Vasárnapi Ujság – 1889
1889-01-27 / 4. szám - Balog István: Benn az erdő 63. oldal / Költemények - Balog István: Tiz lövés egy fél percz alatt 63. oldal / Költemények - Amleto. Ernesto Rossi első fellépte 63. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
6. SZÁM. 1889. xxxvi. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 65 fenek székfoglaló értekezését, melylyel mint levelező tag köszöntött be az akadémián. Közérdekű tárgyat választott: Zrínyi Miklósnak, a költőnek és hadvezérnek hadtudományi elveit fejtegette. Zrínyi nemcsak kitűnő költő volt, hanem felvilágosodott szellemű, éles itéletű katona, kinek hadtudományi művei nem részesülnek elég méltánylásban. A hadviselés az ő idejében nagyon ferde felfogáson alapult, a túlzott óvatosságon ; a hadi művészetek merev szabályok közé szorultak, s a körültekintés egész a gyávaságig ment, így történhetett, hogy Montecuccoli negyven éves hadvezéri pályája alatt csak egy csatára engedte magát kényszeríteni, a szentgothárdi ütközetre, de a győzelem előnyeit nem használta föl, hanem elfogadta a levert törökök által diktált vasvári békekötést. A metodizmus, a módszeres hadviselés legfőbb képviselője Monitecuccoli volt. Zrínyi e tanokkal homlokegyenest ellenkező elveket hirdet; elveket, melyek nagy része csak századok múlva jutott teljesen érvényre s melyek legtöbbje még ma is csonkítatlan értékkel bír. Ennek bizonyítására az értekező részleteket közöl Montecuccoli kommentárjaiból és Zrínyi munkáiból, ezeket összehasonlítja s ez összehasonlítás mérlege határozottan Zrínyi javára dől el. Kifejtette, hogy Zrínyi ezzel még meg nem elégedve, elveit gyakorlatilag is érvényre juttatni igyekszik, megalkotván a magyar hadügyi reform tervét, melynek részletei az «Afiumban» és a «Tábori kis traktában» vannak letéve. Végül fölveti a kérdést, számíthatjuk-e Zrínyit kora nagy hadvezérei közé ? Erre nézve a fejtegetések eredménye az, hogy Zrínyi — nagy dolgok véghezvitelében mostoha sorsa által meggátolva — bár a XVII. század legügyesebb, legvitézebb és legvakmerőbb portyázó vezére volt, ki a vele egy időben s egy hadszinhelyen működő vezéreket genialitásban messze fölülmúlta, kora nagy hadvezérei közé nem számítható. Megmarad azonban ama nagy érdeme, hogy a magyar nemzet első hadtudományi klasszikus irója, kinek művei nem irodalmi emlékek, hanem örökbecsű munkák, melyekből a mai hadseregek tisztjei is igen sokat tanulhatnak; tanulhatnak pedig különösen hazaszeretetet, mely érzelem Zrínyi minden sorát áthatja Az élénk figyelemmel hallgatott felolvasás után dr. Szabó József osztálytitkár röviden bemutatta Ónodi Adolf dr. egyetemi m. tanárnak «Adatok a gége élettanához és kórtanához» czimü munkálatát, valamint Hegyes Ferencznek «Uj eljárás a vörös vérsejtek szövet szerkezetének feltüntetésére» czimü értekezését is. A tud. akadémia 1889-iki költségvetése. A tud. akadémia egyes osztályai már összeállították ez idei költségeiket. Ezek fölött az igazgató tanács fog határozni. Összesen 143,400 frtot tesz az akadémia költségvetése. A bevételben 40,000 frt államsegély szerepel, a többi az akadémia saját vagyonának jövedelme. A kiadásokból 25,500 frt van személyes járandóságokra előirányozva. Az első osztály 16,830 frtot kér, a második 29,990 frtot, a harmadik 16,780 frtot, a könyv- és kézirattárra 8000 frt kell, a könyvkiadó vállalatokra 5000 frt, adóra 11,500 frt. Még hét olyan rendes tag van, aki fizetést kap, de e czímen a kiadás összesen csak 2500 frt. A főbb tisztviselők