Vasárnapi Ujság – 1880
1880-04-04 / 14. szám - Egy nap Arany Jánosnál 227. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények; vegyesek - Hartmann (arczképpel) 227. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények; vegyesek
1228 VASÁRNAPI UJSÁG. 12. SZÁM. 1880. xxvir. ÉVFOLYAM. elbeszélés Kazár Emiltől, «Török elem a Zrinyiászban» Erődi Bélától, «Régi dalaimból» Tóth Endrétől, «Élet és örökkévalóság» életkép Kiséritől, «Esengés» költemény Benedek Aladártól, «Szini élet Kolozsvárit e század elején» Déryné naplójából s végül irodalmi szemle. A füzet ára 80 kr. Az „Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok", melyeket Kolozsvárit Brassai Sámuel és Meltzl Hugó szerkesztenek, legutóbb kiadott ivén Petőfi külföldi elterjedéséről szóló jegyzeteket közöl olaszul, németül s igéri, hogy legközelebb Khinai fordításban fogja bemutatni Petőfi «Reszket a bokor» kezdetű dalát. Ezt Tsen-ki-tong khinai őrnagy fordította le pekingi klasszikus nyelvre s ugy kezdődik : «Tung pi zeu tsu». „A magyarországi községi és közjegyzők névtára, illetve évkönyve, megjelent Nagy-Váradon Laszky Ármin kiadásában. Szerkesztette Vágó Ferencz bárándi jegyző s a központi egylet első jegyzője. Ára 1 írt 50 kr. Ily évkönyv szerkesztését a községi és körjegyzők központi egyesületének közgyűlése határozta el. Közli a jegyzők névsorát, az ország közigazgatási székhelyeit, járásbíróságait és jegyzői kerületeit, stb. A könyv adatai szerint van Magyarországon 12,825 kis és nagyközség, 428 szolgabírói járás és 4065 jegyző. Száz darab arany pályadíj. Tárkányi Béla kanonok, a szent István-társulat alelnöke a társulat legutóbbi közgyűlésén 100 db arany jutalmat ajánlott föl oly tárgyú műre, mely újabb kútfői alapos vizsgálatok nyomán adja elő a kereszténység első korszakának történetét Magyarországon II. István király koronázásától II. László király haláláig. A pályaművek 1831. deczember 31-ikeig a szent István-társulat elnökségéhez küldendők, s az eredmény az 1882-iki közgyűlésen fog kihirdettetni. „A regényírás története rövid vázlatban" czimü kis füzetet irt K. Sáfrány Péter m.-szigeti gymnáziumi tanár, s 50 krajczárért kapható Aigner budapesti könyvkereskedő utján. A könyvecske csakis a legfőbb vonásaiban érinti a regényírás gazdag történetét. Uj zeneművek. Táborszky és Parsch budapesti zeneműkereskedésében «Idyllek» czimmel értékes füzet jelent meg Székely Imrétől. Ez idyllek voltakép magyar dalok feletti zongora-átiratok. Az első füzetben tíz dal van feldolgozva, három Szentirmay Elemértől. Lesz második füzet is, szintén tíz dallal. Egy-egy füzet ára 3 ft. Székely Imrének ez 100-ik műve, és gr. Zichy Gézának van ajánlva. A nemzeti színházban egy régi, de kellemes zenéjű vígoperát elevenítettek föl, Auber „Korona gyémántjait", mely negyven év előtti termék. Regényes, de mulattató szövege van, zenéje finom és kellemes, s valószínűleg a közönség is megszereti, kivált ha e zenei vígjáték játszi elemeit a közreműködők jobban kiemelnék. Élénk játékáért az első előadáson csak Rádayné érdemelte meg a föltétlen elismerést, ki Katalin infánsnőt vidáman és kellemmel ábrázolta. — Az uj színházi évben, mely ápril elsejével kezdődött, egy tehetséges fiatal szinésszel, Mihályfi Károllyal, gyarapodott a drámai személyzet. Mihályfi mult évi vendégszereplése