Vasárnapi Ujság – 1861

1861-03-10 / 10. szám - A magyar írók segélyegylete. Pompéry János 116. oldal / Vegyes tartalmu

Mi újság ? -!­ A herczeg-primás ö eminentiája, és a tárnok, országbiró s báró Sennyey Pál ő­rmagaik a „Sürgöny" szerint Bécsbe hivattak, a királyi pro­poaitiók iránti értekezletben résztvenni. b.— (Gróf Károlyi István) Pestmegye helyettes főispánja javult egész­ségben haza érkezett. —­­Követválasztási értekezlet.) Jókai Mór elvbarátai mártius 5-én dél­után 4 órakor, szép számmal gyűltek össze a nemzeti Muzeum nagy csarno­kában. S valamivel a 4 óra után korelnökül felkérvén t. cz. Kandó József urat, ő az értekezletet lelkes beszéddel nyitá meg, melyben különösen kie­melvén a jövő országgyűlés fontos teendőit, előadta, hogy mennyire szük­séges a követet nemcsak választani, hanem azt jól megválasztani, s azután indítványozván, hogy Jókai, mint az egybegyűlt elvbarátok jelöltje hivatnék meg küldöttség által, s kéretnék fel politikai hitvallásának nyilvánítására.­­ Míg a küldöttség a jelölttel megérkezett, addig egy választó hel­lyel­közzel kitörő tűzzel értekezett arról, hogy országgyűlési képviselő jellemén a legparányibb foltnak sem szabad lenni; megérkezvén Jókai, hangos éljen­nel fogadtatott,s politikai programraját lelkiiseb­en adá elő, többszörös éljen­zés által félbeszakittatva. Utána nemzeti színházunk jubilált veteránja Ud­varhelyi Miklós néhány szóval bocsánatot kérve, hogy elfoglaltsága miatt nem készülhetvén ugy el, mint óhajtott, összeszedett eszméit írásból olvassa fel, mi szintén tetszéssel fogadtatott. Azután az elnök és egy választó meg­köszönvén Jókainak eljöttét,, s nézetei közlését, a gyülekezet a „Szózatot" énekelve, s Jókait éltetve szétoszlott. — A „M. Sajtó", mely után e közlést tes­szük, mártius 6-ki számában egész terjedelmében közli Jókainak ez alka­lommal tartott szép beszédét. (­­Szalay László megválasztatása) Pesten a lipótvárosi kerületben most már bizonyosnak látszik, miután Ráth Károly önkéntesen visszalépett. +­­Követválasztások.) Szegeden Klauzál Gábort egyhangúlag, Dani Ferenczet pedig szavazattöbbséggel választották meg országgyűlési képvise­lőkül. Továbbá Békés városa egyhangúlag Lónyay Menyhértet, a k.­sz.-m­ár­toni kerület Illésy Jánost, s a kecskeméti első választó-kerület Kiss Miklós volt honvédszázadost választotta meg követekül. Félegyháza Szabó Józsefet, a jász-árokszállási kerület Pethes Józsefet, Jászberény Eördögh Andrást, a madarasi kerület Pap Mórt, K.-K.-Halas városa Péter Miklóst, a lévai vá­lasztó-kerület Konkolyi Thege Pált, Tolna megyében a felső (görgői) kerület gr. Keglevich Bélát, az alsó (szinyi) Zsarnay Imrét választotta meg ország­gyűlési képviselőkül. + (A nagybányai tisztújítás eredménye :) Polgármester lett Agricola Adolf, biró Harácsek Ignácz, főkapitány Lajos György, főjegyző Gellért László, főügyész Ketnei Mihály. A képviselők közé több érdemdús hazánk­fiával együtt Pálffy Albert is meg lőn választva. —­­Dr. Bakody Tivadar orvos hazánkfia­, ki az elmúlt évtizedben Lembergben telepedett meg s a lengyelek közt mint gyakorló orvos közel­ismerésben részesül, jelenleg Pesten tartózkodik. Mint halljuk, az orvos ur­nák specialitásai közé tartozik a vízgyógymód és az ujabb időkben oly mél­tán felkarolt gyógytestgyakorlat. Igen szerencsés gondolatnak találnók, ha hazánk viszonyainak kedvezőbbre fordultával, most érdemes hazánkfia is Pesten foglalná el illető helyét (hol atyja is köztiszteletben álló orvos volt) s a gyógyászat említett módjait, melyek nálunk még aránylag oly kevés művelőre találtak, minél szélesb körökben terjesztené. Kilátásunk van, hogy ez nem lesz lehetetlen. (A helytartóság), mint tudjuk, leiratilag kötelességévé tette a lelké­szeknek, hogy a népet az egyházi szószékről sürgessék az adó befizetésére. A protestáns superintendensek közöl némelyek köröztették kerületekben a ren­deletet. E köröztetést, mint a „Magyarországnak" vidékről irják, a lelkészek mindenütt rosz néven vették, mert a kérdéses leirat köröztetését oly ténynek tekintik, melyet a superintendensnek csak az illető egyházkerület megegye­zésével lett volna szabad végrehajtania. Az illető kerületek valószínűleg kérdőre vonandják e miatt superintendenseiket.