Vasárnapi Ujság – 1867
1867-02-24 / 8. szám - Bózok vára (képpel) 88. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
azonban biztos történeti adatok hiánya miatt ezen állítást nem lehet bebizonyítani. Érdekes mint XVI-dik századbeli magyar nyelvészeti emlék, II. Lajos királyunk levele a remeteiekhez, mely szóról szóra következőképen hangzik: „Mandatum Ludovici Regis pro parte Heremitarum Remeteiensium 1516. Commissio propria Regis." „Laios, Isten Kegeielmebeol, Magiar Orszagnak es Geh Orszagnak Kirallia, stb. az my Maramaros Varmegienkben lakó híveinknek ugy mint az feo Ispannak, Vice Ispannak, es az szolga biraknak. Keoszeneteonket és Jo akaratunkat stb." „Panaszolkodanak minekeink az Maramaros Varmegieben leueo Bodog asszony kalastromaba lakó Remete baratok suplicatioiokban hogy az ű otth Mara. Varmegieben leueo falobeli Jobbagiokhoz volna az Regj el mult boldog emlekezetes kiralioktol szabad teoruenieok es privilegiomok melliel az meghnevezett Remete falubeli Jobbagiok tartattak ollan szabadsagba mint az mj otth Vara. Var. leueoe otth varasink az minemes szabadsagban vannak, es nem volt az Varmegieheoz rendelve semmi fizetesben, hanem my az otth varasinkhoz voltak szamlaltatva, minden teorueniel es szabadsagai mind eleiteol fogua. Ty penig nem tudgiatok ki [akaratiabol avagy miczoda méltóságból indittatan, az meghneuezet frátereknek es az eo Remetej Jobbagioknak illien szabad regi teoruenieket es privilegiomokat meg nem tekintuen eoket az íny Mara. Varm. leueo eeotth (öt) szabad Varatinted el akartatok szakasztani es az Varmegiehez akartatok koetny, s eottagian elis szakasztattatok es magatokhoz kapczsoltatok stb. . . (Datum Budae in festő Laurentii)." Ha figyelemmel kisérjük e sorok értelmét, azt veszszük észre, hogy őseink tiszta magyar nyelve igen keveset különbözött mostani nyelvünktől, csak az írásmódja különbözött ittott. Ez oklevél bizonyítja, miszerint a remetei jobbágyoknak már a XVI-ik század elején külön jogaik valának, és hogy e zárdatemplom Boldog (Szent Asszony Mária) tiszteletére volt szentelve. Jelenleg ezen templomot gör. egyesült szertartásnak használják; ezek készítették mind e templom tetőzetét toronynyal, mind pedig az annak nyugati oldalán levő fatornáczot. Képünk e templom három gótli ablakos déli oldalát tünteti háttérben elénk, Remete lakházai helység közül néhány és Apecka nevü havas messze kéklő csúcsa láthatók. Myskóvszky Viktor, hason nevü sz. Istvánról nevezett prépostságának birtoka, is kolostorának és helye. Fölötte magas szikla hegyen áll a most is lakható bozóki vár. A prépostság alapítójának Lampert főispánt és nejét Zsófiát, sz. László király nővérét tartják, kik az azonkori szokás szerint erőditvény alaku kolostort is építették, mint vélik, 1130. körül. Három év múlva II. Béla és utána több király az alapitványt megerősité és gyarapitá; azonban a terjedelmes birtokkal ellátott prépostságnak a szomszéd nemességgel századokon át birtokviszályi kérdések miatt kellett küzdenie, és nem egyszer a birtokpusztítás és kolostordúlás mellett a szerzetesek is véres bántalmazásban részesültek. Sokkal válságosabb napokra viradt a bozóki prépostság a mohácsi vész után következett anarchicus időszakban. Már 1530-ban gyarmati Balassa Zsigmond zsákmányolói a bozóki kolostorral is érezteték az országos viszály eredményét, midőn