Vasárnapi Ujság – 1889

1889-01-27 / 4. szám - Balog István: Benn az erdő 63. oldal / Költemények - Balog István: Tiz lövés egy fél percz alatt 63. oldal / Költemények - Amleto. Ernesto Rossi első fellépte 63. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények

6. SZÁM. 1889. xxxvi. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 65 fenek székfoglaló értekezését, melylyel mint levelező tag köszöntött be az akadémián. Közérdekű tárgyat választott: Zrínyi Miklósnak, a költőnek és hadve­zérnek hadtudományi elveit fejtegette. Zrínyi nemcsak kitűnő költő volt, hanem felvilá­gosodott szellemű, éles itéletű katona, kinek hadtu­dományi művei nem részesülnek elég méltánylás­ban. A hadviselés az ő idejében nagyon ferde felfo­gáson alapult, a túlzott óvatosságon ; a hadi művészetek merev szabályok közé szorultak, s a körültekintés egész a gyávaságig ment, így történ­hetett, hogy Montecuccoli negyven éves hadvezéri pályája alatt csak egy csatára engedte magát kény­szeríteni, a szent­goth­árdi ütközetre, de a győzelem előnyeit nem használta föl, hanem elfogadta a levert törökök által diktált vasvári békekötést. A metodiz­mus, a módszeres hadviselés legfőbb képviselője Monitecuccoli volt. Zrínyi e tanokkal homlokegyenest ellenkező elveket hirdet; elveket, melyek nagy része csak századok múlva jutott teljesen érvényre s melyek legtöbbje még ma is csonkítatlan értékkel bír. Ennek bizonyítására az értekező részleteket közöl Montecuccoli kommentárjaiból és Zrínyi mun­káiból, ezeket összehasonlítja s ez összehasonlítás mérlege határozottan Zrínyi javára dől el. Kifej­tette, hogy Zrínyi ezzel még meg nem elégedve, elveit gyakorlatilag is érvényre juttatni igyekszik, megalkotván a magyar hadügyi reform tervét, melynek részletei az «Afiumban» és a «Tábori kis traktában» vannak letéve. Végül fölveti a kérdést, számíthatjuk-e Zrínyit kora nagy hadvezérei közé ? Erre nézve a fejtegetések eredménye az, hogy Zrí­nyi — nagy dolgok véghezvitelében mostoha sorsa által meggátolva — bár a XVII. század legügye­sebb, legvitézebb és legvakmerőbb portyázó vezére volt, ki a vele egy időben s egy hadszinhelyen mű­ködő vezéreket genialitásban messze fölülmúlta, kora nagy hadvezérei közé nem számítható. Megma­rad azonban ama nagy érdeme, hogy a magyar nemzet első hadtudományi klasszikus irója, kinek művei nem irodalmi emlékek, hanem örökbecsű munkák, melyekből a mai hadseregek tisztjei is igen sokat tanulhatnak; tanulhatnak pedig különösen hazaszeretetet, mely érzelem Zrínyi minden sorát áthatja Az élénk figyelemmel hallgatott felolvasás után dr. Szabó József osztálytitkár röviden bemutatta Ónodi Adolf dr. egyetemi m. tanárnak «Adatok a gége élettanához és kórtanához» czimü munkálatát, v­alamint Hegyes Ferencznek «Uj eljárás a vörös vérsejtek szövet szerkezetének feltüntetésére» czimü értekezését is. A tud. akadémia 1889-iki költségvetése. A tud. akadémia egyes osztályai már összeállították ez idei költségeiket. Ezek fölött az igazgató tanács fog ha­tározni. Összesen 143,400 frtot tesz az akadémia költségvetése. A bevételben 40,000 frt államsegély szerepel, a többi az akadémia saját vagyonának jövedelme. A kiadásokból 25,500 frt van személyes járandósá­gokra előirányozva. Az első osztály 16,830 frtot kér, a második 29,990 frtot, a harmadik 16,780 frtot, a könyv- és kézirattárra 8000 frt kell, a könyvkiadó vállalatokra 5000 frt, adóra 11,500 frt. Még hét olyan rendes tag van, a­ki fizetést kap, de e czímen a kiadás összesen csak 2500 frt. A főbb tisztviselők fizetése 