­­­­ (A nemzeti Muzeum kertjében) néhány hét múlva Kazinczy Ferencz szobra is fel fog állittatni, szemközt a már fennálló Berzsenyi-szoborral, mely utóbbi meg fog fordíttatni, ugy hogy a két emlék nem ki az utcza, hanem be a kert felé nézend. 4- (Joachim első hangversenye) ma vasárnap, márcz. 10-én d. u. 4% órakor leend a nemzeti Muzeumban. b.—­­Vidéki hangversenyek.) Kulini Nagy Benő műutazásra indult azon hazafiúi czélból, hogy a Csokonai Vitéz Mihály érezszobrának fölállí­tására hangversenyeket rendezzen. Legelsőbb is Kolosváron kezdé meg mű­ködését Fátyol Károly jeles gordonkaművés­szel. b.—­­A pestvárosi redout épitése) illetőleg most még csak széthordása gyorsan folyik. 300 munkás dolgozik ott éjjel nappal. Éjjel fáklyafénynél, nappal pedig, természetesen, a nap világánál. * b.—­­TJj vendégfogadó.) Emerling a pesti indóház közelében a váczi­ ut sarkán nagy háromemeletes vendéglőt fog építtetni. Tehát Pest ismét egy nagy épülettel csinosodik. b.—­­A kerepesi ut melletti temető szabályozásával­ a város száz mun­kásnál többet foglalkoztat. E munkálatok az egész tavaszon át folynak. b.—­­Egy magyar nevelőné a Missisippi mellett.) Ruttkayné, Kossuth L. nővére Amerikában a Missisippi mellett nőneveldét alapított s az nagy be­csülésben áll. Meszlényi-Kossuth Zsuzsánna két leánya is ez intézetben van. -)- (­Kolozsvárit) főrangú műkedvelők nagyszerű hangversenyt tervez­nek a szűkölködő honvédek számára. b.—­­A pesti füvészkert) A természettudományi társulat febr. 27-i ülésében dr. Gerenday József ur a pesti egyetem füvészkertjéről értekezett. Előadta, hogy az egyetemet Pázmány Péter bibornok alapította 1635-ben Nagyszombatban, melynek orvosi kara 1770-től fogva áll fenn. Winterl volt a vegytan és füvészet tanára; 1771-ben egy kanonok kertjét vették meg s füvészkertté alakiták. 1778-ban az egyetemet Budára tették át s a mostani Karácsonyi-féle palota helyén rögtönöztek egy füvészkertet. 1784-ben az egyetem Pestre költözvén, a füvészkert 1809-ig a mostani szép­ utcza táján volt, ekkor áttették azt a kerepesi­ utra, hol a nagy árvíz, s a közeli építke­zések miatt fölszálló por, majdnem teljesen szétrongálták. 1845 határozták el mostani helyére vinni. Az áthelyezés több évig tartott. 1848-tól fogva a füvészkert igazgatója Gerenday József úr. A kert területe 28,099 négy­szögöl s jelenleg 9000 növény él benne, melyek mintegy 4000 fajhoz tar­toznak. b.—­­Balla Károly idejövendölése­ ez évben is beteljesült, miután a legközelebbi napok tengeri viharairól már is olvashatni a jelentéseket, me­lyek különösen az angol szárazföldet is pusztítólag érték. Balla Károly úr, előbb pestmegyei hivatalnok, öreg napjaiban egyszerű visszavonultságban él, Nagy-Kőrös mellett Pótharaszt pusztán levő birtokán. Öregségéhez majdnem teljes siketség járult, úgyhogy csak írásban közlekedhetni vele. Pusztai visszavonultságában teljesen az időjárás észlelésének él. -j-­­K.-K.-Halasról) a „M. Sajtót" egy sajnos összeütközésről tudósít­ják, mely febr. 25-én, vásár alkalmával a nép és katonaság közt támadt. Az esemény röviden ennyiből áll : Két bortól hevült legény a városon kívüli vásártéren egymással huzakodásba keveredett, mire egy ott ácsorgó katona jónak látta, karddal avatkozni a czivakodásba, s miután a körülállóknak e miatti ingerültségét észrevette, nagy vitézül futni kezdett a város felé; a nép közöl többen utána eredtek, hogy elfogják a rakonczátlankodót, kinek azonban sikerült, az úgynevezett „fehérházba" jutni, hova a lovasság szál­lásolva volt. A bezárt kapu előtt