a bozóki kolostort kifoszták, és a szerzeteseket részint megsebzék és legyilkolák, részint szétszórák, és eképen Bozók Balassa Zsigmond kezébe került, bizonyosan birtokainak is legalább tetemesb részével, mert egy részét Csábrág ura Balassa Menyhért, Zsigmond bátyja, tartá hatalmában. Bél Mátyás szerint Balassa Zsigmond I. Ferdinánd királytól adományt is szerzett Bozókra; és habár a nevezett történetíró szerint magát a kolostort és egyházat a hatalmas szerzet már ugy épité, hogy az megtámadások ellen védhelyül is szolgálhasson, mindazáltal Balassa Zsigmond kezén még inkább váralakot nyert, és már 1554-ben benne Péchi Jánost várkapitányul találjuk. (M. Levelestár 135. 136. lap.) Meghalván Balassa Zsigmond 1559-ben magtalanul, Bozók várát végrendeletileg özvegyének Fáncsy Borbálának hagyományozta. E nő nyolcz évig élt e vár birtokában, nem háborítatlanul; már 1561-ben nádori közbenjárásért kellett folyamodnia ama sérelmek miatt, melyeket Krusith János korponai kapitánytól kellett szenvednie. 1567-ben kimúlván Fáncsy Borbála is, Bozók várát bátyjának Fáncsy Györgynek hagyományozta. Ekkor az ország rendei a többi közt a bozóki prépostság helyreállítását is sürgeték, és arra már Lépes Bálint skopi czímzetes püspök királyi adománylevelet is eszközlött magának, de birtokba nem juthatott, mert Fáncsy György nemcsak hogy a tiltakozásokra nem hajtott, de a várat még inkább erősséggé alakította; időközben pedig bizonyos feltételek mellett a prépostságot Kis-Tapolcsányi Tamás fiának Jánosnak átírta, kitől azonban ismét családjára visszakerült, mert 1635-ben fia Fáncsy György már a korponai és bozóki vár főkapitánya volt. Ennek azonban fia Fáncsy Pál magtalanul elhalván, a vár és hozzá tartozott birtok átszállott idősb György testvérének Fáncsy Gáspárnak ágára, és pedig ennek II. Pál és János fiaira. II. Pál gyermektelen lévén, és különben is, nevezetesen 1649-ben az esztergomi érsekség részéről szüntelen perrel háborgattatván, özvegye Balassa Szidónia a prépostság egy részét a nagyszombati jezsuitáknak hagyá, honnan a bozóki uradalom fele a pesti kir. egyetem tulajdona lőn. Az uradalom másik fele végett Szelepcsényi György érsek küzdött, hogy ismét egyházi vagyonná tehesse. És ezt annál könnyebben mert elérhette, e rész Fáncsy Jánosnak kezéről annak fiára Fáncsy Gáspárra szállott, ki pappá levén,1684-ben mint kanonok az esztergomi káptalan tagja volt, a következő évben pedig a Fáncsyak férfiágát sirba vitte. Ekkor Szelepcsényi a bozóki vár és uradalom felét a jezsuiták részére ugy nyerte, hogy az általa alapított papnövelde alapítványához tartozzék, honnan idővel az a pesti központi papnövelde birtokává vált. A bozóki vár — mint képünk mutatja — most is fennáll. Hajdan a Fáncsyak fészke volt, hol 1632-ben Eszterházy Pál is megfordult. A Tökölyi korban 1678-ban az ország is megerősíttetni rendelé. Ez évben történt, hogy a Tököly pártján harczoló Balassa Imre Bozók várát a benne volt foglyok árulása folytán elfoglalta, és a várnagyot Dobis atyát, Mora István kapitánnyal és a korponai plébánossal együtt lefejezteté. N. I. A remetei c. templom (Máramarosban).Bozók vára, Slontmegyében. — (Keleti Gusztáv rajza.) Bozók vára. Hontvármegyének északi részében a Korponára vezető úttól balra terül el a regényes úgynevezett bozóki völgy, hajdan a premontrei rend 88