Vasárnapi Ujság – 1891
1891-02-01 / 5. szám - Kalakana király (arczképpel) 73. oldal / Élet- és jellemrajzok.
74 VASARNAPI UJSÁG. 5. SZÁM. 1891 . XXXVIII. ÉVFOLYAM. gyűjteményt Marliani János milanói jogtudósnak 1487 nov. 24-iki beszéde, melyet akkor mondott, mikor Mátyás fia, Korvin János és Sforza Bianca herczegnő között a házasság megköttetett. A kötet ára 3 frt 50 kr. A Franklin-társulat kiadványai. A Franklintársulatnál iskolai használatra szánt több munka jelent meg. Első helyen érdemli meg köztük a figyelmet : Csillagászati és fizikai földrajz, kapcsolatban a térképrajzolás elemeivel. Nem csupán iskolai kézikönyvül való, hanem általában a nagy közönség számára, népszerűen és számos képpel, rajzzal fölvilágosítva nyújtván a csillagászati és fizikai földrajz alapismereteit, az égitesteknek egymáshoz és a földhöz való viszonyát, írták Balé József és Miklós Gergely tanárok. A díszes kiállítású, száznál több rajzzal és négy táblával ellátott és vászonba kötött könyv árat írt. A közoktatásügyi miniszter a polgári iskolák és tanítóképző intézetek könyvtárainak megszerzésre hivatalosan is ajánlotta. Négy iskolai könyv ezenkívül a német nyelv tanítására való: Német nyelvtan és olvasókönyv, mindkét nembeli polgári iskoláknak szerkesztette Hoffmann Mór. Második javított kiadás, s két részből áll; az első rész ára 80 kr., a másodiké 1 frt. Olvasókönyv és nyelvtan, a német nyelv gyakorlati elsajátítására, polgári és felső leányiskolák számára ; irta Graf Jakab tanár. A második és harmadik rész jelent meg belőle ; előbbi a IIlik osztály számára (ára 60 kr.), az utóbbi a IV-ik osztály számára (ára 80 kr.). Sipulusz tárczái, irta Rákosi Viktor. A «Budapesti Hirlap» olvasói évek óta sűrűn találkoznak «Sipulusz» álnév alatt jókedvű tárcza-közleményekkel, melyek a lap olvasói előtt népszerűekké váltak, mert rendszerint rövidek és mulattatók. Fővárosi rajzok, életképek, alkalmi szatírák, anekdotás ötletek, egy-egy karrikatúra, stb. teszik a tárgyat, mely Sipulusz tolla alatt könnyen megélénkül, s akárhányszor néhány tollvonással jellemző képet tud előállítani, mint például a «Zónás atyafiak»-ban, a fővárosba özönlő vidéki látogatókat oly jó humorral festvén le. Rákosi Viktor vidámsága nem hajhászott életekben rejlik, ezt nem is használja, hanem a megfigyelésben, az elbeszélés humorában, a jókedv túlzásaiban, ötleteiben. Észre lehet venni, hogy az angol humoristáktól tanult, kik méltán mintaképek is lehetnek. De van magának is eredetisége. Apróságai (összesen 19 van e kötetben) könyvbe összegyűjtve szintén mulattatók és irodalmi értékűek. A gyűjteményt a műbarátok védnöksége alatt megjelenő «Szépirodalmi könyvtár» adta ki, 9 ik kötete gyanánt. Trifolium a czíme egy csinos kötetnek, mely Kolozvártt hagyta el a sajtót, s három kolozsvári hírlapíró dolgozatait foglalja magában, tárczaczikkeket, rajzokat, elbeszéléseket. A három író: Bede Jób, Fekete Béla és Kovács Béla. Mint az előszóban írják, együtt tanultak, együtt léptek irodalmi pályára, azért együtt adták ki az első könyvet is. Innen a kötet czíme is «Trifolium.» Bede Jób és Fekete Béla öt kisebb rajzal és elbeszéléssel. Kovács Dezső héttel szerepel a kötetben. Elég könnyen irt apróságok, melyek fejlődő tehetségeket mutatnak. Votják szótár kiadását indította meg a tud. akadémia. Dr. Munkácsi Bernát a szótár szerzője, ki az anyagot Oroszországban tett utazása alatt maga gyűjtötte össze. Az első füzet most hagyta el a sajtót, s a votják szavak jelentését magyar, német, orosz nyelven adja és szómagyarázatokkal is kíséri. Az ugor összehasonlító nyelvészet veheti hasznát. Kétszázhuszonöt orgonapraeludiumot szerkesztett és adott ki Szügyi József békési orgonista, 110 oldal terjedelmű csinos kiállítású füzetben. Az előjátékok hangnemek szerint vannak rendezve s játszhatók akár csak a manualén