Vasárnapi Ujság – 1887

1887-05-08 / 19. szám - Kósa Ede: Ablakomnál 318. oldal / Költemények - A fecske. Vidonyi József 318. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem és rokon

10. SZÁM. 1"­87. XXXIV. ÉVFOLYAM. VASARNAPI UJSAG. * * 319 magyarázatra szorulnak, különben jól olvastatják magukat , egyes részeik élvezhetők is. A dalok kisebb felét foglalják el a kötetnek. Nem is mind szorosan dalok, sőt alig egy pár az , de nálunk a műfajok ha­tárai már nagyon összefolytak. Van köztök óda, zo­máncz, virágrege, elégia (ez utóbbi fajból a «Könny­cseppek Tompa sírján»). Három (Erdőben, Csendélet, A torony tövében) lapunkban jelent meg s olvasóink bizonyára emlékezni fognak reájuk.Egy (Ablakomnál) elfogadva szintén kiadásra várt. A szerző megelőzött vele , de — most már mutatványul a csinos gyűjte­ményből — közöljük mai számunkban. A kötet a szerző tulajdona s a nyomtató bizománya. Előfizetés mellett jelent meg — és pedig igen szép számú elő­fizetővel, a mit részben a hozzá kötött nemes czél is igazol, mert a ref. papi özvegyek és árvák javára adatott ki; de a kik megvették, nem volt okuk meg­bánni. Ára 1 frt. A szerző jármű­ (Szathmár vm.) ref. lelkész. Az osztrák-magyar monarkhia Írásban és kép­ben czimű nagy vállalatból a bevezető kötet 12-ik füzete hagyta el a sajtót. Andrian-Werburg Ferdi­nánd báró és Hunfalvy Pál írják benne a monarkhia néprajzát s Zeissberg Henrik történelmi áttekintést nyújt. Az illusztrácziók részint régibb népviseleteket, részint történelmi jeleneteket tüntetnek föl régi metszvények vagy krónikák után. Magyar vonatko­zásúak : a bényi avarsáncz Esztergom közelében, s a kéméndi pogányvár, (Dörre rajza), magyar csataké­pek a XIV. századi Marc-krónikából; Szent László csatája a kunokkal, a zsegrai templom falfestménye után.­­ A Bécs és Ausztriával foglalkozó kötetből pedig a 17-ik füzetet kapjuk. Rudolf trónörökös czikke «A dunai ligetek Bécstől a magyar határig» végződik benne, melyet már ismertettünk lapunkban. «Alsó-Ausztria őstörténeté »-ből a legrégibb kort gróf Wurmbrand és Much Mátyás, a római kort Ker­ner Frigyes írják le. Táj- és történelmi képeket Ma­rak Gyula, Pausinger Ferencz, Fischer Lajos, Char­lemont Hugo, Zeidler Pál és Fahrnbauer János raj­zoltak a szövegbe. Egy füzet ára 30 kr. —T Magyar mondavilág, 12 költői beszély. Irta Seress Imre. Fiatal költők sokszor akaratlanul is mintaképek után dolgoznak. Egy-egy kedvencz mű hangja, hangulata annyira betölti lelküket, hogy a­mit irnak, csak amaz idegen hangok gyengébb vagy erősebb visszarezgése. Igy érezzük Seress «Magyar mondavilág»-án Hugo Viktor «Századok legendái­nak hatását, még pedig oly annyira, hogy azt a be­nyomás teszi ránk, mintha a fiatal költő uj «Száza­dok legendáit» akart volna irni magyar köntösben. Művének ép ez a legnagyobb hibája. Ajax fegyve­rét csak Ajax birja el. A századok legendáinak bizarr styljét és alkotását, hol a grotesk, a guny s a páth­osz háborgása egész dagál­lyá tornyosul, s hol az emberi arányok ugy nőnek, mint ama magvető estek­ árnyéka, kinek «kézmozdulatai a csillagokig fölvetődnek»—csak egy akkora költő képes emberileg igazzá tenni, mint Hugo Viktor. Seress művében az a sok valószínűtlen­ség, melyet lépten-nyomon egymásra halmoz, kifá­rasztja az olvasót. Talán azért is nevezte beszélyeit mondavilágnak, hogy így a kül- és belső valószinütlen­ségek ne essenek oly szigorú megrovás alá. Alig kép­zelhetjük a mű czimének más magyarázatát, mert a költő 12 beszély közül alig egy-kettőben dolgoz fel mondai tárgyat s ott is inkább csak a szereplők nevét veszi a magyar mondavilágból. A cselekvény több­nyire önkényes s nem a jellemekből folyó, arra pedig, hogy kerek cselekvényt alkosson, a szerző, ugy látszik nem is gondolt. Daczára azonban a mű minden hibái­ és fogyatkozásainak, Seress határozott tehetség.