Vasárnapi Ujság – 1889
1889-11-10 / 45. szám - A magyarországi néprajzi társaság alakuló gyülése 735. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
27. SZÁM. 1889. xxxvi. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. IV. sz. Budapestről Szász Ida: Megye : Baranya. Megfejtés: Bán, anya, báb, baba, nyár, arany, ábra, rab, árny, Aba, Bánya. Barbar, Arab, banya, Baán, ara, Bába, bab, ár, Abarával. V. sz. Végre határidőn túl érkezett, de a postabélyeggel igazolva lőn, hogy a határidő előtti napon postára tétetett, s ekként pályázatra bocsáttatott egy, a következő sorok kíséretében beküldött megfejtés: «íme itt a talány megfejtése, tessék! Mondhatom, hogy éppen nem vala gyerekség, S mégis akadt, kibe a gonosz belebujt, Nem nyughatott, s ime egy offertet benyújt. Sok küszködésének vége lesz tán víg tor, S ki győze a harczban, neve eztán Viktor. Mert magát, s a húsz szót mindaddig gyötörte két hexameterbe, amig beletörte. A talány fogós volt, de jól fog a kése (No meg Br úmak is egy kis segítése) S most a serpenyőbe egy perezre se késik Kard helyett Brennusként bele vetni késit. Mert ez egy győzőhöz igen jól illik , hisz Gloria et salus Victori, vae Victis. Megye: Baranya. Megfejtés : Abara, Barna, Arab, banya, Baán, Aha, árny, anya, bán, rab, Rába, Bar, ábra, arany, arany, ár, aba, nyár, ara, bárány. Ami már a beküldött pályaműveket illeti: az V. számú, mivel névtelenül küldetett be, s mivel szerző maga is töredelmesen megvallja, hogy «Kése Mellett ott volt Br. úrnak is segítése» nem tarthatna ugyan számot a jutalomra , mindazáltal tekintve, hogy műve kevés híjján (Aba és aba külön értelmű, de azon betűs szavak) absolut becsű, ezen okból mégis a másodrangú jutalommal, — mely egy britannika szivarból áll, — felékesítendőnek véleményeztetik, míg az elsőrendű jutalmak egyike, — t. i. a feladott névben rejlő indigenált szivar, Yára alakjában, az I. sz. pályaműnek ítéltetik (mely azonban a feladat czélzatától eltér abban, hogy a húsz szót nem csak a névből— Baranya — hanem a «megye» szót is hozzávéve, állította össze.) A II. és III. sz. megfejtők, tekintve, hogy kifogtak a szórejtvény feladóján, s egy egészen más megyét — noha nem igaz járatban lévőt — választottak alapul, csalárdságuk díjában egyegy Marguérite rózsával díszíttetnek. Végre a fő jutalommal: egy csokor, Imperatrice, Niel, Dijoni és Clarisse rózsákból, — a IV. sz. koszorúztatik, mint a mely legközelebb jár az igazi megoldáshoz, mely így hangzik: Megye: Baranya, Abara, Baán, Aba, nyár, banya, bánya, Bar, árny, anya, bárány, Barna, Arab, arany, ábra, arány, ara, Rába, rab, ár, Bán. Baksay Sándor. kérésünkre szíves volt átengedni közlés végett a kért csickét, azonban a Wohl Stefánia arczképe helyett a Wohl Jankáé érkezett nyomdánkba, s mi a tévedésnek csak akkor jutottunk tudomására, mikor lapunk a sajtó alól már kikerült. — A tévedést ezúttal azzal igazítjuk helyre, hogy Wohl Stefánia arczképét pótlólag ime bemutatjuk. 735 WOHL STEfANIA ARcZKÉPE. Lapunk múlt heti számában a korán elhunyt magyar írónőről, Wohl Stefániáról megemlékező soraink közlésénél nyomdai tévedés következtében az a sajnálatos eset történt, hogy a kiszenvedett írónő arczképe helyett nővéréé, Wohl Jankáé jelent meg lapunkban. A tévedés magyarázata az, hogy mind a két testvér írónő arczképei az Athenaeum ez idei nagy naptárában jelenvén meg, a nevezett nyomda vezetősége föl A MAGYARORSZÁGI NÉPRAJZI TÁRSASÁG ALAKULÓ KÖZGYŰLÉSE. A magyarországi néprajzi társaság két évi előmunkálat után végre megerősített alapszabályai alapján megtarthatta első alakuló közgyűlését, okt. 27-én d. e. az akadémia Kisfaludy termében. Ezt választotta a gyűlés helyiségéül nagy szerényen a társaság vezetősége, de a közönség érdeklődése oly nagynak mutatkozott, hogy talán az akadémiai nagygyűlések általános mértékéig betöltötte volna a nagytermet is. Ott voltak a néptani tudományok legkiválóbb képviselői és közéletünk