Vasárnapi Ujság – 1902
1902-11-30 / 48. szám - A Nemzeti Muzeum ünnepe (képekkel) 786. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
47. SZÁM. 1902. 49. ÉVFOLYAM. anyja útját állja boldogságuknak és Bálint más leányt vesz feleségül. Julcsa elkeseredésében és Bálint iránt való boszúból meghallgatja egy zsandár udvarlását. De meg is bánja tettét, apja pedig elkergeti. A leány Horvát János nazarénushoz kerül, a ki a vallásos hit útján elérhető bocsánattal vigasztalja. De hogy fölvétessék a hivők közé, alázatosnak kell lennie és méltónak minden cselekedetében a hivőkhöz. Bálint pedig házasságában boldogtalan lett, korhelykedik és most is Julcsát szereti. A leány ellenáll, sőt visszavezeti Bálintot elhagyott feleségéhez, így fogadják be a nazarénusok közé, így nyer bocsánatot és felesége lesz Horvát Jánosnak. Ennek a mesének sok a szentimentális része, mely nem felel meg az igazi életnek, vagy nincs kellően indokolva. A darab több részét a közönség tetszéssel fogadta és a szerzőt többször kitapsolta. A főszerepet Hegyi Aranka játszotta, akinek igazi tere az Operette, de az érzelgős Julcsát is sok melegséggel játszotta. A Műcsarnokból. A téli kiállítást folyton nagy közönség látogatja és a képvásárlások is jól indultak. Klotild főherczegnő és József Ágost főherczeg november 26-ikán délután megtekintették a kiállítását. Hosszabb ideig voltak a tárlaton, amelynek műtárgyaiból sokat kiszemeltek megvásárlás czéljából. — A Műcsarnok karácsonyi kiállítása is megnyílt már. Ezen a kiállításon csupa olyan művet állítottak ki, melynek értéke legfeljebb 300 korona. Paál László képei. A Nemzeti Szalonban nov. 23-ikán nyílt meg Paál László összegyűjtött festményeiből a kiállítás nagy és díszes közönség jelenlétében. Wlassics Gyula közoktatási minisztert Lázár Béla, a kiállítás rendezője üdvözölte. A miniszter válaszában kijelentette, hogy örömmel jelent meg a tárlaton, mely egy sokat hányatott nagytehetségű magyar művész alkotásait foglalja magában. Zajos éljenzés üdvözölte a minisztert, aki erre körutat tett a tárlaton. VASÁRNAPI UJSAG. = _ 7en delkeznek. Ezek nélkül pedig csak megközelíteni is lehetetlen nagy czéljaikat: a nemzeti szellem és műveltség terjesztését és a dunántúli kivándorlás megakadályozását. A magyarság bajain kívül a Dunántúl nagy közgazdasági bajai is a feladatok egész sorozatát tűzik az egyesület elé. Porzsolt Kálmán titkár az egyesületnek évi jelentését, dr. Fekete Ignácz főpénztárnok pedig az egyesület számadásait mutatta be. Fenyvessy Ferencz főispán indítványára elnöknek továbbra is Pallavicini Ede őrgrófot választották meg. Az igazgató-választmány megválasztása után Rákosi Jenő alelnök tartotta meg előadását a Dunántúl egy nagy társadalmi bajáról, a születések feltűnő aránytalanságáról, ami még veszélyesebb a kivándorlásnál, mert a magyarság belső elvérzését jelenti. Rákosi előadását az egyesület évkönyvében is kinyomatják. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A Magyar Tud. Akadémia november 24-iki összes ülésén báró Eötvös Loránd elnökölt s az ülés tárgya egy emlékbeszéd volt és a Kóczán-féle történeti tárgyú drámai pályázat eldöntése. Az emlékbeszéd Hollósy Jusztinián benczésrendi tudós tanárnak, az Akadémia néhai tagjának érdemeit méltatta. Fehér Ipoly pannonhalmi apát idézte vissza emlékezetbe érdemes rendtársának a természettudományi irodalom terén kifejtett munkásságát és tanári pályáját. Fehér Ipoly maga is tanítványai közé tartozott. Hollósy