Vasárnapi Ujság – 1857

1857-10-18 / 42. szám - Régiségek 448. oldal / Történeti czikkek

448 házban vendég s vendégség tartalék. Isten tartsa meg s nevelje e népet buz­góságában s az illy példák lelkesítsenek más gyülekezeteket, hogy Isten di­csőségeért , a nevelés szent ügyeért áldozni készek legyenek s ne találtassák széles e hazában — rongyos templom, rongyos iskola! Maróti. Nagy-Szlabos (Gömör), sept. 30. (Uj torony Rokfalván.) T. szerkesztőm! A minap elemi csapásról volt szerencsém tudósitani, most egy örvendetesebb hirről értesíthetem. Itt nem messze helységünktől, valami negyedórányira dél­keletnek, fekszik Rokfalva helység, a melly is egyházi tekintetben, mivel csak fiókegyház, tartozik az ochtinai anyaegyházhoz. Ezen kis leányegyház, már eddig is sok tekintetben felülmúlt több anyaegyházát, mert volt csinos temploma, körül épült eléggé rendezett iskolája, negyedes órája és két ha­rangja, csak tornya nem (azelőtt csak haranglábja.) Most hát, hogy tornya is legyen, egy presbiteriális tanácskozmány következtében, a lakosok közt több év óta kamaton levő pénzét rendbeszedte, abból, és más segédforrások­ból keletkezett öszvegből, felsőbb engedély folytán, három hó alatt, olly szép izlésü és derék tornyocskát épitett, hogy beillenek bármelly nagyobbszerü fa­luba is, sőt azt mondhatni felőle, mivel messzire látszik, hogy az egész Cset­nek völgyének ékességére válik. A mint az épités nagyobb részint bevégeztetett, következett a torony felszentelése, melly i. e. julius 26-án reggeli órákban, számos helybeli és vi­déki alsóbb és felsőbb rendű t. közönség jelenlétében az Isten házában megÍs történt. Az isteni tiszteletet I. Bartholomaeidesz Károly ur, mint helybeli lelkész egy köztiszteletben részesült alkalmi beszéddel végezé. Ennek utána kö­vetkezett a kereszt feltevése, a­mi szintén szerencsésen végeztetett, végre a helybeliek a vidékieket becsületesen megvendégelék. Ezúttal nem lehet érin­tetlenül hagynom azon áldozatkészséget, a mellyel a közel levő helységek, kü­lönössen pedig t. Martiny Lajos ur és az ochtinai közbirtokos urak ez alka­lommal az egyház költséginek további fedezésére járultak. Nem kis diszéres becsületére válik ezen kis egyháznak még az is, hogy az iskolában eddig csak lészából fonott veszedelmes kémény helyett, egy téglából épült uj kéményt állíttatott. Vajha ezen kis egyháznak keresztyéni szép tette más egyházakat is hasonló vagy más nemű áldozatkészségre buzdítana." Kicsiny József: Egyveleg. — (Egy pár érzékeny békahistória.) Tisza-Földvárról irja tudósítónk : Gyermekkoromban hallottam, hogy nagy asztaloknál kedves csemege a béka és csiga, — nagyobb koromban a főbb városi szállodák étlapjain sehol nem láttam, — talán csak valami titkos étszobában költik el a ritka eledelt. Mint pápai 10 éves tanulót egy szép gombkötőnő igen kedves tápszerrel lá­tott el félévig. Folyvást gyenge csirkeleves­ még a beteg is meggyógyul s erőre kap tőle, általa pedig az erős egészsége is biztosítva. Egyszer azonban véletlenül a piaczon vizben k­czével méretni láttam épen olly gyenge a bu­gyogótól szépen megtisztított­­ csirke-c­ombocskákat, minőket szállásomon folyvást, de mindig ízletesen volt szerencsém eregetni. De milly meglepetés volt hallanom , hogy az a béka? hogy i­czéje a békának? Egy váltó garas , lőn a felelet. Én természetesen rögtön szállást változtattam. Dicsértessék az ál­név! mert ezentúl rám mutatnának a békahistória miatt. Ezen e napok­ban kis fiam ebédnél az asztalra teszi kedves kis fekete cserépkantáját, mel­­lyel egy részben mint játékszert, elég hibásan, nála eltűrtem. S ismét milly meglepetés, midőn inni akaró fiam a kantácskát megmozdítja, a meglódult vízből békafiú ugrik az edény szájára, farkasszemet nézve az én fiamra. Ter­mészetesen tüstént ezer darabban porlott szét udvaromon a kis ivó­ műszer. — Most jön a java vagy­is