Vasárnapi Ujság – 1896
1896-05-31 / 22. szám - Károly Lajos főherczeg családjáról 366. oldal / Élet- és jellemrajzok
368 VASÁRNAPI UJSÁG. 19. SZÁM. 1896. 43. ÉVFOLYAM. MI UJSÁG? A király Budapesten. Ő felsége a delegácziók megnyitására, május 30-ikára Budapestre érkezik,de junius 2-án visszatér Bécsbe, honnan jun. 6-án ismét Budapestre jön, az ünnepélyekre. Az ünnepélyek után ő felsége Ischlbe megy, nyári tartózkodó helyére, Simor szobra. Az esztergomi bazilikában pünkösd napjára állították föl Simor János néhai hercegprímásnak, a bazilika befejezőjének szobrát, melyet Stróbl Alajos készített karrarai márványból, •életnagyságnál nagyobb alakban s teljes papi díszben örökíti meg a főpapot. Épen szónokol s míg jobb kezét magasra emeli, baljában tartja az általa befejezett bazilika főhomlokzatának domborművű rajzát. A szobrot a Pázmány Péter szobrával szemben helyezték el a bazilikában. * Egy öreg honvéd halála. Sopronmegye Keczöl községében egy 48-as közhonvéd, Piingorácz János húnyt el 72 éves korában. Csöndes egyedüliségben töltötte agg napjait s két keze munkájával tengette életét. Mint honvéd részt vett egyebek közt a nagysallói ütközetben, honnan egy két fontos megkaparított ágyúgolyót vitt magával haza emlékül. S ez emléket nemcsak haláláig híven megőrizte, hanem sírjába is magával vitte, mert azt kívánta, hogy eltemetésekor oda tegyék a hamvai mellé. S most csakugyan együtt nyugszik becses ereklyéjével. * táj: Tenyészmarha-kiállí-Az ezredévi kiállítások egyik legérdekesebb részlete a tenyészmarha- kiállítás. A szabad ég alatt levő aktokban s az óriási istállókban rengeteg mennyiségű, számszerint 2302 szarvasmarhát és bivalyt láthatunk itt, a legkülönfélébb fajták díszpéldányai közül. Ott körőznek a kényelmes alomban a legszebb magyar és erdélyi fajta tehenek, komor tekintetű füstös fejű bikáikkal, fürge borjaikkal, ott heverésznek az óriási nagyságú, lomha berniek, szimmenthaliak, freiburgiak, a borzderesek, a különféle hazai tájfajták, keresztezések s a boszniai és herczegovinai apró hegyi fajták. Csodálkozva tapasztalhatja itt az ember, hogy a gondozás, az éghajlat, apránként mennyire el tudja változtatni az állatot. Hiszen ezen itt látható jószágok valaha mind egy törzsből származtak és most, mig a boszniai hegyi tehenek alig nagyobbak egy jókora kecskebaknál, addig pl. a simmenthaliak valóságos óriás számba mennek s egybőlegyből 10—12 bosnyák marha is kitelnek. Hogy pedig ez nem nagyítás, bizonyítja többek közt a báró Jeszenszkyné úrnő felső-hidvégi «Gombos» nevű 5 éves bikája, a melynek súlya nem kevesebb mint 11 métermázsa és 70 kiló s a Széll Kálmán «Héra» nevű 47 éves bikája, mely amannál csak 20 kilónyival könnyebb. De nemcsak a bikák növekednek meg ilyen tekintélyes súlyra, hanem a tehenek közt is találunk 8—9 métermázsást eleget. S míg ezek az óriási jószágok 20—25 liter tejet adnak naponta, addig a bosnyák örül, ha parányi hegyi tehenétől 2—3 litert valamikép ki bír fejni. Ezen kiállítást — melyre esetleg még visszatérünk — nemcsak a gazda, hanem bárki is nagy érdeklődéssel nézheti végig. Az iparművészeti iskola új igazgatója. Az iparművészeti iskola már az ősszel fényes új otthonba költözik, s az 1896—97-iki iskolai évet az eddiginél nagyobb hatáskörben kezdi meg. Önálló műintézet lesz, s ezért külön igazgatóságot is nyert. Eddig az orsz. mintarajziskola s rajztanár-képző intézettel együtt egy igazgatóság alá tartozott, s Keleti Gusztáv 16 éven át viselte a kettős tisztet. Az iparművészeti iskola igazgatóságától a közoktatásügyi miniszter most fölmentette Keletit, önzetlen buzgalommal teljesített maradandó becsű érdemeinek elismerése mellett. Az iparművészeti iskola igazgatójává pedig Fittler Kamill építőművészt, a jeles tollú szakírót nevezte ki, aki eddig az intézet tanára s az iparművészeti múzeum őre volt. Párisi magyarok itthon. Bertha Sándor, Párisban lakó zeneszerző és író hazánkba Budapestre érkezett, hogy hosszabb időt töltsön itthon a kiállítás tanulmányozása végett. Bertha a párisi sajtóban mozgalmat indított, hogy a francziák minél nagyobb számban ránduljanak Magyarországba az ezredéves kiállítás megtekintésére. A Párisban lakó magyarok az ezredéves ünnepek alkalmából nagyobb csoportban fognak hazajönni. Expediczió a déli sarkhoz. Érdekes expedicziót szervez legujabban egy Borchgrewink nevű norvég ember. A déli sark vidékét akarja fölkeresni és ott nagyobb arányú kutatásokat tenni. Az expediczióra a remélhető tudományos sikereken kívül tetemes anyagi siker is vár, mert az egy évre tervezett kutatások alatt czethalászattal foglalkozik majd a hajók legénységének egy része s az azon a tájakon fölfedezett guano-telepekből fognak nagyobb mennyiséget Angolországba szállítani. Az expediczió, amely két háromárboczos hajóból áll, a nyár folyamán indul el Londonból, a legkiválóbb szakférfiak vezetése alatt. Adakozás. Újabban a következő adományokat kaptuk azon elszegényedett úri család részére, melynek érdekében több budapesti jótékony hölgy gyűjtő íveket küldött ismerőseihez : Posta-utalványon Csongrád-Sándorfalváról 3 frt 25 kr; a 25. számú íven 45 kr; a 32. számún 10 kr ; a 7. számún 80 kr; a 34. számún 10 kr; a 31. számún 1 frt 50 kr; a 26. számún 55 kr; egy számozatlan íven 5 kr ; összesen 6 frt 80 kr. A múlt alkalommal kimutatott 3 forint 90 krajczárral együtt tehát eddig összegyűlt 10 frt 70 kr. Utipodgyász kényelmesebb fölvétele a m. kir. államvasutak budapesti állomásain. A magy. kir. államvasutak igazgatósága azon czélzat által vezéreltetve, miszerint a torlódás, mely abból keletkezik, hogy Budapesten a rövid időközökben induló vonatokhoz az uti podgyász tömegesen adatik föl, valamint, hogy az utazó közönségre ebből származó A «FALU ROSSZA» ELŐADASABOL. — Göndör Sándor és Finum Rózsi Weinwnrm Antal fényképei. A «FALU ROSSZAI A BUDAPESTI VÁROSLIGETI SZÍNKÖRBEN CSOKONYA ÉS VISONTA SOMOGYMEGYEI KÖZSÉGBELI MŰKEDVELŐK ÁLTAL ELŐADVA.