fizetése 6800, a többi tisztviselőké 10,050, a szolgák illetménye 4350, a nyugdíjak és segélyezések 1700 frtot vesznek igénybe. A földrajzi társaság közgyűlése jan. 24-ikén volt Gervay Mihály elnöklete alatt. A megnyitó beszédet Vámbéry Ármin alelnöknek kellett volna megtartani, de ő Konstantinápolyba utazott, s a beszédet nyomtatásban osztották ki. Az elmúlt év nevezetes földrajzi eseményeit adja elő, s főleg Afrikával foglalkozik, a fekete világrész belsejének felkutatására irányult törekvésekkel, Stanley és Emin sorsával, gr. Teleky Samu útjával. Végül pedig megemlékezik a társulat elhunyt elnökéről, Hunfalvy Jánosról. Dr. Márki Sándor emlékbeszédet tartott Hunfalvy János fölött, melegen sorolva föl nagyérdemű munkásságát. Berecz Antal a titkári jelentést olvasta föl. A társulatnak a mult évben 673 tagja volt; a rendes tagok száma 33-mal apadt; a jövő évi költségvetés 4655 forint. A titkár egyszersmind közölte, hogy a párisi földrajzi társaság levelező tagjának, Hunfalvy Jánosnak elhunyta alkalmából szép részvétiratot intézett a társulathoz. Végül voltak a választások. Elnökké Vámbéry Ármin, alelnökké Xántus János választatott. A magyarországi néprajzi társaság vasárnap, jan. 27-én, d. e. 11 órakor az akadémia Kisfaludytermében tartja alakuló közgyűlését, amelyben hölgyek is részt vehetnek. MI ÚJSÁG. A képviselőházban még mindig csak az átalános vita tart a katonai törvényjavaslat fölött. E hó 10-ikén kezdődött s vérmes reményből fakadhat a hiedelem, hogy talán e hét elmultával ez is véget ér s megtörténik a nagy szavazás, melyet oly feszült érdeklődéssel vár mindenki. Eddig még minden pártból fölváltva beszéltek a szónokok, ami mutatja, hogy tömött a küzdők sora folytonosan. Az ülések iránt egyébiránt legkevésbbé sem apadt az érdeklődés. Mindig nagy a hallgatóság s a képviselők közt még a két heti viták után is megvan az eleven inger az iránt, hogy vájjon ki fog még beszélni. Sőt az ingernél is több van, az izgatottság szintén megjött, s a január 24-iki ülésnél zajosabb már régen nem volt. Gr. Zichy Jenő beszélt, kormánypárti létére is a törvényjavaslat ellen. Vele szemben gr. Tisza Lajos ült, s úgy hallgatta. Valószínű, hogy a beszéd alatt nem titkolta el, valahányszor gr. Zichy Jenő olyat mondott, mely az ő felfogásával nem egyezett. Gr. Tisza a beszéd alatt végre fölkelt, hogy kimenjen a teremből. Gróf Zichy Jenő erre megjegyzi : «Hogy hiába megy ki Tisza Lajos, azért amit ő mondott, mégis igaz. És ha hallgatni nem akarja, jobb is, ha kimegy.» E szavakra gróf Tisza Lajos épen az ülésterem közepén hirtelen visszafordult gróf Zichy Jenő felé. A mozdulat gyors volt. »Teszem a mi nekem tetszik», — kiáltott Tisza gróf. A baloldalon erre nagy zaj támadt. Az egész jelenet különben oly gyorsan fejlődött ki, hogy sokan nem is tudták mi történt, s a mint gr. Tiszát ott állni látták, szemben a szónokkal, s mindkettő arczán a félreismerhetetlen izgalommal — hevesen kiáltottak közbe, és a szenvedélyes zajból a legingerültebb kifakadások hangzottak: «helyre», «ki vele», «rendre», «halljuk az elnököt». A rendkívül zajos jelenetnek Tisza gróf azzal vetett véget, hogy kiment a teremből. Gr. Zichy felizgatva folytatta beszédét, de aztán röviden bevégezte. Az elnök öt percre felfüggesztette az ülést, hogy a kedélyek lecsillapuljanak. Később Tisza Kálmán miniszterelnök beszélt, s az ő beszédjét is folytonos közbeszólásokkal kísérték az ellenzék padjaiból. Az ifjúság tüntetése. Vasárnap lesz a tanuló ifjúság nagygyűlése, melyen