Vasárnapi Ujság – 1905

1905-05-21 / 21. szám - Katona Ferencz: Virrasztás 335. oldal / Költemények

336 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 21. SZÁM. 1905. 52. ÉVFOLYAM. ez a Zsófi, a ki Gyurit szerette, Istvánt bolondította és Andrishoz feleségül ment, s mikor az ura ő iránta való szerelemből bűnbe esett, akkor szeretője lett az ura legjobb és legbizalmasabb barátjának, — czu­dar asszony és nem érdemes sem rokonszenvünkre, sem részvétünkre. A darab e sarkalatos hibáját érezte s a szerzővel is éreztette a közönség. A szí­nészek kitűnően játszották a «Parasztszivek"-et ; mindenek előtt Alszegh­y Irma természetesen és mégis bántó realizmus nélkül, a maga fölülmúlha­tatlan bájos közvetlenségével játszotta az asszonyt. Gyenes mindig jeles a paraszt ősindulatának, fleg­matikus vérmérsékletének rajzában. Bakó László igazi tere — úgy látszik — a népszínmű ; itt tud jó dolgot is művelni. A második felvonás arató jelene­tében Rákosi Szidi és Gabányi mesteri alakítást mutattak be. Gál és Rózsahegyi megszokott mű­vészi erejökkel tették elevenné s jelentőssé kisebb szerepüket. A rendezés — mint ebben a műfajban mindig — illúziót keltett. (—n .y.) Vígszínház. Küry Klára kezdte meg a mult hét csütörtökjén vendégszereplését de Lordé és Carré regényes színművében. Miss Chipp, a londoni be­törő iskola legkitűnőbb növendéke, bájos szőke szépség, nagyon elmés, sokoldalú, kitűnően énekel és tánczol, jeles a zsebmetszésben és vasszekrények nyitogatásában s a mellett egészen becsületes is, mert a híres főiskola csak a különféle kézi ügyessé­gekre oktatta ki; a hit- és erkölcstan nem szerepel a tárgyak közt, tehát arról fogalma sincs, hogy a lopás bűn, a­melyért büntetés jár. Miss Chippet a londoni betörő részvénytársaság elküldi Parisba Jackkel, egy kiváló szaktársával együtt, hogy Morin közjegyzőtől egy több milliós letétet raboljon el. A leány nevelőnőnek, a kollégája inasnak lopódzik be a házba. De Miss Chipp beleszeret a közjegyző fiába, a deli Pálba és ez egészen akaratlanul elárulja neki, hogy a lopás bűn és most a szerelmes lány nem akar engedelmeskedni Jacknek, vonakodik meglopni jóltevőjét, a­kit e tettével nyomorba és szégyenbe döntene. Csakhogy Jack uralkodik rajta a hypnotismus titokzatos erejével; ennek a hata­lomnak engedelmeskedve. Miss Chipp tényleg elkö­veti a lopást, de rajtaérik. Pál kétségbe van esve, de vallatás közben megtudja, hogy Jack a bűntárs, sőt a bűn igazi értelmi szerzője. S mivel Pál még erősebb hypnotiseum, még a távolban levő mé­diumra is tud hatni, visszaszólítja a pályaudvaron szökésben levő Jacket és a gazembert átadja a rend­őrségnek. Miss Chipp kijut a szerelem megváltó hatalma által a bűn fertőjéből és Pál felesége lesz. Ezt a kissé borzalmas drámát Küry Klára és Feny­vesy Emil igen szépen játszották, a zene és a táncz, Berény Henrik, Párisban élő hazánkfia műve, kissé sok és felesleges, de Küry éneke elfogadhatóvá teszi. Az első felvonásban Hegedűs is énekel szépen és érzéssel. Pált Somlay Artúr, a színház új tagja játszotta, nagyon vonzó külsejű és tehetségesnek ígérkező fiatal színész. A többi szerep egészen jelentéktelen. Külön dicséretet érdemel Goda Géza a prózai rész és főként Hervay Frigyes, a versek fordítója.