alatt jó hatással mutatta be magát, most mint szerződött tag a «Cremonai hegedűs» czimü kis darabban lépett föl s játéka frisseségével és egyéb rokonszenves tulajdonaival a múltkori kedvező hatást megerősítette. Az opera nemcsak Nagyné Benza Idát vesztette el, hanem megvált a színháztól balázsné Bognár Vilma asszony is. Szükség van tehát primadonnák vendégszerepeltetésére. Jelenleg Edelsberg Filippin k. a. szerepel, ki először az «Afrikai nő» főszerepét énekelte. A vendég, mint mondják, pozsonyi születésű, a külföld nagyobb színpadjain jó sikerrel szerepelt. Hangjának csengéséből már veszthetett, de jól iskolázott énekével és gyakorlott játékával tisztességes hatással mutatta be magát. Őt Murszka Ilma k. a. követi, mint vendég, s már e hó 12-én lép föl először. Egy fiatal olasz énekesnő Lucci• Barotto k. a. is szerepelni fog közelebb. „Attila menyegzője" czim alatt a párisi Odeonszinházban e napokban egy új négyfelvonásos tragédiát mutattak be Bormer Henriktől, ki a történelmet és mesést költői szabadsággal vegyítette össze a műben. A darab erőteljes nyelven és szép versekben van írva és sok czélzást tartalmaz a legutóbbi német-franczia háborúra, a barbárok elleni boszúra, ami emelte a hatást Párisban. A műcsarnok tavaszi kiállítása márcz. 27-én nyílt meg, mintegy kétszáz festménnyel. A nagyobb rész magyar festők műve. Kár azonban, hogy jelesb festőink közül sokan teljesen hiányoznak. A külföldi művek közt van néhány jelesb darab, de az egész kiállítás a közepesség színvonalánál marad. A legjobb név : Matejko, a híres lengyel festő, kitől egy kisebb kép a várnai csata öldöklését tünteti föl. Portaels-tól egy uri hölgy arczképe, melyen mesteri a kifejezés; Streift téli tájképe, szépen festett alakokkal, Mali tói tehenek, Gabriel, Baiseh, Xerly tájképei, stb. a legjobb külföldi művek. A hazai művészek közül az ifjabb nemzedék van nagy számmal képviselve, köztük a kiállitáson egy pár uj is. Innocent Ferenez, ki Antwerpenben tanul, két arczképen kívül egy történelmi festményt is küldött. Ez azt a jelenetet tünteti föl, midőn Antonius beszél Caesar holtteste fölött, s izgatja a tömeget. Mozgalmas kép, mely tehetséges képíróra vall. Biczó Gézától a «Csizmadia-műhely» van kiállítva, melyet lapunk nem régiben közölt, s ezenkivül egy másik sikerült életkép, az «Ujonczok» szénrajzban, melyet szintén bemutattunk már lapunkban. Fáy Lajos, ki szintén uj jelenség, lovas alakokat festett. Ligeti, Brodszky tájképei, I.otz-tól a «legelő lovak», Mészöly, Barabás, Molnár József genre-képei, Kovács Mihály egy történeti tárgyú, kisebb festménye, Pállik Béla falkavadászata, régibb művészeink csoportozatát képezik. Az ifjabb generácziót Tölgyessy Arthur, Baditz, Aggházy Gyula, Spányi, Feszty képviselik, többnyire életképekkel, Feszty ezenkivül egy csinos tájképpel. Arczkép nem sok van a kiállitáson. Ezek közt találjuk gr. Xenes Elizától Liszt Ferencz életnagyságú képét, ülő helyzetben. A kiállítás speciális vonása : az egyházi tárgyú festmények és oltárképek, melyekre a kormány által pályadíj van kitűzve. Kovács Mihály négy nagy oltárképet állított ki, Molnár József egyet; ezenkívül vagy 15—20-ra megy a vázlatok száma, melyek megrendelésért pályáznak. Zichy Mihály, ki Nizzában teljesen visszanyerte egészségét, nem fog visszatérni Párisba, hanem