Vasárnapi Ujság – 1891
1891-11-29 / 48. szám - Lipcsey Ádám: Régi zongora 792. oldal / Költemények
792 Csiky Gergely levele dr. Bakody Tivadarhoz.* Marienbad, 1891. aug. 22. Kedves papa! Nem hagyhatom el, hogy legalább néhány sorral ne tudósítsalak állapotomról és a kúra eddigi eredményéről. Kisdi azt mondja, hogy szivem állapotával nagyon meg van elégedve, lábszáramról is teljesen eltűnt minden daganat, a súlyom pedig, mikor ide értem, 101 kiló volt, tegnap pedig, vagyis két heti kúra után 937*. Kisch igen megbízható orvosnak látszik, csak nagyon hierarchikus, azaz föltétlen engedelmességet kíván, anélkül, hogy megmagyarázná, miért. Te pedig nagyon hozzászoktattál ahhoz, hogy mindennek, amit rendelsz, okát is add. Különben látom, hogy mindennek jó eredménye van, amit Kisch rendelt; nagyon kimér, még mindig csak két pohár Kreutzbrunnt enged inni. Azt mondta, hogy 3 heti kúra tökéletesen elég lesz, úgy hogy 29-én már elhagyhatom Marienbadot. A viszontlátásig tehát mindnyájatokat számtalanszor üdvözölve maradok szeretővéd Gergely. * Ez az elhunyt jeles iró utolsó levele dr. Bakody Tivadar egyetemi tanárhoz, a külföldön is ismert nevű hasonszenvi orvoshoz, kiben Csiky, mint veje, a képzelhető legjobb Mentort, egészsége avatott istápját birta. VASARNAPI UJSÁG. 47. SZÁM. 1891. xxxvIII. ÉVFOLYAM. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Lipcsei Ádám költeményei «Árnyék» czímű kötetben jelentek meg Budapesten, Singer és Wolfner kiadásában. A valódi költői tehetség, bármennyi hiba homályosítja is el, talál egy-egy kis rést, amelyen keresztüllöveli sugarait; míg a középszerűség bármeddig nézzük is, nem mutat egyebet egyszínű szürkeségnél. Lipcsey Ádám kis kötetében van elég hiba, belső és külső formátlanság, terjengősség, ittott ízléstelenség is, s talán egy verse sincs, a melyet a szigorúbb kritika választóvize tiszta éreznek találna, de viszont talán egy sincs, mely többékevésbbé el ne árulná a tehetséget. Eleven költői képzelem működését látjuk e kis kötetben s az ifjú költő gyakran, amit mondani akar, megkapó közvetlenséggel tudja kifejezni. Ez mindenesetre biztató a jövőre nézve, s bár egy fiatal pálya kezdetén bajos jóslatokba bocsátkozni, hisszük, hogy Lipcsey Ádám komoly tanulással és erős önbírálattal szép helyet vívhat ki magának irodalmunkban. Mutatványul a kötetből álljon itt a következő költemény: Régi zongora. Egy régi hangszer áll szobámban, Egy rozzant ócska zongora. A hosszú, hangtalan magányban Belepte az idők pora. Alakja még a régi módi, Esetlen durva, szögletes. Letűnt század bús romja ez, Egy hang sincs benne már valódi. Ott áll komor, mély hallgatással, Mint elfelejtett, ócska lom . Emészti lassú elhalással A szú, a rozsda, unalom. A billentyűk úgy megsárgultak, Hozzájuk bár egy kéz se nyúl. Sok helytt lepattogott a húr. A szép idők hajh hova múltak ? ! Mikor még hajporos fejével Nagymama kaczér lányka volt. Melléje ült a chevaliér-vel , játszott egy méla barcarolet. A szép kezecske szerte porladt, A lovag is rég megpihent. Elnémult, divatból kiment Kecses sohajja a daloknak. Majd jött idő, hogy zivatarként Felzúgott a nagy riadó, A szabadságnak napja keltén Nemzet szivéből fakadó. Hogy harsogtak e gyönge húrok ! A mama keble hogy hevült! Mögé deli honvéd került. Másnap talán már sírba hullott. Borzalmas éj, lángol az égbolt, Az ágyú tompán dübörög. Benn martalócz kozák-had tombolt. Bezúzva képek, tükörök. Egy részeg szarmata pikája E hangszer öblibe döfött. Döbbenve hallja, mint hörög A tépett húrok gyászsiráma. Azóta hallgat, mint elvérzik Jajszó nélkül a katona. A kis unokák sem merészlik Megütni pajkosan soha. De olykor, ha az éj leszállott, Kipendül egy búgó siker: Lepattant húr, S mért? nem tudom, Csak elfognak borongós álmok. Ismerőseim, elbeszélések, írta Gonda Dezső, az «Athenaeum» nyomdai társaság kiadása. A könyv szerzője a legfiatalabb írói generáczióhoz tartozik. Föllépését szívesen elősegítették a lapok, mert legelső kísérleteiben is elevenség nyilatkozott. A kötet nyolcz elbeszélése közül kettő («Megnézte» és «Az