Vasárnapi Ujság – 1885
1885-06-14 / 24. szám - A gyapju-utczai szinházban. Vajda János 390. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
21. SZÁM. 1885. xxxii. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. ki ne a legbelsőbb megilletődéssel időzött volna e kedves ereklyék között, melyek legnagyobb költőnk áldásos életének szent emlékeit képezik. A látogatók emlékkönyvébe elsőnek Tisza Kálmánné irta nevét. — Délután 2 órakor lakoma volt. A pohárköszöntők sorában Arany László is felszólalt, bensőséggel adván kifejezést érzelmeinek, s kivánva Szalontának sok oly hiven ragaszkodó, szerető fiút, mint atyja volt. Az ünnepélyt szini előadás fejezte be. Hevesi Lajos színtársulata rendezte, előadván Szigeti Józsefnek Arany «Toldi»-ja után készült «Toldi Miklós »-át, melyben E. Kovács Gyula, a kolozsvári nemzeti színház tagja is közreműködött. Arany szobra ügyében a bizottság elhatározta, hogy a szobrot az Erzsébet-téren állítják föl. Álló alakban kívánják feltüntetni a szobrot, mely nagyságra akkora lesz, mint a Széchenyi-szobor. A költségekre 100,000 frt áll rendelkezésre. Jókai Prágában. Az «Arany-embernek» prágai előadása alkalmából Jókaihoz intézett meghívásoknak a költő csakugyan engedett, s e hó 6-án délután érkezett meg. Lelkes ovácziókban részesült. Megérkezésekor az indóházban küldöttség várta. Ott volt Klaar Alfred, a prágai «Konkordia» írói egyesület elnöke, Neumann Angela prágai színigazgató, Janner Ferencz a bécsi «An der Wien» színház több tagjával. Este Jókai megjelent a német színházban, melyet fényes és nagy közönség töltött be, és «Az arany ember» költőjét rokonszenvesen üdvözölte. Minden kép után viharosan tapsolták és kihívták a bécsi művészekkel együtt. A negyedik kép után átnyújtották neki Jauner és Neumann igazgatók babérkoszorúját. Előadás végeztével Jókai egyszerű szavakban mondott köszönetet a lelkes fogadtatásért. Előadás után a lakoma volt a «Deutsches Haus»-ban, ahol megjelent dr. Schmeyhal, a német-csehek vezére, továbbá a «Konkordia» írói egyesület elnöke és választmánya, több egyetemi tanár, a Prágában élő magyarok küldöttsége, a színház tagjai. Az első felköszöntőt Klaar Alfréd mondta, különösen kiemelve, hogy Jókai műveiben mennyire előtérbe lép a szabadság és a humanizmus eszméje. Poharát az eszmék előharczosáért, Jókaiért ültté.— Dr. Schmeyhal a költőt mint nemzete büszkeségét üdvözlé, aztán politikával színezte beszédét, szólva Ausztria németjeinek harczáról. Beszédét azzal az óhajtással végző, vajha a magyarok és németek közti viszony minél bensőbbé válnék s tovafejlődnék ama humanitás szellemében, melyért Jókai is küzd. Jókai, akit mikor felállott, óriási Hoch-radallal fogadtak, Schmeyhal beszédéből kiindulva, a kölcsönös szeretetet hangsúlyozta, s a színészeket és a jelen volt társaságot éltette. Jókai prágai tartózkodása alatt meglátogatta a cseh nemzeti színházat is, ahol a «Popelka» opera került színre. Jókai páholyában csakhamar megjelentek dr. Skarda intendáns, Skramlik lovag a színházi bizottság elnöke, dr. Dudik tanár és Lubot igazgató, hogy üdvözöljék a magyar vendéget. A második felvonás után Jókai viszonozta az urak látogatását. — Brabek tanár, ki Jókai műveit fordítja cseh nyelvre, szintén meglátogatta Jókait a vendégfogadóban s átnyujtó fordításait díszkötetben. A költőt e figyelem igen megörvendeztette. Jókai e hó 8-án utazott haza Prágából. Kossuth nővére: özv. Ruttkay Józsefné szül. Kossuth Lujza úrnő pár nap óta fővárosunkban időz s unokahúgánál, Ambrozovits Béla osztálytanácsos nejénél van szállva. Turinból jött, hol állandóan testvérbátyjánál lakik, mióta