Vasárnapi Ujság – 1893

1893-02-12 / 7. szám - Hegyi József: Vén verklis 116. oldal / Költemények

1. SZÁM. 1893. 40. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI UJSÁCx. valami nyugalmas volt. El is készül hagyni Semlyént, és 1806-ban csakugyan Széphalomra költözik nejével együtt. Kazinczy levelei, melyeket Wesselényinek és Csereynek ír, a politikai eseményekkel is foglalkoznak, s ebben mint eleven tárczaíró tűnik ki, úgy hogy a mai tárczaírás első példáit is megtalálhatni Kazinczynál. Az újabb kötet tartalma már ' 855-re egészíti ki Kazinczy levelezéseit, a gyűjtemény azonban még korán sincs befejezve. Dr. Váczy János figyelme név- és tárgymutató összeállítására is kiterjedt, hogy megkönnyítse az eligazodást. Az 574 oldalt elfoglaló kötet ára 5 frt. Kossuth Lajos élete és működése, írta Gracza György. Nagyobb terjedelmű munka, számos illusztráczióval. Kossuthról nagyon sokat írtak, különböző ítéletek elé állítva nagy alakját, rendkívüli szereplését. Az éles hang, a magasztaló elragadtatás egyformán szólt róla, emez hasonlíthatatlanul többször, de ez sem eleget mondott még. Kossuth a történelemnek van fentartva. Gracza műve sem az a könyv, mely Magyarország újabb történelmének e hatalmas szereplőjét mélyebben jellemezné, de ismerteti élete folytatását, s pályája fő és nevezetes eseményeit s a 90-ik születési év ünnepélyeinek leírásával végződik. A képek kevéssé sikerültek. A mű nagy nyolczadrét alakban jelent meg a «Budapest» kiadásában, Cserépy Árpád, Homicskó, Kiss, Márk, Nemes rajzaival. Ára 1 frt 20 kr, diszesb kiállításban 2 frt. A könyv beosztása és tartalma a következő: I. Kossuth születése, gyermekkora, ifjúsága. II. Kossuth a pozsonyi diétán, hírlapírói működése, elfogatása, követté választása. III. Kossuth az országgyűlésen, a márczius 15-iki események, az 1848-diki törvények alkotása, Kossuth mint miniszter. IV. A kamarilla ármányai, horvát lázadás, a honvédelem szervezése, Kossuth a honvédelmi bizottmány tagja. V. Az 1848—49-diki szabadságharcz, Kossuth, mint Magyarország kormányzója. VI. Kossuth menekülése. Diadalútja Angliában és Amerikában. Az emigráczió működése. VII. Kossuth családi gyásza. A czeglédi százas küldöttség tisztelgése. Iratai: A 845 magyar Turinban. 80-ik és 90 ik születésnapja. A pénz legendája, irta Justh Zsigmond. Budapest, Singer és Wolfner könyvkereskedése. Justh Zsigmond az utolsó években egy pár kötettel vonta magára a figyelmet, melyekben mint elbeszélő sok megfigyelésről, önálló felfogásról és írói intelligencziáról tanúskodott. «A pénz legendája» voltaképen hosszabb cziklus első része, társadalmi tanulmány, regény alakjában. «A kiválás genezise» czimet adott a szerző a cziklusnak, s ebben Magyarország belső társadalmi életét igyekszik kutatni, az egyes osztályokat s megkezdi ezt «A pénz legendájá»-val, mely az előkelő világból Belényesy Mária grófnő naplója alakjában fest realisztikus rajzokat, érzelmeket, és elég érdekes helyzeteket. D'Arc Johannát, Michelet munkáját magyarra fordította le de Gerando Antonina, ki nagy buzgalommal ülteti át a franczia irodalom jeles történeti munkáit. A könyv Kolozsvártt Ajtai K. Albert kiadásában jelent meg s a «Teleki Blanka kör» javára van közrebocsátva. E kör ugyanis elhatározta, hogy az ifjúság számára nemes irányú művek kiadásáról gondoskodik. A nagynevű Michelete műve, mely a hősiességet, a hazaszeretet és önfeláldozást oly megkapón festi, alkalmas is erre e czélra. Ára 1 frt 20 kr. A «Budapesti Szemle» február havi kötetének tartalmát Pauler Gyula jeles történetírónk dolgozata nyitja meg: «A vezérek kora Gézáig». Ez a czikk bevezető fejezete szerző «A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt» czímű nagyobb munkájának, mely a magyar akadémia könyvkiadóvállalatában fog megjelenni. Körösi József Hontmegye eltótosodásáról és magyarosodásáról, I. S. K. a mesterséges esőről ír, Haraszti Gyula Ábrányi Emil Byron-fordítását méltatja, Filtler Kamill pedig a képzőművészeti társulat téli műtárlatáról emlékezik meg részletező bírálatban. Heinrich Gusztáv ismerteti Apáczait, mint pedagógust. A