Vasárnapi Ujság – 1857
1857-03-15 / 11. szám - Egy nap Péczelen (két képpel) 88. oldal / Hazai tájleirások - Jászberényi templom (képpel) 88. oldal / Hazai tájleirások - Nép és tájrajzok: A római sánczok vidéke. Kondor Lajos Szent-Tamási magyar menyecske (képpel) 88. oldal / Hazai tájleirások - Népviseletek: A hevesi szamóczás leány (képpel) 88. oldal / Hazai tájleirások
88 égni. De vegyünk naponként 4 órát, akkor ezen 5 % pengőforint ára gáz 62 % napig, azaz 2 hónapig s másfél napig fog eltartani, s ha egy boltba két lángot veszünk, egy hónap s néhány óra alatt fog elégni; mig két lámpához szükséges olajra, hogy naponként négy órát égjen, minden második nap kellett egy font olaj, fontja 24 pkr., azaz : hónaponként kellett olajra 6 prö forint. A gáz tehát olcsóbba jön az olajvilágitásnál gg-dal. De ez csak nálunk van igy, külföldön, hol a kőszén olcsósága miatt a gáz is olcsóbb, az olajnál felével is kevesebbe kerül. A város és gázvilágitási társulat között kötött szerződés értelménél fogva, ha a kőszén 6 párral olcsóbb talál lenni, a rá következő évben a társulat a gáz árát 10 párral lejebb szállítja 1000 köblábjától. A 25 év kitelte után 22/3-dal lesz itt is olcsóbb, s a harmadik 25-ik évben 13-dal. E gáz nálunk még most csak olly helyeken olcsóbb az olajnál %-al, hol nagy tért kell bevilágítani, ellenben ott, hol ezelőtt egy gyertya, vagy egy kis mécs is megjárta, ott nem nyereséges, sőt 2—3-szor is annyiba kerül, mert téves helyeken egy gázláng olly világot ad, mint 3—4 gyertya, illy helyeken tehát 3 gyertya helyett 1 gázláng elégséges. Mutassuk meg élő példával, mégpedig mi körülünk vett példával, hogy olly helyeken, hol nagy világra van szükség, mennyire előnyösb s nyereségesb e gázzal a világítás az olajvilágítás fölött. Nyitra vármegyében fekszik egy kis mezőváros, neve Nagy-Surány. Itt B. és társai Bécsből s Prágából gr. Károlyi Lajos jószágán répaczukorgyárt állítottak; ez történt két év előtt, s jelenleg gázzal van világítva az egész gyár mult évi september óta. Hogyha nem fizetné ki magát, miért tették volna az épületek, gépezetek fölállításával a nagy költséget, annyival inkább, mert a kőszenet is Barsból kell hozatni, s fizetnek fuvart kocsijától 4 pftot. Jele, hogy jobban kijönnek a gázvilágitással, mint az olajjal. De ha felvesszük, hogy e gázzal a világitásnál nem kell annyit babrálni, mint az olajjal, hogy nem vesz el, nem lehet lopni, nem lehet csalni vele, s hogy nagyobb világot ad, ugy %-nál sokkal olcsóbba kerül. Hát majd később ! Továbbá szoros vigyázat mellett kevésbé veszélyes, mint akármi más világ, mert sem szikrákat nem hány, sem vigyázatlanságból, égő anyagokkal nem jöhet egy könnyen érintkezésbe, mert helyéből elvinni nem lehet. Az egész vigyázat abból áll, hogy mikor eloltjuk, a zárt jól becsukjuk, nehogy gáz jöjjön a szobába, mert ennek az a tulajdonsága, hogy három annyi levegővel keverve a világhoz közel hozatva nagy pattanással meggyúl. Mult hónapban történt Hamburgban, hogy harang-félreverés riaszta föl hajnalban a lakosokat nyugalmukból; egy ház égett, ami úgy származott, hogy a gázlámpa nem volt bezárva, s egész éjjel a nyitott záron gáz tolult a szobába. Hajnalban a gyertyát gyújtani akaró háziak világától a szobában levő levegővel kevert gáz meggyuladván, a házat is meggyujtá. Ezen két kérdésből a harmadik foly. Van-e haszna a társulatnak, tekintve a roppant költséget, amibe a gépezet került? Külföldön körülményesen kiszámíták, hogy bizonyos mennyiségű köbláb gáz mennyibe kerül, azaz : mit kell mindent ráforditni. így kiszámiták, hogy Angliában 1000 köbláb gáz előállítása kerül nem egészen 1 pftba, s azt 2 pftért s többért is adják, így tehát a nyereség épen fele a jövedelemnek. Pesten most naponkint 700 mázsa kőszenet fogyasztanak el, mellyből körülbelöl 200—250,000 köbláb gáz lesz. A kőszén mázsáját tegyük 1 pftra, tesz 700 pftot, a 200,000 köbláb 5. p. írtjával tesz 1000 p. forintot, 250,000 köbláb pedig 1250 pftot, tehát évenkint