Ihász ezredes elhunyt. Megnézvi a kiállítást, ki fog rándulni Dabasra is, a szép emlékkel díszített sírhoz, melyben atyjának hamvai nyugszanak. Hugo Viktor végrendeletei: Hugo Viktor két végrendeletet hagyott hátra. Az egyikben vagyona, a másikban irodalmi hagyatéka iránt rendelkezik. Az első végrendeletben, amelynek végrehajtói közt a köztársaság elnöke is említtetik, a nagy költő unokáit Georgest és Jeannet előnyben részesíti nagynénjük Hugo Adéllal szemben, aki már évek óta az őrültek házában van. Öt millió frank van letéteményezve Rothschild bárónál. Vájjon maradtak-e értékpapírok hátra, az csak akkor fog konstatáltatni, ha a két unoka gyámja ki fog neveztetni. Ami az irodalmi hagyatékot illeti, az a költő számítása szerint tíz kötetet fog tenni. Három kötet már sajtó alá bocsátható , a többit August Vacquerie, Paul Meurice és Ernest Lefévre fogják rendezni, akik e fáradságukért a jövedelemből bizonyos részt kapnak. A már kinyomott művek kéziratát a költő barátnőjének, Drouet asszonynak hagyományozta azon kikötéssel, hogy ennek halála után a kéziratok a nemzeti könyvtárnak adassanak át. Drouet asszony azonban már egy év előtt meghalt s így lehet, hogy Hugo e tárgyban más intézkedést tett. Göthe unokájának hamvai. A bécsi wehringi temetőben e hó 8-án vették ki sírjából Göthe Almának, a nagy költő unokájának hamvait, hogy Weimarban, nagyapja mellé temessék el. A leány holtteste már negyvenegy év óta pihent a sírban. A nagyszentmiklósi lelet. Attila hun király állítólagos kincseinek másolatai, melyeket az iparművészeti iskola műintézetében a közoktatásügyi miniszter megbízásából Herpka tanár készít, a külföldön igen nagy elismerésben részesülnek s az intézet a világ legtávolabb részéből kap e nagybecsű gyűjteményre megrendeléseket. Egy teljes gyűjtemény küldetett már el Berlinbe, Párisba, Londonba, Darmstadtba, New Yorkba, most készül egy, szintén Amerikába, Cincinnati számára, legutóbb pedig Norvégia fővárosából Krisztianiából érkezett megrendelés. A f. hó 15-én megnyíló nürnbergi iparművészeti kiállításra az intézet gazdag és nagybecsű kollekcziót küldött, melyben a teljes nagyszentmiklósi lelet mellett a nemzeti múzeum legérdekesebb műtárgyai közül 35 darabnak sikerült másolatai láthatók. Országos kiállításunkon a galvanoplasztikai intézet nagybecsű tárgyai az iparcsarnokban a déli kapu közelében vannak elhelyezve. Nagy Sándor sirja, Schliemann, a hitneves régész, jelenleg Egyiptomban időzik s Nagy Sándor sirját kutatja. A nagy maczedóniai fejedelem tudvalevőleg Kr. e. 323-ban halt meg s Ptolemeus, a ki 322-ben a holttestet hatalmába kerítette, aranykoporsóban nagy pompával temettette el Alexandriában. A római uralom végén még ismerték a sírját s több császár meg is látogatta azt, a szeldsukok ideje óta azonban nyoma veszett. Shakspere eredeti kézirata. Chicagóban egy Gunther nevű úriember állítólag fölfedezte Shaksperenek egy kéziratát, még pedig Shakspere műveinek második ivrét kiadásának egy példányában, mely 200 év előtt John Ward lelkész, a Shakspere-tanulmányokra nagyfontosságú napló szerzőjének birtokában volt. A kézirat az ajánlást követő lapra van ragasztva. Előfizetési fölhívás a «Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok» 1885. július—deczember folyamára. Lapunk azon t. előfizetőit, kiknek előfizetése junius hó végével lejárt, fölkérjük az előfizetés mielőbbi megújítására, nehogy a lap küldésében fennakadás álljon be. Negyedévre (július—deczember). A Vasárnapi Újság 2 írt — kr. A Vasárnapi Újság a „Világkrónikával" együtt 2 > 50 i A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok a 3 • — i „Világkrónikával" együtt 8 50 • Félévre (július—deczember). A Vasárnapi Újság 4 frt — kr. A Vasárnapi Újság a „Világkrónikával" együtt 5 « — « A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok a 6 « — i „Világkrónikával" együtt 7 t « A «Politikai Újdonságok» ujabban «Magyar Gazda» czím alatt kétserenként megjelenő gazdasági képeslappal van bővítve. A «Világkrónika», mióta bővített terjedelemben jelen meg, eddigi közleményei mellett állandóan nagyobb elbeszéléseket és regényeket is nyújt olvasóinak. — A Világkrónika ezen felül, mint hetilapjaink közleményeinek kiegészítője, a hazai és külföldi átalánosabb érdekű eseményeket, az azokban kiválóan szereplő személyiségeket népszerű nyelven írt magyarázatokkal kísért képekben mutatja be; közöl tájékoztató czikkeket, útirajzokat, nép- és tájismertetéseket, szemléltető jelentéseket, a hazai és külföldi közérdekű mozzanatokról, találmányokról, fölfedezésekről, úgyszintén mulattató apróbb közleményeket, s közhasznú tudnivalókat, stb. A Világkrónikában legközelebb megkezdjük Verne Gyula «A lángban álló sziget-tenger» czimü legújabb regényének közlését. Ez érdekes regény magyar fordításának kizárólagos jogát lapunk szerezte meg. T. előfizetőinket fölkérjük, hogy szíveskedjenek az előfizetés megújításánál, vagy a «Világkrónika» megrendelésénél czimszalagjukból egy példányt a posta-utalványra ragasztva beküldeni, s minden reklamácziót és egyéb a szétküldésre vonatkozó közleményeket a kiadó-hivatalhoz küldeni. A Vasárnapi Újság és Politikai Ujdonságok kiadóhivatala (Budapest, egyetem-utcza 4. sz.) A «Jogtudományi Közlöny» junius 12-iki száma (24-ik) a következő tartalommal jelent meg : A jogtudomány és a tudományos akadémiák. Dr. Günther Antal budapesti ügyvédtől. — A telekkönyvi törvényjavaslat. Simon Endre lőcsei kir. törvényszéki bírótól. — Jogirodalom (Pulszky Apost: A jog és állambölcsészet alaptanai.) Dr. Nagy Ernő nagyváradi jogakadémiai tanártól. — Törvénykezési Szemle : Mily jogok illetik a végrehajtást szenvedettet a birói zár alá vett dolgokra ? (1881 : LX. tcz. 74., 75., 76., 78. §§.) Vargha Ferencztől. — Különfélék. 393 MELLÉKLET: Curiai Határozatok. — A budapesti kir. tábla elvi jelentőségű határozatai. — A magyar királyi pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. — A soproni ügyvédi kamara felterjesztése. — Kivonat a «Budapesti Közlöny »-ből. HALÁLOZÁSOK. TÓTH ENDRE, irodalmunk régibb és nagyérdemű munkása, a Petőfi-társaságnak és Borsod megye bizottságának tagja, elhunyt e hó 5-én 61 éves korában Vattán. Alig két hét múlva követte sírjába nejét. Tóth Endre neve, mint költőé, az ötvenes években hangzott legjobban, mikor a lyriai költészetnek nem csak tehetségével hódolt, hanem termékenységgel is. De aztán az irodalmi köröktől félrevonult Borsod megye egyik csöndes falujába, szorgalmasan gazdálkodva. Kevebbet irt, de azért folyvást melegedett a költészettől, melynek hevét ápolta mindvégig. Költészetének alaphangja a mélabú , de a természet szépségéről is sok élénk festés van költeményeiben. Tóth Endre a szabadságharczban mint nemzetőr vett részt. Lappangó állapotában, 1849 karácsonyakor nősült meg a tekintélyes Okolicsányicsaládból, s Vattán települt le, hol az uri társaságok egyik legszívesebben látott férfia volt. Egyetlen leánya maradt, dr. Porutiu Romulusné. Temetése a környék nagy részvéte közt ment végbe. Tóth Endre már rég szenvedt aszhmában s neje elhunyta után meghűlvén, rövid betegségben elhunyt. Szívszélhűdés olta ki életét. KEMPELEN BÉLA, a budapesti tűzoltók főparancsnoka, mint már röviden említettük, elhunyt e hó 5-én, megbokrosodott lováról