Vasárnapi Ujság – 1880

1880-04-04 / 14. szám - Egy nap Arany Jánosnál 227. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények; vegyesek - Hartmann (arczképpel) 227. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények; vegyesek

1­228 VASÁRNAPI UJSÁG. 12. SZÁM. 1880. xxvir. ÉVFOLYAM. elbeszélés Kazár Emiltől, «Török elem a Zrinyiász­ban» Erődi Bélától, «Régi dalaimból» Tóth Endré­től, «Élet és örökkévalóság» életkép Kiséritől, «Esengés» költemény Benedek Aladártól, «Szini élet Kolozsvárit e század elején» Déryné naplójából s végül irodalmi szemle. A füzet ára 80 kr. Az „Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok", melyeket Kolozsvárit Brassai Sámuel és Meltzl Hugó szerkesztenek, legutóbb kiadott ivén Petőfi külföldi elterjedéséről szóló jegyzeteket közöl ola­szul, németül s igéri, h­ogy legközelebb Khinai fordí­tásban fogja bemutatni Petőfi «Reszket a bokor» kezdetű dalát. Ezt Tsen-ki-tong khinai őrnagy fordí­totta le pekingi klasszikus nyelvre s ugy kezdődik : «Tung pi zeu tsu». „A magyarországi községi és közjegyzők név­tára, illetve évkönyve­­, megjelent Nagy-Váradon Laszky Ármin kiadásában. Szerkesztette Vágó Fe­rencz bárándi jegyző s a központi egylet első jegy­zője. Ára 1 írt 50 kr. Ily évkönyv szerkesztését a községi és körjegyzők központi egyesületének köz­gyűlése határozta el. Közli a jegyzők névsorát, az ország közigazgatási székhelyeit, járásbíróságait és jegyzői kerületeit, stb. A könyv adatai szerint van Magyarországon 12,825 kis és nagy­község, 428 szolgabírói járás és 4065 jegyző. Száz darab arany pályadíj. Tárkányi Béla ka­nonok, a szent István-társulat alelnöke a társulat legutóbbi közgyűlésén 100 db arany jutalmat aján­lott föl oly tárgyú műre, mely újabb kútfői alapos vizsgálatok nyomán adja elő a kereszténység első korszakának történetét Magyarországon II. István király koronázásától II. László király haláláig. A pályaművek 1831. deczember 31-ikeig a szent Ist­ván-társulat elnökségéhez küldendők, s az eredmény az 1882-iki közgyűlésen fog kihirdettetni. „A regényírás története rövid vázlatban" czimü kis füzetet irt K. Sáfrány Péter m.-szigeti gymná­ziumi tanár, s 50 krajczárért kapható Aigner buda­pesti könyvkereskedő utján. A könyvecske csakis a legfőbb vonásaiban érinti a regényírás gazdag tör­ténetét. Uj zenemű­vek. Táborszky és Parsch budapesti zeneműkereskedésében «Idyllek» czimmel értékes füzet jelent meg Székely Imrétől. Ez idyllek volta­kép magyar dalok feletti zongora-átiratok. Az első füzetben tíz dal van feldolgozva, három Szentirmay Elemértől. Lesz második füzet is, szintén tíz dallal. Egy-egy füzet ára 3 ft. Székely Imrének ez 100-ik műve, és gr. Zichy Gézának van ajánlva. A nemzeti színházban egy régi, de kellemes ze­néjű­ víg­operát elevenítettek föl, Auber „Korona gyémántjait", mely negyven év előtti termék. Regé­nyes, de mulattató szövege van, zenéje finom és kel­lemes, s valószínűleg a közönség is megszereti, ki­vált h­a e zenei vígjáték játszi elemeit a közreműkö­dők jobban kiemelnék. Élénk játékáért az első elő­adáson csak Rádayné érdemelte meg a föltétlen elismerést, ki Katalin infánsnőt vidáman és kellem­mel ábrázolta. — Az uj színházi évben, mely ápril elsejével kezdődött, egy tehetséges fiatal szinés­szel, Mihályfi Károl­lyal, gyarapodott a drámai személy­zet. Mihályfi mult évi vendégszereplése