Vasárnapi Ujság – 1894

1894-10-14 / 41. szám - A khinai-japáni harcztérről (képekkel) 679. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekű közlemények - Forradalom a Szunda-szigeteken (képekkel) 679. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekű közlemények

682 VASÁRNAPI ÚJSÁG. egyesületekben sokszor megjelent és régi író isme­rő­seinek egy­­e fogyó körével melegen őrizte a barátsá­got. Temetése e hó 11-én délután ment végbe a gör. keleti egyház szertartása szerint. Az irodalom sok kitűnősége megjelent s a főváros, a vármegye is te­kintélyesen képviseltette magát. A fővárosi munici­pium nevében Gerlóczy Károly polgármester, több bizottsági tag , Pest megye nevében Földváry Mihály alispán, voltak ott a koporsó mellett. A magyar iro­dalmat Szily Kálmán akadémiai főtitkár, Vadnay Károly, Rákosy Jenő, Degré Alajos, s még többen képviselték, s megjelent Arany László is, a­kinek halhatatlan édes­atyját oly szoros barátság fűzte az elhunythoz. A gyászszertartást Magyarovits Jere­miás görög-keleti esperes végezte. JUSTH ZSIGMOND, a szépirodalom egyik becsvágyó, szép tehetségű tagja, meghalt e hó 9-ikén, déli Francziaországban, Cannesban, hol üdülést kere­sett. Még csak 31 éves volt, de a halál csíráját már évek óta magában hordozta. A telet mindig meleg égalj alatt töltötte, Indiában, Egyiptomban, Olasz­országban, vagy déli Francziaországban. Az iroda­lomban a nyolczvanas évek végén lépett föl «Káp­rázatok» czimű kötetével, melyben rövidebb rajzo­kat adott. Ezekben a külföldi benyomások, a szülő­föld szeretete, finom érzés, de nyughatatlan kedély nyilatkozott. A nagyvilág, a franczia irodalom be­folyása mindig meglátszott művein, noha a magyar életet, főleg pedig az egészséges paraszt népet sze­rette festeni. Az év egy részét szent-tornyai birto­kán töltötte, a másik részét külföldön, s e kettős élet nyoma tükröződik műveiben. «Páris elemei» czimű kötete után regényeket irt, melyekben a ma­gyar társadalmat törekedett lélektanilag festeni és bölcseleti tanulságokat állítani föl. Az egészséges népnek, az alföldi parasztságnak sok találó rajzát, élénk megfigyelését találhatni a «Puszta könyve» czimű elbeszéléseiben, «Gányó Julcsa», «Delelőn» czimű regényeiben. Egy másik regénye «A pénz legendája» az arisztokráczia életéből van merítve. Érdekes, sokoldalú és rokonszenves tehetség volt, mely épen most ment át a forrongáson. Halála vesz­teség szépirodalmunkra. Holttestét Cannesból Szent­ Tornyára szállítják. Justh Gyula képviselő, a függet­lenségi párt elnöke, testvéröcscsét gyászolja az el­hunytban. Elhunytak még a közelebbi napok alatt: Pacséri CSILLAGHY JÓZSEF, Árvamegye alispánja, 1872— 7o-ben az alsó-kubini kerület képviselője, régi hon­véd huszár tiszt, ki negyven évig szolgálta a köz­ügyet, 65 éves korában, s az isztebnei családi sír­boltban temették el. — BÁLINT KÁROLY, az erdélyi róm. kath. státus egyik előkelő tagja, énekelő ka­nonok és gyulafehérvári főesperes, Gyula-Fehérvá­rott. — SOMOGYI JÓZSEF, mádi plébános, ki félszáza­dot töltött az egyház szolgálatában, Mádon. — CSA­NÁDY BÉLA, közjegyző, megyei bizottsági tag, a kar­czagi ref. egyház tanácsosa, gymnáziumi igazgató tanácsos, 46 éves, Karczagon. — TOMKA GYÖRGY, ke­reskedő, 70 éves korában, Alsó-Lendván. — SINKA FERENCZ, a debreczeni ref. egyház volt ügyvédje, városi bizottsági tag, 43 éves korában, Debreczen­ben. — SZELKE ÁRPÁD, a herczegprimási uradalom intézője,35 éves korában Hont-Füzes-Gyarmaton.