Ügyes elbeszélé­s tud költői hangulatot ébreszteni. Képei sokszor életteljesek s közvetlenségükben megkapók. A költői nyelv- és verselésnek is eléggé birtokában van, habár az­ utóbbi tekintetben ismét van kifogá­sunk ellene. Ő ugyanis nem törődve a magyar ver­selés törvényével, alexandrinjeit franczia mintára kezeli s a helyett, hogy a sor végén bevégezné a mondatot, gyakan átviszi a másik sorba, darabokra tördeli azokat, miáltal versét rhythmustalanná, döczö­gőssé teszi. Seress ízlésének még sokat kell tisz­tulnia s tehetségének komoly tanulmányokon izmo­sulnia, hogy a szép remények, melyeket költői pá­lyájához kötünk, valósuljanak. Magyarország függetlenségi harcza 1848— 1849-ben, Gelich Rikhárd tábornok művéből a 23—24-ik füzetet együtt kapjuk Aigner Lajos kiadá­sában. A nagy terjedelmű és új forrástanulmányok alapján írt művek harmadik kötete már ez, és szabad­ságharczunk egyik legnevezetesb és végzetes részével, az orosz beavatkozás történetével foglalkozik. Ismer­teti az osztrák-orosz szerződés pontjait, közli az orosz véleményeket hazánkról, a magyar kormány intézke­déseit, proklamáczióit, rendeleteit, s alaposan adja elő a hadi tényeket, litéztéri eseményeket. A kettős füzet ára 80 kr. Aranyfüst czim alatt két kötetes regény jelent meg Wohl Stefánietől, Mehner V. kiadásában. A regényt először a «Pesti Napló» tárczája közölte. Wohh Ste­fanie, mint elbeszélő, s mint rajzok írója, foglal he­lyet régebben szépirodalmunkban, most először lép elő regén­nyel, melyhez a nagyobb írói nehézségek mel­lett még egy másik feladatot is tűzött maga elé : tár­sadalmi kérdéseket fejtegetni és síkra lépni az élet és politika félszegségei ellen, ostorozni a felületességet, a hangzatos szavak mögé burkolt önzést, érdekeket, melyek nem egyebek, mint aranyfüst. A regény szin­tere a felsőbb körök és a cselekmény drámailag fejlő­dik. A két kötet ára 2 frt 40 kr. Káprázatok czímmel díszes kiállítású kötet mutat be egy fiatal írót, Justh Zsigmondot, ki négy elbeszé­lést bocsát közre. Mindenik elbeszélés terjedelménél fogva is elég alkalmat nyújt, hogy a szerző kellő tért találjon tehetsége bemutatására. Komoly gondolkozás, olvasottság, az élet jelenségei iránti érzék, jó izlés: ezekre támaszkodhatik máris a fiatal író, s ezek segé­lyével haladhat. A meseszövés, a megindított cselek­ménynek drámaivá tétele : ezeken már megismerni mind az ember, mind az író fiatalságát. Alakjainak raj­zaiban találó vonásokat is kapunk; az elbeszélő hang és leírás iránt van érzéke. De elég sokszor pongyolán és laposan ír. A kötet négy darabja: «Taedium Vitae», «Fehér lap», «Az utolsó hangulat», «Keresztutak». Szerző ez első könyvét Gyulai Pálnak ajánlotta, mint «a magyar széppróza mesterének». A népszerű természettudományi előadások gyűjteményéből (szerkeszti Lengyel Béla és Pasz­lavszky József) a természettudományi társulat az új folyam két első füzetét egyszerre adta ki. Két dolgo­zatot vesz benne a közönség: Kant Gyulától «A le­vegő nyomásáról» (27 rajzzal) és Dollinger Gyulától «Az emberi test elferdüléseiről (17 rajzzal). A derék vállalatra a természettudományi társulat tagjai 1 frt­tal, nem tagok 1 frt 50 krjával fizethetnek elő egész évre. Akadémiai kiadványok: Megjelen a Maf­ie??iaíiicai és Természettudományi Értesitő, mely a tudományos akadémia harmadik osztályában tartott felolvasások­ból Horváth Géza, Krenner József, Than Károly, Kürschák József szakdolgozatait közli. Ezenkívül önálló füzetben kapjuk dr. Szabó József felolvasását, mely a főváros ivóvíz kérdéséhez tartozik: «Göd környéke forrásainak