Vasárnapi Ujság – 1889

1889-05-05 / 18. szám - A kórház kertjében (képpel) 291. oldal / Vegyes kisebb czikkek és képszövegek - A magyar tud. akadémia nagygyülése 291. oldal / Vegyes kisebb czikkek és képszövegek

18. SZÁM. 1SS9. XXXVI. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 293 Budapest főváros közgyűlése üdvözlő iratot intéz a a főherczegi párhoz. A virágkiállítás. Ápril 27-ikén nyilt meg az or­szágos magyar kertészeti egyesület virágkiállítása a városligeti nagy iparcsarnokban. A kertészek egye­sülete a gyönyörű kiállítással József főh­erczeget tisztelte meg ezüstmenyegzője alkalmából, viszont a főherczegi pár azzal tisztelte meg az egyesületet, hogy József Ágost főherczeg fiát küldte el a kiállí­tást megnyitni, ki most szerepel először nyilvánosan. Az iparcsarnok körül vasárnap délelőtt nagy élénk­ség malkodott. Összegyűlt a fővárosi társadalom leg­válogatottabb része. József Ágost, az ifjú főherczeg délelőtt 11 órakor érkezett meg öc­csével, László főherczeggel, Nyári­ Adolf báró udvarmester, és Holdh­ázy apát kíséreté­ben. A közönség lelkes éljenzésbe tört ki. Csáky László gróf, az országos kertészeti egyesület elnöke, Emich Gusztáv alelnök, Szelnár Adolf és Benes Já­nos titkárok mint a fogadó bizottság tagjai, a főher­czegeket bevezették a csarnokba, mialatt a katonai zenekar az osztrák himnuszt játszotta. Bent a csar­nokban Csáky László gróf kiállítási elnök a főher­czegek üdvözlésére beszédet olvasott fel, kérve a fia­tal főh­erczeget a kiállítás megnyitására, s beszédét a főherczegi pár és József Ágost éltetésével végezte. A közönség zajos éljenzése visszhangozta a beszédet, aztán József Ágost főherczeg következőleg válaszolt, tiszta, csengő hangon: «Édes atyám akadályozva lévén a szép és rá nézve különösen örvendetes ünnepségen megjelenni, ne­kem jutott az a szerencse, hogy az országos kerté­szeti kiállítást az ő képviseletében megnyithassam. Teszem azt kedves szüleim iránt tanúsított nagy­becsű és gyengéd figyelmükért tartozó legbensőbb köszönetem kijelentésével és azon forró kívánságom nyilvánításával, hogy a kertészet ép oly nemes mint hasznos iparágának édes hazánkban tett előha­ladását feltüntetni hivatott eme kiállítás úgy az egyes kiállítóknak, mint a közügy javára, díszére és becsületére teljes mértékben a legszebb sikert arassa s a szakférfiaknak és a nagy közönségnek osztatlan tetszésével és helyeslésével találkozzék. Isten áldása legyen mindenkor a becsületes munka és nemes ver­seny üdvös törekvésein ! A kiállítást ezzel megnyi­tottnak nyilvánítom.» Hosszas éljenzés hangzott föl. Aztán következtek a bemutatások. József Ágost főherczeg több perczig beszélgetett Tisza Kálmánnéval, a miniszterekkel és a kiállítás főrendezőivel. Majd öc­csével és kíséreté­vel együtt beírta nevét az emlékalbumba, melynek első lapján a király neve áll. A kiállítás megtekintése alatt a zenekar folyton játszott, s a többi közt a Köl­csey-hymnuszt és a Rákóczy-indulót. A főherczegek jó félórát töltöttek a kiállításon és ismételten kife­jezték tetszésöket. Távozásukkor a közönség éljen­zéssel vett tőlük bucsut. A kiállítás igen sikerült s egész héten nagy közön­séget vonzott a városligeti iparcsarnokba. A fővá­ros műkertészetét, virágtenyésztését egész fejlett­ségben, nagy változatosságban és rendkívüli szép virágpéldányokban mutatja be. A rózsák gyönyörű gyűjteményeivel alig lehet betelni. A melegházi és délszaki növények pompája mellett ott van a hasz­nos is, a kertészkedés vívmányai kora tavas­szal, nyár derekába illő termések, sőt érett szőlőfürtök, paradicsom, konyhai növények. József főherczeg margit-szigeti kertészetének gyűjteménye a kiállítás egyik legszebb