6800, a többi tisztviselőké 10,050, a szolgák illetménye 4350, a nyugdíjak és segélyezések 1700 frtot vesznek igénybe. A földrajzi társaság közgyűlése jan. 24-ikén volt Gervay Mihály elnöklete alatt. A megnyitó beszédet Vámbéry Ármin alelnöknek kellett volna megtartani, de ő Konstantinápolyba utazott, s a beszédet nyom­tatásban osztották ki. Az elmúlt év nevezetes föld­rajzi eseményeit adja elő, s főleg Afrikával foglalko­zik, a fekete világrész belsejének felkutatására irá­nyult törekvésekkel, Stanley és Emin sorsával, gr. Teleky Samu útjával. Végül pedig megemlékezik a társulat elhunyt elnökéről, Hunfalvy Jánosról. Dr. Márki Sándor emlékbeszédet tartott Hunfalvy János fölött, melegen sorolva föl nagyérdemű mun­kásságát. Berecz Antal a titkári jelentést olvasta föl. A társulatnak a mult évben 673 tagja volt; a rendes tagok száma 33-mal apadt; a jövő évi költségvetés 4655 forint. A titkár egyszersmind közölte, hogy a párisi földrajzi társaság levelező tagjának, Hunfalvy Jánosnak elhunyta alkalmából szép részvétiratot in­tézett a társulathoz. Végül voltak a választások. El­nökké Vámbéry Ármin, alelnökké Xántus János vá­lasztatott. A magyarországi néprajzi társaság vasárnap, jan. 27-én, d. e. 11 órakor az akadémia Kisfaludy­termében tartja alakuló közgyűlését, a­melyben hölgyek is részt vehetnek. MI ÚJSÁG. A képviselőházban még mindig csak az átalános vita tart a katonai törvényjavaslat fölött. E hó 10-ikén kezdődött s vérmes reményből fakadhat a hiedelem, hogy talán e hét elmultával ez is véget ér s megtörténik a nagy szavazás, melyet oly feszült érdeklődéssel vár mindenki. Eddig még minden pártból fölváltva beszéltek a szónokok, a­mi mutatja, hogy tömött a küzdők sora folytonosan. Az ülések iránt egyébiránt legkevésbbé sem apadt az érdeklő­dés. Mindig nagy a hallgatóság s a képviselők közt még a két h­eti viták után is meg­van az eleven inger az iránt, hogy vájjon ki fog még beszélni. Sőt az ingernél is több van, az izgatottság szintén megjött, s a január 24-iki ülésnél zajosabb már régen nem volt. Gr. Zichy Jenő beszélt, kormánypárti létére is a törvényjavaslat ellen. Vele szemben gr. Tisza Lajos ült, s úgy hallgatta. Valószínű, hogy a beszéd alatt nem titkolta el, valahányszor gr. Zichy Jenő olyat mondott, mely az ő felfogásával nem egyezett. Gr. Tisza a beszéd alatt végre fölkelt, hogy kimenjen a teremből. Gróf Zichy Jenő erre megjegyzi : «Hogy hiába megy ki Tisza Lajos, azért a­mit ő mondott, mégis igaz. És ha hallgatni nem akarja, jobb is, ha kimegy.» E szavakra gróf Tisza Lajos épen az ülés­terem közepén hirtelen visszafordult gróf Zichy Jenő felé. A mozdulat gyors volt. »Teszem a mi ne­kem tetszik», — kiáltott Tisza gróf. A baloldalon erre nagy zaj támadt. Az egész jelenet különben oly gyorsan fejlődött ki, hogy sokan nem is tudták mi történt, s a mint gr. Tiszát ott állni látták, szemben a szónokkal, s mind­kettő arczán a félreismerhetet­len izgalommal — hevesen kiáltottak közbe, és a szenvedélyes zajból a legingerültebb kifakadások hangzottak: «h­elyre», «ki vele», «rendre», «halljuk az elnököt». A rendkívül zajos jelenetnek Tisza gróf azzal vetett véget, hogy kiment a teremből. Gr. Zichy felizgatva folytatta beszédét, de aztán rö­viden bevégezte. Az elnök öt perc­re felfüggesztette az ülést, hogy a kedélyek lecsillapuljanak. Később Tisza Kálmán miniszterelnök beszélt, s az ő beszéd­jét is folytonos közbeszólásokkal kísérték az ellen­zék padjaiból. Az ifjúság tüntetése. Vasárnap lesz a tanuló ifjúság nagygyűlése, melyen s véderő