Vasárnapi Ujság – 1866
1866-12-16 / 50. szám - Régi eredeti kézirat és felszólitás 611. oldal / Apróbb czikkek - A párisi világkiállitás palotája 611. oldal / Átalános nép- és országisme - Mily hideget és meleget képes az ember kiállani 611. oldal / Természettudomány; ipar; gazdaság és rokon
igyekszenek előállítani, hogy jó vásárt csinálhassanak ; úgy vagyunk a szakképzettséggel is. Tudakozódjatok utána, keressétek, adjatok neki munkát, s lesz elég. A fiatalság arra a pályára készül a mai gyakorlati felfogású világban, amely legjobb kilátással kecsegtet, mert ott van a tekintély, ahol a jóllét. Becsületes munka mellett minden pálya tekintélyes, minden pálya jó és megkülönböztetett bánásmódot érdemel. Ez a XIX-ik század hitvallása. Ha tanító erőket mai nap oly nehéz találni, annak titka az előbbeniekben rejlik. Ha ma, előhaladásunk korában nem igen léphet a magyar ember az erdőszeti pályára, annál kevésbbé léphetett s lépett évek előtt. Csak rövid ideje, hogy Divald és Vágner tudományosan s irodalmilag működő jeles szakférfiaink, megmutatták, hogy magyarul is lehet beszélnie, írnia az erdősznek*), németül tanultunk mindnyájan, nem remélte senki, hogy valaha magyar nyelven működhessék (s még ma is e remény a távol ködébe van rejtve), nem igen vannak tehát férfiak, akik magyarul előadni képesek lennének. Jó szakember lehet valaki s azért még nem alkalmas tanárnak, a legjelesebb szakember is félve vállalkozik e pályára. S ezen nem kell csodálkoznunk, ha meggondoljuk, hogy az összes erdészeti tudományt egy tanárnak kell előadnia. Ily nagy sokoldalúság nem minden ember dolga, s különben sem szokott az intézetek előnyére lenni; példa rá a selmeczi erdész akadémia**). Végül mégis akadt a keszthelyi intézetnek tanára, a ki e helyet kellőleg be fogja tölteni, s megsegíi az Isten, hogy a többi intézetnek is akad, csak az intézetek létre jöjjenek. Fogadja P . A. ur az erdő fiai részéről köszönetünket, hogy a figyelmet irányunkba felébreszté; mi majd igyekszünk, hogy hazafias óhajtásai teljesüljenek, csak azután azok is igyekezzenek, akiknek javára alkalmazni akarjuk erőnket. Selli: A párisi világkiállítás palotája. Mióta az angolok a világ kincseit világraszóló kristály-palotába gyűjtötték, a gazdaság, ipar és kereskedés termékei kiállításának épületei versenyeznek egymással nagyságban és fényben. A párisi például, mely most a Mars mezején épül, kiterjedésre nézve páratlan lesz az egész világon. Az épület, mely a környező angolkert közepe táján fekszik, alaprajzában 60 öl hosszú és 60 öl szélességű s mindegyik végén egy-egy 200 öl átmérőjű félkörbe szögelik ki. A palota terimése 16 hektárra rug, azaz oly négyszöggel egyenlő, melynek minden oldala több mint 200 öl terjedelmű. Áll pedig az épület egy egész sor téres folyosóból, melyek kertet öveznek körül. Ezen köralakú folyosók ismét más harántfolyosóktól szegeznek át. Köralakú folyosó 13 van, harántfolyosó 16. Az épület csak egy emeletes, és vasból van készítve; csak a két legfelső folyosó áll kőművesmunkából. A födél majdnem mindenütt vasbádogból készült, s csak kis része való horganylemezből. A harántfolyosóknak 16 ajtó felel meg, s ha ezek egyikén belépünk, legelőször is 4 öl szélességű födött tornáczba jutunk, mely 800 ölre nyúlik el. Egy öt ölnyi szélességű folyosó mindenféle országbeli vendéglősöknek van, mindennemű készitésmodern étkek számára fönntartva. Erre a gépek folyosója következik, melynek szélessége 20 öl s a többieknél sokkal magasabb. Kifelé valamennyi többi folyosót elfedi a szem elől. Födelét 20 öl átmérőjü félkörös vasbordázatok tartják, 24 ölnyi távolban egymástól. A talajtól a födél 15 ölnyire esik. Ha e folyosó nagyságát képzelni akarjuk, gondoljuk, mintha az egész pesti vácziut vasfödéllel volna boritva. Ez az egész épület legtekintélyesebb része. Minden tovább következő folyosó 12 ölnyi szélességű. A kertet legközelebbről környező két falazott folyosó egyike a szépművészetek terményeit. *) Fájdalom, még kevesen hiszik azt el nekik, s nem tudjuk, létezik-e hazánkban erdőhivatal, ahol magyar nyelven vitetnék az ügyvitel? — S. **) Ezen intézet szomorú állásáról már többször szándékoztunk a nagy közönséget értesíteni, de minden oldalról