része. József főherczeg fiai a minisztereknél. Ápril 27-ikén József Ágost és László főherczegek látoga­tást tettek Tisza Kálmán miniszterelnöknél és Fe­jérváry Géza b. honvédelmi miniszternél, Holdh­ázy apátkanonok és b. Nyáry főudvarmester kíséretében. Két Rudolf-emlék van tervben a vidék két helyén. Egyik Görgényben, a megboldogult trónörökös ked­vencz vadász­helyén. E terv részleteit majd csak május 9-én állapítják meg, Maros-Torda megye köz­gyűlésén. A másik emlék­helyéül a horvátországi Kupinovo van kiszemelve, melynek határában Ru­dolf trónörökös vízi madarakra szokott volt va­dászni. Itt a péterváradi vagyonközösség állít em­léket. Magyar Pantheon: A magyar irodalmat és mű­vészeteket pártoló egyesület czíme ez. Most van ala­kulóban, az előkelő körökben kezdték meg hozzá a mozgalmat, s az új egyesület a magyar irodalmat és hazai művészetet a magasabb társadalmi körökben kívánja otthonossá tenni. Jókai írta meg a fölhívást a «Magyar Pantheon» czéljainak támogatására. A fölhívás elmondja, hogy a magyar irodalom, zene- és képzőművészet nem részesül a magasabb társadalmi elismerésben, felkarolásban, a magas körökben van egy nagy űr: a költők és művészek helye. Hogy ezen segítsen, több előkelő hölgy, főpap és ur, írók és művészek állandó hozzájárulásával •egyesületet alakított, melynek czélja : A magyar elő­kelő szalonokban a magyar költészetet és művésze­ket otthonossá tenni. Irodalmi művek művészi elő­adását meg szokott élvezetté emelni; kiváló irodalmi művek díszkiadásainak megjelenését résztvevéssel előmozdítani; festőművészek, szobrászok munkáit, nevezetesebb skizzeit bemutatni, megismertetni; szerzőiknek nagyobb paloták, templomok díszítései­nél, tehetségeikhez méltó megbízásokat adni. — E czélból az alakítandó egyesület rendezni fog : társal­gási összejöveteleket, felolvasásokat, alkalmi kiállí­tásokat, zeneestéket s azonkívül az egyesület tagjai által, különösen az egyesület számára szerzett költői, festői, és zenészi műveket egy albumban össze­gyűjtve, kiadja. — Az egyesület tagjai részt vehetnek mindezen felolvasásokban, estékben, kiállításokban s jutalékul az évenkint legalább egyszer kiadanó albu­mot nyerik. S ezért tagdíjul évenkint 25 forintot fizetnek, a­melyre három éven át kötelezik magukat. A felszólítás a következő alapító tagok nevében szól: Csáky Albin grófné, Csekonics Endre grófné, özv. Csekonics Jánosné grófné, Dessefffy Aurélné grófné, Károlyi Istvánné grófné, Károlyi Tiborné grófné, Pallavicini Edéné őrgrófné, Pejachevich Ka­tinka grófné, Tisza Kálmánné, Zichy Nep. Jánosné grófné, Zichy Nándorné grófné, Andrássy Tivadar gróf, Apponyi Albert gróf, ifj. Batthyány Géza gróf, Berczik Árpád, Csáky Albin gróf, Dessewffy Aurél gróf, Feszty Árpád, Fraknói Vilmos, Haynald Lajos bíboros-érsek, Hubay Jenő, Jókai Mór, Justh Zsig­mond, Keglevich István gróf, Széchenyi Lajos gróf, Szmrecsányi Miklós. Kossuth Lajosról örvendetes híreket hozott Helfy Ignácz képviselő, ki e hét elején érkezett vissza olaszországi utazásából. Nyolcz napot töltött Turin­­ban s az utóbbi időben már órákig tartó sétákat tett a nagy hazafival, élénken beszélgetve a hazai dol­gokról. Kossuth már egészen kigyógyult gyöngélke­déséből. Vámbéry Angliában. A jeles tudóst, Vámbéry Ármint a legnagyobb szívességgel fogadják Angliá­ban mindenütt. A walesi herczeg táviratilag hívta meg magához Sandringh­am kastélyba , majd Viktó­ria királynő fogadta. A királynő, a herczegek, a királyi család a legna­gyobb előzékenységet tanúsította iránta. Az ápril 25-ki díszebéden Vámbéry a királyné jobbján a har­madik helyen ült; előtte csak a walesi herczeg és testvére Argyll herczegné foglalt helyet. Viktória ki­rálynő az ebéd folyamán nyájasan kérdezősködött tőle utazásairól és tapasztalatairól, kivált a néprajzi viszonyok érdekelték. Egy hírlaptudósító előtt Vám­béry elmondta, hogy csak azért utazott Angliába, hogy folytassa nagy művét, mely Oroszországnak India ellen való előnyomásáról szól. Vámbéry Lon­donban a «Külügyi Bizottság» czimü politikai tes­tület meghívása folytán a török nemzet újabbkori haladásáról, és Angliának a közel keleten szükséges politikájáról fog előadásokat tartani. A meeting az Exeter Hallban (London legnagyobb gyüléstermé­ben) lesz, és a mint hirlik, a vitatkozások igen élénkek lesznek, mert sok politikai kitűnőség fog azokban részt venni. * Az aradi vértanúk szobra. Zala György műter­mében május első napján vette át az Arad városa által felkért szakértő-bizottság (Pulszky Ferencz, Perlaky, Salacz) a vértanú csoportozat utolsó alakjá­nak agyagmintázatát, mely a mű központját és fő­alakját fogja képezni. Ez Hungáriának fegyveres alakja, melyet a művész Huszárnak hasonló szobra helyett készített. A részletek mind történelmi hűsé­güek : a pajzs Mátyás királynak a nemzeti múzeum­ban lévő pajzsa után van készítve, a sisak a fekete­sereg sisakja után, a kard pedig szintén régi minta után készült. A bizottság teljesen megfelelőnek és sikerültnek találván ezen alakot is, azt egyhangúlag elfogadta és igy az egész szobor öntés alatt lesz, ugy hogy október 6-ára a leleplezés lehetővé van téve. A szilágy-somlyói kincs. Említettük, h­ogy Szi­lágy-Somlyón értékes arany tárgyakat találtak, melyek megtekintésére Pulszky Ferencz, a nem­zeti muzeum igazgatója is azonnal elutazott. Körülbelől 5 kilogrammnyi a földből kiásott arany tárgy, s Olteanu Juon napszámos akadt rá. Az ér­téke tízezer forint körül lehet. Összesen huszonki­lencz darab, ékkövekkel kirakott tömör arany tár­gyat talált a szerencsés oláh. Az ötvösmunka a IV. század végét, vagy az V. század első felét karakteri­záló gót művészet. Férfi- és asszonyruhák díszíté­sére szánt ékszerek. A lelet közel volt ahhoz a hely­hez, a­hol 1797-ben egy oláh ama nagy nevezetességű kincset találta, a­mely most a bécsi régiségmúzeum­ban van. Valószínű, hogy a két kincs ugyanegy em­beré volt, a ki az ellenség elől rejtette el. A leletet Budapestre hozzák s itt bemutatják a kormánynak. Pulszky szerint az egész kincs mindenesetre a leg­kitűnőbbek közé tartozik, melyeket eddig hazánk­ban leltek. Valamely gót fejedelmi hölgy ékszere le­hetett a negyedik század végéről, az Attilát közvet­lenül megelőzött korból. Magyar kirándulók Konstantinápolyban. Egy társas kirándulással ismét sok magyar ember uta­zott Konstantinápolyba, hol barátságos fogadtatás­ban részesültek s a szultán is figyelmet tanúsított irántuk. Az utolsó szelamlik alkalmával a magyarok há­romszoros dörgő éljenzéssel üdvözölték a szultánt, ki Fuad pasa marsall által fejeztette ki köszönetét. Este a Piccolo Campo gazdagon díszített termében fényes ebéd volt a magyar vendégek tiszteletére. A szultán megrendeléséből rendezett ebéden Black bej, a török főváros főpolgármestere ült az asztalfőn. Kivüle még számos notabilitás, többek között Kvas­say osztrák-magyar főkonzul, Széchenyi Ödön pasa, a szultán szárnysegédei és mások. Black bej a szultán nevében üdvözölte a társaságot, mire Borostyányi Nándor előbb magyar, azután franczia nyelven él­tette Abdul-Hamid szultánt, különösen mint Török­ország katonai erejének reformátorát. A katonazene­kar erre a török, majd az osztrák­ himnuszt és végül a Rákóczy-indulót játszotta, melyet a jelenvoltak lelkes éljenzéssel és «esok jasa» kiáltásokkal fogad­tak. Később hangverseny és fényes tűzijáték volt a kertben. Szombaton este