a legrossabja. Egy nő három hete Abonyba ment tőlünk a vásárra, éjjel a piaczon a földön hált, s a tátott szájjal alvónak béka szökött a torkába; nyeldeste erősen a felébredt nő, nem tudva hamarjában, mi lelte, s még pálinkával is segitni kívánt magán. Szólni kezdett benne a béka (?) az első hétben családja is hallotta; azóta szaporaságot is állit a nő hármat érezvén sétálni magában fel s alá; a szólás elmaradt; a nő folyvást busul, sárgul, soványodik. — Átláthatlan edényből inni, nyilt szájjal aludni : veszélyes. Ez ebből a tanulság. Éles Emil: Régisége­k. 17. A korhelység keményen büntettetett; s ha valaki korhely naplopót látott, azt nemcsak jogában állott megdo­gálni, munkára utasitni, sőt föl is jelenthette. Hesc­­hejd mai járdakoptatók 18. Athenében egy kiadott rendelet ujabb megerősítés nélkül egy év­nél tovább nem tartott. 19. Ha Athenében adóssággal terhelt férfi hivatalt vállalt, megöletett. 20. Ott a hivatalnok ingyen tiszteletből tartozott a ráruházott foglal­kozásnak eleget tenni. 21. A ki valamelly hivatalnoknak ajándékot nyújtott, az magát meg­becstelenitette. De az elfogadó azt tízszeresen tartozott a közpénztárba be­fizetni, s ha ez nem állt tehetségében , ugy megöletett. Színházi napló. Péntek, oct. 9. Berzsenyi ur első fölléptéűl „A bácsi" vigj. 3 felv. Irta Benedix, ford. Remellay. Ezzel Prielle Kornélia assz. második fölléptéűl : „Ti­szaháti libácska" vigj. 1 felv. Bayard után magyar szinre alkalmazta Bu­lyovszkyné. — A vidéki vendégművészek érdemlett tetszésben részesültek. Szombat, oct. 10. Fridrichné assz. első fölléptéűl. „Ilka, és a huszárto­borzó". Eredeti opera 3 felv. Irta N. N. zenéjét Doppler Ferencz. Vasárnap, oct. 11. Prielle K. assz. utolsó, Berzsenyi ur második föllép­téűl „Czigány", népszínmű népdalokkal 3 szakaszban. Irta Szigligeti. — Pri­elle Kornélia művészileg játszott, Berzsenyi hasonlóul. A fővárosi közönség valódi elragadtatással tapsolt a vidéki vendégek meglepő játékának. Hétfő, okt. 12. Szigeti József javára „A vén bakancsos és fia a huszár" eredeti népszinmű, dalokkal 3 szakaszban. Irta Szigeti József. Kedd. oct. 13. „Észak csillaga" opera 3 felv. Irta Seribe, fordította Havi Mihály, zenéjét szerzette Meyerbeer. Szerda, oct. 14. Berzsenyi ur utolsó fölléptéül „Marianna" Dráma 5 felv. előjátékkal két képben. írták Anicet-Bourgeois és Masson. Francziából forditották Csepreghi és Egressi Béni. Csütörtök, oct. 15. „Norma", opera 2 felv. zenéjét szerzette Bellini. Szerkesztői mondanivaló: 1450. Papara T. B. A czikk megérkezett s annak idejében tüstént a közlendők sorába jutott, — azért nem szóltunk róla, hanem vártuk az alkalmas időpontot és a na­gyobbodó tért. Ez utóbbi teszi most is gondjaink legfőbbikét. Csupán némi népszerűbb előadást óhajtottunk volna helyenként. 1451. Kecskemétre K. P. — Szintén hihetlen, hogy Paks városában olly nyomo­rult, rozzant­, kihűlt bedűlt oldalú iskolaház létezzék, s általában a nevelés iránt olly kevés fogékonyság létezzék a lakosokban, mint ön irja. Valóban szomorú adatok — de ezúttal nem teszszük közzé azon reményben, hogy ez iránt nem sokára kedvezőbb híreket veendünk. 1452. M. Bogaiia. (Erdélyben). — Az az egerhegyi iskola is szép intézet lehet, a­hol az iskolaházban a tanitó bort mér s napestig ott dőzsöl és kártyázik a vidék dologke­rü­lő népe. Vajjon nem találnának erre a népes helységben illőbb helyet, ha már csakugyan inni kell és kártyázni? 1453. JVyir-Batorra. A levélbélyeget nem azért találták fel, hogy valaki annak fel­ragasztását elmulaszsza, midőn egy hasznavehetlen adomának Pestre szállításában fára­dozik. Ismételt esetben inkább tisztán hagyva kérjük a levélpapirost. 1454. Az emberi élet növényi ellenei. Túróké a mennyeknek országa. 1855. Tolcsvára. Köszönjük a szives meghívást — majd mi csak itt szüretelünk „Tokaj aranynedűje helyett" savanyu verseket. 