Vasárnapi Ujság – 1905
1905-02-19 / 8. szám - Vértesy Dezső: A méztolvaj (Theokritos) 124. oldal / Költemények
124 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 11. SZÁM. 1905. 52. ÉVFOLYAM. Látnivaló, hogy ennek a" mesének" fordulatai gyöngén vannak megokolva. Nagy lelki elváltozások esnek meg, meggyőződések fordulnak át ellenkező végletükbe, anélkül, hogy tudnák miért. Azért regényes épen a játék, hogy szabad legyen a költő csapongása s alakjai inkább az ő szeszélyes képzeletének engedelmeskednek, mint a logika törvényeinek. A fődologban azonban, a labancz kapitány kuruczczá változásában mégis erősen érezzük a drámai indokolás hiányát s a szereplők a szinpadon többet beszélnek, semhogy ráérnének igazán drámailag cselekedni. Ez a darabnak az az Achillessarka, mely se lehetővé teszi az egészet. Pedig különben Lampérth Géza a garaboncziás Bertóti és a bájos Sárika jelenetében friss humor és pajzánság elég jelét adta és ha a hősi tónus helyett e kevésbbé veszedelmes hangnemmel próbálkozik, sikere kétségtelenül nagyobb lett volna. A forma tekintetében a szerző érdekes kísérletet tett a rímes magyar tizenkettős versnek színpadi felhasználására. Az előadáson némileg érezni lehetett, hogy ez a versforma színészeinknek szokatlan, egészben véve azonban a szereplők teljes erejükből igyekeztek a darab hatásosabb részeit kiaknázni. Török Irma Veér Juditot hévvel szavalta s volt egy pár szép, meleg lírai hangja. Mihályi (Both kapitány) is szépen, bár kissé nagyon is szavalt. Rózsahegyi (Bertóti) és Ligeti Juliska (Sárika) kedvesen játszottak, Gabányi egy kiszolgált vén kurucr szerepében jóízűen zsörtölődött, Gyenes az utolsó pillanatban vállalta el a beteg Gál helyett Veér Tamás nem épen hálás szerepét, amely nem is illett teljesen egyéniségéhez. Vizváriné egy bőbeszédű özvegyasszony szerepében keltett derültséget. Föltűnt Demjén Mari (mint czigányasszony) értelmes, világos beszédével és jellemzetes alakjával. A közönség jóindulattal fogadta a tiszta magyar levegőjű darabot és a szereplőkkel együtt többször kihívta Lampérth Gézát. A szerző prológot is irt darabjához, melyet azonban a színpadon elhagynak; a darab sajtó alatt levő kiadásából lapunk mai számában közöljük. X. tulizmusa, élénk természetérzéke szinte a modern szellem hatását teszi a mai olvasóra. S ez a hatás Vértesy fordításában annál szembetűnőbb, mert többnyire rímes modern versekben adja vissza a görög költő verseit. Az a pásztor-költészet, melynek legnagyobb művelője Theokritos volt, tudvalevőleg nagy hatást is tett a modern népek költészetére, amelynek hullámai hozzánk is eljutottak Zrínyi idylljeiben s jóval később a XVIII. század végén Kazinczy Gessner-fordításában, mely annak idején nagyon népszerű volt s azokban a kísérletekben, melyet egyes kiválóbb költőink az idyll terén tettek. A műfaj és hang ma már elavult, de sokkal inkább avultak el a Theokritos utánzók művei, mint magáéi Theokritoséi. Az ő szelid, nyájas, ábrándozó költészete ma is friss még, azok számára legalább, akik bele tudják magukat élni régmúlt korok hangulataiba s elegendő klasszikai míveltséggel bírnak, hogy zavarba ne ejtsék őket a gyakori mythologiai képek és czélzások. Az utóbbi nehézségek leküzdésére jó szolgálatot tesznek a magyar fordító gondos jegyzetei, Theokritos szellemébe pedig a nagy lelkesedésre valló bevezetés igyekszik az olvasót beavatni. Vértesy Dezső derék munkát végzett e fordításával, melyen megérzik az a szeretet, melylyel munkáját végezte s a melyhez megvan a kellő nyelvbeli és verselési készsége is. A 172 lapra terjedő kötet a Franklin-Társulat nyomdájából került ki csinosan kiállítva; ára 3 korona. Mutatványul a következő kis verset adjuk a kötetből: A méztolvaj. Erős a kaptárból lopott egyszer mézet, S az ujját megszúrták gonosz kicsi méhek; Sajogó két kezét sebe helyén fújja, Kínjában tombol és a földet is rúgja. Panasszal elszalad az anyja elébe : «Mint sajog a sebe és mily kicsiny a méhe !