csakhamar jókora tömeg csődült össze, leg­nagyobb részt nők és gyermekekből, kik azonban egy gyalogsági főhadnagy ildomos felszólítására már épen oszolni kezdettek, midőn egyszerre a kapu feltárult s az udvaron csatarendbe állított lovasság a tömegre rohanván, kardvágással többeket megsebesített. De ez még nem volt elég. A lovasság több kisebb csapatokra oszolva felhúzott lőfegyverrel s kivont karddal nyar­galászott fel s alá az utczákon, kíméletlenül gázolva az útjába esőket. A gyalogság is teljes fegyverzetben kiállíttatott, s a békés járókelők közöl so­kakat durva bántalmakkal illetett. + (Az országgyűlés tartamára) a „Times" és „Illust. London News" angol lapok állandó levelezőket fognak fővárosunkba küldeni, sőt mint beszélik, a Bécsben székelő franczia követség egyik kitűnőbb tagja is Pesten szándékozik ezen időt tölteni. + (Táborkészités.) Bécsi lapok szerint, Parndorf mellett, le egész a Fertő taváig tábort készítenek épen azon helyen, hol 1848-ban a Schwechat felé felvonuló Móga magyar tábornok honvédei tanyáztak. E tábor helyisége már e hó folytán munka alá vétetik. Körmérete majd 3 mérföldnyi területre kiterjed s magában foglalja Parndorf, Neudorf, Petz-Neusiedl, Zorndorf és Gattendorf helységeket. A hadsereg vízszükségletei fedezésére több mint 100 tábori kut ásatik; több mint ezer hadisátor fog felültetni, s ő Felsége számára főhadiszállásul, a parndorfi faluvégen fekvő kastélyt készítik el. (­­Tánczvigalom Székes-Fehérvár­ott jótékony czélra.) Székes-Fehér­vár, február 14-én. Folyó hó 10-én ment végbe a „sz.-fehérvári", illető­leg „fehérmegyei honvédsegélyező-egylet" javára rendezett tánczvigalom a színház teremében. Ez volt az idei farsangi idény alatt Sz.-Fehérvárott a legfényesebb és legnépesebb. Örömmel láttuk 11 év óta ma először a veres­zam­aros attilákat, melyeket a bálanya, mélt. báró Splényi Henrikné asz­szonyság tiszteletőrségeül és a vigalom jellegéül kiállított volt honvédek viseltek. — Az egyenruhákat a városi fiatalság, ifjú Námesy Ferencz ur által megindított gyüjtő­b­en befolyt összegből készitteté, fogadják érte kö­szönetünket. A tánczterem ezen alkalomra egészen újonnan diszittetett. A karzat, mindannyi négyszögű rovátkái Magyar-, Erdély-, Horvát- és több testvérország czímereivel voltak kitöltve. A színpad előoldalait egy életnagy­ságban festett honvéd és huszár, mindegyik nagy háromszínű lobogót tartva kezében, foglalta el. A tánczrend franczia, lengyel és magyar tánczokból szerkesztetett, a zenét pedig Horváth Sándor barna csapatja szedte láb alá. Szünidő alatt poharak emeltettek a haza, bálanya, menekült honfitársaink,az egylet elnöke­ és alelnökért, a két magyar érdemjellel díszített Horváth Pál alezredesért, ki Budavár ostroma alkalmával első tűzte ki a nemzeti lobogót a vár falára. A vigalom eredménye 649 ft. 30 kr., mely összegből azonban még a kiadások fedezendők lesznek. Eddigi a „fehérmegyei honvédsegélyező egylet" javára mintegy 215 ftnyi adakozások történtek. Fogadják a nemes­szivü adakozók a szenvedő hű honfiak nevében mondott köszönetünket. — E sorok bezárásakor esett értésemre, hogy ifj. báró Splényi Ödön megyei es­küdt ur hivatalos évi fizetésének első negyedét, 175 ft. o. é., a „fehérmegyei honvédsegélyező egyletnek" ajándékozta. — Nemes tettek önmagukban talál­ják legszebb jutalmukat; —mégis elmondjuk köszönetünk mellett azon forró óhajtásunkat, hogy a magyarok Istene sokáig tartsa meg őt a nemzet örö­mére. — A választmány megbízásából. — Forster József, egyleti jegyző. b.—­­Pepita Oliva), miután jól kitánczolta magát, Poroszországban Spandau község és a Tegel tó közt fekvő hackenfeldi kastélyt megvette s azt saját ízlése szerint pompásan berendezve, most ott nyugasztalja lábainak fáradalmait. b.—­­A prágai egyetem ifjúsága­ a minisztériumhoz kérvényt fog be­nyújtani, avégett, hogy a prágai egyetemben a tannyelv cseh legyen.

Next