több más jelese : Hunfalvy Pál elnök, Jókai Mór, Gyulai Pál, Szász Károly, Pulszky Ferencz, Berzeviczy Albert, dr. Török Aurél, Tóth Lőrincz, Szily Kálmán, P. Thewrewk Emil, Budenz József, Hadzsics Antal (Újvidék), dr. Marienescu Atanáz, Asbóth János és Oszkár, Kálmány Lajos (Csókáról), Molnár Antal, György Aladár, Szendrey János, Márki Sándor, Káldy Gyula, Gyertyánffy István, dr. Kiss Áron, dr. Jancsó Benedek, Munkácsy B., dr. Pápay Károly, stb. stb. s akit az első sorban kell vala említenünk : dr. Hermann Antal tanár, aki máit két év óta oly önzetlen buzgalommal, szóval és tettel fáradozik a társulat létesítésén. Az ülést Hunfalvy Pál elnök nyitotta meg s jegyzőnek dr. Katona Lajost jelölvén meg, elnöki beszédében fejtegette a társaság czélját és tanulmányozásának tárgyát, áttért aztán e tanulmányozás némely részleteire s azokat igen behatóan fejtegette, mintegy konkrét példákban mutatta be az ethnographiai tudományos eljárás módszerét és meglepő eredményeit, különösen kiemelve a nyelvvizsgálatnak széptani fontosságát. Jókai Mór üdvözölte ezután a társaságot lendületes, tartalmas beszédben. Megemlékezett arról, hogy a boldogult trónörökös, aki nagy örömmel fogadta a társaság eszméjét, elfogadta volt a védnökséget. Beszédéből kiemeljük még a következő részleteket : «A magyar népismei társulatot tartozom üdvözölni, mint író és politikus. Többször kérdezték tőlem, hogy a midőn olyan sokat összeírok, nincs-e titokban valami munkatársam ? Igenis van ! Ez az eszmékben kifogyhatatlan munkatárs az ethnographia. A költő világában a népisme ugyanaz, ami az anyag világában a villamosság: ez a világító, a mozdító, a közlő, a megkötő, a gyújtó erő. Ez köti össze a földet az éggel, a fantáziát a valósággal. Sokszorosan fontossá válik a népisme Magyarországon, ha azt a politikus álláspontjáról tekintjük. Mindenekelőtt nekünk magyaroknak fölöttébb üdvös, egyrészt a velünk egy monarkhiai kötelékben élő különféle népfajoknak egyediségével részletesen megismerkedni ; másrészt a kerek földnek mind a nálunknál nagyobb, előrehaladottabb, mind a kisebb és elmaradottabb nemzetei világába belepillantani. Ez tanít meg bennünket saját értékünknek helyes megbecslésére, feltár előttünk sok reánk váró feladatot s megszüntet sok előítéletet. Ha valaha a világon bekövetkezik az örök béke, az az ethnographia általános elterjedésének a munkája lesz. De másodsorban az is szükséges, hogy saját hazánk népfajairól is olyan helyes ismertetések legyenek a külföld olvasóközönsége elé hozva, melyek helyreigazítsák azt a tömérdek balítéletet, amit részben szándékos rosszakaróink, de még nagyobb részben a hazánkat futtában megszemlélt jóakaróink felőlünk elterjesztettek. Magyarország népségeit, magát a magyar nemzetet a külföldi közönség legnagyobb része csak az élctlapok karrikatúra-alakjaiból ismeri s azoknak még a hibái is hibásak. Nagy szolgálatot fog tenni nemzetünknek a magyar népismei társulat, ha azt az arany hidat megépíti, amelyen keresztül a rosszul értesült vélemények a jobban értesült helyes tudattal kicserélhetik egymást. A magyar népismei társulat feladata leend mindezen kiváló erőket egyesíteni, az eddig meglevő nagybecsű anyagot felhasználni s a népismei munkálatot rendszeresíteni. Adjon az Eg erőt e magasztos vállalathoz a társulatnak ; a Föld pedig adjon annak sikert. Éljen és viruljon e társulat a népek életével együtt elmulhatatlanul.» E jelentős beszédben Jókai úgyszólván a nemzet nevében üdvözölte a társaságot, de egyúttal mint a társaság egyik vezető szelleme a nemzethez intézett szózatot a társaság érdekében. Jókai beszéde után az elnök bemutatta Berzeviczy Albert államtitkárt mint a kultuszminiszter képviselőjét. Az államtitkár a miniszter nevében, akit fontos államügyek gátoltak a személyes megjelenésben, üdvözölte a társulatot és kijelentette, hogy a miniszter élénk érdeklődéssel kiséri a néprajzi társaság működését, amely