egyenesen hazajön, zalai jószágára, hol műtermet rendez be, s állandóan itthon marad. Párisból a «Hon» levelezője egyszersmind érdekes esetet beszél el Miklós orosz nagyherczegről és a művész ismeretes nagy festményéről «A daemonok harczáról". A nagyherczeg Párisban időzvén, nagyon sajnálta, hogy Zichy ép akkor Nizzában volt, de azért látni óhajtotta a hires festményt, melyen az orosz hadsereg törökországi hadvezére, Nikolaj nagyherczeg is le van festve, egyik kezében a kettős kereszttel, a másik kezében pedig revolverrel. A műteremhez hajtatott tehát, s bebocsáttatá magát. Azután pedig a nagyherczeg levelet irt Zichynek, melyben kifejezi előtte bámulatát a kép fölött és megjegyezvén, hogy nem a személyeket, hanem az eszmét látja benne — felszólítja, hogy állítsa ki e művet Szentpétervárott, ahol biztosíthatja, hogy semmiféle akadályokkal nem találkozik. Közintézetek, egyletek. A Kisfaludy-társaság márczius utolsó napján tartott ülésén Bartalus István «Tehát» czim alatt egy felvonásos vígjátékot olvasott föl. Csiky Gergely pedig Krisztodroszgörög költőnek «Szoborcsarnok» czimü nagyobb költeményéből mutatott be műfordítást Szabó István kazári plébánostól, Homér agg fordítójától. A gyűlés fő tárgyait folyó ügyek képezték. Csiky Gergely másodtitkár jelentette, hogy Gönczy Pálné úrhölgy, Ilona leánya halálának évfordulóján, száz forintos alapítványt tett. A tud. akadémia köszönetet szavazott a társaságnak a felajánlott Kisfaludy-szoborért. Szász Károly benyújtotta a szegedi «Árvizkönyv» egy példányát. E könyvbe a társaság 39 tagja irt, s bizonyára díszére válik az irodalomnak. Keleti Gusztáv ízléses czimlapot rajzolt hozzá. Egyúttal Szász Károly felhozta azt a szomorú jelenséget, hogy noha a könyv belbecse iránt a közönségnél nem lehetett kétség, s jótékony czél hozta létre a vállalatot, a mai napig beérkezett előfizetők a kiadási költségeket sem fedezik. Kívánatos tehát, hogy könyvárusi úton nyerje meg a kellő elterjedést. Végül zárt ülés volt, melyben elhatározták, hogy azt az ötezer forintot, melyet Rith Mór a Tomori Anasztáz által a társaságnak ajándékozott Shakspeare könyvekért fizet, Tomori százforintos rendes alapítványához fogják csatolni. Gyulai Pál elnök jelezté, hogy a Toldy Ferencz síremléke Triesztből megérkezett s a kerepesuti temetőnek nagy díszére fog szolgálni. Ünnepies felállítása alkalmasint május elején lesz. A társaság Toldy István hamvait szintén átviteti a sírboltba, atyja hamvai mellé, nevét a sírboltot fedő kőlapra vésetve. A történelmi társulat ápril első napján tartott ülésén Majláth Béla «egy magyar követ Svédországban» czim alatt Szirmay Miklósnak követségi útjáról irt naplóját ismertette, melyet felolvasó Pongrácz Imre, Liptómegye egykori alispánja által a irt kódexben följegyezve talált. Szirmay követségét 1705-ben XII. Károly svéd királyhoz a magyar evangelika egyház eszközölte ki. Czélja volt e követségnek a svéd királynál a magyar evangelikus státus ügyének pártfogást, az alkotandó béke pontjaira befolyást kieszközölni. Szirmay Miklós Melczer Mihálylyal s kíséretével 1705. június 22-én indult el Bártfáról követségi útjára s 14 nap után küldetése czélpontjához Kavicsba érkezett. Hosszas lótás-futás után s a magukkal vitt tokaji borok segélyével sikerült a követnek kihallgatást nyerni; a király julius 24-én fogadta a küldöttséget s megígérte a pártfogást. A követség augusztus első napján indult haza. A naplóban részletesen föl vannak jegyezve a küldöttség tapasztalatai és kalandjai. Ezután Thallóczy Lajos mutatta be dr. Concha Győző fejtegetését egy 1765-benismeretlen szerzőtől megjelent röpiratról, mely azt bizonyítgatja, hogy Magyarországon két felség van : a király és a rendek. A régészeti társulat márcz. 