Vasárnapi Ujság – 1887
1887-05-08 / 19. szám - Kósa Ede: Ablakomnál 318. oldal / Költemények - A fecske. Vidonyi József 318. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem és rokon
10. SZÁM. 1"87. XXXIV. ÉVFOLYAM. VASARNAPI UJSAG. * * 319 magyarázatra szorulnak, különben jól olvastatják magukat , egyes részeik élvezhetők is. A dalok kisebb felét foglalják el a kötetnek. Nem is mind szorosan dalok, sőt alig egy pár az , de nálunk a műfajok határai már nagyon összefolytak. Van köztök óda, zománcz, virágrege, elégia (ez utóbbi fajból a «Könnycseppek Tompa sírján»). Három (Erdőben, Csendélet, A torony tövében) lapunkban jelent meg s olvasóink bizonyára emlékezni fognak reájuk.Egy (Ablakomnál) elfogadva szintén kiadásra várt. A szerző megelőzött vele , de — most már mutatványul a csinos gyűjteményből — közöljük mai számunkban. A kötet a szerző tulajdona s a nyomtató bizománya. Előfizetés mellett jelent meg — és pedig igen szép számú előfizetővel, a mit részben a hozzá kötött nemes czél is igazol, mert a ref. papi özvegyek és árvák javára adatott ki; de a kik megvették, nem volt okuk megbánni. Ára 1 frt. A szerző jármű (Szathmár vm.) ref. lelkész. Az osztrák-magyar monarkhia Írásban és képben czimű nagy vállalatból a bevezető kötet 12-ik füzete hagyta el a sajtót. Andrian-Werburg Ferdinánd báró és Hunfalvy Pál írják benne a monarkhia néprajzát s Zeissberg Henrik történelmi áttekintést nyújt. Az illusztrácziók részint régibb népviseleteket, részint történelmi jeleneteket tüntetnek föl régi metszvények vagy krónikák után. Magyar vonatkozásúak : a bényi avarsáncz Esztergom közelében, s a kéméndi pogányvár, (Dörre rajza), magyar csataképek a XIV. századi Marc-krónikából; Szent László csatája a kunokkal, a zsegrai templom falfestménye után. A Bécs és Ausztriával foglalkozó kötetből pedig a 17-ik füzetet kapjuk. Rudolf trónörökös czikke «A dunai ligetek Bécstől a magyar határig» végződik benne, melyet már ismertettünk lapunkban. «Alsó-Ausztria őstörténeté »-ből a legrégibb kort gróf Wurmbrand és Much Mátyás, a római kort Kerner Frigyes írják le. Táj- és történelmi képeket Marak Gyula, Pausinger Ferencz, Fischer Lajos, Charlemont Hugo, Zeidler Pál és Fahrnbauer János rajzoltak a szövegbe. Egy füzet ára 30 kr. —T Magyar mondavilág, 12 költői beszély. Irta Seress Imre. Fiatal költők sokszor akaratlanul is mintaképek után dolgoznak. Egy-egy kedvencz mű hangja, hangulata annyira betölti lelküket, hogy amit irnak, csak amaz idegen hangok gyengébb vagy erősebb visszarezgése. Igy érezzük Seress «Magyar mondavilág»-án Hugo Viktor «Századok legendáinak hatását, még pedig oly annyira, hogy azt a benyomás teszi ránk, mintha a fiatal költő uj «Századok legendáit» akart volna irni magyar köntösben. Művének ép ez a legnagyobb hibája. Ajax fegyverét csak Ajax birja el. A századok legendáinak bizarr styljét és alkotását, hol a grotesk, a guny s a páthosz háborgása egész dagállyá tornyosul, s hol az emberi arányok ugy nőnek, mint ama magvető estek árnyéka, kinek «kézmozdulatai a csillagokig fölvetődnek»—csak egy akkora költő képes emberileg igazzá tenni, mint Hugo Viktor. Seress művében az a sok valószínűtlenség, melyet lépten-nyomon egymásra halmoz, kifárasztja az olvasót. Talán azért is nevezte beszélyeit mondavilágnak, hogy így a kül- és belső valószinütlenségek ne essenek oly szigorú megrovás alá. Alig képzelhetjük a mű czimének más magyarázatát, mert a költő 12 beszély közül alig egy-kettőben dolgoz fel mondai tárgyat s ott is inkább csak a szereplők nevét veszi a magyar mondavilágból. A cselekvény többnyire önkényes s nem a jellemekből folyó, arra pedig, hogy kerek cselekvényt alkosson, a szerző, ugy látszik nem is gondolt. Daczára azonban a mű minden hibái és fogyatkozásainak, Seress határozott tehetség.