Jusztin 1900-ban halt meg, 80 éves korában. Az emlékbeszéd meghallgatására számos egyházi férfiú jelent meg az Akadémia ülésén. Ezután tette meg jelentését a bírálók nevében Heinrich Gusztáv a Kóczán-díjért, versenyzett történelmi drámákról. A Kóczán-díjra a magyar történelem egy-egy kitűzött korszakából merített tárgyú színművek pályáznak és a 100 aranyos díj az aránylag legjobb műnek kiadandó. Ezúttal az Árpád királyok utolsó éveiben játszó drámák pályáztak és kilencz versenyzett. Az általában gyönge darabok közül az «Istenítélet» czímű tragédiát főleg lírai részei miatt említi. Jobb ennél és határozottan a színpadra való alkotás az «Egy királyné« czímű három felvonásos tragédia. A jellemrajz ebben sem hibátlan, de jól ismeri a színpadot, jól versel, szép a nyelve s drámai összeütközése hatásos. Ennek ítélték oda a jutalmat. Szerzője Földes Imre, aki tavaly is megnyerte a Kóczán-díjat egy históriai vígjátékával s aki fiatal bankhivatalnok. A Kisfaludy-Társaság november 26-ikán Beöthy Zsolt elnöklésével tartotta havi ülését nagy számú közönség előtt. Dalmady Győző érzéssel megírt négy költeményét olvasta föl. Alexander Bernát Fadrusz János kolozsvári Mátyás-szobráról adott elő nagyobb tanulmányt. A bevezetésben élesen szól a művészeti tömegtermelésről és annak okairól. Amit Fadruszról és kolozsvári alkotásáról mondott, melyben egy magyar művész győzelmét üdvözölte, lelkesítő méltatása volt egy kiváló és eredeti tehetségnek. A felolvasást megéljenezték. Vargha Gyula műfordításokat adott elő franczia költők verseiből: Leconte de Lisle két költeményének és Sully Prudhome híres versének, «Az eltörött vázá»-nak fordítását. Utolsó volt a fölolvasók sorában Rákosi Viktor, aki «Kexhalmi Mária» czímű regényének két első fejezetét és a továbbiak vázlatát olvasta föl tetszés mellett. A Dunántúli Közművelődési Egyesület nov. 26-ikán tartotta meg X1-ik évi közgyűlését Budapesten, az új városház tanácstermében Pallavicini Ede őrgróf elnöklete alatt. Az elnök az egyesület helyzetét ismertette, mely épen nem örvendetes. Azért tárja fel oly őszintén a helyzetet, hogy fokozottabb munkásságra, nagyobb lelkesedésre és áldozatkészségre buzdítsa az egylet tagjait, mert sem kellő anyagi erővel, sem kellő létszámmal nem ren dI ÚJSÁG? A király egészsége, ő Felségének könnyű természetű gyöngélkedése már annyira javult, hogy Schönbrunnból a legközelebbi napokban visszatérhet Bécsbe. A király e hideg téli napokon is nagyobb sétákat tett a schönbrunni parkban. A főrendiház az új országházban. A főrendiház összes helyiségeit is berendezték már az országházában s a főrendek itt tartják legközelebbi ülésöket. A nagy fénnyel berendezett helyiségek a palotának a Margit-hid felé eső részét foglalja el. A főrendiház elnöke, gróf Csáky Albin, november 25-ikén mutatta be a főrendeknek, november 27-én pedig több meghívottnak s hírlapíróknak az összes helyiségeket. Az elnök maga mondotta, hogy ez a helyiség túlságosan nagy a főrendiháznak. Akkora, mint a képviselőházé, holott emennek forgalma sokkalta nagyobb. Hihető, hogy a mi helyiség a főrendiháznak fölösleges, szükséges lesz idővel a képviselőháznak. Az ülésterem formája, beosztása olyan, mint a képviselőházé, de az oszlopok és páholyok aranydísze még gazdagabb. Az ülések is szélesebbek, mert itt a padsorok csak 293 helyre vannak beosztva, míg amott 430 ülés van. Az elnöki emelvény alján nagy zöld asztal van, s e körül tizenhat piros bársonyszék a miniszterek, a