• Mosolygva anyja szól: «Hasonlítsz a méhhez ; Te is oly kicsiny vagy s a sebed mint éget!...» «Jegenyék alatt.» Tömörkény István ily czímű kötete, mely a kiváló írónak huszonhat, a szegedi és szegedvidéki nép életéből vett tárgyú elbeszélését tartalmazza, most második kiadásban jelent meg a Franklin-Társulatnál. Ára 3 korona 60 fillér. «A szellemi tehetségek eredete.» Szitnyai Eleknek a Magyar Filozófiai Társaságban tartott ily czimű felolvasása külön füzetben is megjelent. A Franklin-Társulat nyomdájából kikerült s 40 lapra terjedő füzet ára egy korona. Az 1904. évi törvényczikkek, jegyzetekkel ellátta dr. Márkus Dezső királyi Ítélőtáblai biró. E czimmel jelent meg a Franklin-Társulat millenniumi törvénytárának legújabb kötete, a már megszokott szép kiállításban. A Márkus Dezső által szerkesztett és kommentált Corpus Juris Hungaricinek immár 29-ik kötete ez, amely nagyszámú magyarázó jegyzetében épen úgy, mint előzői, minden törvény mindenik szakaszánál kitünteti annak összefüggését a korábbi törvényekkel. Ara fűzve 5 korona, félbőrkötésben 7 korona. A «Büntetőjogi Döntvénytár»-nak, az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteményének most jelent meg sik kötete a Franklin-Társulat kiadásában. A 370 lapnyi kötet ára 4 korona. A Lotz-kiállítás. Február 14-ikén délután öt órakor nyílt meg Lotz Károly műveinek kiállítása a Műcsarnokban. Fogat-fogat után robogott a ligeti palota elé, s villamoson, földalattin is nagy számmal sereglett a a közönség. A díszes társaság nagy élvezettel nézte végig a mester művészi hagyatékából rendezett gazdag kiállítást, mely a Műcsarnok összes helyiségeiben alig fért el. A nagy kerek teremben, hol máskor szobrokat szoktak elhelyezni, a nagy faliképek kartonjait függesztették föl. Stróbl Alajos rendezte a körterem hátsó részében a művészi és plasztikus díszítést: egy oszlopot, derekán medaillonban Lötz arczképével, tetején pedig egy kezében pálmaágat tartó géniusz, melynek mintájául Stróbl Lotz mester kedves leányát, Kornéliát vette. A megnyitáskor február 14-ikén öt óra felé már alig lehetett mozogni a Műcsarnokban. Kevéssel öt óra előtt érkezett Berzeviczy miniszter Lukács KOSSUTH FERENCZ A KIHALLGATÁS UTÁN ELHAGYJA A BURGOT. KOSSUTH FERENCZ BÉCSI SZÁLLÁSÁN. (Kossuthtal szemközt ül Hentaller Lajos orsz. képviselő, s mögötte állnak Szatmári Mór, Visontai Soma orsz. képviselők, Hódy Lajos hirlapiró, Lukács Gyula orsz. képviselő és Pallag Sándor, Kossuth Ferencz titkára.) KOSSUTH FERENCZ BÉCSI ÚTJÁBÓL. — Jelfy Gyula fényképei, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Theokritos költeményei. A klasszikai görög irodalom utolsó nagy költőjének, a szicziliai Theokritosnak egyes költeményeit már sokan fordították, de összes műveinek első magyar fordítása ez a kötet, amely Vértesy Dezső munkája. Theokritos szelleme közelebb áll a modern felfogáshoz, mint a virágzáskori görög költőké, epedő, lágy szentimen