alatt jó ha­tással mutatta be magát, most mint szerződött tag a «Cremonai hegedűs» czimü kis darabban lépett föl s játéka frisseségével és egyéb rokonszenves tulaj­donaival a múltkori kedvező hatást megerősítette. Az opera nemcsak Nagyné­ Benza Idát vesztette el, hanem megvált a színháztól b­alázsné­ Bognár Vilma asszony is. Szükség van tehát primadonnák vendég­szerepeltetésére. Jelenleg Edelsberg Filippin k. a. szerepel, ki először az «Afrikai nő» főszerepét éne­kelte. A vendég, mint mondják, pozsonyi születésű­, a külföld nagyobb színpadjain jó sikerrel szerepelt. Hangjának csengéséből már veszthetett, de jól is­kolázott énekével és gyakorlott játékával tisztességes hatással mutatta be magát. Őt Murszka Ilma k. a. követi, mint vendég, s már e hó 12-én lép föl először. Egy fiatal olasz énekesnő Lucci• Barotto k. a. is sze­repelni fog közelebb. „Attila menyegzője" czim alatt a párisi Odeon­szinházban e napokban egy új négyfelvonásos tra­gédiát mutattak be Bormer Henriktől, ki a történel­met és mesést költői szabadsággal vegyítette össze a műben. A darab erőteljes nyelven és szép versek­ben van írva és sok czélzást tartalmaz a legutóbbi német-franczia háborúra, a barbárok elleni boszúra, a­mi emelte a hatást Párisban. A műcsarnok tavaszi kiállítása márcz. 27-én nyílt meg, mintegy kétszáz festmén­nyel. A nagyobb rész magyar festők műve. Kár azonban, hogy jelesb festőink közül sokan teljesen hiányoznak. A külföldi művek közt van néhány jelesb darab, de az egész ki­állítás a közepesség színvonalánál marad. A leg­jobb név : Matejko, a híres lengyel festő, kitől egy kisebb kép a várnai csata öldöklését tünteti föl. Portaels-tól egy uri hölgy arczképe, melyen mesteri a kifejezés; Streift téli tájképe, szépen festett ala­kokkal, Mali­ tói tehenek, Gabriel, Baiseh, Xerly táj­képei, stb. a legjobb külföldi művek. A hazai művé­szek közül az ifjabb nemzedék van nagy számmal képviselve, köztük a kiállitáson egy pár uj is. Inno­cent Ferenez, ki Antwerpenben tanul, két arczképen kívül egy történelmi festményt is küldött. Ez azt a jelenetet tünteti föl, midőn Antonius beszél Caesar holtteste fölött, s izgatja a tömeget. Mozgalmas kép, mely tehetséges képíróra vall. Biczó Gézától a «Csizmadia-műhely» van kiállítva, melyet lapunk nem régiben közölt, s ezenkivül egy másik sikerült életkép, az «Ujonczok» szénrajzban, melyet szintén bemutattunk már lapunkban. Fáy Lajos, ki szintén uj jelenség, lovas alakokat festett. Ligeti, Brodszky tájképei, I.otz-tól a «legelő lovak», Mészöly, Bara­bás, Molnár József genre-képei, Kovács Mihály egy történeti tárgyú, kisebb festménye, Pállik Béla falka­vadászata, régibb művészeink csoportozatát képezik. Az ifjabb generácziót Tölgyessy Arthur, Baditz, Agg­házy Gyula, Spányi, Feszty képviselik, többnyire élet­képekkel, Feszty ezenkivül egy csinos tájképpel. Arczkép nem sok van a kiállitáson. Ezek közt talál­juk gr. Xenes Elizától Liszt Ferencz életnagyságú képét, ülő helyzetben. A kiállítás speciális vonása : az egyházi tárgyú festmények és oltárképek, me­lyekre a kormány által pályadíj van kitűzve. Kovács Mihály négy nagy oltárképet állított ki, Molnár Jó­zsef egyet; ezenkívül vagy 15—20-ra megy a vázla­tok száma, melyek megrendelésért pályáznak. Zichy Mihály, ki Nizzában teljesen visszanyerte egészségét, nem fog visszatérni Párisba, hanem