azt kelle hallanunk : minek, illetékes helyen ugy sem igen lesz foganatja. Pedig szegényül áll az mind anyagilag , mind szellemileg. Egy ily országos tanintézet megérdemlené, hogy minden tan számára, vagy legalább a rokonnemüek számára külön tanszék állíttatnék fel, s azok betöltésére a haza legjelesibb erőit (tudományosan műveit s kellő gyakorlati ismeretekkel biró egyéneket) szerezne meg a kormány. — S. 611 másika a munka történetére vonatkozó tárgyakat fogja fölvenni. A kert körül ismét egy 3% ölnyi szélességű födött tornácz vezet. Világosságról az egész épületben igen jól gondoskodtak. A gépek folyosója minden oldalon mintegy 200 óriási ablakkal van ellátva, melyeknek mindenike 4 öl magasságú és 2 öl szélességű. A belső folyosók világossága fölülről jő. A szükséges légváltozás földalatti folyosók által eszközöltetik, melyek minden folyosót a külvilággal egyenes uton összekötvén, a fris levegőt akadálytalanul bevezetik, különösen szivógépek által, mint a légfűtésnél. A víz lefolyását ezen csaknem 900,000 négyszögölnyi területen szintén egészen külön készülékek eszközlik. Benn a víz földalatti vezetékekben vezettetik mindenfelé, anélkül, hogy a látogatókat háborgatnák. A tápszerek folyosója alatti pinczék 700 öl hosszúak és 6 öl szélesek. A földalatti folyosók, melyek a földfölöttieknek megfelelnek, összesen 30,000 öl, a földalatti vízvezetékek 5000 öl hosszúságúak. Az épület vasbordázata 29 millió m. öntött és kovácsolt vasat tartalmaz, miből a művészeti folyosó födelére 1 millió m. jut. A bordázatban mintegy 6 millió négyszög használtatott, melyet számára 15 millió lyukat kellett fúrni. A horgannyal födött födélrészek gerendázata 600 ölnyi fát tartalmaz. A horgannyal födött léczek felülete 28,000 öl. A nagy folyosók ablakai 25,000 négyszögölnyi ablaküveget vettek igénybe, a fölülről jövő világosság 12,000 négyszögölnyit. Ha már most megfontoljuk, hogy 1865-diki augusztus hóban még a terv sem volt meg, hogy tavaly októberben a Mars mezején még hadgyakorlatok tartottak, be kell vallanunk, hogy a kiállítási épület elkészítése, gyorsaság tekintetéből is, mindenféle eddigelé véghezvitt építkezési vállalatot fölülmúl. A fentebb elősorolt számokat csak hozzávetőleg adtuk, hogy a mértékeket a mieinkhez alkalmazva, fogalmat nyújthassunk ez óriási műről. Mily nagy hideget és meleget képes az ember kiállani? Az ember minden éghajlat alatt megélhet, s bár nem mindenütt éri el a szellemi kifejlődés megfelelő fokát, mégis életét és faját a föld bármely pontján képes fenntartani. Néhány példáját fogjuk fölemliteni azon nagy hideg és melegnek, melyet egyesek veszély nélkül kiállottak. Az idősb Gmelin 1735 ben Jeniseisk-ben levén, ott oly nagy hideget állott ki januárban, hogy a Fahrenheit-féle hőmérő 126 fokkal sülyedt a fagypont alá. A madarak élettelenül hullottak le a magasból s minden, ami csak fagyásra képes, jéggé változott. Az ott lakók e nagy hideget minden ártalom nélkül eltűrik. Pallas beszéli, hogy 1772. decz. 2-án Krasnajarkban (56 ° északi szélesség és 110 ° nyugati hossz alatt) oly roppant hideg uralkodott, hogy a hőmérő 89 ° fokkal sülyedt a nullpont alá. Ez azonban még koránsem a legnagyobb hideg volt, mivel a hőmérő skálája tovább nem terjedt, a higanyoszlop egészen a golyóba ömlött és megfagyott. Ha a szabadba egy csésze higany kitétetett, ez, hogy úgy szóljak, jéggé vált, és tetszés szerint hajtható volt. Braun kísérletei után pedig tudjuk, hogy a higany csak a null pont alatti 146 ° nál szilárdul meg. Az angolok a Hudson-öbölben a Churchill folyamnál (68 ° 56' északi szélesség alatt) hasonló hideget állottak ki. Middleton beszéli, hogy itt a tavak 12 lábnyira befagytak s pálinkát fűtött szobában sem lehetett a fagyástól megmenteni. A koromfekete éjeken a szobákat 24 fontos izzó ágyúgolyókkal világiták meg, s a legerősebb kályhatűz sem volt képes meggátolni, hogy a falak és ágyak 3 hüvelyk vastag jégréteggel be ne vonassanak. Ha valaki e roppant hidegben hirtelen a szabadba ment, azon veszélynek tette ki magát, hogy arczáról és kezeiről a bőr legfelületesebb rétege, az úgynevezett külhám, leválik. E roppant hidegben a kanadai vadak s az eszkimói még vadászatra is kirándulnak. Novazemblában