érdeklődésnek tettekkel is szándékozik kifejezést adni. Ezen, a társaság jövőjére nézve nagy jelentőségű kijelentést a közgyűlés lelkesült örömmel fogadta. Ezután Hermann Antal titkár terjesztette elő tömör titkári jelentését. Mindenekelőtt, az elnöki megnyitónak némileg kiegészítőjéül, rámutatott a hazai népélet tárgyainak fontosságára és a hazai ethnographiai múzeum alkotásának sürgősségére. Aztán röviden vázolta a társaság alakulásának történetét, nyomatékosan hangoztatta azt a kultúréletünkben eddigelé szinte páratlan örvendetes jelenséget, hogy a haza összes népei sorakozván a néprajzi társaság zászlaja alá, közösen akarnak végezni egy nagy nemzeti munkát, s végre kiemelte József főherczegnek a társaság ügye iránti nemes, nagylelkű érdeklődését. A választások előtt az elnök előterjesztésére a közgyűlés osztatlan lelkesedéssel elhatározta, hogy a társaság védnökéül József főherczeget kérik fel. Ezután közfelkiáltással megválasztattak: Elnöknek Ilunfaky Pál, alelnököknek Török Aurél és Havas Sándor, titkárnak Hermann Antal, jegyzőnek Katona Lajos és pénztárnoknak dr. Borovszky Samu. A központi állandó választmány tagjaivá megválasztottak : Apponyi Sándor gr., Baics Milos br., Ballagi Aladár, Berecz Antal, Berzeviczy Albert, Brankovics György gör. keleti szerb püspök, Brassai Sámuel, Császka György szepesi püspök, Filtsch József képviselő, a «Kronstädter Zeitung» szerkesztője, Goldis János, dr. Goldziher Ignácz, Grümniwald Béla, Gyulai Pál, dr. Jancsó Benedek, dr. Kaas Ivor, Kálmány Lajos, dr. Kohn Sámuel budapesti főrabbi, Kuun Géza gr., Lóczy Lajos dr. Moravcsik E. Emil orvos, Nagy Miklós, Rakovszky István, Salmen Jenő br., Szarvas Gábor, Szász Károly, Szathmáry György, Széchenyi Béla gr., Szendrey János, Szily Kálmán, Törs Kálmán. Sok jelesünk, aki a néptani tudományokkal szakszerűn foglalkozik, nincs felvéve a névsorba. Ezek a szakosztályok elnökeivé és előadóivá vannak kiszemelve. S mint ilyenek úgyis tagjai a választmánynak. A pénztárnok jelentéséből kitűnt, hogy a társaságnak 11 alapító tagja van: József főherczeg, báró Baics Milos, Brankovics György püspök, Gyulai Pál, dr. Hampel József, Hunfalvy Pál, Körösi József, gr. Kuun Géza, Schneller István, továbbá Arad és Segesvár városa, s végre Hermann Antal és neje 1500 frt értékű szakkönyvtár ajándékozásával. Így kezdődött meg e nagyra hivatott társaság nyilvános működése a legkedvezőbb auspiciumok alatt, amelyek nagyjelentőségű czéljok elérésével biztatják a bátor kezdeményezőket és a hazafias és humánus ügy minden igaz barátját. November hó 2-án tartotta meg a választmány első ülését, amelyen a titkár ajánlatára elhatározta, hogy a társaság hivatalos közlönyét még november hóban megindítja és szerkesztenek dr. Réthy Lászlót, jeles ethnográfusunkat kéri fel. Az elnöknek az alapszabályokra hivatkozó előterjesztésére Hermann Antalt felkérték, hogy az egész világ szakköreiben elterjedt és elismert szakközlönyében havonkint egy évet szánjon arra, hogy a társaságot a külföld előtt képviselve nem magyar nyelven közölje a társaság hivatalos közleményeit és ismertesse működését. Ezután megállapították a szombaton, november hó 16-án, d. u. 5 órakor, a m. t. akadémia heti üléstermében tartandó első felolvasó ülés napirendjét : 1. József főherczeg dolgozata a czigányokról; 2. dr. Török Aurél felolvasása az anthropologiáról s a budapesti anthropologiai múzeumról; 3. Hermann Antal előadása a hazai ethnographia számára való muzeum alapításáról. Végre a választmány kiegészítése czéljából a következő szakosztályokat alapították meg: I. Népfajok szerinti szakosztályok: Magyar: elnök: Jókai Mór, szakelőadók : Baksay Sándor és dr. Réthy László. -Székely: elnök: dr. Orbán Balázs, szakelőadók: Király Pál és Kozma Ferencz. — Csángó: elnök: hg. Odescalchi A., szakelőadó: dr. Szadeczky Lajos. -Palócz: elnök : dr. Nyári Jenő, szakelőadók : Mikszáth Kálmán és Pintér Sándor. — Délvidéki német: