Vasárnapi Ujság – 1861
1861-01-13 / 2. szám - Hajnik Pál 2. szám / Arczképek, Hazaiak - Gérard Gyula 2. szám / Arczképek, Külföldiek - Hajnik Pál (arczkép) 13. oldal / Élet- s jellemrajzok - Pesti megyeház 2. szám / Épitészet; emlékművek; régiségek, Hazaiak - A pesti békeintézők buzogánya 2. szám / Vegyes képek
A Vasárnapi Újság hetenkint egyszer nagy negyedrízben 1/2 bven jelenik meg. Előfizetési díj Buda Pesten házhoz küldve vagy postai uton külön a Vasárnapi Újságra félévre 3 ft., a Politikai Újdonságokkal együtt 5 ft. uj pénzben. A Vasárnapi Újság a Magyar Sajtóval együtt (a Politikai Újdonságok nélkül )félévre 10 lt., évnegyedre ft ft. oj pénzben. — Az előfizetési dij a Vasárnapi Újság kiadó-hivatalához (Pest, egyetem-utcza 4. szám) bérmentve utasítandó. (Szerkesztőségi szállás : magyar utcza 1. szám.) A budapesti társaskörökben, a közélet százféle nyilvánulásában, a közintézetek, egyletek és társulatok termeiben alig van két évtized óta ismertebb, népszerűbb férfiú, mint Hajnik Pál. Élénk tevékenységének, fáradhatlan éber szellemének s becsülettel párosult ügyességének bizonyítványait találjuk mindenütt. A sors ugy akarta, hogy neve a mult évtized nagy napjaiban, a politika terén is az elsők sorában emlittessék, — ott volt ő azok között, kik sokáig ették „a száműzetés keserű kenyerét." Néhány év óta ismét itthonn van, s ott látjuk munkás szellemét ismét, honnan az idő vaskarja leszoritotta Életének főbb adatait röviden összefogva nyujtjuk olvasóinknak. Hajnik Pál született Váczon 1808-ban középsorsu, köztiszteletben álló szülőktől. Iskolái végeztével Pesten az ügyvédi pályának szentelvén magát, e téren szorgalmas tevékenysége által dicséretesen és haszonnal működött.Az iránta nyilatkozott közbizalom bizonysága, hogy a Nemzeti Kaszinónak 9 éven át szakadatlanul egyik igazgatója volt. A megyei téren sem maradt ismeretlen : 1845-ben Nyáry Pálnak alispánná, 1847-ben Kossuth Lajosnak Pestmegye részéről országgyűlési követté lett megválasztásánál egyike volt a főtényezőknek. A martiusi napok 1848-ban a tett mezején találják őt. Az ekkor Budapest városa részéről Pozsonyba az országgyűlés szine elé, nemkülönben a főherczeg nádorhoz felküldött nagy számú küldöttségnek ő volt szónoka. Az első felelős magyar minisztérium megalakulván, Hajnik Pál csakhamar a belügynél miniszteri tanácsossá, később rendőri osztályfőnökké neveztetett. Az e téren — kivált ama válságos időkben — annyiszor kifejtett hazafiúi buzgósága, erélyes, de egyszersmind humánus bánásmódja, bátor elszántsága s bámulatos tevékenysége által Budapest lakóinak s honfitársainak becsülését nagy mértékben kiérdemlette. Mint a váczi kerület képviselője, a képviselőházat ő is követte Debreczenbe, honnan 1849-ki april végével mint kormánybiztos, és ezután csakhamar mint országos rendőrfőnök Pestre küldetvén, az akkori nehéz időkben s kivált Pest bombáztatása, Budavárának bevételekor tett ép oly erélyes, mint eszélyes intézkedései által a közügy körül közelismerést vivott ki. Mint rendőrfőnök ritka népszerűségre tudott szert tenni. A világosi katastropha után Törökországba, innen Párisba menekült, időközben beutazván Görögországot. 1851-ben Kossuth Lajossal Londonban találkozván, annak társaságában Északamerikába utazott, hol vele, mint az Egyesült államok vendégével, 18 államot bejárván, 1852-ik év végével dús tapasztalásokkal, legmagasztosb emlékekkel teli kebellel visszatért Európába. Ez időtől fogva Hajnik Pál Párisban telepedett le családjával együtt, hol mint egy bordeaux-i és champagne-i nagy borkereskedő-ház ügynöke működött. 1855-ben a párisi nagy kiállitásnál a new-yorki hires Goodyear háznak levén képviselője, e minőségben azon szerencsében részesült, hogy a francziák császárának és a császárnénak felügyelete alatt levő s közfigyelmet ébresztett kautsuk-kiállitás ágában vezetőül és tolmácsul szolgált. 1858-ban 9 évi távollét után amnesztia mellett hazájába visszatért és csakhamar a trieszti átalános biztositó-társaság pesti főügynökségénél az egyik igazgatói állást nyerte el, hol jelenleg s addig, mig az ujabban kifejlődő viszonyok egy, geniusának inkább HAJNIK PÁL.