Vasárnapi Ujság – 1861
1861-08-04 / 31. szám - Országos tébolyda Budán 31. szám / Épitészet; emlékművek; régiségek, Hazaiak - A magyar viselet történetéből: 3. Gyalogkatonák 1606 és 1703-ból 31. szám / Történelmi képek, Hazaiak - Vázlatok a magyar viselet történetéből (6 képpel) Vizkelety Béla 361. oldal / Történeti czikkek; régiségek s rokon
A Vasárnapi Újság hetenkint egyszer nagy negyedrétben 1% bven jelenik meg. Előfizetési dij Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton külön a Vasárnapi Újságra félévre 3 ft., a Politikai Újdonságokkal együtt 5 ft. uj pénzben. — Az előfizetési dij a Vasárnapi Újság kiadó hivatalához (Pest, egyetem-utcza 8. szám) bérmentve utasitandó. (Szerkesztőségi szállás : magyar-utcza 1. szám.) Vázlatok a magyar viselet történetéből. Régi magyar hadsereg : I. Gyalogság. (Folytatás.) A Vasárnapi Újság i. e. 29-dik számában közölve voltak a Mátyás idejebeli magyar és horvát lándsás seregek viseletének rajzai, — valamint a XVI. század elejéről egy magyar százados és lövész alakjai.*) — Ezek magyarázatául kell még néhány szót mondanunk. A lándsások eredeti alakjai Bécsben a polgári fegyvertárban láthatók, felállítva a többi német fegyveresek alakjai között. — A magyar lándsás fehén taréjos vassisak van ellenzővel, és nyakvédő lemezettel ellátva; termetét fehér bőrdolmány és nadrág fedi; lábain hosszú és fölül letűrt szárú csizma van; derekát és felső karjait sodrony ing fedi, vállain és mellén lemezes vaspánczélt visel; oldalán hosszú egyenes kard; jobb kezében hosszunyelü hellebard; baljában pedig festésekkel és Mátyás nevének kezdő betűjével diszitett, hosszas négyszögű paizst tart. Az első kép második alakja szintén Mátyás idejebéli horvát gyalog lándsást ábrázol, az előbbenihez mindenben hasonló öltözetben, kivévén, hogy lábszárait világoskék szüknadrág és bocskor fedi. Bár ezen két alakon a magyar öltözet sajátságaiból kevés látható, s kivált vértezetek és fegyverzetük inkább a nyugatira, mint a keletire emlékezetet, de valószinű, hogy Mátyás a hadsereg szervezésénél a hadviselésben az előbbre haladt nyugati szokásokat vette mintául. Érdekes leend itt, a Mátyás korában szokásos csatározás módjáról rövid vázlatot adni, a mint annak emlékét a történet lapjai fentartották. — A csatát rendesen a huszárság nyitotta meg, gyors paripákon villámként rohanva meg az ellenséget, de ez többnyire csak cselfogás volt, hogy az ellent közelebb csalja a felállított hadsereghez, mert a huszárság azonnal megfordulván, visszavonult a sereg háta mögé, maga után csalván az ellensereget. Itt voltak felállítva a paizstartók és lövészek, kik védbástyaként körülfogva tartották a landsásokat. Midőn az ellen már közel érkezett, megnyílt a paizstartók védfala, s előtörtek a lándsás csapatok, hatalmas támadással megrohanva az ellen sorait; ugyanakkor a fekete sereg és nehéz lovasság más oldalról támadván, az ellenség sorait felbontá; ekkor a huszárok ismét előrohanván, befejezték a csatát s a felbontott vagy megszalasztott ellenséget gyors lovaikon űzőbe vették. Múltkori második képünk alakjai 1500-ból egy századost és lövészt ábrázolnak. Az első alak százados (centurio) tollas magas kalpagot visel; termetét bokáig érő, virágos szövetű hosszú ujjas ruha födi, elől végig hatsoros zsinórzattal 1703-ból, összetartva,s derekonk böl . 3. Gyalog katonák, dővel körülkötve, mel. 1606-ból. A magyar viselet története *) Ez utóbbi alakok alá hibásan íratott, hogy : „Mátyás király gyalog lövészei." A lövészek 1500-ból valók. - V. B.