szépirodalmi közlemények közt találjuk Gyulai Pál három költeményét «Télen» czím alatt, és a «Colette fogadalma» czímű franczia regény fordítását. Az «Értesítő»-ben b. Kemény Zsigmond összes beszélyeiről, a kereskedelmi miniszter 1891 -ik évi jelentéséről, Körösi S-nek olasz-magyar grammatikájáról, Kemény F-nek az egységes középiskola és nemzeti kultúránkról írt könyvéről olvasható bírálat. A «Budapesti Hirlap és gróf Széchenyi István» czímen pedig Gy. P. szólal föl az említett lap azon panasza következtében, hogy hazánk legújabb történetével historikusaink nem foglalkoztak annyira, hogy az új nemzedék ismerhetné elődjét. Gy. P. felsorolja az ide vonatkozó műveket. — A «Budapesti Szemle» előfizetési ára egész évre 12 frt, fél évre 6 frt. A magyar tud. akadémia új kiadványai. A tud. akadémia tájékozni akarván magát a nyomatandó példányok száma felől, a következő három munkára aláírást nyit. I. A régi magyar nyelv emlékeit a mohácsi vész előtti korból teljesen hű fotográfiai másolatokkal, mutatványokkal, nyelvi és történeti magyarázatokkal bocsájtja közre. Egy-egy bekötött példány aláírási ára 4 frt. iskoláknak, legalább 10 példány együttes megrendelésénél és a könyvkiadó-vállalat pártolói részére 3 frt. — II. Az 15-i)-ik évi debreczeni Énekes könyvet, melynek egyetlen példányát Hellebrant Árpád alkönyvtárnok a mult nyáron fedezte föl a boroszlói könyvtárban, az eredetinek lehető hű előállításával fogja újra lenyomatni. Egy példány aláírási ára 2 frt, a könyvkiadó-vállalat pártolói részére 1 írt 50 kr. — III. Werbőczy Hármas Könyvét nyelvünk mai állapotának megfelelő fordításában ismét közre fogja bocsátani. A fordítás ellenőrzését s a kiadás gondozását Hajnik Imre, Pauler Gyula, P. Thewrewk Emil, Vajkay Károly akadémiai tagok és a főtitkár fogják intézni s ajánlatukra Csiky Kálmán, a műegyetemen a közigazgatási jog tanára s az egyetemen a magyar magánjog doczense, bízatott meg a fordítással. A művet bevezetés fogja megelőzni a Tripartitum összes kiadásainak s fordításainak irodalomtörténeti jellemzésével, a könyv végéhez pedig Műszótár fog csatoltatni, előtüntetve a munkában található jogi műszók magyar fordításainak fejlődési menetét. Egy példány aláírási ára 4 frt, a könyvkiadó vállalat pártolói részére 3 frt. Az aláírások a magyar tud. akadémia főtitkári hivatalához czímezve, f. évi márczius hó végéig küldendők be, az összegek pedig szeptember hóban, a munkák megjelenésekor. Füzetek. Szegeden megjelent: «A csillagok nyelvhagyományainkban», néprajzi tanulmány, melyben Kálmány Lajos a népdalokban és közmondásokban a csillagokról előforduló helyeket magyarázza, s melyet a Dugonics-társaságban olvasott föl; ára 20 kr. »A foghúzásról» czimen adta ki dr. Vajna Vilmos fogorvos s egyetemi magántanár azt a mutatványos előadást, melyet a magyar orvosok és természetvizsgálók legutóbi vándorgyűlésén tartott. Budapest, Dobrowszki és Franké kiadása, ára 35 kr. Uj zeneművek A Harmónia zeneműkereskedés kiadásában Bodó Alajos zongoraművésztől sikerült csárdás jelent meg akár holnaputánig czimen. A már nagyon elterjedt csárdás ára 2 korona. — Lányi Ernő ismert dalszerző maga adta ki «Egri bokréta» czímen 8 eredeti magyar dalát, melyek méltán sorakoznak előbbi szerzeményeihez. A füzet ára 2 korona. A nemzeti színház millenniumi pályadíja. A nemzeti színház a millennium alkalmából tekintélyes összeget készül pályadíjul kitűzni eredeti magyar színdarabra. Pályázni lehet vígjátékkal, tragédiával, színművel, bohózattal, egy szóval a dráma bármelyik fajával. A pályázó daraboknak nem kell ragaszkodniok az alkalomhoz, hanem a millenniumtól teljesen l IBOLYACSOKOR, JELMEZES BÁLI RUHA. 117 függetlenül bármily korszakokat vagy társadalmi képet mutathatnak be. A pályanyertes színdarabot a millenniumi ünnepen fogják először előadni. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia febr. 6-iki ülésén Pulszky Ferencz elnökölt, s történelmi tárgyak voltak napirenden. Óváry Lipót levelező tag székfoglaló értekezést olvasott föl «A magyar Anjouk eredetéről,» előadta, miként jöttek az Anjouk Szicziliába, majd rámutat ama körülményekre, melyek a nápolyi Anjou-háznak a magyar Árpád házzal való érintkezését és a magyar Anjou-ház megalapítását vonták maguk után. Bő adatokat sorol elő Mária nápolyi királynőnek s fiának, Martell Károlynak a magyar trón elnyerése czéljából kifejtett tevékenységéről. A székfoglaló után Bunyitay Vincze tartott felolvasást: «A gyulafehérvári székesegyházról,» melynek szentélyét Hunyadi János építtette. Újabb része a kereszthajó és a két kápolna, amelyek egyikében egy főpapi síremlék van kétfejű sasos czimerrel, amilyen a főhajó egyik zárókövén is látható. Építését eddig hol Geréb László, hol Várdai Ferencz püspöknek tulajdonították, Bunyitay azonban egy Rómában látott sírkőn levő hasonló czimerből azt mutatta ki, hogy a becses műemléket a Rómában elhalt Lászai János erdélyi főesperes építtette. Az akadémia költségvetése. Febr. 6-ikára báró Eötvös Lóránt, az akadémia elnöke renkívüli összes ülést hívott össze, a mult évi számadások s az idei költségvetés előterjesztése végett. Szily Kálmán főtitkár terjesztette elő a múlt év számadását, amely szerint a bevételek 153.084 forintot, a kiadások 154.677 forintot tettek ki, úgy hogy 8407 frttal szaporodott a vagyon, mely ez idő szerint 2.329.530 frt. A főtitkár megjegyezte, hogy téves az a nézet, mintha valamennyi akadémia között a mienk lenne a leggazdagabb, bár a magyar nemzet sokat áldoz, talán többet, mint bármely más nemzet. A párisi akadémiának csak az évi budgetje 727.000 frank s ez a tudományos intézet pár év múlva már hozzájut Aumale berczeg hagyományához, mely egymaga 20.000,000 frank. A dán akadémiának csak egyik ingatlana képvisel 6.000,000 márkát. Az állam a bécsi akadémiát 72,000 frttal, a mienket 40,000 frttal dotálja. Tévedés az is, mintha a mi akadémiánk kiadványainak nem volna kelendősége. Míg a londoni akadémia 675 fontot (7000 frt), a bécsi pedig 10,000 forintot, addig a mi akadémiánk a múlt évben e czímen 21,000 frtot vett be. Annak a reményének adott ezután kifejezést, hogy néhány év múlva megint életbe lehet majd léptetni az akadémia alapszabályainak 59. §-át, mely a rendes tagoknak évi fizetést biztosit s az ily évi tiszteletdíj is felemelhető lesz. Ezek után elfogadták egyhangúlag a folyó év előirányzott költségvetését, mely a kiadások és bevételek összegét külön-külön 153.500 frtra teszi. Uj alapító tagok a Kisfaludy-társaságban. Az utolsó napokban a Kisfaludy-társaság alapító tagjai közé léptek : b. Atzél Béla, gr. Bethlen Bálint, Blaskovits Bertalan és Szentiványi Miklós száz-száz forinttal. MI ÚJSÁG ? * A lábszánykózásról lapunk mai számában két közleményt talál az olvasó: tüzetes, szakszerű ismertetést Chernel Istvántól, ki ezt a dolgot már norvégiai utazása alatt s a jelen tésen itthon gyakorlatilag is tanulmányozta, és egy rövidebb közleményt katonai munkatársunktól a lábszánykónak hadi czélokra alkalmazásáról. Chernel István úr újabban, Kőszegről február 7-én kelt levelében a következőket írja nekünk: Azóta, hogy czikkeimet megírtam, Mürzzuschlagban Steyerországban jártam, hol f. hó 2-án a steyer lábszánykozó-egylet versenyt rendezett, mely minden várakozáson felül sikerült. A versenyben nők és kisfiuk is részt vettek, nagy ügyességet mutatva az új szerszámon. De különösen egy norvég, Samson úr, nagyszerűen forgolódott a lábszányban s 18 méter távolig ugrott a hosszú talpakon. Művelődéstörténetileg igen érdekes a hazánk több vidékén, még pedig a legmagyarabb részeken, őskorból máig fenmaradt csontkorcsolya, mely Szeged, Zenta, Doroszló (Bácsmegye) táján, — mint Hermán Ottó «A halászat könyvé »-ben (I. kötet 172—173. lapon) írja — most is használatos. De még érdekesebb, a mit Czékus László e lapok f. é. 6 szám 93. lapján a Sajó völgyéből (Gömörmegye) följegyez, hol még manapság is szokásos az az ősi korcsolyázás, midőn lábhoz idomított lócsontok felkötés nélkül szolgálnak korcsolya gyanánt, a mozgás pedig szeges végű bot segélyével előre taszítás által történik. Kétségtelen, hogy ebben a lábszánykózás ősi nyomát birjuk, mely azonban nálunk ki nem fejlődött. — Chernel István.