Vasárnapi Ujság – 1865

1865-10-22 / 43. szám - Édes Gergely néhány verse. Eötvös Lajos 543. oldal / Történeti czikkek s rokon

514 Irodalom és művészet. ** (Vörösmarty életrajza,­ ez óhajtva, sőt némely részről türelmetlenül is várt munka, Gyulai Páltól megjelent, s általa irodalmunk nem csak jeles művel gazdagodott, hanem azt valódi örvendetes irodalmi eseménynek lehet nevezni. E munka nemcsak Vörösmarty életadatainak gyűj­teménye, hanem a mellett, hogy őt mint irót és embert hű vonásokkal jellemzi, egyszersmind 1823-tól 1848-ig a magyar irodalom fejlődésének s az akkori társadalmi viszonyoknak is hű képét adja. A mű 14 nyomtatott ivre terjed, s nemso­kára külön kiadásban is meg fog jelenni. ** (Hangversenyek.) Grün hegedűművész nov. 1-én, 4-én s 11-én kamara-zeneestélyeket rendez az „Európa" termében. — Philharmoniai hangversenyekre is készülnek, de a vigadó ter­meinek bérlője 600 ftot kér egy-egy előadástól. Oly magas ár, minőt aligha fog zsebre tenni. — E tél folytán, hir szerint egy kitűnő művész ven­dége is lesz Pestnek, Joachim, a hegedű királya, a ki fölléptével bizonyára nagy műelvet szerezne a zenekedvelőknek. ** (A magyarországi műegylet) ig.-választ­mánya által okt. 13-kán tartott ülés alkalmával a következő művek vétettek meg: 1. Mali Keresz­télytől Düsseldorfban: „Tájrész Chiem tónál." 2. Dvorák Antaltól Prágában: „Fonó nő." 3. Longko D.-től Münchenben : „Tájkép a Staren­bergi tónál." 4. Ligeti Antaltól Pesten: „Capri sziget öble." 5. Friedländer Frigyestől Bécsben : „A légyott." — Továbbá Edl Tódor közbenjárá­sára Pozsonyban megvették Litzenmayer Sándor olajfestvényét: „Erzsébet, II. András leánya 1235-ben a szentek sorába vétetett fel Marburg­ban." — Végre a magyarországi műegylet 1866. évi műlapul választotta Wagner Sándor rajzát: „Mátyás győzelme a cseh óriáson." ** (A Docks rendszer s annak alkalmazása a Budapesten állítandó közraktárakra.) Ily czimmel Maygraber Ágostontól egy 168 lapra terjedő munka jelent meg; kiadták Pollák testvérek. A munka VI. részből áll. Az első rész „átalános észleletek" czim alatt, a nemzeti érdekek és előíté­letekről szól; a második rész a docksok intézetét, a harmadik rész a franczia törvényhozásnak a közlakhelyekre vonatkozó rendeleteit fejtegeti; a negyedik rész a külön rendszabályokra tér át, a docksokban az áruk átvétele, kiszolgáltatása, át­ruházása, lakhelyi dij, biztositás, nyilvános eladás, sulymérés, különös árszabályok, téritvények, folyó­számlákra stb. vonatkozólag; az ötödik rész a műnek sommás áttekintése, s a hatodik vagy az utolsó rész a Budapesten állitandó közraktárak és átviteli lakhelyek tervezetét adja elő. A munka Deák Ferencz nagy hazánkfiának, mint a közrak­tárak eszméje lelkes pártfogójának van ajánlva. +* (A „Magyar Jogtudományi Hetilap kiadója) dr. Vancs Sándor, lapja előfizetési árát az egyete­mi s jogakadémiai hallgatók számára tetemesen leszállítá, hogy azok nemzeti jogunk fejlődését a tanelőadások mellett az életből is tanulmányozhas­sák. Az egyetemi és akadémiai joghallgatók szá­mára a leszállított előfizetési ár, egész évre 6 frt, félévre 3 frt. ** (Lapengedély) Roboz István „Somogy" czim alatt általa szerkesztendő hetilap kiadására nyert engedélyt. E lap a politika mellőzésével, szépirodalmi és gazdasági tartalommal Kaposvá­rott jelennék meg.