Vasárnapi Ujság – 1890

1890-09-28 / 39. szám - A Károly-híd Prágában (képpel) 631. oldal / Általános nép- és országisme - Az első electrocutio (képpel) 631. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem és rokon

632 VASÁRN­API UJSÁG. 38. SZÁM. 1890. XXXVII. ÉVFOLYAM. végzési módot gyakorlatilag kellett volna fölavatni. Az elitélt ügyvéde azonban tiltakozott e szokatlan eljárás ellen s a felebbezések miatt késett az ügy és csak a jelen évben márczius 21-én döntött a törvény­szék az eredeti határozat értelmében. A kivégzés ily módon csak a nyáron, aug. 6-án reggel történt meg az auburni fegyintézetben, nem nyilvánosan ugyan, de számos meghívott szakértő és hírlapíró jelenlé­tében, kik mindannyian nagy kíváncsisággal várták az új kivégzési mód lefolyását és eredményét. A hozzá való készülékek, a­mint azt képeink is tanúsítják egészen szokatlanok voltak. Az elitéltet hinta­székhez hasonló erős széken nyújtóztatták ki, oly módon, hogy teste csaknem egészen vízszintes fekvésűvé lett. Fejét, kezeit és lábait lekötözték, hogy ne mozgathassa s ezenkívül a villamáram érintkezése végett fejére érczsipkát, lábaira pedig szintén érczsodronylemezeket alkalmaztak, melyek­ből a sodronyok a másik szobába vezettek, hol a dynamo-gépet elhelyezték. Egyetlen emeltyű meg­mozdítását elegendőnek tartották arra, hogy a vil­lamos áram áthatoljon a testen s így a halált egy pillanat alatt előidézze, mint a mennykőcsapás. Az első kísérlet — habár állatokon előzőleg több sikeres próbát tettek vele — épen nem felelt meg annak a reménynek, hogy az erős villamáram az el­itéltet rögtön és fájdalom nélkül öli meg. Ellenke­zőleg, mint azt a jelenvolt szakértők egyhangúlag állítják, a kivégzés lefolyása borzasztó volt. Már magában az, hogy az elítéltnek előbb lenyírták a haját, s felöltöztetése és elhelyezése 17 perczet vett igénybe, többet tehát, mint a­mennyit az eddigi ki­végzéseket megelőző előkészületek igényelnek, kí­nosan hatott a nézőkre. De még nagyobb baj volt, hogy az első erős villámütésre nem állott be, mint várták, azonnal a halál. A kivégzendőnek egész teste összerázkódott, a kezek és lábak összezsugo­rodtak s azután merevség állott be, ugy, hogy már az érczsapkát le is akarták venni a testről, midőn észrevették, hogy még lélekzik. Pár percz múlva pe­dig a látszólagos halott hörögni kezdett, száját hab lepte el s melle görcsösen zihált. Újabb áramot bo­csátottak reá, de ez sem szüntette meg a görcsös rángatózást. Csak a harmadik, négy perczig tartó áram után következett be a valódi halál, bár az orvosok állításai szerint Kemmlernek már az első villamütés után el kellett vesztenie eszméletét s fájdalmat nem érezhetett, a minthogy arcza épen nem torzult el. Említésre méltó még az is, hogy a holttesten több égési nyom mutatkozott. A szerencsétlen kivégzés leírásai az amerikai saj­tóban oly nagy felháborodást keltettek, hogy az electrocutio további kísérleteinek abbanh­agyása biztosra vehető s legalább jó hosszú ideig senkit nem fognak villamosság által akarni kivégezni. A híres Edison azonban, ki jelenleg a villamosság kérdé­seiben a legelső tekintély, határozottan kinyilatkoz­tatja, hogy e kivégzésnél rosszul alkalmazták a vil­lamosságot, mert a villamáram egyik végét a fejre tették, holott a haj nem jó villamvezető, sőt elszi­getelő s az áramnak előbb a koponyán kellett át­mennie ; sokkal helyesebb lett volna s­zerinte a másik áramot a kezeknél erősíteni meg. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Andrássy-adomák, apróságok, czimen az Athe­naeum kiadásában egy kötet jelent meg, melyet Szőts elhunyt Pál hírlapíró állított össze, egybegyűjtve az államférfiúra vonatkozó néhány történeti és életrajzi adat mellett számos apróságot, elmés­séget. Ezekben gróf Andrássy bővelkedett, s tudva­levő, hogy száraz viták helyett gyakran egy-egy ta­láló hasonlattal, ötlettel világosított meg bonyoló­dott kérdéseket. A gyűjtemény kezdődik az 1851 szept. 