Vasárnapi Ujság – 1859

1859-11-20 / 47. szám - Tatai vár (képpel). Th. 555. oldal / Hazai tájleirások; intézetek; népviseletek; épitészeti művek - A mérges növényeket ismertetni. Dr. Kun T. 555. oldal / Természettudomány; ipar; gazdaság

.555 ágyu kereszttü­ze véd, s mellynek előtere nagyon alkalmas tüzaknák készitésére. E felett van a lőporos torony is, m­ellyről sokszor mondá Abdi basa, hogy ha már az ellenség a sánczon volna, kanó­c­zot vetne bele s magával együtt a légbe röpítené. Ez tehát átko­zott pont lesz az ostromlókra nézve. Petneházyt épen nem lepte meg, midőn a haditanács után azt a rendeletet vevé, hogy hajdúival a nagy rondella ostromát fogja vezetni. Valamint az sem, midőn megtudta, hogy vetélytársa Fun­kenstein a bajor segédcsapatokhoz tétetett át, kik a víz felől fog­nak ostromolni. Kezdett már fatalista lenni s bizni a jóslatokban. „Ne busulj, én is ott leszek!" biztatá őt Gábor barát, a mivel sok volt mondva, mert a tüzérség fővezére, Gonzales Antal, a ráczhegy felöli ütegek vezetését a leleményes eszű barátra bizta, kiben az első találkozás után ollyan ismeretgazdagságot fedezett fel, a­minőt csak egy hosszú élet és meghalni nem akaró koszúvágy tanulmá­nyai adhatnak egy férfiúnak. Junius 19-én­(1686.) sütötték el az első ágyút a város falai ellen. ) (Folytatása következik.) A mérges növényeket népiskolákban is kellene ismertetni. A legközelebb elmúlt nyár folytán két gyermeket gyógyítot­tam, kik maszlagos redőszirom­ (datura stramnonium­) magvaival jól­lakván, valószínűleg csupán azon kedvező körülménynek tulajdo­níthatják életben maradásukat, hogy szüleiknek volt helyben kihez fordulniok gyógysegélyért, különben a köznépnél, köztudomás szerint is, a távolság elhatárzó erővel bírván, aligha áldozatja nem lett volna a két gyermek a csemegézésnek. Ez és ehhez hasonló esetek, akaratlanul is eszébe juttatják az embernek azon szomoru igazságot, hogy­­ sok ellensége van az ember életének és egészségének, saját maga, s embertársai, meg a természetben található lények által, minők az állatok, növények és ásványok. De más részről meg van azon édes vigasztalás szá­mukra, miszerint az ember, mint erkölcsi valóság, a szabad akarat által van megdicsőítve s értelmi tehetségénél fogva pedig urává jön a természet három országában előforduló minden lénynek, és igy tőle függ, a birtokában levő eszközöket czélszerüen aként fölhasználni, hogy a hasznosokat saját javára forditsa, az ártal­masokat pedig elkerülje. Van-e valami ut és mód, mi által a természet három országá­ban előforduló ártalmas termékek ismerete a nép különféle réte­gei közt, ha nem is átalánossá válhatik, de legalább a vidék és helyhez kötött állat-, ásvány-, kiváltképen pedig növény­féléknek ismerete által az életveszély és egészség koczkáztatásának kikerül­hetését megközelíthetni ? Szerintem nincs más út és mód, melly által a czélt megköze­líteni lehetne, mint népiskolákban a természet három országát a nép életéhez alkalmazott modorban gyakorlatilag röviden megis­mertetni. Például : az állatországból a kőrisbogarat, pókot, kígyót és ártalmas bogarak, meg férgek különféle fajait, mint a mellyek­kel a közéletben gyakran találkozik, — kiválólag érinteni. Az ásványországból, a rezet, ólmot, higanyt, mirenyt (arsenicum), és ezeknek a kereskedésekben kézmüvi s mesterségi czélokra is árul­tatni szokott készitményeit megismertetni, mint a mellyekből má­zat, festéket, sőt néha m­ég házi orvosságot is szoktak, részint tu­datlanságból , részint megcsökönösödött balhitból használni. Leg­kitűnőbb figyelmet kellene pedig forditani a növényország ismer­tetésére, mint a m­ellyből legtöbb példánynyal jő érintkezésbe a köznép, a háznál, kertekben és a mezőn és a mi lelkiismeretbe vágó dolog, ártatlan gyermekek esnek miatta bajba, kiknél a tudatlan­ságot vétségül nem is róhatni föl. — Hogy a nép érdekében elérni óhajtott czélt leginkább megközelíthessük, minden tekintetben gyakorlati kézikönyvre volna szükség, de ollyanra, melly nem tudományos rendszerben adná elő a tárgyat, hanem a nép fölfogá­sához alkalmazkodnék, csupán a közéletben előforduló tárgyakat magyarázná gyakorlatilag és érthető rövidséggel. E kézi­könyvnek, szerintem, természethü ábrákkal kellene ellátva lenni, melly ha nem is a népnek a közéletben tudni szüksé­ges minden egyes terméket a természet három országából, de leg­alább a gyérebben található fajokat előtüntetné. Azonban a kézi­könyvnek legsikerültebb ábrái által sem lehetvén még a czélt tel­jesen elérni, a néptanítóknak kötelességükbe tétetnék, hogy tavasz­tól kezdve késő nyárig, különösen a növényzet időszaka szerint, a növényeket eleven példányokban is megismertetnék tanitványaik­kal, nemcsak leszakitva száraikról, hanem a helyszínen is, melly szemlélő tanmodor legsikeresebb lehetne következményeiben. Igy például : igen gyéren találni olly vidéket, hol kertekben és a mezőn a belindek (hyosciamus), bürök (wacta) maszlagos redőszi­rom (datura stramonium), nadragulya vagy szép könye (atropa belladonna) nem találtatnának.