bibornokok és az esetleg eljövő főherczegek számára. Dísze a teremnek az elnöki emelvény fölött két oldalt két freskókép, az egyik az aranybulla kiadását, a másik a «Mohiamur» históriai jelenetét ábrázolja. Mindkettő Jantyik Mátyás festőművész műve. Az iparművészeti múzeum új kiállítása. Az Iparművészeti Múzeum a Nemzeti Múzeum jubiláris ünnepével kapcsolatosan új kiállítást rendezett be emeleti helyiségeiben. Szobor, kép, ötvösmű, dísztárgy, szőnyeg, üveg és porczellántárgy gazdag gyűjteménye van együtt az óriás teremben. Harminczöt új szekrényben 1371 új kiállítási tárgy van művészi ízléssel elhelyezve. Itt vannak a párisi kiállításon vásárolt modern iparművészeti tárgyak, arabs és perzsa könyvtáblák, melyeket Apponyi Sándorné grófné ajándékozott az intézetnek, az új keleti szövet és perzsa bársony, remek svájczi fayence-tárgyak Haggenmayer Károly és Szalay Imre nemzeti múzeumi igazgató ajándékai, a Tiffany-féle mázas üveg és a kopenhágai porczellángyár remekei. Feltűnnek itt is Delhaes hagyatékából a bútorok, műtárgyak, ötvösművek. Az iparművészet terén szerzett érdemeiért a király Györgyi Kálmán iparrajziskolai tanárnak s az iparművészeti társulat buzgó titkárának a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adta; továbbá: királyi elismerésben részesültek Horti Pál, aki annyi ízléssel készíti a műtárgyak rajzait és terveit; és Róth Miksa, az ismert üvegfestő műiparos. Házasság: Dr. Hirsch Ödön fővárosi ügyvéd, Hirsch Lipótnak, a Franklin-Társulat nyomdaigazgatójának fia november 23-án vezette oltárhoz a dohány utczai izraelita templomban Keppieh Irén kisasszonyt, Keppieh Emil tiszabődi földbirtokos leányát. A templomot előkelő közönség töltötte meg. Ott voltak a többi közt Gyulai Pál főrendiházi tag és Kohner Zsigmond, a pesti izraelita hitközség elnöke, akik a polgári esküvőnél mint tanuk szerepeltek; König Gyula miniszteri tanácsos, Pollák Illés dr., az ügyvédi kamara ügyésze, több hírlapíró s a Franklin-nyomda személyzete. Ingyen kenyér. A tél beköszöntött, vele együtt a szegény néposztály ínsége és nyomora is fokozott mértékben. A könyörületesség megint megkezdi áldásos munkáját. A Podmaniczky-utczai kenyérosztó-bolt is megnyílt már. A könyörületes adományokat bárkitől elfogadja az ingyen kenyér-bizottság. Jókai Mór ez alkalomra a következő felhívást tette közzé: «Ingyen kenyér! Beálltak a hideg napok ! De csak a napsugár lett hidegebb, az emberi szívek melege nem fogyott meg. Közéig a tél, a munka szünetel, egész néposztály kenyér nélkül marad. Az érző szívekhez emeljük szavunkat. Ti, a kiket jóléttel, gazdasággal áldott meg a sors, emlékezzetek meg vidám óráitokban azokról, a kik éheznek, szűkölködnek, ezeren, meg ezeren, kiknek nyomor a reggeli ébresztőjük s oszszátok meg velük jólétetek fölöslegét. A ki a szűkölködőnek ád, Istennek ád s Isten jó adós : a földön az elvetett magért dús kalásszal fizet, az oltárra tett fillérért égi üdvösséggel. Siessünk adományainkkal ez oltárhoz : adjunk kenyeret az éhezőknek. Jókai Mór: Merénylet a belga király ellen. A Lipót belga király ellen november 25-én elkövetett merényletről egy rajzot közlünk, mely azt a jelenetet tünteti fel, midőn a merénylőt a feldühödt tömeg megtámadja. A képet a párisi «Illustration» után, ennek felhatalmazásával adjuk. Lapunk szerkesztője, Nagy Miklós egészsége helyreállítása czéljából néhány napi szabadságot vett, ez idő alatt a lap körüli ügyekben egyik főmunkatársunk, Szivos Béla intézkedik. HALÁLOZÁSOK: BALOGH LÁSZLÓ, a nagy szalontai kerület képviselője, elhunyt N.Szalontán 54 éves korában. Az országgyűlésen a függetlenségi Kossuth-párthoz tartozott. Tiz évig volt a szalontai járás főszolgabirája; azután a gazdálkodásnak élt s igazgatósági elnöke volt a szalontai gazdasági takarékpénztárnak. 