Vasárnapi Ujság – 1890

1890-03-30 / 13. szám - Az ugynevezett havasi betegség 210. oldal / Vegyes kisebb czikkek és képszövegek

212 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 13. SZÁM. 18­1O. XXXVII. ÉVFOLYAM. A magyarorsz. néprajzi társaság márcz. 22-ikén Hunfalvy Pál elnöklete alatt felolvasó ülést tartott. Vi­kár Béla finnországi ethnografiai tanulmányút­járól számolt be érdekesen, Finnországban szerzett gyűjteményének egy részét is bemutatta, a­miben különösen a női munkák szépsége lepett meg min­denkit. Molnár Viktor a «Húsvéti tojásokról» olva­­­sott fel csinos dolgozatot. Strausz Adolf «A­kik ide­genek otthon» czim alatt a bánsági kivándorolt bol­gárokat ismerteté, a­kik a legutóbbi orosz-török háború után a mézes-mázos ígéreteknek engedve kivándoroltak Bulgáriába. Mikor Battenberg Sándor fejedelemsége alatt a török iga alól felszabadult Bulgária, egy hazánkfia,valami Decsov nevü, memo­randumot nyújtott be a nemzeti kormánynak, mely­ben ajánlja, hogy nem a földhöz ragadt szegény ma­c­edón fajrokonokat, hanem a magyar-bolgárokat telepítsék le. Meg is kezdődött a telepítés, a­mely nagyon hasonlít a mi csángóink dolgához. Tárt ka­rokkal fogadták őket, ígértek nekik arany hegyeket, és nem kaptak semmit; az ottani köznép csak azután szólalt fel, kiejtésüket megmosolyogta, később azon­ban határozottan kijelentette, hogy nem közibük valók, a bulgáriai nép.u­tyanis vakbuzgó óhitű, a jöve­vények ellenben katholikusok, a­kiket Szisztovó tájékán telepítettek le nagy nyomorúságosan. A fel­olvasásokat megéljenezték. A földrajzi társaság márcz. 27-ikén felolvasó ülést tartott Lóczy Lajos elnöklete alatt. Halaváts Gyula «Dognácska-Vaskő bányászati viszonyait» is­­­­mertette. Vaskőn még e század elején is virágzó fémbányászat volt, melyet azonban ma már beszün­tettek s ott most csakis vasérczet nyernek. Majd az ottani oláhságról szólt. Dr. Posevitz Tivadar, ki öt évig, mint katonaorvos, hollandi szolgálatban Kelet-Indiában élt, uti élményeiről tartott érdekes elő­adást. Ismertette az európaiak életmódját hollandi Indiában és szólt arról a közigazgatási rendszerről, a­mel­lyel a 26 milliónyi lakosságot alig 50,000 európai a legpéldásabban vezeti. Áttért ezután az európaiak előtt oly rémesnek festett klíma elemzé­sére, a­mely kellő óvatosság mellett épen nem oly veszedelmes, mint hirdetik. Leírta az ottani nép­rajzi viszonyokat is. Több érdekes adatot közölt Borneóról, a­melyről tudvalevőleg a felolvasó na­gyobb német szakmunkát irt. Az előadást tetszéssel fogadták. A műpártolók köre. Az irodalomnak és a művé­szetek különböző ágainak felkarolására megalakult márczius 23-ikán a­­ műpártolók köre». Főrangú körökből indult ki az eszme, s az alakuló gyűlésen is az arisztokráczia számos taggal volt képviselve. Gr. Csáky Albinné, a közoktatásügyi miniszter neje, elnökölt, a­ki az irodalommal, zenével mindig szívesen foglalkozott, több jeles művet fordított ma­gyarra s legutóbb is sokszor felszólalt a hírlapokban, társadalmi és művészi kérdésekben. Bejelentette, hogy eddig 360 tagja van a körnek. Majd ifj. gróf Batthyány Géza adta elő a kör czéljait. Az alapsza­bályokat elfogadták, három évre elnöknek gr. Des­sewffy Aurélnét(szü­. gr. Károlyi Pálma), alelnökök­nek Lipthay Béla és Révay Gyula bárókat, válasz­mányi tagoknak pedig gróf Andrássy Gyula, gróf Andrássy Tivadar, gróf Andrássy Tivadarné, gróf Batthyány Géza, ifj. gróf Batthyány Lajos, Be­niczky Ferenczné, gróf Bethlen Andrásné, Blasko­vics Bertalan, gróf Csáky Albinné, Fraknói Vilmos, Fenyvessy Ferencz, Feszty Árpád, gróf Hadik-Bar­kóczy Endre, gróf Hadik