­­ (Két uj találmányról) értesül a „P. Ll.", melyek közül az egyik egy uj, könnyen szállítható fűtési készülék; feltalálója Suhajda György Bu­dán. Fűtési anyagul fa, kőszén, koaksz, vagy szalma egyaránt használható, még pedig oly meg­takarítással, hogy a fűtés félannyiba sem kerülne, mint a most használt kályháknál.­ A másik egy oly gép, melyről föltalálója, Spularik I. Budán, azt hiszi, hogy vele egész vasutvonatokat egy másodpercz alatt rögtön meg lehetne állítani a kocsik hátrányos megrázkódtatása nélkül. — Ha sikerülne, mindkét találmány nagy haszonnal lenne alkalmazható.­­ (Élelmi csarnok.) Lukácsy Sándor és Var­ga Lajos Pesten egy élelmi csarnok felállítását tervezik, s ennek engedélyezéséért kérvényüket a hatóságnál már benyújtották. ipar, gazdaság, kereskedés.­ ­ (A magyar borok a dubini kiállításon.) A közelebb Dublinban tartott gazdasági kiállításon a magyar borok nagy figyelmet ébresztettek, mu­tatja ezt a bíráló­ bizottmány jelentése, mely a követ­kező : „A magyar borok különösen említésre mél­tók. Felette csinos gyűjteménye volt ez a vörös és fehér boroknak, melyeknek fajtái alig, vagy csak kevéssé voltak még ismeretesek ez országban. E boroknak ugy minősége és iskoláztatási felsőbbsé­ge, mint termelési olcsósága is azt igérik, misze­rint a könyebb franczia boroknak hatalmas ver­senyzői lesznek. A borok felette kellemetesek, zamatosak, tiszták, mely tulajdonokhoz még az újdonságnak, és az olcsó árnak további ajánlata is járul." Érmeket nyertek: Ranolder püspök, felsé­ges minémüségü magyar borokért. Flandorfer J. Sopronból, felséges minémüségü magyar fehér borért. A szekszárdi borkereskedési társulat, felsé­ges minémüségü magyar vörös borért. Gróf Zichy Ferraris Emánuel — Nagy-Szőllős, — felséges minémüségü, tiszta és olcsó borokért. Gróf Zichy Henrik, felséges minémüségü tokaji borért. Közintézetek, egyletek. (A magyar tudományos akadémia) böl­csészeti, törvény- és történettudományi osztályai­nak e hó 16-ikán tartott ülésében Henszlmann Imre tartott fölolvasást ,,Böhm Dániel József, a bécsi pénzverde érembélyeg osztályának volt igazgatójáról" kinek fentebb arczképét közöljük. — Ezután Horváth Cyrill „Cartesius dualismusá­ról" értekezett. — Végre a titkár jelenté, hogy B Ba­logh Ferencz Debreczenből beküldötte Attila pe­csétgyűrűjének lenyomatát, mely pecsétgyűrűt, mint olvasóink tudják , a catalauni csatatéren találtak. Az akadémia régészeti osztálya bőveb­ben fog ez üg­gyel foglalkozni. ** (A középdunai gőzh­ajótársaság) e hó 17-én tartá közgyűlését Bartal György elnöklete alatt. A jelentésből látjuk, hogy a társulatnak 2103 alá­irott tagja van, de a befizetésekre nézve sok a hátramaradás, a­mit inkább a jelen pénztelenség­nek, mint részvétlenségnek tulajdoníthatni. Eddig összesen csak 81,000 ft. van befizetve, s ez összeg a takarékpénztárban van letéve. Az igazgató-vá­lasztmány véleményzése szerint a társulat egyelőre csak személyszállításra fog szorítkozni, míg a teherszállítással járó nagyobb igényeknek képes leene megfelelni. Hajók építésére nézve több gyárral lépvén érintkezésbe, a fiumei hajógyár ajánlata találtatott legelőnyösebbnek s a közgyű­lés egyhangúlag e mellett nyilatkozott. Mihelyt az alapszabályok helyben lesznek hagyva, az igaz­gató választmány a közgyűlés megbízásából telj­hatalommal fog intézkedni a hajók megrendelése iránt. "" (Magyaróvár­i Kazinczy-egylet.) A magyar­óvári gazdasági intézet hallgatói még 1­859-ben, Kazinczy születésének évszázados emlékére, egy önművelő társulatot alakítottak. Ez egylet, mint a ,,F. L."