— BOSNYÁK ANTAL, Eszék város tanácsosa s az eszéki kereskedelmi és iparkamarának sok éven át volt al­elnöke, Eszéken. — HELLER HERMAN., a «Szigeter Zeitung» szerkesztője, 58 éves korában, Máramaros-Szigeten. — KOHN IGNÁCZ L., miskolczi kereskedő, 69 éves korában, Miskolczon. — Özv. BORONKAY IMRÉNÉ, szül. Beniczky Lujza, 34 éves, Szügyön. — MOKAY SÁMUELNÉ, szül. Mikolay Johanna, élte 56-ik évében, Gerendáson, mutatja, szerzőnek épen nincs oka jókedvre, s egyáta­lán semmi összefüggés sincs a vers kezdete és vége között. A «képviselő-választáskor» czimű vers egészen gyönge. A kelő nap. Alkonyi kép. Az előbbi mint egy h­ála­hymnus kezdődik, de a költeménynek nincs elég szár­nyalása ; úgy érezzük, hogy szerző nem annyira saját lelkéből, mint inkább irodalmi emlékeiből merít. A vers befejezése pedig egészen előkészületlenül lepi meg az olvasót. Még kevesebbet ér az «Alkonyi kép» ez egészen mesterkélt, erőltetett. Szerző mint irodalmilag mívelt ember, gondot fordít a formára, de elég kriti­kát e tekintetben sem gyakorol magával szemben. így pl. az első versben a harmadik versnek 3-dik és 6-dik sorában, az ötödik (utolsó) versnek 1-ső 4-dik és 5-dik sorában egészen hibás mértékű rímeket al­kalmaz, a­mi az ilető strófákat nagyon döczögőssé teszi. Én is voltam. Hol annyi.. Megjött.. Óh, bár sohse ... A legelső valóban figyelemreméltó, erős hangulatával megkapja az olvasót. Az elég sűrűn elő­forduló gyenge sorokat könnyen ki lehetne javítani, csak az a baj, hogy az utolsó versszak homályos. Nem tudjuk, hogy ezt a sort: «Most már­ én is apa vagyok» szó szerint veszi-e, vagy képlegesen, az őrlő bút nevezve gyermekének ? Szerkesztői mondanivalók. Egy koldus története és Tűz. Elbeszélések. Egyik sem üti meg a mértéket. Sem a leírás, sem a mese nem olyan, hogy az elbeszélések közölhetők lehet­nének. Az ember gyermekkorából. Régészeti közlemény. Az ilyen szigorúan szakszerű czikk inkább szakköz­lönybe való. Mementó. Lorának. Az előbbire esetleg sort ke­rítünk. Heine dalaiból. Elmélet és gyakorlat. A te szemeid Hiányzik belőlük a dal főkelléke: a dallamosság. Csók. Én és ő. Nagyon alantas komikum van mind a kettőben. Vigasz. Emlékkönyvbe. Tanács. Álom. Két út van előttem. Az elsőben van egy kis gondolat, a többi egészen értéktelen. Nem közölhetők . Hozzá. Dal az ibolyáról. Tűnődés. Ha elnézem. Szeretem az erdőt. Elmélkedés. Csak egy pár szó. Közéig a tél. Királyhymnus. A bánat. Az erdőben. D. E. I.V. Gyakorlatlan kezdőre vallanak, kinek sok önképzésre van szüksége, mig irodalmi színvona­lon álló költeményeket tud írni. A Margithidon. Mielőbb közölni fogjuk. Azt álmodtam. Félre gondokt. Képviselő-választás­kor. Az elsőben jó a gondolat, a kidolgozás azonban kevésbbé sikerült. A második kissé zavaros, vidám, tréfás hangon kezdődik, pedig a mint a vers folytatása SAKKJATEK. 1859. számu feladvány. Bayersdorfer A.-tól. Világos indul s a negyedik lépésre matot mond. Az 1850. számu feladvány megfejtése Kleidanski H.-tól. Megfejtés. Helyesen fejtették meg : Budapesten : K. J. és F. H. — Andorfi S. — Kovács J. — Eördögh János. — Kecskeméten: Balogh Dienes. — A pesti sakk-kör. 11 HA ÉH • • B­B §§ B­ i ^iH 1« US B m fjj i Hü ási n 11 wm gjíKgp £ B j§§ B á 11 Pl 11 m 4 H K m iii §§ H­H­ül­d­e ( VILÁGOS. Világot. Sötét. Világot. a. Sötét. 