vagy pedállal is. A 225 előjáték többnyire német szerzők műveiből van összeválogatva , de van közte magyar is : Bátori, Kapi, Nemesovits, Zsasskovszky és a szerző révén. A mű bármely vallásfelekezethez tartozó orgonista által használható, e mellett a tanítóképző intézetekben is alkalmas gyakorló könyvül ígérkezik. A gyűjteményben 67 szerző van képviselve, köztük a legjelesebb külföldi szerzők, mint Bach, Brosig Fischer, Gebhardt, Graun, Hesse, Kehler, Binek, Volkner. Az előjátékok dallamosak, könnyen játszhatók s változatosak. A használható munka 3 frt, s megrendelhető a szerzőnél Békésen. Kisdedóvók könyve. «Kobány bácsi» az iskolaszékek, egyházi és tanhatóságok, óvodák, néptanítók használatára a «Kisdedóvók könyve» czimű munkára hirdet előfizetést. A «Kisdedóvók könyve» január végével fog a rendelőknek megküldetni. Ara 1 írt 50 kr. Rendeléseket elfogad Kner Izidor könyvnyomdája Gyomán, Békésmegyében. Folyóiratok: A «Történelmi tár» a tud. akadémia történelmi bizottságának és a történelmi társulatnak évnegyedes folyóiratából az új folyam első kötete elhagyta a sajtót. P. Szathmáry Károly «Gr. Bethlen Miklós tragédiája» czimű dolgozata nyitja meg tartalmát; Emich Gusztáv két magyar krónikát ismertet. Ezenkívül Szilágyi Sándor, Beke Antal, Komáromy András, Barabás Samu, Korányi Jenő, Pettkó Béla, stb. közölnek benne történeti adalékokat. Ara 1 fit 30 kr. — A Turisták Lapja november-deczemberi száma egyszerre jelent meg gazdag illusztrácziókkal és érdekes tartalommal, közleményei ezek : A Magas Tátra téren, dr. Szontagh Miklóstól, Herkulesfürdő és környéke (5 képpel), Veress Endrétől. Biharországból (16 képpel), dr. Nékám Lajos Sándortól. Vándorlások Liptómegyében (5 képpel), Mihalik Józseftől. Kirándulás a Nagy- és Kis-Boszugyeczre (2 képpel) Fritz Istvántól. A «Természettudományi Közlöny» január havi számában Herman Ottó élvezetesen és érdekesen írja le a Balaton egyik mocsarát «Egy ősmocsár» czím alatt. A somogyi Nagyberek ez, mely a holcsagnak is hazája. Asbóth Sándor a czukor történetéről ír. Ezt követi: Ritka virágzás a budapesti növénykertben (három képpel) ifj. Schilberszky Károlytól. A Merkur keringése és alkotása, közli Csopey László. Betegségek átszármazása húsételek utján, közli ifj. Kuthy Dezső, stb. számos apróbb közleménnyel és a rendes rovatokkal. — A «Századok» januári füzete megkezdi Jakab Elek terjedelmes emlékbeszédét b. Orbán Balázs fölött, Király Páltól is nagyobb dolgozat első része olvasható «A markomán háborúk» czím alatt; ezenkívül Hodinka Antal, Pór Antal, Erdélyi Pál, Kvacsala János közölnek még e füzetben czikkeket. —Az «Armenia» magyar-örmény havi szemle új füzetében dr. Gopcsa László Lukács Béla kereskedelmi államtitkár életrajzát közli s méltatja működését. A füzet Lukács arczképét is közli. Dr. Molnár Antal Szent Ripszima legendájáról ír, Ivrit^a Klára pedig «családi kép »-et közöl. Szongott Kristóf «Szegény asszonyy» czímmel örmény rajzot fordított le. Fáraó Simon örmény meséket mutat be. Élet czím alatt irodalmi, művészeti, társadalmi és közgazdasági havi folyóirat indult meg, tíz fiatal író kiadásában és Katona Lajos szerkesztésében. Czéljául azt tűzte ki, hogy új irodalmi erőket csoportosítson. A szerkesztő beköszöntő czikke egy kissé sötéten látja hazánk politikai és kulturai haladását, de annál inkább bízik, hogy a folyóiratnak hatása lesz. Ami a többi közleményeket illeti, azok elég változatos tartalmúak de a fordításoknak és idegentárgyú dolgozatoknak akkora tér van engedve, mint egyetlen magyar vállalatban sem. A dán Brandes György egyenesen a folyóirat számára irt ismertetést a lengyelek irodalmáról Miczkieviczről, Szovaczkiról és Krazsinszkyról; majd egy dán novella kezdetét olvassuk Ola Hanssontól. A többi dolgozatok : Lyka Károly Münchenből a modern művészet irányairól ír; Kozma