Ügyes elbeszélés tud költői hangulatot ébreszteni. Képei sokszor életteljesek s közvetlenségükben megkapók. A költői nyelv- és verselésnek is eléggé birtokában van, habár az utóbbi tekintetben ismét van kifogásunk ellene. Ő ugyanis nem törődve a magyar verselés törvényével, alexandrinjeit franczia mintára kezeli s a helyett, hogy a sor végén bevégezné a mondatot, gyakan átviszi a másik sorba, darabokra tördeli azokat, miáltal versét rhythmustalanná, döczögőssé teszi. Seress ízlésének még sokat kell tisztulnia s tehetségének komoly tanulmányokon izmosulnia, hogy a szép remények, melyeket költői pályájához kötünk, valósuljanak. Magyarország függetlenségi harcza 1848— 1849-ben, Gelich Rikhárd tábornok művéből a 23—24-ik füzetet együtt kapjuk Aigner Lajos kiadásában. A nagy terjedelmű és új forrástanulmányok alapján írt művek harmadik kötete már ez, és szabadságharczunk egyik legnevezetesb és végzetes részével, az orosz beavatkozás történetével foglalkozik. Ismerteti az osztrák-orosz szerződés pontjait, közli az orosz véleményeket hazánkról, a magyar kormány intézkedéseit, proklamáczióit, rendeleteit, s alaposan adja elő a hadi tényeket, litéztéri eseményeket. A kettős füzet ára 80 kr. Aranyfüst czim alatt két kötetes regény jelent meg Wohl Stefánietől, Mehner V. kiadásában. A regényt először a «Pesti Napló» tárczája közölte. Wohh Stefanie, mint elbeszélő, s mint rajzok írója, foglal helyet régebben szépirodalmunkban, most először lép elő regénnyel, melyhez a nagyobb írói nehézségek mellett még egy másik feladatot is tűzött maga elé : társadalmi kérdéseket fejtegetni és síkra lépni az élet és politika félszegségei ellen, ostorozni a felületességet, a hangzatos szavak mögé burkolt önzést, érdekeket, melyek nem egyebek, mint aranyfüst. A regény szintere a felsőbb körök és a cselekmény drámailag fejlődik. A két kötet ára 2 frt 40 kr. Káprázatok czímmel díszes kiállítású kötet mutat be egy fiatal írót, Justh Zsigmondot, ki négy elbeszélést bocsát közre. Mindenik elbeszélés terjedelménél fogva is elég alkalmat nyújt, hogy a szerző kellő tért találjon tehetsége bemutatására. Komoly gondolkozás, olvasottság, az élet jelenségei iránti érzék, jó izlés: ezekre támaszkodhatik máris a fiatal író, s ezek segélyével haladhat. A meseszövés, a megindított cselekménynek drámaivá tétele : ezeken már megismerni mind az ember, mind az író fiatalságát. Alakjainak rajzaiban találó vonásokat is kapunk; az elbeszélő hang és leírás iránt van érzéke. De elég sokszor pongyolán és laposan ír. A kötet négy darabja: «Taedium Vitae», «Fehér lap», «Az utolsó hangulat», «Keresztutak». Szerző ez első könyvét Gyulai Pálnak ajánlotta, mint «a magyar széppróza mesterének». A népszerű természettudományi előadások gyűjteményéből (szerkeszti Lengyel Béla és Paszlavszky József) a természettudományi társulat az új folyam két első füzetét egyszerre adta ki. Két dolgozatot vesz benne a közönség: Kant Gyulától «A levegő nyomásáról» (27 rajzzal) és Dollinger Gyulától «Az emberi test elferdüléseiről (17 rajzzal). A derék vállalatra a természettudományi társulat tagjai 1 frttal, nem tagok 1 frt 50 krjával fizethetnek elő egész évre. Akadémiai kiadványok: Megjelen a Mafie??iaíiicai és Természettudományi Értesitő, mely a tudományos akadémia harmadik osztályában tartott felolvasásokból Horváth Géza, Krenner József, Than Károly, Kürschák József szakdolgozatait közli. Ezenkívül önálló füzetben kapjuk dr. Szabó József felolvasását, mely a főváros ivóvíz kérdéséhez tartozik: «Göd környéke forrásainak