Vasárnapi Ujság – 1858
1858-08-08 / 32. szám - Kis János (arczkép) 373. oldal / Élet- s jellemrajzok
MB—BBMI I I11 IC i ÍT n A Vasárnapi Újság hetenként egyszer nagy negyedrétben egy és fél íven jelenik meg. — Előfizetési dij julius—decemberig, azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai úton a Politikai Újdonságokkal együtt 4 ft.pp. — Az előfizetési dij a Vasárnapi Újság kiadó hivatalához (egyetem-utcza 4. szám) bérmentve utasítandó. (1770—1846.) Kis János ismét egyik azon nagy emlékezetű uttörök közöl, kik nemzeti irodalmunk alapitó munkásai, serkenő mivelődésünk kalauzai voltak akkor, midőn még az irói névért, szellemileg, anyagilag sovány dicsőségért egy egész élet kényelmeit — ha nem a mindennapi kenyeret kellett cserébe adni, habár ezen dicsőség, nyelvünk fejletlen voltánál fogva még többől nem igen állhatott, mint abbeli munkálkodásból, minélfogva e nyelv, magasabb eszmék s elvontabb gondolatok kifejezésére is alkalmassá tétetvén, virágzásának jelenleg szemlélhető szép foka felé irányoztassék. S noha ennélfogva kétszeres becsülést és méltánylatot érdemelnek azon lelkesek, kik a kevéssé járt ösvényt számunkra megnyitották, nemcsak a nekik tartozó forró háladat az, melly nemes emlékek megőrzésére intve, részökre az utókor örök tiszteletét követeli , hiszen buzgóságuknak, a fölemelő öntudatban ugy is elegendő és egyedül várt jutalmát találták; hanem önmagunk iránt tartozó elmulaszthatatlan kötelesség, — a mennyiben most, midőn az irodalom ügye, mint máskor is mindig, a nemzet, élet kérdései között foglalt helyet, s szellemi létünknek legnevezetesebb emeltyűjévé lett, csak ama lankadatlan vezérfáklyások biztos és dicső példájában lelhetünk erőt és kitartást a munkálkodásra. Kis János született 1770-ben, sept. 22-én Szent-Andráson, Sopronmegyében; szegény, de értelmes földmivelő szülőktől, kik a gyermek nagy reményekre jogositó tehetségét idejekorán észrevévén, azt a soproni evang. tanodába adták, hol a gymnasiumi tanulmányokat végezte. Itt kedvelte meg az ó-kori remek-irodalmat, s tette magáévá az ujabb mivelt nyelveket, főleg egyik oktatója, a derék Schwartner buzdítása s útmutatása folytán, s itt sajátította el azon vas szorgalmat, csüggedetlen kitartást, melly magán és irodalmi egyéniségének mindvégig kiváló jellemvonását képezte. Feltörő szellemének, s mivelődésért égő keblének már ekkor élénk bizonyságát adta, midőn, 1790-ben, néhány tanulótársával a soproni főtanoda növendékei közt máig is fennálló magyar nyelvmivelő társaságot alapitá, mellynek példáját később — a felvilágosodás nem kis gyarapodására — a két hon majd minden protestáns iskolája követte. — Sopronban tette első irodalmi kísérleteit is, Lont (dv. Laut) angol költő : „Herkules választása" czimü versezetének lefordításával, melly fordítás véletlenül gróf Széchenyi Ferencz kezébe jutván, ugy megnyerte a tudomány kedvelő s irodalom pártoló nagy honfi tetszését, hogy Bécsben 1791-ben maga költségén kinyomatta. Ez évben utazta be Magyarország nagy részét, az akkori tudományos világ és irodalom nevezetesebb egyéniségeivel teendő ismeretség végett; majd a fenn említett dolgozatáért ajándékul kapott pénzzel a göttingai és jénai egyetemeket látogatta, honnan visszatérve, először a győri evang. tanodánál viselt oktatói hivatalt; aztán, 1796-ban, a nagybaráti evang. egyház hitszónokává választatott, honnan 1799-ben Kővágó-Örsre (Zalában), 1802-ben Nemes-Dömölkre ment (Vasmegyébe). Itt készítette többek közt a „Protestáns közemberek olvasókönyvé"-t (Pozson, 1802.), melylyel a népies irodalom felé a legelső, és a viszonyokhoz képest igen tapintatos lépést tette. Utoljára Sopronba vitték át hasonló minőségben, hol e hivatalban harmincznyolcz esztendőt töltött. Ezalatt adta ki összes költeményeit, mellyeket nyugodt kedély, vonzó észjárás, bölcseleti irány jellemeznek, s mellyek Kis Jánost, ki mindeddig egyedül tudta a tanköltészet alakját igaz érzelmekkel és lyrai melegséggel párositni, az első magyar költők sorába emelik. Hatvan kötetet túlhaladó fordított és eredeti munkái között különös említést érdemelnek még a „Soproni estek" és ,,Emlékezések életemből ifjúság számára készült könyvei, ez irodalmi nemben első, sikerrel koronázott kísérletek, mellyek mint illyenek ma is élvezetes és tanulságos olvasmányul szolgálnak. Eközben jeles tehetsége, s kitűnő érdemei mind több-több elismerésben részesültek. így 1808-ban a derék gróf Festetich Ignácz, kinek uradalmában született, azzal örvendezteté meg a köztiszteletű férfit, hogy édesatyját érezte minden jobbágyi szolga- Kis János.