Sándor, Hegedűs Sán­dorné, Herich Károlyné, Hubay Jenő, Justh Zsig­mond, gr. Károlyi Gyuláné, őrgróf Pallavicini Edéné, gróf Pejacsevich Katalin, Radisics Jenő, Ra­kovszky Géza, báró Révay Gyuláné, báró Révay Si­mon, Stróbl Alajos, gróf Széchenyi Béla, Szmre­csányi Miklós, Váradi Antal, gróf Wenckheim Ist­ván, gróf Zay Miklós, gróf Zay Miklósné, gróf Zichy Géza, gróf Zichy Jenő, gróf Zichy Jánosné és gróf Zichy Nep. Jánosné tagokat választotta meg. Gróf Dessewffy Aurélné elfoglalván az elnöki széket, hatá­sos programmbeszédet mondott. Legközelebbre a futtatások idejére tavaszi ünnepélyt terveznek. Vé­gül az elnöknő bejelentette, hogy Lyka Döme levél­ben ötven darab tíz frankos aranyat ajánl fel egy később meghatározandó pályadíjra.­­ Később az egyes szakbizottságok is megalakultak, s titkárul Kadocsa Lippich Elek miniszteri fogalmazót válasz­tották. Az irodalmi bizottság elnöke : gróf Csáky Al­binné ; a képzőművészeti Gyuláné; az iparművészeti bizottságé: gróf Károlyi bizottságé: gróf Zichy Nep. Jánosné. A «Jó­ szív» egyesület Tisza Kálmánná sz. De­genfeld Hona grófnő elnöklete alatt márcz. 21-ikén választmányi ülést tartott a magyar földhitelintézet helyis­égében. Az egyesület közgyűlésének határnapját ez évi ápril­is 27-ének délelőtti 11 órájára tűzték ki, a földhitelintézet helyiségébe. Tudomásul vették az elnök intézkedését, hogy a zemplén megyei ínsége­sek részére 1000 frtot küldött, majd több segélye­zési ügyet intéztek el. Bejelentették, hogy a leg­utóbbi ülés óta alapító tagok lettek : Bende Imre, Dulánszky Nándor, Teleki Géza gr., Wekerle Sán­dor, Kraussné Wahrmann René, Krausz Mayer, Wahrmann Mór, Strasser Izidor, Hirsch Jakab, Bi­schitz Lajos és a «Pesti első hazai takarékpénztár» 100 frttal és Schossberger Henrik 500 frttal. Az egyesületnek kilenc­ új rendes tagja van, a­kikkel a rendes tagok száma 54-re emelkedett. A lejárt és be nem fizetett kölcsönrészletek eddig 659 forintra rúgnak. A magyar iparművészeti társulat márczius 23-ikán Lipthay Béla báró elnöklete alatt tartotta közgyűlését. Az elnök előadta megnyitó beszédében, hogy a társulat múlt évi működésének eredménytelensége egyaránt a műiparosok és a nagyközönség közönyé­ben keresendő. A kormány sem a hazai műipart pártolja; közelebb is egy külföldi czégnél, egy párisi üvegfestőnél rendelt meg üvegfestményt a lipótvá­rosi bazilika számára. Az eredménytelenség okát azonban magában a társulatban is keresi az elnök, mert szerinte művészeti ipart teremteni csak az ipari művészek foglalkoztatása által lehet. Ezért ajánlja, hogy ne a szellemi előmozdításra fektettes­sék a fősúly, mint eddig történt a költséges szaklap kiadása által, hanem az iparczikkek vételére, melyek vagy eladatnának, vagy kisorsoltatnának a tagok közt. Az elnök után Reményi Antal szólalt föl s azt indítványozta, hogy egyes tárgyak vásárlására az egyesület ezentúl ne 600, hanem 1000 forintot for­dítson, a­mit a közgyűlés el is fogadott. Végül a vá­lasztmányt alakították újra. MI UJSÁG ? Az Andrássy-út művészi díszítései. A szép Andrássy-út városligeti torkolatához már régen terveznek díszítéseket. Ezt most újra fölelevenítette a főváros képzőművészeti bizottsága, abból az alkalomból, hogy az ott levő artézi forrást az el­hunyt Zsigmondy Vilmos mérnök, az artézi kút meg­teremtőjének bronz mellszobrával fogják díszíteni. A bizottság felszólította a főmérnököt, hogy nyújt­son be tervezetet az Andrássy­ út végén esetleg el­helyezendő diadal-kapuszerű­ emlékhez, mely az eddigi b­­ablonszerű modortól eltérőleg, a milanói Viktor Emánuel-féle diadalkapuhoz hasonlóan örö­kítené meg elhunyt jelesünk, gróf Andrássy Gyula emlékét. Vagy ha nem, ábrázolhatná a szabadság­szobrot. A görög nyelv tanítása ügyében a közoktatás­ügyi miniszter által egybehívott szak­tanácskozásból márcz. 