1896 óta volt képviselő. Szentgyörgyi PUZDOR GYULA, Petőfi Sándor kortársa és barátja 75 éves korában meghalt Pápán. Az elhunyt 1842-ben, amikor Petőfi Károlyvárosból a katonaságtól Pápára került, a kollégium növendéke volt s a költő gyakori és szivesen látott vendége volt Puzdoréknak. KRUPP ALFRÉD, Németország legnagyobb gyárosa, meghalt 48 éves korában szélütés következtében november 22-ikén hirtelen halállal. Az ágyuk öntésében, a pánczélos hajók építésében az esseni nagy aczélgyár az egész világra kihatóvá tette a német ipart. Krupp Alféldről néhány nap előtt írta egy berlini szoczialista lap, hogy Capri szigetéről, hol pompás nyaralója volt, az olasz kormány kiutasította életmódja miatt. Ez valótlan, de azt hiszik, hogy a hit izgalmai idézték elő Krupp halálát. Vilmos német császár megjelent a nagy gyáros temetésén Essenben, a koporsót gyalog kisérte a sírhoz s elutazásakor a vasútnál feltűnő beszédet mondott, keményen elitélvén a szoczialista lapot, melyet támadásaiért a császár a Krupp halálában részesnek tart. MANDÁK DEZSŐ, a budapesti tudomány-egyetemnek sok éven át questora 43 éves korában. Csak két hét előtt nősült és szélütés vetett véget életének. Temetésén a közoktatási minisztérium számos tisztviselője s az egyetem tanárai is megjelentek. Elhunytak még a közelebbi napokban: Báró BORNEMISZA TIVADAR, CS. kir. kamarás, honvédhuszárszázados, Hunyadmegye közéletének egyik vezérférfia Maros-Illyén s Kolozsvártt a családi sírboltban temették el. — Dr. FEUER NÁTHÁN, egyetemi rk. tanár, közegészségi felügyelő, a belügyminisztériumban szervezett trachoma-osztály vezetője, 57 éves korában Szegeden. — BOHUMEK NÁNDOR, 48-as honvéd, Ferencz-csatornai nyug. mérnök, 72 éves korában Baján. — KOVÁCS LÁSZLÓ, 48-as honvéd, nyug. ref. tanitó 35-dik évében Békésen. — MOLNÁR JÓZSEF, 48-as honvédfőhadnagy, nyug. törvényszéki tisztviselő, Budapesten. — KEMÉNYFFY JÓZSEF, nyugalmazott pénzügyi tanácsos, 1848—49-es honvédhadnagy, 74-dik évében Győr-Pázmándhegyen. — GRÜNHUT KÁROLY, pécsi tekintélyes polgár 77 éves korában. — DOLENECZ ISTVÁN, Nagy-Atád köztiszteletben élt polgára, ki a város iparának föllendítésén buzgón működött, 73 éves korában. Az elhunytban Dolenecz József hírlapíró édesatyját gyászolja. — Id. BENEDEK HUSZÁR JÁNOS, Benedek Elek volt képviselő és ismert író édes atyja, 88 éves korában Kis-Baczonban. — HOLCZER JÁNOS, 48-as tűzmester, a ki a bicskei csatában egyik szemét is elvesztette, 86 éves korában Jászberényben. — Id. MISKUCZA GYÖRGY, földbirtokos, 56 éves korában Gyulán. — FISCHER JÓZSEF, nógrád-vadkerti földbirtokos, 68 éves korában. — SZUPPINY ÖDÖN, m. kir. állategészségügyi felügyelő életének 57-dik évében Debreczenben. — KULTSÁR JÓZSEF, az ipolysági takarékpénztár pénztárosa, életének 60-ik évében Ipolyságon. — PÁRTHÉNYI LÁSZLÓ, fővárosi tisztviselő, özv. Párthényi Jánosnénak, a népszínház nyug. tagjának fia 43-ik évében Budapesten. Özv. HARRACH JÓZSEFNÉ, szül. Vass Lujza 90-dik évében Szászrégenben. Az elhunytban dr. Erődi Béla budapesti tankerületi főigazgató és Erődi Ernő székesfővárosi polgári iskolai tanár édesanyjukat gyászolják. — Özv. ALSZEGHY JÓZSEFNÉ, Császárné-