Andor, Palágyi Lajos és Lenkei Henrik költeményeket adnak, Kabos Ede «Szárnyatlan madár» czimű elbeszélést; Diner József «Az irodalmi kritika» jogosultságáról, Diósy Béla a főváros zeneéletéről mond olyan dolgokat, melyeket mások másképen tudnak és másképen ítélnek meg. A kritikai czikkekben átalában több a hevesség, mint az Ítélet. Kunos Ignácz egy török népmesével, Herrmann Antal «Az ethnikum a kultúrában« czimű dolgozattal vesznek részt az első füzetben, melynek végén kisebb rovatok csoportosulnak. Az uj folyóirat minden hó közepén jelenik meg s félévre 3 frt az előfizetési ára. A «Szövetkezés» czimű közhasznú közgazdasági folyóirat nagyobbodott alakban s a kisgazdák és munkások érdekeit is felölelve jelenik meg ez évben, szerkesztője Bernát István. — Ara egész évre 1 frt. Lucile, regény, írta Nagy László; megjelent Budapesten Pfeifer Ferdinánd bizományában. Komoly törekvésű és tartalmas író műve, aki ritkán jelenik meg az olvasó előtt, de mindig átgondolt munkával. «Lucile» új regényében egy zajos életű és sokat szenvedő nőt fest, elég jól szőtt drámai mesével, jellemzetes alakokkal. Nagy László, a regény szerzője, Szatmár megye alispánja. A könyv ára 80 kr. Marczi és Miska, két lurkó furfangjai, két énekben, 96 torz-rajzzal. Busch Vilmos után magyarítá Cziklay János. A fordító saját kiadása. Busch, a németek híres karrikatura-rajzolója, kinek humorral rajzolt torzképeit, túlzásait kaczagás nélkül lehetetlen végig nézni. E könyvben két vásott gyerek csinyjei, viszontagságai vannak lerajzolva. A szöveg (versekben) szinte mellékes hozzájuk, annyira maguk a képek beszélnek és nevettetnek. Komoly képpel nem is nézheti végig senki ezeket. Egy derült félórát biztosít mindenkinek a híres rajzoló e könyvben is, mely csinos kiállításban, kemény kötésben jelent meg. Előfizetések. Kisteleki Ede a lapokban szétszórtan megjelent elbeszéléseit összegyűjtötte két kötetben és «Tíz év alatt* czimen adja ki, 2 frtos előfizetési díj mellett. Az ápril havában megjelenő könyvre szerzőnél lehet előfizetni, a csongrádmegyei Kistelekre czimezve. •— «A yankeek ruizájából» czimű eredeti beszélyekre és rajzokra hirdet előfizetést Miskolczi Henrik, az «Amerikai Nemzetőr» volt szerkesztője, ki ismeri az amerikai viszonyokat, és személyes tapasztalatait mondja el. Huszonhat czikk lesz a könyvben, mely 10 -12 ívnyi terjedelemmel február végén jelenik meg. Előfizetési ára 1 frt, kötve 1 frt 60 kr, s a pénz vagy a szerzőhöz (kolozsvári színház), vagy Gerő és Kostyál budapesti kiadókhoz küldendő. Nemzeti színház. Január 23-ikán magyar történeti szmmű került előadásra a nemzeti színházban. Ritka eset, hogy drámaíróink a hazai történelem forrásából merítenének. Ezúttal Rákosi Jenő tette ezt «Királynék harcza» czímű művével, melyet, nyomtatásban is közre adott «István vezér» czím alatt, s előszavában azt emeli ki, hogy szeretné, ha mások is hozzájárulnának az elhanyagolt magyar történeti dráma műveléséhez, ő maga nem helyez különös súlyt művére, nem történeti drámát, csak dramatizált történetet írt; mások szerencsésebbek lehetnének. Rákosi színművének nincs is igazi központja és hőse. Történeti képekből szövődik, de a színpadi hatás titkát ismeri a szerző. Tárgya abból a korszakból való, mikor IV. Béla, a tatárjárás után, már újjá alkotta Magyarországot. A harczot Ottokár cseh király ellen már a megkoronázott István, Béla fia folytatta. Otthon a bizánczi Mária, Béla király neje és a Kun Erzsébet, István neje állottak egymással szemben. Pektári Joákhim is megjelent már a színen, ki később olyan nagy szerepet vitt a történeti események alakulásában. Ez a dráma legmozgékonyabb alakja. Erzsébet és Pektári Joákhim viszonya és István féltékenysége, egyfelvonásos külön szinmű az egész darab keretében. Erzsébet pedig * Wf- FIATAL LEÁNY ÉS FIATAL NO ESTELYI RUHAJA.