slavoniát magyar vezérségül, és a mint a kun hölgyekbe szerelmes Kun Lászlót a magyar királyt 1290-ben Köröszeg táján Biharmegyében Arbócz, Törtei és Kemenes nevü három kun meggyilkolta, legott III. velenczei Endre koronáztatott meg királyul, ki anyját Morosini Tomasinát Velenczéből magához hivatá, őt a magyar királynékat illető jogok gyakorlatába helyezé, fejét és nevét nagy koronás M. (Morosini) betűvel érmeire vereté, annak bátyját pedig Morosini Albertini slavoniai vezérségbe iktatá. Ez volt az utolsó, Árpád-vérből származott királyunk édesanyja. Tomasina