javaslat ellen fogja kifejezni tiltakozását. A vidéki főiskolák kül­­­dötteinek egy része már pénteken megérkezett. Száz tagú bizottság intézi az előkészületeket s ez gyűjtőíveket is adott ki, melyeken több ezer fo­rint gyűlt össze, a lakoma és a tervezett fáklyásme­net költségeire. A fáklyásmenetről egyébiránt az if­júság a gyűlésen fog még határozni. A vasárnap minden területben mozgalmasnak ígérkezik a fővá­rosban, s az ifjúság gyűlése iránt a polgárság is ér­deklődik. Este a népszínházban dísz­előadás lesz, prológgal. E mellett a «Sárga csikó« népszínmű kerül színre, a főszerepben Blahánéval. Haynald bíbornok a nemzeti múzeumnak. A nemzeti múzeum és az országos képtár ügyében kiküldött bizottság utolsó ülésén, Haynald Lajos bíbornok-érsek kijelentette, hogy nagyszerű és euró­pai hírnévnek örvendő növény­gyűjteményét, mely több mint százezer forintba került, arra az esetre, ha a nemzeti múzeum növénytárát megfelelő beren­dezéssel látják el s kellő számú helyiséggel szaporít­ják, kész a nemzeti muzeumnak adományozni. A bizottság ennek következtében elhatározta, hogy az ajándékról külön jelentést tesz Csáky miniszter­nek s ajánlani fogja, hogy a muzeumi növénytár mielőbb kibővíttessék. Vámbéry Konstantinápolyban. Kitűnő orienta­listánk, Vámbéry Ármin jan. 24-ikén Konstantiná­polyba utazott, hogy folytassa a múlt év szeptember havában félbehagyott kutatásait a Sztambulban maradt Korvinák ügyében. Ott tartózkodásának ideje még nem bizonyos. Vámbéry Konstantinápoly­ban a Szultanje egyetemen egy-két felolvasást is fog tartani. Az irodalom és művészet pártolására kört akarnak alakítani a fővárosban, s ez iránt főleg az előkelő világ tagjai tanúsítanak érdeklődést. Ez ügy­ben jan. 23-ikán gr. Desewff­y Aurél palotájában volt tanácskozás, melyen megjelentek: Haynald Lajos bibornok-érsek, Tisza Kálmánné, Csák Albin grófné, Csekonics János grófné, Zichy Lívia grófné, Károlyi Tibor grófné, Zichy János grófné, Károlyi István grófné, Csekonics Endre grófné, Pallavicini Ede őrgrófné, Csáky Albin gr., Desewff­y Aurél gr., Apponyi Albert gr., Keglevich István gr., Andrássy Tivadar gr., Jókai Mór, Frak­nói Vilmos, ifj. Széchényi Lajos gr., Batthyány Géza gr.,­ Justh Zsigmond, Feszty Árpád, Hubay Jenő, Szmrecsányi Miklós és Berczik Árpád. A házi­asszony, Desewffy Aurél grófné által vezetett érte­­­­kezlet elvileg kimondta egy műpártoló kör megala­kításának szükségességét és elfogadta a szűkebb bizottság által kidolgozott alapszabály tervezetet. A továbbiak iránt egy későbbi tágabb körű gyűlés fog intézkedni. Tanulmányozások a nemzeti múzeumban. A nemzeti múzeum gyűjteményeit mind többen és többen tanulmányozzák tudományos czélokra. Je­lenleg a régiségtárban van sok élénkség, így Dürre Tivadar most a trónörökös nagy műve számára raj­zolja eredeti minták után az alföldr­ől származó pre­hiszterikusz régiségeket. Cserna Károly a «Történelmi Életrajzok» számára Bakács korbeli reliquiákat raj­zolt ; Szirmay Antal«A magyarok bevonulása Álmos vezérlete alatt» czimü festményéhez szintén a muze­umban tesz tanulmányokat; Kövesi Mór, Pancsova város hatóságának megbízásából Hunyadi János arczképét festi s Ihury Gyula, a­ki a Hunyadiak korából készít vázlatokat, mind a régiségtárt, mind a képtárt szorgalmasan tanulmányozza. Hagyomány a csángók javára. Az elhunyt Röck Szilárd a csángók javára is hagyott 12,000 frtot, hogy abból a Bukovinából hazatérő magyarok segélyeztes­senek. Az alapítványt a csángó egyesületre bízta, a kiosztást pedig a közoktatásügyi miniszterre. A