Vasárnapi Ujság – 1902
1902-01-12 / 2. szám - Bartók Lajos: Fenyőházán 28. oldal / Költemények
I. SZÁM. 1902. 49. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. füzet (VIII. kötet 6. füzete), mely a Mátéfy és Medgijes nevek közé eső 279 írónak életrajzát foglalja magában. Az eddig megjelent 70 füzetben 14,819 írónak életrajza és munkáinak jegyzéke van felsorolva. A munka Hornyánszky Viktor könyvkiadó kiadásában jelenik meg és egyes füzet ára egy korona. Közlekedésügyi évkönyv, 1902. Szerkesztik dr. Karoda Pál és dr. Maksziányi Dezső. A rendes naptári részen kívül sok érdekes közleményt s bő válogatott szépirodalmi részt tartalmaz. Hegedűs Sándor minisztertel is közöl fac-similében emléksorokat, valamint Petőfinek egy Sas Károlyhoz intézett levelét, szintén fac-similében. Az évkönyv a szokott csinos kiállításban, kemény kötésben jelent meg. A bűn és egyéb históriák. írta Salgó '. Iászló. A 72 oldalra terjedő könyv 12 apróbb elbeszélést, rajzot tartalmaz, melyek tárgyai a modern társadalmi életből vannak merítve. Az Egyetértés» politikai napilap eddigi felelős szerkesztője, Csóka Márton visszalépett. Január •6-ikától a lap főszerkesztője Eötvös Károly képviselő, felelős szerkesztője pedig, Koitsy Pál, a lapnak régi dolgozótársa. A Vígszínház száz estére tervezett magyar színműi sorozatának második újdonsága január ^-ikán került színre. Ez «A képviselő ti'» czímű bohózat, melyet Rákosi Viktor és dali Soma írtak, kik már sok derűit estét szereztek a színházlátogatóknak. «A képviselő úr» is nagy vidámságot okozott, s alkalmasint sokszor fog még színre kerülni. Két ember névrokonságánál fogva támadnak a bonyodalmak. A két Bodollai közül az egyik derék ember, a másik korhely, tele adóssággal, de a nevek egyformasága következtében egyiket mindig összezavarják a másikkal, s a korhely Bodollait még képviselőnek is megválasztják, a derék Bodollai pedig rendőri fogságot kénytelen szenvedni, sőt anyósa válópörön is dolgozik. A mulatságos helyzetek, alakok, ötletek és túlzások elejétől végig nagy elevenségben tartják a színpadot. Az előadás is sikerült volt. A szerzőket a közönség többször kitapsolta. Hangverseny: De Lacin Fernando, a jelenkor egyik legelső énekese, január 23-án tartja egyetlen hangversenyét a fővárosi Vigadó nagytermében. A sokat dicsért énekes, kit gyönyörű éneke miatt az «első tenoristá»-nak neveznek. Nápolyban született és hírnevét, mint énekes a milanói operában szerezte meg. Amerikában fejedelmi föllépési díjakat kap. Jegyek erre a hangversenyre a «Harmónia» zenemű- és zongorakereskedésben kaphatók. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A Magyar Tud. Akadémia jan. 7-ikén Heinrich Gusztáv elnöklésével tartott ülésén (lyondag Gyula «Bölcs Leo taktikájának Mauritiushoz való viszonyáról» értekezett. Leo bizánczi császárnak a X. század elején írt taktikáját mind ez ideig a honfoglaláskori magyar történet legbecsesebb kútfőjének tekintették, ámbár nem volt ismeretlen az, hogy amit Leo e művében a «tulkokról» (magyarokról) mond, az kivétel nélkül megvan Mauritiusnak munkájában is. Leo tudósításának értéke tehát egyrészt a Mauritius-féle taktika korától, másrészt attól a módtól függ, ahogyan Leo a Mauritius-féle taktikát felhasználta. Mauritius-féle taktika még Mauritius görög császár idejéből, tehát még a VI. század végéről való. Akár maga a császár volt szerzője még fővezér korában, akár más valaki, a taktika mindenesetre a császár felfogása szerint készült. Az előadó vizsgálatainak további eredményeit egy másik fölolvasásában szándékozik ismertetni. Utána Réthei I'cikkel Marián vendég a Nemzeti Múzeumban levő Pray codexről értekezett. A magyar írók segélyegylete. A negyvenegy év óta jótékonyan működő egyesület alaptőkéje a múlt év második felében ezer koronával gyarapodott. Segélyezésre az egyesület összesen 10,334 koronát adott ki, mégpedig rendes segélyül 52 félnek, munkára képtelen öreg íróknak, vagyontalan írói özvegyeknek és iskolába járó írói árváknak 9510 koronát; rendkívüli segélyül betegségek eseteiben is félnek 724, temetési járulékul 100 koronát. Az egyesület igazgató bizottsága, midőn a hagyományért és két alapítványért hálás köszönetet nyilvánít, kéri a pénzintézeteket, irodalom- és emberbarátokat, hogy adományaikkal a nemes hivatású egyesületről megemlékezni szíveskedjenek. Az egyesület pénztára a Magyar földhitelintézetnél van (V. Bálvány-utcza 7.) A Könyves Kálmán intézet tulajdona. NOíIKÁD VISSZAFOGLALÁSA. — Papp Henrik festménye, Előfizetési fölhívás. A «Vasárnapi Újság» a legrégibb magyar szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilap, évenként több mint 130 íven, s több mint ezer képpel s rendkívüli mellékletekkel, legjelesebb hazai íróink és művészeink közreműködésével jelen meg. Jövőre is hű marad alapításakor választott irányához, hogy