egyenesen haza­jön, zalai jószágára, hol műtermet rendez be, s állandóan itthon marad. Párisból a «Hon» levelezője egyszersmind érdekes esetet beszél el Miklós orosz nagyherczegről és a művész ismere­tes nagy festményéről «A daemonok harczáról". A nagyh­erczeg Párisban időzvén, nagyon sajnálta, hogy Zichy ép akkor Nizzában volt, de azért látni óhajtotta a hires festményt, melyen az orosz hadse­reg törökországi hadvezére, Nikolaj nagyh­erczeg is le van festve, egyik kezében a kettős kereszttel, a másik kezében pedig revolverrel. A műteremhez hajtatott tehát, s bebocsáttatá magát. Azután pedig a nagyh­erczeg levelet irt Zichynek, melyben kifejezi előtte bámulatát a kép fölött és megjegyezvén, hogy nem a személyeket, hanem az eszmét látja benne — felszólítja, hogy állítsa ki e művet Szentpéter­várott, a­hol biztosíthatja, h­ogy semmiféle akadá­lyokkal nem találkozik. Közintézetek, egyletek. A Kisfaludy-társaság márczius utolsó napján tartott ülésén Bartalus István «Tehát» czim alatt egy felvonásos vígjátékot olvasott föl. Csiky Gergely pedig Krisztodros­z­görög költőnek «Szoborcsarnok» czimü nagyobb költeményéből mutatott be műfor­dítást Szabó István kazári plébánostól, Homér agg fordítójától. A gyűlés fő tárgyait folyó ügyek képezték. Csiky Gergely másod­titkár jelentette, hogy Gönczy Pálné úrhölgy, Ilona leánya halálának évforduló­ján, száz forintos alapítványt tett. A tud. akadémia köszönetet szavazott a társaságnak a felajánlott Kisfaludy-szoborért. Szász Károly benyújtotta a sze­gedi «Árvizkönyv» egy példányát. E könyvbe a társa­ság 39 tagja irt, s bizonyára díszére válik az iroda­lomnak. Keleti Gusztáv ízléses czimlapot rajzolt hozzá. Egyúttal Szász Károly felhozta azt a szomorú jelenséget, hogy noha a könyv belbecse iránt a kö­zönségnél nem lehetett kétség, s jótékony czél hozta létre a vállalatot, a mai napig beérkezett előfizetők a kiadási költségeket sem fedezik. Kívánatos tehát, hogy könyvárusi úton nyerje meg a kellő elterjedést. Végül zárt ülés volt, melyben elhatározták, hogy azt az ötezer forintot, melyet Rith Mór a Tomori Anasztáz által a társaságnak ajándékozott Shaks­peare könyvekért fizet, Tomori százforintos rendes alapítványához fogják csatolni. Gyulai Pál elnök jelezté, hogy a Toldy Ferencz síremléke Triesztből megérkezett s a kerepesuti temetőnek nagy díszére fog szolgálni. Ünnepies felállítása alkalmasint május elején lesz. A társaság Toldy István hamvait szintén átviteti a sírboltba, atyja hamvai mellé, nevét a sír­boltot fedő kőlapra vésetve. A történelmi társulat ápril első napján tartott ülésén Majláth Béla «egy magyar követ Svédország­ban» czim alatt Szirmay Miklósnak követségi útjá­ról irt naplóját ismertette, melyet felolvasó Pongrácz Imre, Liptómegye egykori alispánja által a irt kódexben följegyezve talált. Szirmay követségét 1705-ben XII. Károly svéd királyhoz a magyar evangelika egyház eszközölte ki. Czélja volt e követ­ségnek a svéd királynál a magyar evangelikus státus ügyének pártfogást, az alkotandó béke pontjaira be­folyást kieszközölni. Szirmay Miklós Melczer Mih­ály­lyal s kíséretével 1705. június 22-én indult el Bárt­fáról követségi útjára s 14 nap után küldetése czél­pontjához Kavicsba érkezett. Hosszas lótás-futás után s a magukkal vitt tokaji borok segélyével sike­rült a követnek kihallgatást nyerni; a király julius 24-én fogadta a küldöttséget s megígérte a pártfogást. A követség augusztus első napján indult haza. A nap­lóban részletesen föl vannak jegyezve a küldöttség ta­pasztalatai és kalandjai. Ezután Thallóczy Lajos mu­tatta be dr. Concha Győző fejtegetését egy 1765-ben­ismeretlen szerzőtől megjelent röpiratról, mely azt bizonyítgatja, hogy Magyarországon két felség van : a király és a rendek. A régészeti társulat márcz. 