s véderő javaslat ellen fogja kifejezni tiltakozását. A vidéki főiskolák küldötteinek egy része már pénteken megérkezett. Száz tagú bizottság intézi az előkészületeket s ez gyűjtőíveket is adott ki, melyeken több ezer forint gyűlt össze, a lakoma és a tervezett fáklyásmenet költségeire. A fáklyásmenetről egyébiránt az ifjúság a gyűlésen fog még határozni. A vasárnap minden területben mozgalmasnak ígérkezik a fővárosban, s az ifjúság gyűlése iránt a polgárság is érdeklődik. Este a népszínházban díszelőadás lesz, prológgal. E mellett a «Sárga csikó« népszínmű kerül színre, a főszerepben Blahánéval. Haynald bíbornok a nemzeti múzeumnak. A nemzeti múzeum és az országos képtár ügyében kiküldött bizottság utolsó ülésén, Haynald Lajos bíbornok-érsek kijelentette, hogy nagyszerű és európai hírnévnek örvendő növénygyűjteményét, mely több mint százezer forintba került, arra az esetre, ha a nemzeti múzeum növénytárát megfelelő berendezéssel látják el s kellő számú helyiséggel szaporítják, kész a nemzeti muzeumnak adományozni. A bizottság ennek következtében elhatározta, hogy az ajándékról külön jelentést tesz Csáky miniszternek s ajánlani fogja, hogy a muzeumi növénytár mielőbb kibővíttessék. Vámbéry Konstantinápolyban. Kitűnő orientalistánk, Vámbéry Ármin jan. 24-ikén Konstantinápolyba utazott, hogy folytassa a múlt év szeptember havában félbehagyott kutatásait a Sztambulban maradt Korvinák ügyében. Ott tartózkodásának ideje még nem bizonyos. Vámbéry Konstantinápolyban a Szultanje egyetemen egy-két felolvasást is fog tartani. Az irodalom és művészet pártolására kört akarnak alakítani a fővárosban, s ez iránt főleg az előkelő világ tagjai tanúsítanak érdeklődést. Ez ügyben jan. 23-ikán gr. Desewffy Aurél palotájában volt tanácskozás, melyen megjelentek: Haynald Lajos bibornok-érsek, Tisza Kálmánné, Csák Albin grófné, Csekonics János grófné, Zichy Lívia grófné, Károlyi Tibor grófné, Zichy János grófné, Károlyi István grófné, Csekonics Endre grófné, Pallavicini Ede őrgrófné, Csáky Albin gr., Desewffy Aurél gr., Apponyi Albert gr., Keglevich István gr., Andrássy Tivadar gr., Jókai Mór, Fraknói Vilmos, ifj. Széchényi Lajos gr., Batthyány Géza gr., Justh Zsigmond, Feszty Árpád, Hubay Jenő, Szmrecsányi Miklós és Berczik Árpád. A háziasszony, Desewffy Aurél grófné által vezetett értekezlet elvileg kimondta egy műpártoló kör megalakításának szükségességét és elfogadta a szűkebb bizottság által kidolgozott alapszabály tervezetet. A továbbiak iránt egy későbbi tágabb körű gyűlés fog intézkedni. Tanulmányozások a nemzeti múzeumban. A nemzeti múzeum gyűjteményeit mind többen és többen tanulmányozzák tudományos czélokra. Jelenleg a régiségtárban van sok élénkség, így Dürre Tivadar most a trónörökös nagy műve számára rajzolja eredeti minták után az alföldről származó prehiszterikusz régiségeket. Cserna Károly a «Történelmi Életrajzok» számára Bakács korbeli reliquiákat rajzolt ; Szirmay Antal«A magyarok bevonulása Álmos vezérlete alatt» czimü festményéhez szintén a muzeumban tesz tanulmányokat; Kövesi Mór, Pancsova város hatóságának megbízásából Hunyadi János arczképét festi s Ihury Gyula, aki a Hunyadiak korából készít vázlatokat, mind a régiségtárt, mind a képtárt szorgalmasan tanulmányozza. Hagyomány a csángók javára. Az elhunyt Röck Szilárd a csángók javára is hagyott 12,000 frtot, hogy abból a Bukovinából hazatérő magyarok segélyeztessenek. Az alapítványt a csángó egyesületre bízta, a kiosztást pedig a közoktatásügyi miniszterre. A