Vasárnapi Ujság – 1903
1903-09-13 / 37. szám - Heinrich Gusztáv 37. szám / Arczképek, Hazaiak - Kristóffy János apát 37. szám / Arczképek, Hazaiak - Margitay Tihamér műtermében 37. szám / Arczképek, Hazaiak - Garibaldi Menotti 37. szám / Arczképek, Külföldiek - Sarafov Boris 37. szám / Arczképek, Külföldiek - Heinrich Gusztáv (arczképpel) 601. oldal / Élet- és jellemrajzok - Ferencz Ferdinánd főherczeg a délmagyarországi hadgyakorlatok intézőivel 37. szám / Időszerü illusztrácziók - Margitay Tihamér festményeinek kiállitásából: Mézes hetek. - A helyszerzőnél. - Látogatás a bébénél. - Virradat. - Tavaszi hangulat. - Mámorban. - Valamit sugok magának. - Enyelgés. - Utczasarki dandy. - Az első váltó. - A kosár 37. szám / Műtárgyak - A Hollósy Kornélia-szinház Makon 37. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Hazaiak - Gróf Zselénszky Róbert temes-ujfalui-kastélya. - Fogadó-terem a temes-ujfalui kastélyban 37. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Hazaiak - Czigányzenekarok versenye a Népszinházban: Pintér Pál czimbalmos Hegyi Aranka énekét kiséri. - Rácz Laczi zenekara 37. szám / Vegyes tárgyuak
37. SZ. 1903. (50. ÉVFOLYAM.) SZERKESZTŐ FŐMUNKATÁRS NAGY MIKLÓS. MIKSZÁTH KÁLMÁN. BUDAPEST, SZEPTEMBER 13. Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG ét egész évre 24 korona POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (A Világkrónikával) együtt ( félévre __ 12 • Csupán az egész évre 16 korona VASÁRNAPI UJSÁG \ félévre „ 8 « A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK Í egész évre 10 korona (a Világkrónikával) { félévre 5 « Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó. HEINRICH GUSZTÁV, A BUDAPESTI EGYETEM rektori székét a most kezdődő tanévvel Heinrich Gusztáv, a bölcsészeti karon a német philologia tanára foglalja el. Oly férfiú kerül ezzel az egyetem élére, akinek munkássága s egyéniségének hatása jóval tovább terjed azoknál a határoknál, melyeket egyetemi tanszéke kijelöl. Heinrich az egyetemi ügyekben, az Akadémiában, egyéb tudományos és irodalmi társulatokban s a tanügyi mozgalmakban a vezető szerepek egyikét tölti be. Mint tudós, maradandó becsű munkáival és módszerével iskolát csinált; mint az oktatásügy egyik legbuzgóbb előharczosának nagy része van iskoláink színvonalának emelésében, a tanítói és tanári nemzedék képzettségének mélyítésében s annak a modern szellemnek terjesztésében, mely a tanügy terén manapság mind több tért hódít nálunk is. A modern philologia tudományos, kritikai és összehasonlító alapon való mívelését ő honosította meg nálunk s ő alkalmazta először nagy sikerrel saját nemzeti irodalmunkra. E téren nemcsak legelői járt saját kutatásaival, hanem mint buzdító, irányító és segítő nagy hatással volt az újabb modern philologus nemzedéknek, tanítványainak munkásságára is. Egyénisége, melynek fő jellemvonásai a szakadatlan tevékenység, az erély, melylyel eszméiért ellenáramlatok és ellenszenvek daczára is küzd, jóindulatú szivélyesség a helyes törekvések iránt, kérlelhetetlen kritika ott, ahol szükség van rá, — szerzett neki ellenségeket is, de érdemessé tette a jobbak tiszteletére. E tiszteletnek szép jele az a bizalom, mellyel egyetemi tanártársai a rektori székbe emelték. Heinrich Gusztáv 1845-ben született Budapesten. Ugyanitt végezte a középiskolát, azután a lipcsei és a bécsi egyetemen történelmi és philologiai tanulmányokkal foglalkozott. Bölcsészeti doktori oklevelet a budapesti egyetemen nyert 1867-ben, azután az evangélikusok fővárosi gimnáziumának tanára lett, honnan később az akkor alapított tanárképző-intézeti gyakorló főgimnáziumba, az u. n. mintagimnáziumba ment át s egyúttal magántanári képesítést is szerzett az egyetemen. 1873-ban egyetemi helyettes, 1875-ben rendkívüli, 1878-ban pedig nyilvános rendes tanárrá neveztetett ki. E tanszéket tölti be ma is, a német irodalmat és nyelvészetet adja elő immár harmincz év óta. Az egyetem bölcsészeti karán a legnagyobb hatású és legnépszerűbb tanárok egyike. Előadásai mindig nagy és figyelmes hallgatóságot vonzanak. Élénk, könnyed modorban, szabadon, jegyzetek használata nélkül ad elő, ritka sikerrel tud tárgya iránt érdeklődést kelteni hallgatóiban, a száraz pedanteriától ép oly távol áll, mint a szónokias dagálytól. Megtartja a helyes mértéket: vonzók és érdekesek, de egyúttal magvasak is előadásai. Különösen hatásosak a német irodalom fénykoráról tartott előadásai, melyeken megérzik a philologus széleskörű tájékozottsága mellett az eszthetikus lelkesedése is az irodalmi remekművek tárgyalásakor. Hallgatói iránt szívélyes, barátságos, tettel, tanáccsal mindig szívesen támogatja őket tanulmányaikban. Személyes hatása legjobban a modern philologiai szemináriumban érvényesül, ahol az óraszünetekben barátságosan elbeszélget az ifjakkal, a munka idejében pedig sarkalja, vezeti őket, hogy megszerezzék az önálló tudományos munkásságra való képességet. Mint a középiskolai tanárképző-intézet igazgatója s a tanárvizsgáló bizottság tagja üdvös munkásságot végez arra, hogy a tanárjelöltek az egyetemen szerzett tudományos ismereteket az iskolában gyakorlatilag is érvényesíteni tudják s mindig arra buzdítja az egyetemről a gyakorlati életbe kilépő fiatal tanárokat, hogy ne szakítsák meg az összeköttetést a tudományos élettel, hanem képezzék magukat tovább. Ez azonban csak egy része Heinrich Gusztáv működésének. Egyike ő a legszélesebb ismeretkörrel rendelkező tanügyi férfiaknak. Kitűnően ismeri hazai iskoláink állapotait, de a külföldi tanügyi állapotok ismeretében sem sokan versenyezhetnek vele. Beutazta Német-, Olasz-, Francziaországot és Svájczot, mindenütt tapasztalatokat gyűjtve a tanügyi intézmények életéből, hogy a nálunk fölmerülő tanügyi reformkérdések megoldásához kellő készültséggel járulhasson hozzá. Ez ismereteit értékesítette folyóiratokban közölt czikkeivel, ismertetéseivel, kritikáival, a közoktatásügyi tanácsban, melynek 1875 óta belső tagja s öt évig ügyvivő elnöke is volt, valamint egyéb közoktatásügyi testületekben. Főrésze volt a Paedagogiai Társaság újjáalakításában, mely HEINRICH GUSZTÁV. Strelisky fényképe után