22-ikén hozott halálos ítélettel, aztán végig kiséri ifjúságát, a szabadságh­arcz alatti szerepét, miniszterelnöksé­gét, külügyminiszterségét, magán­életét, hogy tár­salgásából, politikai beszédeiből, vagy másoknak Andrássyt illető megjegyzéseiből állítson össze könnyű jellemzést, s a nagynevű államférfiút e vi­lágításban mutassa föl. Mikszáth Kálmán írt elő­szót a 130 oldalnyi könyvhöz, s többi közt ezeket mondja : «Itt vannak összegyűjtve szellemes ötletei: az Andrássy-mondakör. Találó mondások, szellemes apercü­ek, politikai ötletek, sokszor nagy képek, megvilágítva apró gyertyákkal, fényes lelkének szi­porkái. Némelyiket talán nem is ő mondta, sőt bi­zonyosan nem is mondta egynéhányat, csak úgy ráragadt, ő hozzá kapcsolták, mert az emberek a csóka ösztönével egy helyre szeretik összehordani a fényeset... A kinek tetszeni fog a könyv, az úgy szól majd magában : «Mégis nagy ember volt ez az Andrássy.» A kinek pedig nem fog tetszeni, annak haragja a szerző ellen fordul : «Ügyetlenül van meg­csinálva.» De nem tesz semmit. Vigasztalódjék, (ha csakugyan érné a kritika tövise) én magam akár­hányszor láttam már olyan embereket, a­kik mások a számára kötöztek sz­ép koszorúkat, s hallottam őket, mint a virágok közt babrálva fölszisszennek: «Ejnye, de megszartam a kezemet!» A csinos kiál­lítású kötet ára 1 írt. Magyar írók élete és munkái. A m. tud. aka­démia megbízásából irta Id. Szinnyei József. Első kötet. Negyedik füzet Kiadja Hornyánszky Viktor akadémiai könyvkereskedése. E vállalat közhasznú voltát s irodalmi értékét minden ujabb füzet szem­betűnőbbé teszi. A most kiadott negyedik füzet Ba­logh Péterrel kezdődik s Bartha Tamással végződik. Egy­maga 277 életrajzot tartalmaz s az eddig meg­jelent négy füzet 1095 író életéről és munkásságáról ad tájékozást. E számok eléggé mondják minő nagy anyagot hordozott össze Szinnyei József szorgalma­s minő hasznos munkát végzett az anyag rendszeres feldolgozásával. Régen elfelejtett, vagy nem is ösmert írókról, kiknek emlékét csak a nagy könyvtárak egy egy nyomtatványa őrzi, találunk pontos adatokat. A nagy mű teljes képet ad a magyar irodalom terje­delméről, valamennyi munkájáról. Füzetenként 50 krral, az évnegyedenkint megjelenő 4—4 füzetre 2 frttal lehet előfizetni. A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteményéből a tud. akadémia ismét egy terje­delmes kötetet bocsátott ki. Összegyűjtötték, fel­világosító, összehasonlító és utaló jegyzetekkel el­látták : dr. Kolosvári Sándor és dr. Óvári Kelemen kolozsvári egyetemi tanárok. A második kötet má­sodik fele jelent meg most egy nagy kötetben, foly­tatva a tiszáninneni törvényhatóságok jogszabályai­nak közlését, és­pedig a kiváltságolt kerületi statutu­mokat, továbbá a városi statutumokat. Becses anyag ez régi jogi életünkre, önkormányzatunkra, s most, mikor az adminisztráczió reformja közeledik, bizo­nyos tekintetben alkalomszerű is. Ara 4 frt 50 kr. A magyar nyelvtörténeti szótárból ismét elké­szült egy gazdag füzet, Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond szerkesztésében. A második kötet 6-ik fü­zetéhez jutott el most a vállalat. E füzet a «mé­tely»-től a «nemzet» szóig terjedő szócsoportról számol be. Egy füzet ára 1 frt. Wohl Stephanie hátrahagyott iratai a szer­zőnő arczképével más jelentek meg két vastag kö­tetban az Athenaeum társaság kiadásában. A korán elhunyt írónő szétszórva megjelent, s hátrahagyott iratait nővére, Wohl Janka rendezte sajtó alá, ki az előszóban meleg szeretettel emlékezik meg Wohl Stephaniáról, jellemezve a széptehetségű írónőt, ki még gyermekkorában kezdett az