mi­nisztérium és egyesület közt most abban történt meg­állapodás, hogy az összeget az egylet a földhitel­intézetnél kamatoztatja s a kamatokat a telepített csángó falvak ama lakosainak jutalmazására for­dítja, kik az erkölcs, vallás, oktatás és nevelés terén szereztek kiváló érdemeket. A jutalmazandók nevei és kérvényei azonban jóváhagyás végett a közokta­tásügyi minisztériumhoz terjesztendők. A tőkének, mely 1­883-tól a kamatokkal együtt 15,000 frtra me­het, csak a kamatait szabad fölhasználni. A nagy­enyedi Bethlen-fő­iskola tanártestülete jan. 4-én fogja felavatni azt a hatalmas új kollé­giumi épületet, mely negyedéve szolgál ugyan már a tanoda hajlékául, de végleg befejezve , illetve fel­szerelve csak a tervezett ünnepélyre lesz. Legújab­ban kétezer forintot szavazott meg az elöljáróság a nagy díszterem fölszerelésére. Maga a felavatási ünnepély, a tanári kar határozata szerint, részben ebben a díszteremben, részben a ref. templomban fog megtartatni, s bár e terv még részleteiben nincs végleg megállapítva, elhatározták, hogy a templomi istentiszteleten az alkalmi szónoklat tartására Szász Domokos ref. püspököt kérik föl. Emelni fogja a föl­avatási ünnepély fényét az is, hogy ugyanekkor fog Enyeden megtartatni az erdélyrészi ref. tanárok évi nagy értekezlete. A pécsi állandó színház építésének ügyében már régebben megindult mozgalom jelentékeny lendü­letet nyert az által, hogy a városi tanács kimondta az állandó szính­áz létesítésének szükségét. Legutóbb tartott közgyűlésében ugyanis a városi tanács ingyen telket és 50,000 frtot ajánlott e czélra s egyúttal elhatározták, hogy a megye területén gyűjteni fognak. Farsangi naptár. Az idei farsang a leghosszabbak közé tartozik, s elég vígnak is ígérkezik a főváros­ban. Alig van nap, melyre nagyobb bál nem jutna, nem is említve a kisebb társas estélyeket, hangver­senyeket. A farsang fényes megnyitója volt a január 12-én a Vigadóban rendezett turista­bál, mely a magyar társaság egy régi jó ismerősének, a 40-es évek juratus báljainak utóda kívánt lenni, s a jogvég­zett ifjúság rendezése mellett fölélesztett juratus bál ezúttal is szépen sikerült. Január 15-én volt a tech­nikus bál a vigadóban, jan. 20-án pedig a Frőbel-nő­egylet álarczos bálja. A farsang további folyamára Budapesten eddig megállapított tánczvigalmak sora a következő: Január 26. Tánczmulatság a VI. k. szegénygyer­mekek javára a VI—VII. ker. kör termében. Építő iparosok bálja a vigadóban. — Az országos közp. kath­. legényegyesület zártkörű tánczvigalma az egye­sület dísztermében. — Február 1. A VI—VII. ker. kör bálja saját termében. Február 2. A Haladás egyesület bálja a VI—VII. ker. kör termében. Feb­ruár­ 7. A Pinczér egyesület bálja a Vigadóban.­­Február 9. Atléta bál a Vigadóban. — Február 10. A kereskedők önsegélyző egyesületének mulatsága a VI—VII. ker. kör termében. — Február 12. Thé dansant a várszínházban. Febr. 16. A mentő-egye­sület bálja a Vigadóban. Az asztalos-ipartestület mu­latsága VI—VII. ker. kör termében. — Február 17. A pesti izr. nőegyesület álarczos bálja a Vigadóban. A fővárosi szegény gyermekkert egyesület bálja a VI—VII. ker. körben. Február 20. Protensiás-bál a VI—VII. ker. körben.­­­­ Február 23. A bádogos­ipartestület bálja a VI—VII. ker. körben. — Feb­ruár 24. A szabó-ipartestület bálja a VI- VII. ker. körben. — Márezius 1. A Szt.-György-egyesület mulatsága a VI—VEL ker. körben. — Márezius 3. Bohócz-est a vigadóban. — Márezius 4. VI- VII. ker. kör bohócz-estéje. — Márezius 5. Bohócz-est a Vigadóban.

Next