1. Vd5—d3 ... Fg3—h2 : (a) 1. ... ... ... Fg3—t. sz. 2. Vd3—fl­f Fh2—gl 2. Vd3-h3 ... F—h2 : 3. He+—f2 4 Klil—h2 3. Hei—g3+___ Klil-gl 4. Vfl—h3 mat. 4. Vh3—fl mat. KEPTALANY. A «Vasárnapi Ujság» 38-ik számában közölt képtalány megfejtése: Elhallgatom a mi történt, mik szivemet összetörték. Heti naptár, október hó. Holdváltozás. <. Utolsó negyed 21-én 7 ó. 56 pk. este. Felelős szerkesztő: Nagy Miklós. (L. Egyetem­ tér 6. szám.) Egész selyem, mintázott Foulardokat (mint­egy 450 különböző fajban), méterenként 75 krtól 3 frt 65 krig — valamint fekete, fehér és színes selyemszöveteket 45 krtól 11 frt 65 krig — sima, koczkás, csíkos, virágos, damaszolt minőségben (mint­egy 240 féle dispositió és 2000 különböző szin­es árnyalatban) szállít postabér és vámmentesen a privát megrendelők lakására Henneberg G. (cs. k. udv. szállító) selyemgyára Zürichben. Minták postafordulóval küldetnek. Svájczba czimz. levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Nap Katholikus és protestáns Göröff-Orosz Izraelita 14 V. fl 22 Kalliszt 0 21 Kalliszt 15 U. Teréz sz. 16 K. Gallusz 17 S. Hedvig 18 C Lukács ev. 19 P. 20 S. Alk. Péter Vendel 1Teréz Gallusz Hedvig Lukács Lacziusz Iréné 2 B 17 Cziprián 3 Dénes 4 Hierót 5 Mamelta 6 Tamás ap. 7 Szergius 8 Pilágia 14 15 Succob­ 16 Lucc. e. 17 18 19 20 Sab. 40. SZÁM. 1894. 41. ÉVFOLYAM. HU-U! U ií 1 iUU.ll 1 UUUi.-ÜUIK d W^^vjypti MMETSl^ phololilho<jrarfíaila£ hfsisikit is Itfiksobisn soksierasrftghtl "Vidéki rrugreiuid/jtk fum/Bsw 44JulángosajL-+sxkvu2ktaik: SH1MKMŐtf A M. Tud. Akadémia megbízásából szerkeszti TARTALOM: f-E P 7f frTífffffff rffrf triff ffFfff 1ttk Fontos hölgyeknek Van szerencsém a t. hölgyvilág Szives tu­domására f­űzni, miszerint kizárólagosan csak szakavatott női kiszolgálattal be­rev­ezett hölgy-termemet Budapest, Főherczeg Sándor­ utcza 12., I. em., alá helyeztem át. Készü­lf t­ek pontos méretek szerint: Hajkötők, köldök- és minden egyéb sérvkötők.­­ Újdonság! Hastartó fűző: vándor-vese, köldök-és hassérv ellen. Kiegyenlítések a test ép formázá­sára, aczél nélkül. Orthopédiai fűzők stb. Ugyanitt nagy raktárt tartok: Görcsér elleni gummi harisnyák, — valódi frar­czia gummi áruk, — fecskendők- és irri­gátorokból, valamint a betegápoláshoz. W­í'i szükséges összes tárgyakból. B' —Kiváló pontos kiszolgálás! — Mérsékelt árak! — Kiváló tisztelettel KELETŰ, cs. és kir. szab. kötszerész. Főüzlet: Budapest, Koronah­erczeg-utcza 17. Nagy képes árjegyzék ingyen és bérmentve. 1894. okt. 214. sz. 1894. okt. BUDAPESTI SZEMLE GYULAI PÁL. A vallásszabadság ügye a korponai gyűlésen 1605.. — Károlyi Árpádtól. Muhammedán propaganda Amerikában. — Gold­ziher Ignácztól. Az 1848—49. szerb fölkelésről. (I.) Thim Józseftől­ Petőfi és némely külföldi költők. (III.) — Imre Sándortól. A botrány. Regény. (VII.) — Álarcon Péter után, spa­nyolból — T. Z. Költemények. Élvek percze. — Lévay Józseftől. — Epilog. — Heine után, németből Varga Gyulától. Még egy pár szó Baross vasúti politikájáról. — Tisza Istvántól. Buda-Pest jelene és jövője közigazgatási szem­pontból. — Havass Rezsőtől. Értesítő. Comtesse Almásy: Hongrois et Roumains. — Óváry L.: La Qistione Daco-Romana. — g. — Her­czeg F.: Simon Zsuzsa. — i. — Láng M.: Korzika­ B—N.—Szép gyermekek versenye. Új magyar könyvek. Megjelen évenkint 12-szer, 10 ívnyi havi füzetekben. Előfizetési ára bérmentes küldéssel egész évre 12 forint­, félévre 6 frt. Franklin-Társulat magyar irod. intézet és könyvnyomda Budapesten» -4:

Next