irodalommal fog­lalkozni, s kinek műveiből többet idegen nyelvre is lefordítottak. Az új két kötet kisebb dolgozatait foglalja össze, melyek mély kedélyt, éber figyelmet és szellemet tükröznek vissza. Negyvenegy dolgozatot vesz az olvasó a két kötetben, különböző czímek alatt cso­portosítva. A tárgy is változatos : uti benyomások, elmélkedések, ismerteté­sek,irányczikkek, tárczaszerű dolgozatok. Mutatják ezek az írónő eszmekörének szélességét, ismereteinek bőségét, élénk tollát. Az első kötet nagyobb felét uti benyomások foglalják el, leginkább Olaszországból, nevezetesen Rómából, Nápolyból, továbbá magyar vidékekről. Majd az ön­gyilkosságról következik két elmélkedés «A szere­lem mint gyilkos» és «A realizmus áldozatai» czim alatt. «Tarka lapok» czimen pedig genre-képek, tárczaczikkek vannak együtt. A második kötet foly­tatja a «Tarka Lapokat» ezt kiegészítik «Kritikai Lapok», zenéről, könyvekről. Végül «Emlények» czimen az irónő elhunytakor irt levelek, czikkek (gr. Zichy Gézától, Justh Zsigmondtól, Hevesi La­jostól) rekesztik be a két kötetet, melynek ára 3 frt. Az ethikai determinizmus elmélete, irta Pauer Imre, a magyar tud. akadémia által a Gorove-dijjal jutalmazott pályamunka, melyet méltán ért az aka­démiai kitüntetés. Mind inkább veszít erőben a régi ethika ama sarkalatos tétele, mely a cselekvésekért a független szabad akaratot tette felelőssé. Pauer azt a tételt hirdeti és védi, mely a cselekedeteket a füg­getlen szabad akarattal igazolja. Pauer első­sorban a szabad akarat elméletét világítja meg, keletkezését és lényegét kritikailag bonczolva. Aztán vizsgálja az embert mint embert és mint társadalmi lényt, az erkölcsiségben találva a cselekvések rugóit, ezek legfőbb nyilatkozásának az önzetlenséget mondva. Rendszerének egyik sarkalatos tétele az erkölcsi fe­lelősség és beszámítás elve, melyből az erkölcsi kö­telesség származik. A kötelességek összeütközése s ezek megoldása után fejtegeti a moralitás megvaló­sulásának tényezőit, a megvalósult erények és vét­kek formáit. A munka egyik előnye a nyugodtság, melylyel a kérdést tárgyalja és személyeket nem von be fejtegéseibe. Ára 1 frt 20 kr. Budapest főváros tájékozási tervrajza jelent meg az Eggenberger-féle könyvkereskedésben (Hoff­mann és Molnár), mely a fővárost nemcsak az ut­czák térképében tünteti föl, hanem e mellett mint­egy madártávlatból (a Margit-szigetről véve föl) egyes nevezetesb épületeit, palotáit, hegyeit, ültet­vényeit belerajzolva is mutatja, úgy hogy az idegen könnyen tájékozhatja magát, s képet kap Budapest­ről. Az illusztrált térkép, melyet Benedict J. raj­zolt, például az Andrássy­ út egyik oldalának egész palotasorát is szemlélteti. A terjedelmes és színes nyomású térképen minden lerajzolt épület aláírás­sal is el van látva. A hozzá mellékelt füzet pedig magyar, német és franczia nyelven sorolja föl Budapest nevezetességeit, melyeket e kulcs és a térkép összevágó számai szerint pontosan ki lehet keresni. Ára 1 frt. Folyóiratok. A Természettudományi Közlöny szeptemberi füzetében a nagyobb közlemények : «A czukorgyártásról», Szilasi Jakabtól. «A kritikus na­pok», dr. Lakits Ferencztől. «A jelenkor chemiai problémái» (V. Mayer beszéde), közli Hankó Vil­mos. Változatos rovatok érdekesítik a füzetet. — A Magyar philosophiai Szemle, melyet dr. Bokor József szerkeszt a tud. akadémia támogatásával, új füzetében Domanovszky Endre érdekes tanulmányt közöl Petrarcáról. Pikier Gyula folytatja az objek­tiv létben való hit lélektanáról irt dolgozatát, mely angol nyelven is megjelent, ismerteti Comte Ágost filozófiai rendszerének utolsó tagozatát. A folyóirat egyik közleménye Schlauch nagyváradi püspök be­szédével foglalkozik, mely ellen az Esztergomban AZ ELSŐ ELECTROCUTIO. (KIVÉGZÉS VILLAMOSSÁGGAL.)

Next