a tiszta jövedelem 200,000 pfton felül megy, ide nem számítva a kapott koakszot, ami 700 mázsa kőszén után hátramarad, körülbelöl 30 font (mázsája 36 kr. 1 Pft.) E tiszta nyereségből kell fizetni a hivatalnokokat s a szolgaszemélyzetet és a gépezetek kijavítását eszközölni. Ezen megközelítő számadás mutatja, milly háladatos munka e gázkészités, s ha az ezerek s ezerekbe került gépezet, csővezeték elmaradhatna, milly olcsón lehetne jó, s nagy világosságot előállitni; ha pedig e gázt folyadékká süritni, s igy egyik helyről a másikra vinni lehetne, valóban megbecsülhetlen volna. Ez a világhírű vegyész Liebig véleménye, mellyet soraim befejezéseül ide iktatok: „Bizonynyal századunk egyik legnagyobb fölfedezése gyanánt tekinthetnők, ha valakinek sikerülne a kőszéngázt olly fehér, szilárd, száraz, szag nélküli testté süritni, melly gyertyatartóba téve egy helyről a másikra vihető, vagy folyó s szagtalan olajjá, melly lámpában égethető volna." (Chemische Briefe von Justus Liebig. 1850.) *) Boros Antal. képviseletek. IV. A szamóczás leány. Ki ne ismerné Eger gyönyörű vidékén a híres Tárkányt, mellynek fehérnépe Heves megyében szépségéről olly híres? És ki ne ismerné, ha Egerben járt valaha a szamóczás lányokat? Ezek Tárkány szép erdeiben s dombjain termő izes szamóczát — földi epret — hordnak Egerbe eladás végett csinos hársfa-kosarakban, mellyeket hátukon hordanak, fejér gyolcscsal befödve. Fejőkön többnyire piros kis kendőt viselnek, hogy szép fehér arczukat a nap meg ne barnítsa, különben hosszabb ruhát hordanak, mint az egri leányok, de a piros magas sarkú csizma el nem maradhat, valamint a szép széles pántlika is ott van szép barna hajukban. Az előttünk levő rajz a jászberényi templomot ábrázolja, melly a várostól észak-nyugotra fekszik, s a város nagy templomától fasorok közt lehet oda menni a Zagyva mentiben. Hiteles kútfők után Mátyás király által építették a csehek. Körülbelöl 100 évig szent Ferencz-rendi barátok végeztek abban ájtatosságokat, mig az a törökök bejöttekor istállóvá, a klastrom maga pedig főbb rangú törökök laktanyájává lön, két sekrestyéjét pedig fürdő helyül használták, melly akkori átváltoztatásnak nyomai, jóllehet igen részletesen, ma is láthatók. Jelenleg a templom jobb oldalát fasorok ékesítik, mellyek a lakosoknak séta helyül szolgálnak, mialatt annak baloldalán igen szép s jól rendezett kert díszlik, a mi észak-nyugotra is számos nyúlik. A mellette. Ennek alját a Zagyva sebes vize mossa, mellyben egy örvény van, mi alatt, mondák szerint, Attila sírja lenne. A templom sötét barnás külseje, nem különben az a közötti támaszfalak annak régiségét eléggé bizonyítják; a főfalak vastagsága majd 6 lábat teszen, a tornyot sem kivéve. A templom belseje tizennégy oltárt foglal, mellyeknél szebbnél szebb faszobrok díszlenek; e szobrok mű teljes elkészítése mindenesetre az olaszoknak tulajdonítható. A kolostor bemenete jobb oldalán a templomba és a két sekrestyébe juthatni, melly utóbbiak egyike a templom újonnan felépítése alkalmával kápolnává lön változtatva. Nagy falépcsőkön az első emeletre érve annak setét folyosóján számos olajfestvény utána Jászberényi templom. Népviseletek : IV. A szamóczás leány a) Épen most olvastuk a lapokban a következő fontos hírt : „Dr. Schur János Ferdinand a brassói evang. gymnasium volt tanára egy uj világitó anyagot fedezett föl, mellyet leucophon-nak vagy bécsi fényvilágnak nevezett el. Ezen leucophon világitó ereje állitólagosan sokkal tisztább és kényelmesebb mint, minden más e fajta anyagoké. A légszesznél sokkal világosabb, szagtalanabb, lángja füst és koromnélküli, soha szét nem robban, és különösen egészségi szempontból nagy előnnyel bír ama fölött. E világitó anyag a mellett, hogy nagyobb világot terjeszt, olcsóbb az olaj- és faggyúnál, sőt a stearinnál is. Leucophon lámpákban lehet égetni, de csekély módosítással légszesz- s egyéb lámpákba is alkalmazható. Utczai és vendéglőtermi világitásra különösen czélszerü." Szerk.