a hazafias érzületnek tolmácsa, a nemzeti haladásnak képe, a közéletnek tükre, szóval korunk történetének igazi képes krónikája legyen. A «Vasárnapi Újság» társlapja, a a Politikai Újdonságok», a legrégibb magyar politikai hetilap, melyet mint az események hű és részrehajlatlan előadóját valódi hézagpótlónak ismert el a magyar olvasó közönség, a hét eseményeit kellő magyarázattal ellátott gondos, tömör összeállításban tárja az olvasó elé, úgy, hogy a közönség együtt találja benne mindazt, ami a napilapokban elszórtan jelen meg. Előfizetési feltételeink : A «Vasárnapi Újság» negyedévre négy korona, félévre 8 korona, egész évre 16 korona. A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok a Világkrónikával negyedévre 6 korona, — félévre 12 korona, — egész évre 24 korona. Az előfizetések a «Vasárnapi Újság» és Politikai Újdonságok» kiadó hivatalába, Budapest, Egyetemutcza 4. szám küldendők. Egyes előfizetések legczélszerűbben posta-utalvány által eszközölhetők. 29 MI ÚJSÁG? * A «Vasárnapi Újság» 1901. évi folyamának tartalomjegyzékét jelen számunkhoz mellékelve veszik olvasóink. E számot és a tartalomjegyzéket kiadó hivatalunk mindazoknak megküldi, kik a múlt évben előfizetői voltak lapunknak. A királyi udvar február elején több heti tartózkodásra Budapestre érkezik. A budai királyi palotában február 10-én udvari bál lesz és ebből az alkalomból nyitják fel először a Szent István-termet, amely egyik művészi ékessége az új királyi palotának. Erzsébet főherczegnő menyegzője, Erzsébet Mária főherczegnő esküvője Windischgrätz herczeggel nem január 27-én, hanem már január 23-án fog megtörténni. A főherczegnő ünnepélyes renuncziácziója ennélfogva január 22-én lesz amely napon Mária Valéria főherczegnőnél a Burgban estélyt rendeznek. Erzsébet királyné szobra. A boldog emlékezetű királyné szobrára e hó 22-ikéig kell beküldeni a pályaműveket, melyeket a Műcsarnokban állítanak ki. A bíráló bizottság körülbelől febr. 8-ikáig meghozza ítéletét. A pályaműveket csak az ítélet után szemlélheti meg a közönség. * Bertha Sándorról, kinek működését arczképe bemutatása mellett mai számunk első czikkében méltatjuk, mint érdekes és hazafias buzgalmát jellemző adatot említjük még meg, hogy derék hazánkba jelenleg azon buzgólkodik, hogy Páris egyik utczáját »uie de Budapest t-nek nevezzék el. Az ügyet nem sokára a párisi községtanács elé fogja hozni Chautard községi tanácsos. Wesselényi Miklós szobrát, melyet Fadrusz János készített Zilah városának, junius hóban leplezik le. Ünnepi szónokai Tiitty Kálmán történetírót kérték föl. Munkácsy szobra. Munkácsy Mihály szobrára a képzőművészeti társulatnál eddig összesen 30,307 korona gyűlt be. A képzőművészeti társulat minden legcsekélyebb adományt szívesen fogad. A vidéki muzeumok gyarapítása. A kormány már az 1896-diki ezredévi kiállításra megrendelt festményekből, szobrokból, és a kiállításon feltűnt műtárgyakból azzal a czéllal vásárolt, hogy azok egy részét a vidéki múzeumok gyarapítására fordítja. Ez az anyag időközben is nőtt. A szétosztás a vidéki múzeumok részére legközelebb megtörténik. Régi, jogos panasz, hogy a vidéki nagyobb városoknak nincsen képzőművészeti életük s hogy a fővároshoz képest aránytalanul kedvezőtlen bánásmódban részesülnek. Wlassics miniszter már régebben szakított ezzel a téves politikával és néhány év óta tényleg élénk művészeti munkálkodás folyik vidéki városainkban, Szegeden, azután Kolozsvárott, Debreczenben, Aradon, Toncsvárott, Nagyváradon stb. A miniszter legújabb elhatározása, amely bizonyára csak az első döntő lépés ebben az új irányban, remélhetőleg új irányba tereli a vidéki műgyűjtemények fejlődését is. Rákóczi-kiállítás Kassán. A kurucz városban, Kassán, a Rákóczi-időkre vonatkozó emlékekből kiállítást rendeznek 1903-ban. A kurucz idők ereklyéinek gyűjtését már megkezdik. A kiállítás védnökségét Bubim Zsigmond kassai püspök elfogadta. A másik védnök Csáky Albin gróf, a kiállítás elnöke pedig Thaly Kálmán. Házasság: Tádai Ferencznek, a Nemzeti Színház jeles művészének és nejének, Widmár Katalin énekművésznőnek leányát, Nádai Ilona kisasszonyt január 7-ikén vezette oltárhoz Budapesten, a belvárosi plébániatemplomban Jeszenszky Manó földbirtokos. A főváros előkelő társasága nagy számmal jelent meg az esküvőn s mindenki szeretettel gratulált az örömszülőknek és az ifjú párnak. A vidéki hírlapírók segélyalapjára a m. kir. osztálysorsjáték igazgatósága 25,000 koronát szavazott meg, melyet tíz év alatt fizet be. Ezzel a vidéki hírlapírók országos szövetségének segélyalapja 103,000 koronára emelkedett. Az utolsó Árpádházi király. 111. Endre, az utolsó Árpádházi király 1301 január 14-én halt meg Budán. Hűlt tetemét a budai várban annak a templomnak a sírboltjában temették el, amely a jelenlegi várszínház helyén emelkedett. Ez a tomp-