­­ (S. K.) Franczia vendégművésznő az Operaházban. A Magyar kir. Operában most egy ezüstcsengésű szoprán hanggal megáldott vendégművésznő arat diadalokat: Yvonne de Tréville. Nálunk eddig isme­retlen volt, noha a még csak 25 éves hölgynek máris szép művészi múltja van. Amerikában Galves­tonban (Texas államban) született, énekelni Páris­ban tanult. New Yorkban lépett föl először, újab­ban a párisi Opéra-Comique tagja, s mint ilyen volt vendégszerepelni Pétervárott, Stockholmban, Kopenhágában, tavaly Kairóban, Konstantinápoly­ban és Bukarestben. Kitűnően képzett, nagyterje­delmű szopránjával a következő szerepekben szo­kott fellépni: Larmó, Mignon, Traviata, Manón, Dinorah, Mireille, Margit («Faust» czímű operá­ban), Julia («Borneo és Julia»), Ophelia («Hamlet»), Mimi («Bohém­ élet»), Gilda («Rigoletto»), Juliska («Jancsi és Juliska»), stb. (K. I) Az «Uránia»-színházban május 17-ikén adták először a Az orosz-japán háborút czímű színjátékot, melynek gazdag képsorozatához Strausz Adolf, az ismert orientalista készített érdekes ismertető szö­veget. Az első felvonás a czár és a mikádó jellem­zésével indul, majd kiemelve a két népfaj hatalmi érdekeinek ellentéteit, erkölcsi világát, indokolja a japániak álláspontját és a háború kitörését, jellemzi a japán és az orosz hadsereget. Majd egyes harcz­téri eseményeket ad elő s összefoglalja a kegyetlen háború eddigi folyását, mely másfél esztendeje köti le az egész mi­velt világ érdeklődését. A fehér vásznon egymásután vonulnak el az álló és mozgó képek, illusztrácziói a világraszóló eseményeknek, a páratlanul véres csatáknak. Az ismertető szöveg történelmi és irodalmi értékénél fogva e képek nél­kül is tanulságos és vonzó. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A Magyar Tud. Akadémia nagygyűlésén május 12-ikén választotta meg az új tagokat. Az igazgató­sági tagok közé választották Pauer Imrét 25­ szóval. Új tagokat mindazokat megválasztották, a­kiket az osztályok ajánlottak, a­mi ritka eset. Megválasz­tottak : I. osztály: tiszteleti tag gróf Apponyi Sándor; levelező­ tag Gombocz Zoltán és Ferenczi Zoltán ; kültag Paasonen Henrik helsingforsi egyetemi ta­nár; 11. osztály : rendes tag : Ortvay Tivadar, leve­lezőtag Balogh Artúr, Ferdinándy Géza, Magyari Géza, Vizaknai Antal, Sebestyén Gyula és Erdélyi László. 111. osztály : rendes tag Ilosvay Lajos ; leve­lezőtagok Bodola Lajos és Löventhey Imre; kültag Pfeffer Vilmos lipcsei egyetemi tanár. Május 15-ikén az Akadémia harmadik osztálya tartotta a heti ülést, melyen Daday Jenő kivonat­ban ismertette «Paraguay édesvízi mikrofaunájának alaprajza» czímű terjedelmes tanulmányát. Három­száznegyven mikroskopi állatfajról szólt, a­miből nyolczvanhárom egészen új, a tudományban eddig ismeretlen faj. Kövesligethy Radó «A cerami föld­rengés», Schlesinger Lajos «A kétméretű sokaságok geometriájához» czimű dolgozatát olvasta föl, Kren­ner József bemutatta Tiborfi Zoltánnak a Val di SZEMERE MIKLÓS A RENDEZŐKKEL, MÁRKUS JÓZSEF FŐPOLGÁRMESTER, SOMLÓ SÁRIKA, SOMLÓKÉ ÉS MÁRKUS EMÍLIA. A CZÉLLÖVÉS. (Az előtérben Somló Sári czéloz ) ÖREG HONVÉDEK. PILLANATNYI FÉNYKÉPEK A PUSZTA­SZENTLŐRINCZI NEMZETKÖZI CZÉLLÖVŐ VERSENYRŐL. — Balogh Rezső felvételei.

Next