azon időtájban, midőn a nap e vidéket elhagyja (ez időtartam néhány hónapig tart), a hideg oly magas fokot ér el, hogy még a medvék is odúikba rejtőznek el s csak az ember és fehér róka képesek a hideggel daczolni. Bár Grönlandban rendkívül nagy hideg uralkodik, a bennlakók, mint Cranz beszéli, fedetlen fővel, meztelen nyakkal, könnyű öltözetben daczolnak a hideggel, sőt még a legkiállhatlanabb hidegben sem fűtik szobáikat, hol csaknem paradicsomi mezben tanyáznak. A jégöv lakóinak azonban jelentékenyebb éle melegök van, mint a mérsékelt és forró égövieknek, mert ha a grönlandiak télben isteni tiszteletre összegyűlnek, oly roppant meleget gőzölögnek, hogy a fűtetlen terem az európaiakra nézve valódi gőzfürdővé változik. Az ember azonban nemcsak a dermesztő hideget, hanem a nagy meleget is képes kiállani. Az afrikai négerek Fahr. sz. 120 °, sőt még nagyobb meleget is eltűrnek, a mesterséges hővel tett kísérletek pedig csaknem hihetlenek. Banks, Solander, Phipps és Blagden egy kis szobát a lehető legerősebben befűttettek. A különböző hőmérők 150"-ot mutattak. Azután a hévmérő 198, sőt 211 °-ra hágott. Csak egyetlen thermometer bírta ki e meleget, a többi mind széthasadt. Mihelyt valamelyik a hőmérőre lehelt, a higanyoszlop szembetünőleg sülyedni kezdett. Blagden egyszer szobáját 224 °-ra hevitette. Ellökése 10 percz múlva 80-ról 145 re emelkedett. A szobában a tojásfehére megalvadt s a viasz megolvadott. Sőt később 260 °-ra emelte Blagden a szoba hőmérsékét, melyet 8 perczig volt képes kitartani. Az olajréteggel befedett vize nagy melegben forrni kezdett s a tojás 10 percz alatt megkeményedett. E szoba levegőjében a marhahús 13 percz alatt megsült. Du Hamel és Tillet Ruchefoucaultban (Francziaország) néhány leányt láttak, kik a gyümölcsaszalásnak megfelelőleg fűtött kemenczében 10 perczig kényelmesen időztek. A vizsgálat után kitűnt, hogy a kemencze hőmérséke 275 ° Fabr. 8>. volt. Régi eredeti kézirat, bizalmas felszólítással. A csömöri gróf Zayak zay-ugróczi könyvtárának kincsei sorában találtatik egy régi szerzetesbetükkel, ismeretlen szerzőtől irt, évszám nélküli, eziránybőrbe kötött német könyv, melynek czime e következő: ,,Das puech heyzzt dy erchanntnuzz der sieben tad sund das mit den auetoriteten pt wert und peslozzen ist — :" Ezen könyv első lapján álló ajánlás az akkor uralkodó Albrecht osztrák herczeghez ekképen szól : „In ereil des durchleuchtigen Hochgepartn fursen meines genedigen Herrn Herczog Albrechcz ze Osterreich ze Steyr zu Kerenden" A betűk formája, ez orthographia, a fétyl és a papir egyenesen a tizenharmadik század végére mutatók, és igy minden bizonynyal állitható, hogy a nevezett Albrecht osztrák herczeg,nem más, mint Habsburgi I. Rudolf, I. Albrecht fia, ki 1248 született, 1298-ban római királlyá (császárrá) megválasztatott és koronáztatott, 1308-ban pedig megöletett. Ezen vallásos, morális, nemes irányú, hatszáz éves eredeti kézirat, valóban inkább megérdemlené az igen tisztelt egyházi rend által eszközlendő kiadást, vagy magyarra fordítást, mint sok másféle theologikus és ezekkel kapcsolatban levő munkák aránytalan költségekkel járó terjesztése, mely munkák nem olvastatnak, és ha olvastatnak is, sem a közerkölcsiségre, sem a közműveltségre legkevésbbé sem hatnak. Meg vagyunk győződve, hogy a m. tulajdonos gróf urak készen lesznek e nemes czélra ezen fontos kéziratot, tekintélyes személyiségektől eredő írásbeli biztositék mellett, az illetőknek ideiglenesen átengedni. L. K. Egyveleg. — (A föld lakóinak száma.) Dr. Brehm terjedelmes munkát irt földünk népességéről. Szorosan összevetve a leghitelesebb adatokat, az egész földet lakó emberek számát 1350 millióra teszi; ebből Európában 285 millió lakik, Ázsiában 798 és fél millió, Ausztráliában 4 millió, Afrikában 188 millió és Amerikában 74 és fél millió. (Az angol hajók száma) a legújabb lajstromok szerint az utolsó 10 év alatt 35 ezerről 40 ezerre szaporodott, a tonnatartalom 2 millió tonnával. A hozzájárult hajók közül 2000 a hármas királyságra, 3000 a gyarmatokra és mintegy 150 a csatornabeli szigetekre jut. A hivatalos kimutatásokból kiviláglik, hogy Angolország hajóin most 85 ezer matrózzal több van mint 1855 ben volt.