30-iki ülésén gr. Andrássy Manó saját régiséggyüjteményéből több érdekes darabot, arany s ezüst műveket mutatott be, továbbá Mátyás királynak egy 1438-ból származó iratát, melyben egyik budai házát a toledói eredetű Cotta Márton művésznek ajándékozta, hogy őt az országhoz kösse. Dr. Czobar Bála értekezett a báró Révay-féle monstrancziáról (szentségtartó), melyet 1500-ban Balázs mester készített. Deák Farkas és Szentiványi Zoltán is régi ötvösműveket, zsebórát stb. mutattak be. Lipp Vilmos a keszthelyi régi te­metőben általa talált üveg-gyöngyös fülönfüggőket s övcsatokat, melyek a hun vándorlás korára valla­nak; dr. Ballagi Aladár pedig 12. századi kardot sat. Killer Frigyes plébános a Német-Csanádon ren­dezett ásatása eredményét ismertető s ennek alap­ján konstatálta, hogy Csanád vizi vár volt s a Ma­ros balpartján feküdt. Végül a titkár több uj tagot jelente be s egyszersmind azt, hogy a társulat jelen­legi vagyona 4950 ft 16 kr. Az írók és művészek társaságában jelentősebb­irodalmi és műveltségi kérdések megvitatását indít­ják meg, s ha lehet, hetenkint tartanak értekezése­ket, melyre szakértőket is meghívnak. Az első már­hétfőn estére van kitűzve a hazai szobrászat ügyében. A magyar orsz. segélyző nőegylet (vörös ke­reszt) elnöke Zichy Nándor grófnő ezer forintnyi összeggel járult az egyleti tőke gyarapításához ; hg. Eszterházy Pálné pedig 200 frttal lépett az alapítók közé. Újabban fiókegyletek jöttek létre Hátszegen, Palánkán, Mindszenten, Abonyban, Fogarason, Liptó­sz­­ Miklóson. Egyh­áz és iskola. Az egyetem jubileumának sorrendje következő­leg van megállapítva: Május 13-án az isteni tisz­telet után az egyetemi hatóság, a tanári kar és egyetemi ifjúság az akadémia dísztermébe vonul­nak. Margó Tivadar rektor mond ünnepi beszédet; Szász Károly szavalja ez alkalomra irt ódáját, de ezt megelőzőleg egyik egyetemi polgár felolvassa az ódát, melyet 1780-ban az egyetem újjáalakítása al­kalmával Ányos Pál irt. Majd a tiszteletbeli és jubi­láris tudorok kihirdetése s a pályaművek jutalma­zása következik, aztán pedig az egyetemi polgárság nevében egy ifjú mond beszédet. Az ülés a rektor zárbeszédével ér véget. Az ünnep megörökítésére emlékérmet veretnek bronzból s egyet a király szá­mára aranyból; az érmekből, valamint a jubileumi nyomtatványokból egy-egy példányt az összes bel-és külföldi egyetemeknek megküldenek ; a nyomtat­ványok legbecsesbike az egyetem százéves története lesz, melyet Pauler Tivadar ir s melyből a jubileum napján adják ki az első füzetet. Az ünnepélyen az országos hatóságokon kívül, remélhetőleg a király is képviseltetni fogja magát. Délután négy órakor diszlakoma lesz, este pedig az egyetemi ifjúság által rendezettt tánczestély. Alapítvány. Kalmár József és neje Fazekas Anna kis­kun­félegyházi lakosok a népiskolai vallás­oktatás czéljából, egy hitoktató lelkész fizetése alap­jául 10,000 frt tőkét és 45 hold föld haszonvételét,

Next