Vasárnapi Ujság – 1864
1864-09-11 / 37. szám - Volny József 37. szám / Arczképek, Hazaiak - Volny József (arczkép) 377. oldal / Élet- és jellemrajzok - Borsodmegyei vasgyárak: 1. Az ozdi vasgyárak 37. szám / Természettudomány; ipar; művészet; gazdaság; népisme - Borsodmegyei vasgyárak: 2. A nádasdi vashengergyár 37. szám / Természettudomány; ipar; művészet; gazdaság; népisme
Előfizetési föltételek 1864-dik évre : a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt : Egész évre 10 ft. Fél évre 5 ft. Csupán Vasárnapi Ujság : Egész évre 6 ft. Félévre 3 ft. — Csupán Politikai Ujdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. IjB."" Hirdetési dijak, a Vasarnapi Ujság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1863. november 1-től kezdve : Egy, négyszer halálozott petit sor ára, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krba; háromszor vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számíttatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetmények elfogad, Hamburg és Altonában : Haasenstein és Vogler. — M. Frankfurtban : Otto Mollen és Jaeger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos, — és Pesten : a kertész-gazdászati ügynökség is. József tér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr. Hazai iparviszonyaink fejletlensége okozza, hogy lapunk ezen rovatában aránylag ritkábban emlékezhetünk oly férii fiakról, kik nálunk az ipar, különösen a gyáripar terén vívtak ki maguknak tiszteletre méltó nevet és közbecsülést. Azonban mégis volt már több ízben alkalmunk e részben is örvendetes jelenségek, kitűnő szakférfiak ismertetését közölhetni. Az utóbbiak között az első helyek egyikét foglalja el azon férfiú, kit mai képünkben mutatunk be, mint a hazai vasiparnak egyik legértelmesebb s legerélyesebb előmozdítóját. Elismert tény, hogy csinos kis városokkal s iparkodó lakosokkal bővelkedő legészakibb megyénk, a Szepesség, régi időktől fogva máig igen sok jeles egyént adott a hazának mind a tudomány,mind az ipar száz meg százféle ágazatában. Volny József, a kitűnő vasiparos is, kiről jelenleg szólunk, Szepes-Olasziban 1819-ben született. Miután a jogi tudományokat Kassán bevégezte volna, ellenállhatlan ösztöntől vezetve, a bányászati szakot választá életpályául és Selmeczre ment át, melynek akadémiáján a bányászati tanfolyamot elvégezte, honnan mint bányagyakornok a kir. kincstár szolgálatába lépett. Itt töltött több évet s talán még most is ott végezné észrevétlenül, szerény hatáskörében hivatali teendőit, ha az 1848-ki mozgalmak őt is ki nem szólítják földalatti csendes működéséből a magyar föld akkori élénk felszínére, ahol a zászlók lobogtak s harsogtak a trombiták. Rövid tábori szolgálat után Volny Gömörmegyébe vonult vissza, várva ismét egy, tehetségeinek megfelelő hatáskör megnyílására. 1850-ben a felföld ismeretes széplelkü és tekintélyes gyártulajdonosa, Trangous Lajos nyug. kapitány, ki kezdettől fogva a fiatal tehetségek bátoritója s gyámolitója volt, a többi között az elhagyott s tétlen állapotban élő Volny Józsefet is régen figyelemmel kiséré, s csakhamar a Bártfa melletti máriavölgyi vasgyárának vezetésével bizta meg. S e munkás szellem egyszer folyamba jővén, nem soká maradhatott kivívott sikerével együtt észrevétlen. Már 1852-ben Gömörbe, a betléri vasolvaszdák igazgatására hivatott meg, hol gr. Nádasdy hanyatlásnak indult s hitelvesztett vasgyárát 4 év alatt a virágzásnak rég nem tapasztalt fokára emelte. A gyár sok czéltalan épületét hasznosokká alakitotta, a vastermékek számára kereskedési biztos összeköttetéseket szerzett, a vaskőbányászatot szabályozó, a szenelést rendező, s átalában mindent, különösen a könyvvezetést is egy rendezett gyári üzlet kellő szinvonalára emelé. Eredményteljes betléri munkásságában kitűnve, 1856-ban a rimamurányi vasműegyesület választá meg főfelügyelőjéül, hol mai napig működve, e nagy egyesület vasiparának magasra emelése által országos hatásúvá vált. A rimamurányi vasmű-egyesület a Gömör-, Borsod- és Nógrádmegyében birtokos három testületből — az Unio-, Coalitio- s ózdi hengergyári vasmű-egylet összeolvadásából alakult. Most 160 részvényes birtokosa, mintegy 60, az özvegy s gyermekekre nézve egyaránt érvényes nyugdíjjal ellátott tisztje van. Birtokához tartozik négy olvaszda, hámorok, két kőszénnel dolgozó hengergyár, — 30,000 hold erdő, sok helységben jelentékeny földesúri birtok s gazdag vaskő telepek. —Évi termelése mintegy 200,000 mázsa nyers, 100,000 mázsa kovácsolt s hengerelt vas. E nagy egyesület sehogy sem ment előre s igen nehézkes mozgásban volt nyolcz évvel ezelőtt. Volny József fáradhatlan munkássága sokoldalú képzettsége emelte ki a pangásból. — A bányamivelés és vasgyártás, — czélszerű építkezések, rendszeresített erdészet, szilárd pénzügyi kezelés, javított közlekedési utak és kereskedési terjedt összeköttetések által — oly szilárddá tevé az egyesület ügyeit, hogy azok valóban az európai vasipar mai színvonaláig emelkedtek s az egyesület terjedt birtokában ma mindenhol s minden nemben haladás, szépítés, és hasznosság tűnik fel. Volny József itt egészen uj s nagyobbszerü vasgyárakat alkotott, kő s gyári vasutakat varázsolt elő; a terjedelmes tiszti személyzetet szeretetre, hűségre, szorgalomra, ügyességre nevelé, a vastermelést mennyiségben megkettőző, minőségben lehető tökélyig vitte; — az egyesület szellemét magasb nemzetgazdasági szempontokhoz vezérlé s minden óráját feladata megoldásának szentelé. — Nyolcz év óta egészségét, éltét koczkáztatva, kiválólag a hazai vasiparnak él, s nemcsak a rimamurányi egyesület — e hon minden részeiben VOLNT JÓZSEF.