zuhanván le. Negyvennégy éves volt, s fiatal özvegyet és hét árvát hagyott maga után. Kempelen 1881 óta volt a fővárosi tűzoltók parancsnoka, s nagy tevékenységgel működött. Előbb Egerben lakott, hol ügyész, majd pedig városi tanácsnok lett, s a tűzoltás ügyét nagyban fejlesztette. Halála a tűzoltó egyesületek körében országszerte mély részvétet keltett, s a temetésre küldöttségek is érkeztek. Temetéséről a városi hatóság gondoskodott. Vasárnap e hó 7-én volt a gyászszertartás. A koporsót az eskütérre, a tűzoltók központi őrsége elé hozták s kivonultak teljes díszben a főváros összes tűzoltó testületei, megjelentek a polgármesterek és nagy számú közönség. A beszentelést Romeiser belvárosi lelkész végezte. A menetet a tűzoltó egyletek s vidéki küldöttségek nyitották meg, őket követte egy kocsi a koszorúkkal, a négyfogatú halottas kocsi fáklyavivő tűzoltók közt. Három zenekar játszott felváltva gyászindulókat. A menet mindenütt a közönség sorfala közt ért ki a temetőbe. A sírnál Markusovszky Béla tartott megható búcsúbeszédet. Sepsimartonosi GYÚJTÓ KÁROLY, ellentengernagy, ő felsége kamarása, e hó 7-én Gráczban, 82 éves korában jobblétre szenderült. Ő volt az első magyar, ki a haditengerészetnél ily magas rangra vitte fel. Az ötvenes években révtengernagy volt Velenczében s parancsnoka az ottani hadi arzenálnak, mely alatta érte el működése fénypontját a «Schwarzenberg» nevü fregatt építésével. Anyanyelvét, daczára annak, hogy 12 éves korától fogva 70 éven át mindig távol volt hazájától, nem feledte el. Erdélyben Maros-Partoson született, hol atyja az erdélyi sóbányászat igazgatója volt. Pályáját mint 12 éves gyermek a klosterneuburgi hidász-intézetben kezdte, honnan Velenczébe, a haditengerészethez tétetett át. A 48-iki forradalom Konstantinápolyban érte, mint hajóparancsnokot. Innen Triesztbe rendeltetett, mely útját a szárazon kellett megtennie s igy hazáján utazott keresztül. Ekkor volt utolszor otthonában. Testvérei közül Gyújtó Lajos nyug. miniszteri osztálytanácsos és Kolozsvárott. Elhunytak még e közelebbi napokban : Borgátai SZABÓ JÓZSEF, soproni volt liczeumi tanár, ki régebben «A magyarok története» czimű tankönyvet is irt, s Körösi Csoma Sándornak iskolatársa, barátja volt, 96 éves korában. — TÓTH DÁNIEL, Barsmegyének 1848 előtti főszolgabirája és a honvédgránátosok első századának századosa, 81 éves korában, Dunavecsén. — Porcsalmai JÉKEI LAJOS, 1849-iki vitéz huszárőrnagy, a másodrendű érdemjel tulajdonosa, a társadalom közszeretetben élt tagja, 85 éves korában, Bethlenben. — KRISANICH JÓZSEF, kutasi földbirtokos, Somogymegye volt táblabirája, 82 éves korában, Kaposvártt. — UJHÁZY MENYHÉRT, ügyvéd és birtokos, Bácsmegye törvényhatósági bizottságának tagja, 85 éves korában, Zentán. — HUSZKA VENDEL, nyug. halasi kath. plébános, 77 éves korában, Szegeden. — BOGDÁN ISTVÁN, birtokos, a sepsi-szentgyörgyi r. kath. egyház főgondnoka, Háromszékmegye bizottsági tagja, 75 éves korában. — HOLLUNDONER FERENCZ, Mohács város egyik tekintélyes polgára, 83 éves korában. — AMBRUS LAJOS, ügyvéd, békésmegyei takarékpénztári igazgató, 77 éves korában B.Gyulán. — KÁLDOR (Kamermayer) ANTAL, 1849-iki huszáralezredes, Kamermayer Károly budapesti polgármester bátya, ki a szabadságharczban a debreczeni fegyvergyárat is szervezte, majd fogságot szenvedett, újabb időszakban pedig a főváros törvényhatóságának tagja volt. — BENYÓ JÁNOS, evang. lelkész, Sáros-Ofalun. — SERFŐZŐ JÓZSEF, Miskolcz egyik legrégibb ügyvéde, sok ideig az ottani Deákpártnak is elnöke, Karllbadban. — Ifj. FARKAS LAJOS, ügyvéd, Zemplén megye bizottsági tagja, Sátor-