25-ikén többen kiléptek. Ugyanis a görög nyelv barátai, kik hallani sem akarnak a görög nyelv kiküszöböléséről, vagy csak fakultatív tan­tárg­gyá tételéről, álláspontjuk fentartása mellett, Eötvös Loránd báró vezetése alatt kivonultak az értekezleti teremből s a további tárgyaláson nem is kívánnak részt venni. Stefánia özvegy trónörökösné eddigi vissza­vonultságából kilép, s e héten megjelent Mancio tenorista hangversenyén. Az «Osztrák magyar monarchia írásban és képben» czimü nagy irodalmi mű újonan választott osztrák szerkesztőjét, dr. Zeissberg Henrik tanárt. Stefánia özvegy trónörökösné márczius 21-ikén ki­hallgatáson fogadta. Szögyény-Marich László osz­tály­főnök, az igazgató­tanács elnöke, mutatta be dr. Zeissberget a főherczegnőnek, a­ki ezúttal is sok jelét adta a védnöksége alatt levő mű iránt tanúsí­tott meleg érdeklődésének. Mária Valéria főherczegnő és a kalotaszegi varrottas. A már előbb megrendelt két terem varrottason kívül utólag egy teremre való kalota­szegi varrottast rendelt Mária Valéria főherczegnő. Az első rendelés sárgás fodorvásznon kék varottas volt, egy öltöző szoba teljes berendezéséhez és ugyan­csak fodorvásznon lángpiros varottas egy pipázó terem minden bútorzatához, odaértve természetesen az ajtó és ablak függönyzetét, valamint a falborité­kot is. Az utóbbi rendelés sárgás fodorvászonra szól fehér hímzéssel. Kitüntetések: A szinésziskola jubileuma alkal­mából Paulay Ede, a nemzeti szinház igazgatója és Váradi Antal, a szinésziskola titkára, királyi kitün­tetésben részesültek. Paulay Ede, ki már úgyis a Ferencz József-rend lovagja, legfelsőbb elismerést kapott színésziskolai működésének jutalmául, Vá­radi Antal pedig koronás arany-érdemkeresztet. Budapesti képek. A főváros képzőművészeti bizottsága elhatározta, hogy a királyi palota újjá­építése előtt, Nadler Róbert festővel elkészítteti a palota jelenlegi hátsó részének képét. Előbb azon­ban vázlatot kell benyújtania. A budai Mátyás­templom régi állapotát feltüntető képre nézve még nem tudtak megegyezni Schikedanz Albert festővel. Szóba került a Ligreti-kiállításon volt és Budapestet 1844-ben, északi oldaláról feltüntető s Budáról föl­vett vázlat megszerzése is. A református konvent ez évi üléseit április 15-ikén kezdi Budapesten, a Lónyay-utczai reformá­tus gymnázium tanácstermében. A tiszai evang. egyházkerületben a püspök­választás mozgalmai már nagyban folynak. Három jelölt van néhai Czékus István helyére : Terray rozs­nyói lelkész, Zelenka Pál miskolczi esperes, és Far­baky lelkész. Czigány-hangverseny. A pesti jótékony nőegye­sület javára márcz. 25-ikén tartották meg a vigadó termeiben a czigány-hangversenyt. Jó gondolat volt az egyesülettől, mikor a kétes értékű és sikerű ál­arczos bált kiküszöbölte jövedelmi forrásai közül s olyan mulatságról gondoskodott, mely a jótékony áldozat fejében igazi élvezetet nyújt. A legjobb czi­gányzenekarokat léptette föl. A hangversenynek nagy és díszes közönsége volt. A Budapesten időző arisztokráczia, a főváros előkelő társasága sorakozott gr. Szapáry Gézáné, az egyesület elnöke körül, s a vigadó nagy­terme megtelt a legszebb közönséggel, mely igazi élvezettel hallgatta a főváros legjobb czigánybandáinak fülbemászó muzsikáját. Rácz Pali, Radics, Berkes, Bunkó és Banda Marczi bandái­­ jelentek meg az emelvényen s ők játszották végig a tizenkét számból álló programmot, melyben a magyar népdaltól