geológiai és hidrográfiai viszonyai.» Ára 30 kr. A közgazdaság alapfogalmai, irta Csorba Ferencz, ki e könyvecskében a középiskolák számára kívánt rövid tankönyvet adni. A közgazdaság alapfogalmait három részre felosztva könnyen fölfogható modorban tárgyalja. Először a javak termelésével, aztán forgalmával, és végül pedig a javak megosztására vonatkozó tanokkal foglalkozik. A könyvecske Trefort miniszternek van ajánlva, ára 40 kr. Legújabb levelező, önügyvéd és házi titkár czimű könyvet állított össze Kasay Adolf. Irománypéldákat nyújt benne mindennemű okiratok, szerződések, körlevelek, nyugtatványok, végrendeletek, tudósítványok, váltók, folyamodványok szerkesztésére. Kiterjeszkedik továbbá a közéletben előforduló levelek, meghívások, ajánlatok, kereskedői körlevelek stb. fogalmazására is. Rövid vázlatban előadja az ujabb törvények szabályait is, amelyeket az okiratok szerkesztésénél s a jogügyleteknél való eljárásban mellőzni nem lehet érdekeink veszélyeztetése nélkül. A könyv ára 80 kr. Miért szoptassa az anya önmaga gyermekét czimű füzet jelent meg Singer és Wolfner kiadásában (ára 25 kr), mellyel a «Budapesti orvosi kör»-nek e kérdésre kitűzött pályázatán dr. Dubay Miklós nyerte el a díjat. Megismerteti a szoptatás előnyeit az anyára, felsorolja a hátrányokat, melyek abból háramolnak, ha a szoptatásra képes anya helyett dajka táplálja a gyermeket. Ha meggondoljuk, hogy a máris divattá fajult dajkálás által évenkint mintegy tízezer, bizonyára erőteljes gyermek kerül gondatlan kézre, ez nálunk akár a földmivelés, akár pedig az ipar, kereskedelem vagy honvédelem terén oly igen tekintélyes szám, hogy ezen üggyel mérvadó körökön kívül minden hazafias egyletnek és egyesnek is behatóan foglalkozni fölötte érdemes. Előfizetési felhívások. Farkas Sándor csepregi pap megírta Csepreg mezőváros történetét, mely magyarországi reformáczió történetével áll szoros összefüggésben A munka a sopronmegyei Csepreg viszonyait, történelmét, birtokos urait, jelenkori viszonyait hat fejezetben ismerteti, 28—32 ívre terjed, s előfizetési ára 2 frt 50 kr. — A brassói magyarság és ref. egyház története czimü munkát irt Molnár János brassói ref. pap, s 50 krajczárjával nyit rá előfizetést. A tiszta jövedelem fele a brassói magyar kisdedovó intézeteteket, fele a ref. egyház alapját illeti. — A magyar katonai zsebnaptárt Kocsis Sándor honvédfőhadnagy a jövő évre is kiadja. A katonai és honvédségi körökben már néhány év óta ismert zsebkönyv 300—350 oldalra terjed, kemény kötésű csinos kiállítású lesz. Előfizetési ára 1 frt, mely a szerzőhöz Sz.Fehérvárra küldendő. — Budapesti élet czimen újabb kötetet bocsát közre Thewrewk István fiatal író, a fővárosi élettel foglalkozó tárczaszerü közleményekből. Megrendelhető szerzőnél (király-utcza 47 sz.) 1 frt 50 krjával. — «A kiröpült galamb* czimű regényére hirdet előfizetést Kőrösy László, az «Esztergom és Vidéke» szerkesztője ; a 10 ívnyi kötet előfizetési ára 1 frt 50 kr. és Esztergomba, Széchenyi-tér 333 sz. a. czimzendő. — Dr. Takács Sándor kegyesrendi tanár «Péczeli József élete» czimü munkájára, mely Aigner Lajos kiadásában május közepén hagyja el a sajtót, előfizetést hirdet Nyitráról 2 írtjával. A kolozsvári nemzeti színház intendánsa Bölönyi József országgyűlési képviselő lesz, ki szeptember első napján veszi át hivatalát. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia első osztályának május másodiki ülésén két értekezés foglalkozott a népszokásokkal. Az egyik Káplán Józsefé (vendég) volt, ki a magyar nép nyelvében előforduló mythologiai nyomokról nagyobb munkát irt, s annak a holdra vonatkozó részét most Hunfalvy Pál mutatta be. Káplán leginkább a Szeged környékéről jegyezte össze a közmondások, mesék, hagyományok ama részeit, melyek a holdról szólanak ; összehasonlítást tett egyszersmind idegen népek hagyományaival is, főkép az észt, finn és mordva népek hagyományait állítva párhuzamba. A második értekezés Barna Ferdinándé volt, s a mordva nép lakodalmi szokásait írta le, melyek az orosz befolyás alatt már enyészőben vannak. A mordva népnél nagy szerepet visz a nőrablás, s ez előzi meg a házasságot. A nőrablás úgy történik, hogy a legény jó előre társakat vesz maga mellé, és éjjel megindul a lányos ház felé. A legény belopózik, a leányt felkapja és szalad vele társaihoz. A leány mindenkép védi magát, a szülők és a fellármázott szomszédok a leányrablókat üldözőbe veszik; ha utolérik őket, derekas verekedés támad, és magát a legényt félholtra páholják. Ha azonban a rablás sikerült, üldözik ugyan a legényt házáig, itt azonban egyezkedésre fogják a dolgot, ami ha megejtetett, paphoz mennek, aki drága pénzért összeadja a feleket. Ez a mordva nép házasodásának ősi módja, amely azonban mindinkább háttérbe szorul. A felolvasó végül bemutatott néhány érdekes mordva búcsúzó verset, amelyeket a férjhez menő leány intéz szüleihez. A filológiai társaság e hó iki ülésén Kardos Albert bírálatot olvasott föl Szaák Lujzától, ki az egykor oly népszerű. Jósika Miklós regényíró működését vette kritika alá «Mert népszerűtlenek Jósika regényei» czim alatt. Fejtegette, hogy Jósika jellemei nem elég magyarok, nincs rajtuk nemzeti jelleg, másik hibáját Jósikának abban látja, hogy inkább lesz, mint elbeszél, inkább elmélkedik, mint cselekedtet. Ezután Hegedűs István, kolozsvári egyetemi a tanár, készülő félben levő nagyobb munkájából, mely klasszika filológia encziklopédiáját öleli fel, Némethy Géza olvasott fel egy, a hermeneutikáról, vagyis a magyarázattanról szóló mutatványt. Végül Váczy János dr. Szemere Miklós költészetéről értekezett. A földtani társulat május havi felolvasó ülésén Halaváts Gyula részletesen szólt a szentesi artézi kútról, melyet Zsigmondy Béla mérnök fúrt. A fúrást 1885. jan. havában kezdték meg és 1886. május 30-án fejezték be. A furólyuk 313,66 m. mély és 354,240 liter vizet szolgáltat naponként. A furó homok és agyag váltakozásából álló rétegsorozatot tárt föl. Sok réteg tartalmaz szerves ásványokat; legérdekesebbek azonban a levantei idő fosziljai, amelyek kétséget kizárólag bizonyítják, hogy a nagy magyar medencze altalaját képező rétegsorban ez időszak üledékei is részt vesznek. — Dr. Muraközy Károly ugyancsak a szentesi artézi kút mélyében talált vivianit elemzését ismertette, majd leírta a püspökladányi artézi kútból kilehelt gázokkal végzett műveleteket. A gázokat ugyanis fel akarták használni a pályaudvar világítására. Az ülésen még dr. Staub Móricz, dr. Pethő Gyula és dr. Szabó József adtak elő szakdolgozatokat. A magyar protestáns tudományos irodalmi társaság szervező bizottsága már kibocsátotta felhívását, amelyben a hazai protestáns egyházakat és híveket a társaság megalakítására, illetve tagaláírások gyűjtésére felhívja. A felhívás az alakítandó társaság czéljának és irányának ismertetésénél különösen hangsúlyozza, hogy nem az egyetemes tudományok protestáns irányban való művelésére fog törekedni, mert a tudományban nincs helye az irányzatosságnak , hanem czélja lesz a társaságnak a magyar protestáns egyház múltjának, történelmének földerítése, a magyar protestáns egyház szellemi, erkölcsi és tudományos érdekeinek felkarolása, a magyar protestáns egyházi élet fejlesztése, jövőjének s felvirágzásának — amennyire ez tudományos úton tehető — biztosítása. E végből működését három