utolsó korty») lapunkban jelent meg, s valószínűleg jó emlékezetében maradt az olvasóknak. Gonda nem szövevényes történetekre törekszik, hanem egy-egy lélektani helyzet vagy epizód rövidebb rajzára, egy-egy alak jellemzésére. Előadásának élénkségéhez és gondosságához az élet iránti megfigyelés, olykor leleményes fordulat vagy találó jellemzés járulnak, s elég kerek rajzokat alkot. A kötet leghosszabb darabja «Révai úr» legtöbb igénnyel írottnak látszik, legtöbb is benne a cselekvény, de szerzőnk még most szerencsésebb a kisebb rajzokkal. Két rajz «Hajnali órában» és «Világosság» a párisi életből van merítve. Kötetét könnyen végig lehet olvasni, ami mindig jó ajánlás, kivált fiatal íróknál. Szórakoztat és fölösleges szószaporítás sincs benne; a divatos leírások hajhászásától is megőrizte magát. A könyvet több eléggé sikerült illusztráczióval Angyalffy Erzsi k. a. látta el, ki jelenleg Párisban folytatja tanulmányait. Az «Egyetemes regénytár» almanachja. A Singer és Wolfner kiadásában évek óta megjelenő «Egyetemes regénytár» minden év végén kiadja a maga Almanachját, melyet kezdet óta Mikszáth Kálmán szerkeszt. Az 1892-ik évre is az ő szerkesztésében jelent meg a válogatott novella-gyűjtemény, szép kiállításban, aranyos piros kötésben, Mikszáth bevezetésével. A bevezetésben Mikszáth azt írja le humorosan, hogy mint meggyűlt a baja, mikor Ivánka Imre fölszólítá, szedne össze elbeszélő irodalmunkból tíz jó, de túlzások nélküli művet Károly Lajos főherczeg számára. De nagy fejtörés mellett is csak ötöt mert ajánlani, mert hát a legjobb művekben is akad forradalmi emlék, németek persifiage-a stb. «Hát olyan szegény a magyar irodalom ?» — kérdé ekkor Ivánka. «Nem szegény az, hanem az olvasó személyiség olyan, hogy nem minden alkalmas neki. Aztán a mi íróink inkább a fiatalságnak dolgoznak.» Mikor meg Szögyény László miniszter kérte föl, hogy fiatal lányainak állítson össze magyar könyveket olvasni, szintén meg volt akadva s azzal üté el a dolgot, hogy «A mi íróink inkább az idősebbek számára dolgoznak.» — Következik ezután tizenkét elbeszélés. Az első Jókai «A glóriás hölgy» czímű novellája; aztán fr.-né Bajza Lenkétől «Égi sugár», Tóth Bélától «A beszélő kert», Vadnai Károlytól «Az elsűlyedt aszony», Bródy Sándortól «Mese a tulipán »-ról, Békefi Antaltól «Véröröklés», Porzótól «A hős», Justh Zsigmondtól a «Veres kakas», Hevesi Józseftől a «Dobszó előtt», Herczegh Ferencztől «A szent», Kozma Andortól a «Szegény atyafi», Lipcsey Ádámtól az «Eladó lányok», Rákosi Viktortól «Mért nem lettem én dalárdista», Tábori Róberttől «Az arany lelkiismeret», Bársony Istvántól «Örökre» s végül Mikszáth Kálmántól «Az elképzelt méz». A díszes kiállítású kötet ára 1 frt. Lónyay Jánosné iratainak negyedik kötetét bocsátja közre leánya Töredékek czim alatt. A nagy miveltségü, mély érzésű néhai úrnőtől azuttal bibliai gondolatok és vallásos elmélkedések jelentek meg. 180 lapra terjedő kötetben a szerzőnő az új testamentum átolvasása alkalmával készített jegyzeteit foglalja egybe. A jegyzetek kivétel nélkül vallásos jellegűek s a hit, ima, elmélkedés, a halál, az élet, az önbírálat s általában a vallás-erkölcsi eszmék egyes körei szerint vannak csoportosítva 24 fejezet szerint. »Hozom» czim alatt jelent meg az 1892-ik évre a «Borsszem Jankó» naptára, vagy a mint a czimlap mondja:«parádés naptár erre az obstrukcziós 1892-ki esztendőre, kidrukkolta a ládafiábul és sajátkezüleg tollba diktálta Mokány Bérczt.» Adoma, élet bőven van benne, s a «Borsszem Jankó. Írástudói mind szerepelnek, hogy mulattatására legyenek mindenkinek, aki a naptárt kezébe veszi. Majd minden lapon képek illusztrálják az elmésségeket. Ezeket Jankó János és Homicskó rajzai teszik még mulattatóbbá. A naptár 1 frtért kapható. Amerikában új magyar lap indul meg Clevelandban «Szabadság» czimmel. A vállalatot a százezerekre menő magyarság érdekében alapíták. A magyar lapokat el fogja látni amerikai honfitársainkról szóló tudósításokkal, a kivándorolt magyarságnak hű képét igyekszik adni a honi eseményekről. Uj magyar dalok. A Nádor és Bárd-féle zeneműkereskedés kiadásában megjelentek : Madarász Ernesztin «ülés mester« czímű népszínművének összes dalai. A dalokat Palotásy Gyula alkalmazta énekre és zongorára. A dalok közt van Beleznaytól a «Ha elmegyek kedves rózsám» és Dankótól «Egy csillag sem ragyog fenn az égen» czímű két szép dal is, melyeket K. Kopácsi Juliska asszony énekelt sikerrel. A 10 dalt tartalmazó füzet ára énekhangra zongorakísérettel 1 frt 50 kr. Szintén a Nádor és Bárd-czég kiadásában megjelent a «Legújabb budapesti népdalok» czímű vállalat 3-ik évfolyamának 33. és 34. száma. Biró J.