Kimoss, Borostyányi és Schwimmer Pál és Henrik ebédre hivattak a Jildsz­kioszkba, a­hol Carl-Rosenburg osztrák-magyar kö­vetségi tanácsos csatlakozott hozzájuk. A szultánt Munir-Ghazi-Oszman pasa képviselte; kivüle jelen voltak még: Munir pasa és Mehemed pasa, Széche­nyi pasa és Terfik bej szárnysegéd. A szultán elfo­gadta a budapesti önkéntes tűzoltóság által küldött feliratot, meg a művészileg kidolgozott ezüst serle­get és az összes utazók névsorát kérte, hogy az aján­dékkal ezt is megőrizhesse. A szertartás mester töb­beknek rendjelt nyújtott át. Széchenyi gróf a csá­szári főhadsegéd czimét és jelvényeit kapta. Uj cseppkő barlangot találtak Baranyában, Gyü­dön. Még két év előtt történt, hogy márvány­ fejtés közben egy mély üregre bukkantak. Egy munkás leereszkedett s bár huszonnégy öles kötéllel bocsá­tották le, még ott sem ért az üreg fenekére. Azt határozták tehát, hogy a feneketlen üreget betöltik. Bele is döntötték a közeli nagy homokhegyet, de az üreget ez sem temette be. Mint most írják, Szabó Károly siklósi tűzoltó-főparancsnok a mult hetek­ben kiment néhány emberével a barlang felkutatá­sára s meglepő sikerrel járt. Huszonkét méter mély­ségre hatoltak, a többit feltöltötte a bedöntött föld s lem­ kápolnaszerü üreget találtak telve a legtisz­tább csepkövekkel. Találtak egy szűk nyílást is, melyen ember át nem fér, de a­melynek látszólag tágas a folytatása. Az egész barlang száraznak mond­ható s aljáról erős kénszag hatol föl. A kutatók hoz­tak magukkal több szép cseppkövet is. Most már a barlang részletes átkutatásáról gondolkodnak. HALÁLOZÁSOK. Elhunytak a közelebbi napok alatt: CLEMENTIS GÁBOR, 1848-iki honvéd-alezredes és volt tabi kerü­leti országgyűlési képviselő, ápril 24-én, élete 69-ik évében, hosszas szenvedés után Nagykátán. A bol­dogult az abszolutizmus idejében két izben szenve­dett várfogságot, s itt fészkelte meg szervezetében a betegség magát, mely most kioltotta életét. — Id. danosh­ázai GAÁL MIHÁLY ügyvéd, Hajdumegye volt árvaszéki elnöke s volt országyülési képviselő, Hajdu-Böszörményben, életének 76-ik évében. — Báró VAY ALAJOS, a Vay-család katholikus ágának legidősebb tagja, ki a hatvanas években a főrendi­háznak egyik jó szónoka volt, 72 éves korában, Har­kácson. — VERESS JÓZSEF, Szilágy megye egyik tekin­télyes földbirtokosa, régi honvédtiszt, Ippon. — TERSTYÁNSZKY JÓZEF, kistapolcsányi plébános, ked­velt lelkipásztor, 79 éves. — REMÉNY SÁNDOR, gyula­varsándi plébános. — Dr. BUZAY KÁROLY, nyug. fő­városi kerületi orvos, 1848—49-ki honvéd-őrnagy, az olasz vaskorona, s a szász Albrecht-rend lovagja, 78 éves korában, hosszas szenvedés után, Budapes­ten ; ugyanitt FISCHER KÁROLY, ismert czukrász, 63 éves; FREYBEROER GYŐZŐ, kinek holttestét Aradra szállították; PÉCHY GÉZA, 63 éves. — Dalnoki NAGY LÁSZLÓ, földbirtokos, Miskolczon. — Por­csal­­mai PORCSAL­MY JÓZSEF, földbirtokos, élte 77-ik évé­ben, Gavasdián ; elhunytát fia , Porcsalmy Sándor államvasuti állomásfőnök, testvérei, s nagyszámú rokonság gyászolja. — OROSZ GYULA, hajdu-böször­ményi lelkész-esperes, szentszéki ülnök, megyei bi­zottsági tag, H.­Böszörményben, élte 57-ik, lelkész­kedése 27 ik évében, s általános részvét kisérte a sirba. — UBLOVICS GYÖRGY, nyitramegyei birtokos, 54 éves, Nizzában, honnan holtestét Könyökre szál­lították. — Dr. GÉRICH GYULA, temesvári orvos, Pécskán. — Dr. SZILÁGY SZÖRÉNY, Biharmegye közkórházának osztályorvosa, 31 éves korában, Sályi­ban. — SENER JÁNOS, a szegszárdi takarékpénztár nyug. pénztárosa és 1848—49-iki honvéd, 73 éves. — Mécs FERENCZ, volt közigazgatási tiszt­viselő, Mécs Zsigmondnak, a «Fiume» szer­­­kesztőjének fivére, 35 éves korában, Szent-Tamá-

Next