­­ Különös figyelmet kellene fordí­tani, a gombáknak megehető fajaira is, hogy már az iskolában tanulnák ism­ergetni a gyermekek a mérges fajtákat; apródonként pedig, és a korral haladva, minden vidék lakosai képesekké válná­nak az ehető fajoknak a m­érgesektőli biztos elkülönítésére s nem történnének olly könnyen tudatlanságból a család körében mérge­zési esetek. Illy kézi­könyveknek előállítását csupán és egyedül testületi erő által lehetvén eszközölni, óhajtandó, miszerint a r. katholikus néptanodák részére a tanintézeti alapitvány buzgólkodjék illyetén könyveket előállitani, a protestáns néptanodák részéről pedig a f. t. kerületek gondoskodjanak, és minden erejök megfeszítése mel­lett, habár áldozattal is, ingyen és minél olcsóbb példányokat szol­gáltassanak a népiskolai tanulók kezébe. Óhajtandó, miszerint épen a népiskolák érdekében már régóta s még folytonosan m­űködő főt. kerületek bizottmányának becses figyelmét ki ne kerülje ezen tárgy a készitendő tervnél, miről an­­nyival inkább meggyőződve vagyok, mivelhogy tapasztalati tények­ből tudhatni honunknak reálirányát, mire minél nagyobb mérvben törekedni igen nagy szükségünk van. Addig is pedig, mig a népnevelésnek a népre hatandó jótékony befolyása által oda juthatnánk, hogy az említett rendszer mellett felnőtt iskolai növendékek meglett emberekké válván, a természet három országából előkerülő ártalmas termékek ellen biztos isme­­­rettel bírnak, közegészség- és életbiztosság tekintetéből orvosren­dőrileg elkerülhetlen szükségét látnám annak, hogy községileg évenkint olly intézkedés tétetnék, miszerint a kertekben és házak környékén csaknem mindenütt vadon teremni szokott belvndek, maszlagos redőszirom és szépnönye mérges növények kiirtatnának, még pedig m­agvaik érése előtt, hogy magvaikat elhintvén, kö­vetkező évben ismét ki ne keljenek és ne szaporodjanak. És hogy az illy intézkedésnek kellő foganata lehessen, az egészségi osztály által eszközlött és helytartóságilag leküldött rendeletnek kellene a községek elöljáróihoz kimenni, kik felelősség terhe alatt, és a­hol rendszerinti orvos létezik, ennek közremunkálásával, legalább évenkint kétszer szemlét tartanának a lakosok házkörnyékén, és a gondatlan, vagy rendeletnek ellenszegülő házigazdákat és szülőket érzékenyen büntetnék. Az illy csekélységnek látszó dolgokat némellyek tán kicsiny­leni is fogják, mert nem gondolják meg, hogy könnyebb az életet és egészséget évgyógymódilag megtartani, mint az elveszettet vis­­szahozni, vagy visszaadni. Nem gondolják meg, hogy a nép jólété­től függ az állam jóléte, s hol a nép testben és lélekben szegény, ott az anyagi állapot csak teng­és virágzásnak sohasem fog indulni, következésképen az állam sem lehet boldog és virágzó. Az illyenek azt sem gondolják meg, hogy a nép jóléte érdekében illyenképen működni, az orvosi rendőrségnek fő feladata. Dr. Kún Tamás: A tatai vár. Tata, hazánk dunántúli részének egyik legélénkebb s legcsi­nosabb mezővárosa, fekszik Komáromtól 19/16 s Budapesttől 48/l­í állomásnyira, amattól délkeletre, ettől pedig nyugotra gyönyörű, regényes vidéken, a Vértes-hegyláncz oldalánál. Különösen neve­zetes szép angol kertjéről, márványbányáiról, meleg fürdőiről, mintegy 600 holdnyi tért elfoglaló nagy taváról, mellynek észak­nyugoti partján legnagyobb nevezetessége képünkön­­ látható régi vára is épült. *) Kútfőim a napra nézve igen eltérnek, két egykorú krónika közös egyik : „Der siegreich geendigte etc. XV.­jährige Türkenkrieg." Kelt 1699-ben, junius 13-ra teszi az ostrom kezdetét, egy másik : Johann Christoph Wagner's Christlich und Türkischer Staedt- und Geschichtsspiegel, melly az ostrom utáni évben adatott ki; junius 19-ét emliti. Azontúl is minden egyes fegyvertényt, nevezetes férfiak elestét stb. hat nappal későbbre teszi, mint az előbbi. Hammer Purgstall junius 28-tól kezdeti az ostromot (Geschichte des osmanischen Reiches), Palugyai szerint pedig junius 18-án érkeztek meg az összes seregek Buda alá. Így ez legjobban megegyez a második könyvben idézett adattal. ' ' J. M.

Next