geológiai és hidrográfiai vi­szonyai.» Ára 30 kr. A közgazdaság alapfogalmai, irta Csorba Fe­rencz, ki e könyvecskében a középiskolák számára kívánt rövid tankönyvet adni. A közgazdaság alapfo­galmait három részre felosztva könnyen fölfogható modorban tárgyalja. Először a javak termelésével, aztán forgalmával, és végül pedig a javak meg­osztására vonatkozó tanokkal foglalkozik. A köny­vecske Trefort miniszternek van ajánlva, ára 40 kr. Legújabb levelező, önügyvéd és házi titkár czimű könyvet állított össze Kas­­ay Adolf. Iromány­példákat nyújt benne mindennemű okiratok, szerző­dések, körlevelek, nyugtatványok, végrendeletek, tu­dósítványok, váltók, folyamodványok szerkesztésére. Kiterjeszkedik továbbá a közéletben előforduló leve­lek, meghívások­, ajánlatok, kereskedői körlevelek stb. fogalmazására is. Rövid vázlatban előadja az ujabb törvények szabályait is, a­melyeket az okiratok szer­kesztésénél s a jogügyleteknél való eljárásban mellőzni nem lehet érdekeink veszélyeztetése nélkül. A könyv ára 80 kr. Miért szoptassa az anya önmaga gyermekét czimű füzet jelent meg Singer és Wolfner kiadásában (ára 25 kr), mel­lyel a «Budapesti orvosi kör»-nek e kérdésre kitűzött pályázatán dr. Dubay Miklós nyerte el a díjat. Megismerteti a szoptatás előnyeit az anyára, felsorolja a hátrányokat, melyek abból háramolnak, ha a szoptatásra képes anya helyett dajka táplálja a gyermeket. Ha meggondoljuk, hogy a máris divattá fajult dajkálás által évenkint mintegy tízezer, bizo­nyára erőteljes gyermek kerül gondatlan kézre, ez nálunk akár a földmivelés, akár pedig az ipar, keres­kedelem vagy honvédelem terén oly igen tekintélyes szám, hogy ezen üg­gyel mérvadó körökön kívül minden hazafias egyletnek és egyesnek is behatóan foglalkozni fölötte érdemes. Előfizetési felhívások. Farkas Sándor csepregi pap megírta Csepreg mezőváros történetét, mely magyaror­szági reformáczió történetével áll szoros összefüggésben A munka a sopronmegyei Csepreg viszonyait, törté­nelmét, birtokos urait, jelenkori viszonyait hat feje­zetben ismerteti, 28—32 ívre terjed, s előfizetési ára 2 frt 50 kr. — A brassói magyarság és ref. egyház története czimü munkát irt Molnár János brassói ref. pap, s 50 krajczárjával nyit rá előfizetést. A tiszta jövedelem fele a brassói magyar kisdedovó intézete­teket, fele a ref. egyház alapját illeti. — A magyar katonai zsebnaptárt Kocsis Sándor honvédfőhadnagy a jövő évre is kiadja. A katonai és honvédségi körök­ben már néhány év óta ismert zsebkönyv 300—350 oldalra terjed, kemény kötésű csinos kiállítású lesz. Előfizetési ára 1 frt, mely a szerzőhöz Sz.­Fehérvárra küldendő. — Budapesti élet czimen újabb kötetet bocsát közre Thewrewk István fiatal író, a fővárosi élettel foglalkozó tárczaszerü közleményekből. Meg­rendelhető szerzőnél (király-utcza 47 sz.) 1 frt 50 kr­jával. — «A kiröpült galamb* czimű regényére hir­det előfizetést Kőrösy László, az «Esztergom és Vidéke» szerkesztője ; a 10 ívnyi kötet előfizetési ára 1 frt 50 kr. és Esztergomba, Széchenyi-tér 333 sz. a. czimzendő. — Dr. Takács Sándor kegyesrendi tanár «Péczeli József élete­» czimü munkájára, mely Aigner Lajos kiadásában május közepén hagyja el a sajtót, előfizetést hirdet Nyitráról 2 írtjával. A kolozsvári nemzeti színház intendánsa Bölö­nyi József országgyűlési képviselő lesz, ki szeptem­ber első napján veszi át hivatalát. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia első osztályának május másodiki ülésén két értekezés foglalkozott a nép­szokásokkal. Az egyik Káplán Józsefé (vendég) volt, ki a ma­gyar nép nyelvében előforduló mythologiai nyomok­ról nagyobb munkát irt, s annak a holdra vonatkozó részét most Hunfalvy Pál mutatta be. Káplán leg­inkább a Szeged környékéről jegyezte össze a köz­mondások, mesék, hagyományok ama részeit, melyek a holdról szólanak ; összehasonlítást tett egyszers­mind idegen népek hagyományaival is, főkép az észt, finn és mordva népek hagyományait állítva párhuzamba. A második értekezés Barna Ferdi­nándé volt, s a mordva nép lakodalmi szokásait írta le, melyek az orosz befolyás alatt már enyészőben vannak. A mordva népnél nagy szerepet visz a nő­rablás, s ez előzi meg a házasságot. A nőrablás úgy történik, hogy a legény jó előre társakat vesz maga mellé, és éjjel megindul a lányos ház felé. A legény belopózik, a leányt felkapja és szalad vele társaihoz. A leány mindenkép védi magát, a szülők és a fellár­mázott szomszédok a leányrablókat üldözőbe veszik; ha utolérik őket, derekas verekedés támad, és magát a legényt félholtra páholják. Ha azonban a rablás sikerült, üldözik ugyan a legényt házáig, itt azon­ban egyezkedésre fogják a dolgot, a­mi ha megejte­tett, paphoz mennek, a­ki drága pénzért összeadja a feleket. Ez a mordva nép házasodásának ősi módja, a­mely azonban mindinkább háttérbe szorul.­­ A felolvasó végül bemutatott néhány érdekes mordva búcsúzó verset, a­melyeket a férjhez menő leány intéz szüleihez. A filológiai társaság e hó iki ülésén Kardos Al­bert bírálatot olvasott föl Szaák Lujzától, ki az egy­kor oly népszerű­­. Jósika Miklós regényíró műkö­dését vette kritika alá «Mert népszerűtlenek Jósika regényei» czim alatt. Fejtegette, hogy Jósika jelle­mei nem elég magyarok, nincs rajtuk nemzeti jelleg, másik hibáját Jósikának abban látja, hogy inkább lesz, mint elbeszél, inkább elmélkedik, mint cseleked­tet.­­ Ezután Hegedűs István,­ kolozsvári egyetemi a tanár, készülő félben levő nagyobb munkájából, mely klasszika filológia encziklopédiáját öleli fel, Né­meth­y Géza olvasott fel egy, a hermeneutikáról, vagyis a magyarázattanról szóló mutatványt. Végül Váczy János dr. Szemere Miklós költészetéről értekezett. A földtani társulat május havi felolvasó ülésén Halaváts Gyula részletesen szólt a szentesi artézi kútról, melyet Zsigmondy Béla mérnök fúrt. A fúrást 1885. jan. havában kezdték meg és 1886. május 30-án fejezték be. A furólyuk 313,66 m. mély és 354,240 liter vizet szolgáltat naponként. A furó homok és agyag váltakozásából álló rétegsorozatot tárt föl. Sok réteg tartalmaz szerves ásványokat; legérdekesebbek azonban a levantei idő fosziljai, a­melyek kétséget kizárólag bizonyítják, hogy a nagy magyar medencze altalaját képező rétegsorban ez időszak üledékei is részt vesznek. — Dr. Muraközy Károly ugyancsak a szentesi artézi kút mélyében talált vivianit elemzését ismertette, majd leírta a püspökladányi artézi kútból kilehelt gázokkal végzett műveleteket. A gázokat ugyanis fel akarták használni a pályaudvar világítá­sára.­­ Az ülésen még dr. Staub Móricz, dr. Pethő Gyula és dr. Szabó József adtak elő szakdolgoza­tokat. A magyar protestáns tudományos irodalmi társaság szervező bizottsága már kibocsátotta fel­hívását, a­melyben a hazai protestáns egyházakat és híveket a társaság megalakítására, illetve tagaláírá­sok gyűjtésére felhívja. A felhívás az alakítandó tár­saság czéljának és irányának ismertetésénél különö­sen hangsúlyozza, hogy nem az egyetemes tudomá­nyok protestáns irányban való művelésére fog törekedni, mert a tudományban nincs helye az irányzatosságnak , hanem czélja lesz a társaságnak a magyar protestáns egyház múltjának, történelmé­nek földerítése, a magyar protestáns egyház szellemi, erkölcsi és tudományos érdekeinek felkarolása, a magyar protestáns egyházi élet fejlesztése, jövőjének s felvirágzásának — a­mennyire ez tudományos úton tehető — biztosítása. E végből működését három

Next