Vasárnapi Ujság – 1894
1894-01-07 / 1. szám - A művészek Jókainak (képekkel). Kacziány Ödön 9. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak - Jókai lakóháza (képpel) 9. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
1. SZÁM. 1994. 41. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. JÓKAI LAKÓHÁZA. Az epreskerti művésztelep legérdekesebb s valóban művészi kivitelű épülete az a velenczei stylben készült ház, melyben az ünnepelt nagy költő lakik. Feszty Árpádnak támadt az a szerencsés ötlete, hogy eltérve a szokásos építészeti sablontól, egy minden tekintetben kiváló alkotással gazdagítsa a művésztelepet. Többször tartózkodván Velenczében, tanulmányozta a kisebb paloták építészeti stílusát. Egyes részleteket lerajzolt, sőt amennyire lehetséges volt, megszerzett a már romladozó palotákból oly értékes és használható kisebb darabokat, melyek a modern építkezés keretében fölhasználhatók. Ilyen például két kő-oroszlán, néhány ablakdíszítés, ajtók, ajtó-félfák, kilincsek s a műterem berendezésének számos darabja. Feszty kis mintát készített előbb papírból s ezt adta át az építészeknek. Ennek alapján építették a modern kényelem minden igényeinek megfelelő lakóházat. A földszinti részt Feszty lakása s műterme foglalja el, mig az emeleten Jókai lakik. A szépen ápolt kert, dúsan tenyésző növényzettel, a jó házi asszonyt dicséri. Különösen szép nyáron át a vadszőlővel dúsan befuttatott pergola (faszerkezetű alkotmány), mely a verandán ülőket, az utczán járó-kelő elől rejti el. Zala György és Donáth Gyula művészi alkotásaikkal díszítették az épületet. Zala byzanti stylben tartott csoportozatot mintázott. Donáth egy velenczei szerelmi idyllt. A verandán át belépve, az előszobába nyitunk. Szemben a műterem, jobbra a lakószobák nyílnak. Nagy, tágas műterem, a legnagyobbak egyike a fővárosban. Hatalmas ablak a tárgyak s művészi alkotások egész seregét világítja meg. Kisebb vidéki múzeumnak elég volna az, mi itt a legteljesebb művészi rendetlenségben ideiglenesen elhelyezve van. Egyik oldalát magas karzat foglalja el, amely az emeletre, Jókai lakosztályába vezet. Ha már egy műtermet a maga közvetlen érdekességében nem könnyű dolog leírni, mennyivel nehezebb az olyan pár lakosztályánál, mint a minő Feszty Árpád és neje, Jókai Róza, kik mindketten oly kiváló művészek. Nem is kisértem meg, csak épen azt a hatást adom pár szóval, melyet reám gyakorolt. Valami csodálatos hangulat, kifejezés van minden tárgyon; mintha mindennez élettelen holminak lelke volna. Oly érdekesek, oly összetartozók, sokféleségükben is oly egységesek. Elnézgelődhetünk negyedórákig egy-egy szobában s mikor azt hiszszük, hogy mindent láttunk, íme megint és megint fölfedezünk valami újat. Vannak dúsgazdag emberek, kik mindent megszerezhetnek, fényes, ragyogó tárgyakkal tölthetik meg lakásaikat s mégis hiányzik az a bizonyos valami, mely a tárgyaknak életet ad: a művészi szellem s a finom, művészi izlés. Ez itt igazán Jókaihoz illő lakás! K—ny Ö—n. A LŐCSE VAEOS KOZONSEGE ALTAL JÓKAINAK ADOTT DISZPOLGARI OKLEVEL FELSŐ RESZE. A MUVESZEK JÓKAINAK. Díszes szekrényben hetvennél több magyar művész és művésznő rajzát és festményét adják át Jókainak az ünnepély alkalmával. Szép és érdekes művek egész sorozata, melyek többnyire a nagy költő műveiből ábrázolnak egyes jeleneteket; oly ajándék, mely méltán örvendeztetheti meg a nagy ünnepeket. Művészeink legkiválóbbjai nyitják meg a sort, köztük régi jeles művészünk, Barabás Miklós. Régi barátság fűzi Barabást Jókaihoz,ismeretségük félszázadnál idősebb s a változó idők során ma is az, a mi volt hajdanában. Felejthetlen s a költőnek bizonyára igen kedves jelenetet örökített meg Barabás. A hatvaniutczában a Landerer és Hackenast nyomda kapuja előtt tolong az esernyős sokaság. Ott látjuk Jókait, Petőfit és Vasvárit. Kezekben tartják Petőfi «Talpra magyar»-ját. A múlt elevenedik meg szemeink előtt, a márcziusi napok lázas izgalmait érezzük. Minő kitűnően van jellemezve az akkori Pest népe. A polgár, a hivatalnok, a paraszt, s e csoportosulások nélkülözhetlen alakjai, a czipészgyerekek, — mindannyian «tisztelt polgártársak.»Középen áll Jókai s ez emlékezetes szavakat mondja. «Ez az igazi forradalmár nép! hogy félti egy kis esőtől kalapját, kabátját,... hát még a bőrét!!» Erre az ezernyi esernyők lecsukódnak s a tisztelt polgártársak nagy tömege vitézül bőrig ázik. Zichy Mihály remek kivitelű vízfestvénye Jókai «Véres könyv»-ének «Fegyvertelen» czimű beszélyét illusztrálja. Ki ne emlékeznék a cserkesz vezérre, kit adott szava kat, hogy harczolni fegyverrel kezében soha sem fog a muszkák ellen. S e vezér beváltotta szavát. Nem harczolt fegyverrel, hántott fűzfavesszőjével vezette csapatait s a halál ott tartotta legdúsabb aratását, hol a fehér vesszős alak megjelent. Ez életteljes, mozgalmas alakok jellegzetesen vannak megörökítve s a hatalmas kaukázusi tájkép majdnem mithikus világot tár a köznapi élethez szokott szemeink elé. Vörös krétával, mesteri biztos kézzel rajzolt Benczúr Gyula egy érdekes satyr fejet. A szemekből élet s vonásaiból játszi kedv árad a néző felé. Úgy emlékeztet ez igénytelenül papírra vetett rajz a régi nagy mesterek alkotásaira. Hangulatos művészi alkotással járult Vastagh György az ország ünnepeltje elé. Pusztázó betyárt látunk tüzes ménen, borongós alkonyatnál, a mint a végtelen síkságon halad. Mint egy régi népdal búsongó akkordja, úgy kapja meg lelkünket e mű. Ízről-ízre magyar s e pár barnás tónussal egy kész festmény hatását éri el a művész. A vízfestés egyik kitűnő mestere, Keleti Gusztáv, virtuóz ecsetével a Jókainak oly kedves Balaton regényes tájékát festette le. Egyszerű, nagy stílben, finom művészi érzéssel s az érett művészet biztos tudásával, mértföldekre terjedő kilátást tárt elénk. A múltak emléke, mint borongó sejtelem vonul át lelkünkön e mű szemléleténél s önkéntelenül is fájlalnunk kell, hogy oly ritkán van alkalmunk Keleti jeles alkotásaiban gyönyörködni. Kacziány Ödön fu yJu^i f /tc ~ • djzivrtxt/} /. ; /7/* • A —C tP^ ftetrS 2///Í JÓKAI APJANAK FÖLJEGYZÉSEI A CSALADI BIBLIABAN. 9