az opera-zenéig volt minden, ami szép s fülnek tetszetős. Az öt banda együtt játszotta a Rákóczy-indulót, majd külön-külön vetekedtek a közönség elismeréséért. A prímások közül különö­sen Rácz Pali, meg Banda Marczi tűnt ki, a­ki Vácz­ról csak az imént költözött át Budapestre. A szebb­nél szebb magyar népdalokat, a czigányok tüzes játékában, igazi élvezettel hallgatta a közönség, mely ugyancsak zajosan tapsolt minden szám után. Az aggteleki barlang új bejárata. A világhírű aggteleki barlang áttörése a tornai oldalon, Jósafő­nél, be van fejezve. Most már a barlangba könnyeb­ben lehet bejutni. A Kárpát-egyesület gömöri osz­tálya hajtotta végre a fontos munkálatot, a­melyet Münnich iglói bányaigazgató vezetett. A természet csodás alkotásait az aggteleki barlangnak Aggtelek­ről hozzáférhető részében csúffá tette évtizedek alatt a fáklyák füstje, a cseppkőbarlang járatlan belső ré­szeinek megközelítésére ritkán akadt vállalkozó. Most a jósafői bejárón át rövid úton bejuthat a bar­langlátogató a Pokolba, a baradlának még hófehér tisztaságú legszebb részébe. Kár, hogy Jósafő ép úgy nem vasúti állomás, mint nem az Aggtelek. * Portugália partvidékét az Atlanti óczeán hul­lámai lfjabban veszélyesen fenyegetik. Espinko ten­geri fürdő már közel van elpusztulásához s az egész partvidéken eddig a tenger előnyomulása folytán 8000 ember lett hajléktalanná. Lissabon tudósainak nézete szerint a Golf-áramból délkeleti irányban új ág vált ki s ha ez a feltétel bebizonyul, a Pyrenei félsziget nyugati partjának éghajlata is nagyon meg fog változni. —x— Az első 6. általános baleset ellen bizto­sító-társaság, melyet hazánkban a trieszti általános biztosító társulat (Assicurazioni Generali) magyar­országi vezérügynöksége képvisel, közgyűlését folyó­­ hó 8-ikán megtartotta és közzétette 1889-iki üzleti jelentését. E számadási jelentésből kitűnik, hogy a baleset-biztosítás a lefolyt évben a biztosítottak számát és az azok által fizetett díjakat illetőleg jelentékeny haladást tett, a­mennyiben a díjbevétel 826,734 frt 46 krnyi összeget ért el, mig a jövő évek­ben esedékes díjkötelezvények az egyénenkinti biz­tosításnál 3.248,402 h-t 10 krra rúgnak. Az egyénen­kinti biztosítást 1889. végéig már 41,736 személy vette igénybe. Az 1889. üzletévben 7560 káresetben 392,672 frt 21 kr. lőn kifizetve és az intézet fenn­állása óta összesen 26,903 káreset után 1.667,165 frt 56 kr. lett megtérítve. Az üzletszámla 119,027 frt 17 krnyi nyereséggel záródik és a közgyűlés az igazgató­tanács ajánlatára elhatározta, hogy ebből 90,000 frtot, azaz részvényenkint (=976) fordít az osztalékszelvény beváltására. Az egy millió forint teljesen befizetett részvénytőkén kívül a társaság még 759,805 frt 75 krnyi tartalékalap fölött rendel­kezik, mely összeg — mint ezt a mérlegszámla mutatja — első rendű értékekben van elhelyezve és ezeknek több mint egy harmada magyar érték­papírokból áll. —x— A megzavart emésztés (székrekedés) ko­molyabb következményeket vonhat maga után, mint az e bajban szenvedők legtöbbje gondolja. Oly kór­tünetek s fájdalmak, mint: vér­torlódás, szédülési rohamok, fejfájás, szívdobogás, felfúvódás étvágyta­lanság, lankadtság, stb. jelentkeznek, a­nélkül, hogy az ember tudná az okát. Azonban, ha a gyógyszertá­rakban kapható, Brandt Richard gyógyszerész-féle valódi svájczi labdacsok (egy doboz ára 70 kr.) hasz­nálatával a megzavart emésztést rendbehozzuk, az­az e bajból eredő kór­tüneteket is elenyésztjük. De mindig, csak­is a fehér kereszttel vörös mezőben, s Brandt Richard névaláírásával, mint védő­jeg­gyel, ellátott dobozokat kell kérni.

Next