-nak irják, most is fennáll s szép czélu működését tovább is folytatja. A társulati könyv­tár azóta mintegy 600 kötetre szaporodott s 11 magyar lap jár jelenleg is ez önművelő körbe. Az egylet tagjai e hó 15 dikén tartották meg idei közgyülésüket. Balesetek, elemi csapások. ** (A vigyázatlanság áldozatai.) Komárom­megye Für helységében, mint a „K. U." irja, Pócs István gazda ember, szabadságos katona fiá­val és sógorasszonyával a szőlőhegyre menvén, az apa a pinczébe ment, hogy kukoriczafosztói szá­mára bort hozzon föl. A pinczében épen forrásban levő uj bor volt. Alig hogy a pinczeajtóhoz ért, az erős embert a forrásban volt bor gőze elkábította, s a lépcsőről a pinczébe bukott alá. A sógorasszonya segítségére sietett, de ez is hasonló módon járt. A szabadságos katona ezt látva, megszabadításukra utánuk indult, de a gőz őt is leverte, habár ez né­hány lépcsővel feljebb maradt. A szerencsétleneket éjfél tájban ily helyzetben találta a hegyőrző, ki emberek segítségül hívása után az elkábultakat ugyan felhúzta, de már ekkor végük volt; az atya és sógornő már megmerevedve holtak voltak, a katona pedig élet­halál közt hörögve vonaglott, csak másnap déltáján lehetett őt orvosi segél­lyel eszméletre hozni és megmenteni. (Összedőlt torony.) Tor­dán a ref. templom tornya e hó elején összeomlott. Szerencse, hogy e baleset éjjel történt, s igy nagyobb szerencsétlen­séget nem okozott. Mi újság? ** (A katonai adóexekueziók) A magyar kir. udv. kanczelláriától legf. helyen elrendelt intéz­mény érkezett, melyben a katonai adóvégrehajtá­sokért fizetendő illetékek a vidéki községekben minden katona után 5 krra szállíttattak le. Oly községek, melyek 100 ftnál nem fizetnek több adót, jövőre a katonai adóvégrehajtások alól föl vannak mentve. — (Dr.Duka Tivadar hazánkfia), miután 10 évet töltött Keletindiában, mint orvos az angol hadseregben, s tavaly hazánkat újra meglátogató, mint tudjuk, újra visszautazott Keletindiába, de az ottani tropikus égalj erős hatását ki nem bir­ván, csakhamar ismét visszatért Európába. Most Párisban él s a telet az ottani kórházak és orvosi intézetek látogatásával fogja tölteni. Később még egyszer vissza kell utaznia Keletindiába, hogy szolgálati ügyeit a kalkuttai kormánynál véglege­sen rendbe hozza.­­ Ugyan­ő tőle tudjuk azt is hogy a magyar tud. Akadémia keletindiai kültagja, a Kalkuttában lakó tudós Mr. Grote, a Pesten ké­szülő akadémiai album számára szintén útnak in­ditó photographiai arczképét s az e napokban Pestre fog érkezni.­­ (A pesti őszi lóverseny) második napján, okt. 17-ikén délben még kevesebb számú közönség jelent meg a versenytéren, mint a mult vasárnap. Az idő borongós, de mégis kedvező volt. A futá­sok eredménye a következő: 1. Császárdíj, 100 arany, két évesek próbaversenye. Futott 9 ló. Nyertes gr. Eszterházy Mihály „Yorkshire " lova. Második, mely kettős tételt, 300 ftot nyert: gr. Pálffy Pál „Acteur"-je. — 2. Vadászverseny, ur­lovarokkal. Futott 4 ló. Győztes Semsey Lajos „Hortobágy"-a, lovagolta ifj. gr. Eszterházy Mik­lós. Második ló báró Podmaniczky Géza „Mada­rasba, lovagolta gr. Szapáry Iván. — 3. Vándorló ivadék-verseny, 150 ft. tétre. Három jelentkező visszalépvén, gr. Kinszky Oktáv „Pantaleon"-ja egyedül járta körül a pályát. — 4. Eladó-verseny (Egyleti díj 400 ft.) Futott 7 ló. Győztes hg. Esz­terházy Pál „Princess Royal"-ja; második ló gr. Pálffy Pál ,, Puebla"-ja. A győztes árverésre bo­csáttatván, 800 fton tulajdonosa vette meg. — 5. Gálverseny, urrovarok, 200 ftnyi aláírással. Részt vettek benne öten. Győztes b. Mecklenburg „Pig­don"-je, lovagolta ifj. hg. Eszterházy Miklós. Második lett: Blaskovics Ernő „Szerény" lova, lovagolva a tulajdonos által. ** (A pesti nemzeti dalkör) mult vasárnap tartott közgyűlésén elnökké Vidacs Jánost vá­lasztották meg. Az egyletnek jelenleg mintegy 80 működő és 200 pártoló tagja van. Karmestere Böhm Gusztáv. ** (A rabok lelki épülésére) a pestmegyei börtönben egy kis könyvtárt alapítottak, hogy az elitélt bűnösök ezt használva, jobb útra térittesse­nek. A szent István-társulat, saját kiadványaiból 100 darabot, Reső Ensel Sándor pedig 50 darab bekötött könyvet adott e czélra. ** (Szavalati és tánczestély.) irják, e hó első hetében Szoboszlón , mint nekünk szavalati es­télyt rendeztek, fűszerezve az ott alakult dalárda előadásaival. Közreműködtek Szilágyi Bálint és Biró Imre urak; az előbbi szavalt, az utóbbi föl­olvasást tartott. Az előadást táncz követte, mely­ben Gargya Márton ur tünt ki. Az estélyre di­szes közönség gyűlt össze, s vidáman mulatott. — Hogy az estély mily czélra és mennyit jöve­delmezett, arról nem értesültünk. Irja még levele­zőnk, hogy országgyűlési követül Thury Sámuel temesvári ügyvéd van kiszemelve, ki e várost tá­volléte daczára is oly sok jóban részelteté. "" (Bűnök és bűnösök lajstroma.) A pestvá­rosi kapitányságtól érdekes kimutatást látunk, mely a Pest város területén július—szeptember hónapokban előfordult büntetésre méltó tettek jegyzékét tartalmazza. E szerint az említett idő alatt a főváros területén a következő bűnös cse­lekmények fordultak elő: tolvajság 424, sikkasz­tás 50, csalás 64, idegen tulajdonnak gonoszság­ból rongálása 7, bankjegy-hamisítás 1, emberölés 1, súlyos testi sértés 39, kisebb hatalmaskodás 27, életveszélyes fenyegetés 3, orgyilkossági kísérlet 1, kerítés 9, erőszaktétel 1, orgazdaság 9, közin­tézetek elleni és egyéb rendőri ki­hágások 58. Gyilkosság és rablási eset a fentebbi három hó alatt nem fordult elő. ** (A tüzesetekre vonatkozólag) Pesten egy hirdetményt bocsátottak ki, mely szerint a vészha­rang kongására minden bérkocsis köteles a hozzá legközelebb eső tüzoltószer raktárhoz hajtatni, s ott lovait a fecskendő és vízhordó kocsiba fogni, s a tűzvész helyére sietni, sat. A legelébb megér­kező 10 ft jutalmat, a második ötöt, s minden to­vábbi 2 ftot kap. A szolgálattevő kocsisok ezenkí­vül óránkint két frt díjat, melyeket másnap a vá­rosháznál fizetnek ki. A tűzvész helyén előforduló rendetlenségeket s visszaéléseket a kapitányság — szigorú megfenyítés végett — bejelentetni kéri-

Next