minisztérium és egyesület közt most abban történt megállapodás, hogy az összeget az egylet a földhitelintézetnél kamatoztatja s a kamatokat a telepített csángó falvak ama lakosainak jutalmazására fordítja, kik az erkölcs, vallás, oktatás és nevelés terén szereztek kiváló érdemeket. A jutalmazandók nevei és kérvényei azonban jóváhagyás végett a közoktatásügyi minisztériumhoz terjesztendők. A tőkének, mely 1883-tól a kamatokkal együtt 15,000 frtra mehet, csak a kamatait szabad fölhasználni. A nagyenyedi Bethlen-főiskola tanártestülete jan. 4-én fogja felavatni azt a hatalmas új kollégiumi épületet, mely negyedéve szolgál ugyan már a tanoda hajlékául, de végleg befejezve , illetve felszerelve csak a tervezett ünnepélyre lesz. Legújabban kétezer forintot szavazott meg az elöljáróság a nagy díszterem fölszerelésére. Maga a felavatási ünnepély, a tanári kar határozata szerint, részben ebben a díszteremben, részben a ref. templomban fog megtartatni, s bár e terv még részleteiben nincs végleg megállapítva, elhatározták, hogy a templomi istentiszteleten az alkalmi szónoklat tartására Szász Domokos ref. püspököt kérik föl. Emelni fogja a fölavatási ünnepély fényét az is, hogy ugyanekkor fog Enyeden megtartatni az erdélyrészi ref. tanárok évi nagy értekezlete. A pécsi állandó színház építésének ügyében már régebben megindult mozgalom jelentékeny lendületet nyert az által, hogy a városi tanács kimondta az állandó színház létesítésének szükségét. Legutóbb tartott közgyűlésében ugyanis a városi tanács ingyen telket és 50,000 frtot ajánlott e czélra s egyúttal elhatározták, hogy a megye területén gyűjteni fognak. Farsangi naptár. Az idei farsang a leghosszabbak közé tartozik, s elég vígnak is ígérkezik a fővárosban. Alig van nap, melyre nagyobb bál nem jutna, nem is említve a kisebb társas estélyeket, hangversenyeket. A farsang fényes megnyitója volt a január 12-én a Vigadóban rendezett turistabál, mely a magyar társaság egy régi jó ismerősének, a 40-es évek juratus báljainak utóda kívánt lenni, s a jogvégzett ifjúság rendezése mellett fölélesztett juratus bál ezúttal is szépen sikerült. Január 15-én volt a technikus bál a vigadóban, jan. 20-án pedig a Frőbel-nőegylet álarczos bálja. A farsang további folyamára Budapesten eddig megállapított tánczvigalmak sora a következő: Január 26. Tánczmulatság a VI. k. szegénygyermekek javára a VI—VII. ker. kör termében. Építő iparosok bálja a vigadóban. — Az országos közp. kath. legényegyesület zártkörű tánczvigalma az egyesület dísztermében. — Február 1. A VI—VII. ker. kör bálja saját termében. Február 2. A Haladás egyesület bálja a VI—VII. ker. kör termében. Február 7. A Pinczér egyesület bálja a Vigadóban.Február 9. Atléta bál a Vigadóban. — Február 10. A kereskedők önsegélyző egyesületének mulatsága a VI—VII. ker. kör termében. — Február 12. Thé dansant a várszínházban. Febr. 16. A mentő-egyesület bálja a Vigadóban. Az asztalos-ipartestület mulatsága VI—VII. ker. kör termében. — Február 17. A pesti izr. nőegyesület álarczos bálja a Vigadóban. A fővárosi szegény gyermekkert egyesület bálja a VI—VII. ker. körben. Február 20. Protensiás-bál a VI—VII. ker. körben. Február 23. A bádogosipartestület bálja a VI—VII. ker. körben. — Február 24. A szabó-ipartestület bálja a VI- VII. ker. körben. — Márezius 1. A Szt.-György-egyesület mulatsága a VI—VEL ker. körben. — Márezius 3. Bohócz-est a vigadóban. — Márezius 4. VI- VII. ker. kör bohócz-estéje. — Márezius 5. Bohócz-est a Vigadóban.