-től a «Szőke kislány meg láttalak» és a «Ki nem tud ferblizni» című dudamótával, ára 30 kr. «Az atyafiak» a czíme azon színműnek, mely pénteken került színre a nemzeti színpadon. A külső körülmények is hozzájárultak, hogy az előadás különös érdekkel bírjon, mert«Az atyafiak» Csiky Gergelynek utolsó műve. Csak a mult héten hunyt el a koszorús szerző, s a közönségnek sznte fájdalmasan szokatlan, hogy többé «ne hívhassa» azt, akit számtalanszor tapsolt ki eddig. A színmű tárgya is komor reminiszciencziákra hangoló :az ifjú dúsgazdag Lócsy Gábor (Császár) szívbajban múl ki, amit előkészít és siettet az örökségleső rokonság bánásmódja, kik a legkíméletlenebbül ellenzik — természetesen gyöngéd óvatosságból, — hogy Lócsy Gábor egy kedves leányrokonát, Oszlányi Olgát (Csillag Teréz) nőül vegye, mert akkor ők elesnének az örökségtől. Különösen sikerült humorral festvék a második felvonás végrendelet-felolvasási jelenetei, először, midőn az első végrendelet tartalmát hirdetik ki a teljes számmal egybegyűlt atyafiaknak, a jó étvágyukról híres Lócsyaknak, (élükön Bercsényivel,) másodszor midőn az újabb rendelkezés ütközésök villám gyanánt, melyben az elhunyt minden vagyonát volt menyasszonyának hagyja. Érdekes szerelmi szövevény gazdagítja a mű tartalmát, mig Olga egy másik versengő atyafi-család egy tagjáé, Ákosé lesz, (Mihály fi.) s az atyafiak gazdag remények után csúfosan kikopnak az örökségből. Mint érdekes epizód-alak Geréb (Ndday) csatlakozik hozzájuk egy partie-vadász Don Juan szerepében, ki szintén a gazdaggá lett hősnő kezére les, — ámde az utolsó pillanatban előlép már hivatalosan is holtnak deklarált felesége. Gerébnek pedig méltó pendantja az ő saját elődje : Venter Ignácz, ( Vízvári) egyszersmind legfélreérthetlenebbül festett prototypja az erdőben, tengerfenéken és társadalomban egyaránt kifogyhatlan és kihalhatatlan «tengőczöknek». Megjegyezzük, hogy Csiky Gergely ez utolsó színművét egy regény után alkalmazta színpadra, (mely a «Budapesti Szemlé»ben jelent meg,) és pedig oly lelkiismeretes fáradtsággal, hogy nyolczszor dolgozta át megát, ki is jelentve, hogy többé ily fárasztó feladatba, mely mégsem eléggé hálás, nem fogna. A nemzeti színház kitelhető gonddal rendezte a darabot, s a színészeket a művészi becsvágyon felül a kegyelet is sarkalta, a közönség számos tetszésnyilvánításával adózott a nagy drámaköltő utolsó, sok kitűnő oldallal dicsekvő művének. A műcsarnok téli kiállítása e hó 25-ikén nyílt meg. Nagy és gazdag kiállítás ez. Talán még nem is volt egyszerre ennyi mű és ily sok magyar művésztől kiállítva. Látszik, hogy a festészet évről évre termékenyebb, s ma már a műcsarnok csak szorongva tudja magába fogadni a kiállításokat. Mindössze 550 mű van kiállítva. Ezek közül negyvennyolcz szobormű, a többi olajfestmény, rézmetszet, fametszet, vízfestmény. A kiállító művészeknek épen a fele magyar, 128. Ezek mindössze háromszáztizenegy művet állítottak ki. A külföldi festők a tárlatnak mindenesetre nagyon kiváló és előkelő részét foglalják el. Velük szemközt leginkább a magyar festők fiatal gárdáját találjuk, néhány matadorral. Feltűnők a külföldi művek közt Jimenez Louis nagy festménye «A látogatás órája a kórházban» a realizmus nagy erejével festve ; Breton Jules festménye «A kergotai bucsu Bretagneban» ; Pell Páltól «Játszó gyermekek» és «Kuczkóban» képviselve vannak Verstraete, Dagnan-Bouveret, Ciardi, Kallmorgen és Courtens gyönyörű tájképekkel, Silvio Rotta stb.