1456. Budára L. L. : A fürdői rajzot közölni fogjuk. 1457. Detrekő vára. Rajz és leirás egyaránt becses, s elfogadottnak kérj­ük tekinteni. 1458. Debreczenbe I. S. — Az igaz, hogy nehéz feladat, Debreczen város töké­letes rajzát adni, de az ön által közlött kép mégis igen kevéssé felelne meg a „nagy alföldi város" jellemének. 1459. Veszprémi Kristóf urnak. Czikkének, nézetünk szerint, igen erősen hangzó­­•zímet választott ön, midőn ezt írta föléje : „A magyar nyelvet elkorcsosítás veszélye fenyegeti." Ön nem helyesli Ilonfalvy Pál nyelvtudósunk egyik újítását nyelvünk körül; ön azt tartja, hogy H. P.úr nyelvünket tarkítja, darabossá, sántikálóvá, nehéz és kellemet­len kimondáso­­s hangúvá teszi , hogy ő az egykori Verseghi Fer. által ajánlott csallóközi dialectust akarja az irodalom terére feltámasztani, miután az általa írott czikkekben az „Uj Magyar Múzeumban" illy írásmódot talál ön :„természetes, értekezés,szeretett, énekes stb. stb. Ön ez újítás szükségét és czélszerűségét egyáltalában nem látja át, sőt miután annak megindítója a M. Akadémia nyelvtud. osztályának tagja, példájának tovább hatása miatt épen veszélyesnek tartja. A czikk közlése által csak alaptalan aggodalmat kelthetnénk sok olvasónkban. Ré­szünkről nem látjuk a veszedelmet. A szóban forgó izmodorban mi egy tudományos vizs­gálatok alapján támadt kísérletet látunk, melly hogy mennyire életrevaló, azt épen még további vizsgálatok és az élet fogja szentesíteni. Egyes ember szeszélyétől vagy önké­nyétől mi nyelvünk dolgában semmit sem tartunk; ezt a fejlődést ujabb korszak szá­mos példája bizonyitja. A­mi Hunfalvy ur sajátságát illeti, ugy tudjuk, hogy ez idén tüzetesen értekezett e tárgyról az Akadémia üléseiben, melly értekezést nem so­kára az akad. Értesitőben fogjuk olvasni Hunfalvy ur szerint, ha jól emlékszünk, dia­lectus az volna, a mi a nyelv törvényességétől eltér : úgyde szerinte az Ö-nek illő helyen alkalmazását, hol a mélyhangu szókban ő felel meg neki, a nyelv törvénye követeli. Annálfogva a csallóközi s más vidékek élő szokása nem volna pusztán dialectus, hanem a régi irodalommal együtt a törvényességet követi; a mostani uj irodalmi nyelv ellenben, mellyhez mi hozzá vagyunk szokva, elhagyja azt. H. ur nézete szerint tehát a korcsositás vétke, ha szó lehet erről, az uj irodalmi nyelvet illetné. — A­mint látjuk, e tárgy is a nyelvvizsgálatok egyik feladata, mellyek soha semmi élő nyelvben meg nem szűnhetnek. — Legyen elég e néhány sor, nem az uj írásmód mentségeül — mellyhez még hozzászólni nem akarunk —, hanem némi vigaszul s utmutatóul. HETI NAPTÁR. ^ Gör. • orosz naptár kelet nyug. naptár kelet nyug. October Oct. (ó) ó. P-6. P-Tischk­ ó. P­ ó. P 18 Vasar. D 20 Luk.ev. D I» L. 6 F 19 Tam. 6 22 5 7 30­­ H. 7 7 4 59 19 Hétfő Alkant. Péter Mártha 7 Vincze 6 23 5 0 1 Mars. 8 10 5 17 20 Kedd Vendel poszt. Vendel 8 Pelagia 6 24 5 2 2 9 19 5 42 21 Szerda Orsolya. Vid. Orsolya 9 Jak. ap. 6 26 5 0 3 Abir. 10 27 6 11 22 Csütört Már p. Kord Mór 10 Eulampius 6 28 4 58 4 11 31 6 51 23 Péntek Kipisztr. Ján. Szever 11 Fülöp ap. 6 30 4 56 5 Akad. 0 27 7 42 24 Szomb. Ráfael főan. Ráfael 12 Probus 6 32 4 54 fi Sab. 1 11 8 43 Ho-és hetinap Katholik, és Protest, naptar Gör. • orosz naptar © Nap-Izraelit. E Hold-Ho-és hetinap Katholik, és Protest, naptár Holdnegyed : Jj) Első negyed 26-án 3 óra 23 perczkor reggel. TARTALOM. Zára, hajdani magyar tengerparti város (képpel). — Már látszik a falu ... Hal­mady Győző. — Egy régi jó magyar város az alföldön (vége). Győri Vilmos. — A biztosításról (folyt.) Székely József. — Váczi székesegyház (képpel). K . . . . ly J . . . s. — Tárház : Kakas Márton a színházban. Irodalom és művészet. Egyházi és is­kolai hirek. Ipar, gazdaság. Mi újság. Vidéki hirek. Egyveleg. Régiségek. Színházi napló. Szerk. mondanivaló. Heti­laptár. Felelős szerkesztő : Pákh Albert.

Next