30-iki ülésén gr. Andrássy Manó saját régiséggyüjteményéből több érdekes darabot, arany s ezüst műveket mutatott be, továbbá Mátyás királynak egy 1438-ból származó iratát, melyben egyik budai házát a toledói eredetű Cotta Márton művésznek ajándékozta, hogy őt az országhoz kösse. Dr. Czobar Bála értekezett a báró Révay-féle monstrancziáról (szentségtartó), melyet 1500-ban Balázs mester készített. Deák Farkas és Szentiványi Zoltán is régi ötvösműveket, zsebórát stb. mutattak be. Lipp Vilmos a keszthelyi régi temetőben általa talált üveg-gyöngyös fülönfüggőket s övcsatokat, melyek a hun vándorlás korára vallanak; dr. Ballagi Aladár pedig 12. századi kardot sat. Killer Frigyes plébános a Német-Csanádon rendezett ásatása eredményét ismertető s ennek alapján konstatálta, hogy Csanád vizi vár volt s a Maros balpartján feküdt. Végül a titkár több uj tagot jelente be s egyszersmind azt, hogy a társulat jelenlegi vagyona 4950 ft 16 kr. Az írók és művészek társaságában jelentősebbirodalmi és műveltségi kérdések megvitatását indítják meg, s ha lehet, hetenkint tartanak értekezéseket, melyre szakértőket is meghívnak. Az első márhétfőn estére van kitűzve a hazai szobrászat ügyében. A magyar orsz. segélyző nőegylet (vörös kereszt) elnöke Zichy Nándor grófnő ezer forintnyi összeggel járult az egyleti tőke gyarapításához ; hg. Eszterházy Pálné pedig 200 frttal lépett az alapítók közé. Újabban fiókegyletek jöttek létre Hátszegen, Palánkán, Mindszenten, Abonyban, Fogarason, Liptósz Miklóson. Egyház és iskola. Az egyetem jubileumának sorrendje következőleg van megállapítva: Május 13-án az isteni tisztelet után az egyetemi hatóság, a tanári kar és egyetemi ifjúság az akadémia dísztermébe vonulnak. Margó Tivadar rektor mond ünnepi beszédet; Szász Károly szavalja ez alkalomra irt ódáját, de ezt megelőzőleg egyik egyetemi polgár felolvassa az ódát, melyet 1780-ban az egyetem újjáalakítása alkalmával Ányos Pál irt. Majd a tiszteletbeli és jubiláris tudorok kihirdetése s a pályaművek jutalmazása következik, aztán pedig az egyetemi polgárság nevében egy ifjú mond beszédet. Az ülés a rektor zárbeszédével ér véget. Az ünnep megörökítésére emlékérmet veretnek bronzból s egyet a király számára aranyból; az érmekből, valamint a jubileumi nyomtatványokból egy-egy példányt az összes bel-és külföldi egyetemeknek megküldenek ; a nyomtatványok legbecsesbike az egyetem százéves története lesz, melyet Pauler Tivadar ir s melyből a jubileum napján adják ki az első füzetet. Az ünnepélyen az országos hatóságokon kívül, remélhetőleg a király is képviseltetni fogja magát. Délután négy órakor diszlakoma lesz, este pedig az egyetemi ifjúság által rendezettt tánczestély. Alapítvány. Kalmár József és neje Fazekas Anna kiskunfélegyházi lakosok a népiskolai vallásoktatás czéljából, egy hitoktató lelkész fizetése alapjául 10,000 frt tőkét és 45 hold föld haszonvételét,