Vasmegye, 1949. december (5. évfolyam, 279-304. szám)
1949-12-01 / 279. szám
. Az emberi erők, ha összefognak, meg fogják védeni a békét Visinszkij elvtársi hatalmatt Ieszec£I Beia szétzúzta a szovjet javaslatok ellen felhozott ellenvetéseket Visinszkij elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője a közgyűlés első bizottságában válaszolt azokra az ellenvetésekre, amelyeket az ellen a szovjet javaslat ellen hoztak fel, mely indítványozza, hogy ítéljék, el az új háború előkészületeit és az öt nagyhatalom kössön szerződést egymással a béke megszilárdítására. Általánosságban szólva — mondotta Visinszkij — teljesen világos, hogy a küldöttségek egy része határozott taktikai célt követ, hogy azokat a gyakorlati javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió a béke megszilárdítására tett, elvont elméleti vitákba igyekezzék fojtani. Visinszkij elvtárs a venezuelai küldött beszédére válaszolva kijelentette: a venezuelai küldött véleménye szerint az öt nagyhatalom szerződése a béke megszilárdítására egyáltalán nem A következőkben Visinszkij elvtárs a chiliei küldött felszólalásával foglakozott. Mintegy visszapillantást tett a Szovjetunió első békenyilatkozatával kapcsolatban, amelyek 1937 november 8-án. Hangzottak el. Kimutatta Chilié küldöttének aljas rágalmait, majd így folytatta: — A chiliéi küldött arról beszélt, hogy a béke megvédése érdekében szükséges ,,az állami szuverenitás elvének elismerése'’, de akkor miért védelmezi az angol-amerikai javaslatot, amely nagyon keveset hagy meg az állami szuverenitásból. Hogyan áll a helyzet magának chiliének szuverenitásával amelyről a chiliéi küldött itt ékesszóló beszédet tartott. Ha nem csalódom, a rézkitermelés tekintetében Chilié a második helyen áll a világon. Chilié rézkincse egy fillér jövedelmet nem biztosít az országnak, miután az egész rézkincs két amerikai konszern kezében van. Ezek a vállalatok az amerikai szenátus védnöksége alatt számukra kedvező vámtételeket állapítanak meg és kíméletlenül kizsákmányolják Chiliét, kist ilyen tények láttán, az olyan amerikai trösztök láttán, mint az ,,Anaconda“ és az ,,Annicott’ nevetséges még hallgatni is, hogy a chiliei küldött itt komoly arccal aszuverenitásról értekezik, amelyet tiszteletben kell tartani... noha a chiliéi kormány már feladta a szuverenitást az amerikai monopolistáknak. A kommunizmus filozófiájáról A libanoni küldött azt mondta — jegyezte meg Visinszkij elvtárs —hogy a kommunizmus filozófiája háború és forradalom. Ez a kommunizmus teljes és durva elferdítése. A kommunizmus filozófiája, ha már beszélünk erről, a béke, a háború megsemmisítése, háborúk keletkezése lehetőségének megsemmisítése. Aki elolvassa Lenin kiváló munkáit és cikkeit, az előtt világos, hogy a kommunizmusban a fő dolog nem az erőszak, noha egyetlen új társadalom születése sem történik erőszak nélkül. A fő dolog, mint a nagy Lenin tanítja: A társadalom gazdasági és termelő viszonyainak megszervezése a kapitalista társadalom szervezeteinél magasabb technikai és tudományos alapon. A libanoni küldött rosszindulatúan azt állította, hogy a kommunizmus filozófiája a háború elkeküszöbölné ki a nagyhatalmak közötti ellentéteket. A venezuelai küldött érvei közül sincs minden rendben. Természetes, hogy vannak nézeteltérések s ezek a nézeteltérések háborús összeütközésre vezethetnek. Ennélfogva annak,, aki a Szovjetunióval igyekszik az összetűzéseket elkelnni, mindenféle eszközzel arra kell törekednie — és ilyen eszköz többek közt az öt nagyhatalom szerződésének megkötése is, amelyet magának a venezuelai küldöttnek beismerése szerint is a fő felelősséget viselik a béke fenntartása, vagy megvédése ügyében és az öt nagyhatalom, a Biztonsági Tanács öt állandó tagja —, hogy kiküszöböljék a veszélyt, megkönnyítsék a nézeteltérések megoldását és megteremtsék a megegyezés létrejöttének lehetőségét, tülhetetlenségéből indul ki. Nem érti, vagy ha úgy tetszik mintha nem értené, hogy a háború a kapitalizmus szüleménye. Abból a hazug feltevésből kiindulva, hogy a kommunizmus filozófiája állítólag háborút követel, a libanoni küldött arra a következtetésre jut, hogy ennélfogva a kommunista állammal semmiféle együttműködés sem tehetséges. Ezt a következtetést a tények megcáfolják, mert annak ellenére, hogy nézeteltérések vannak és különbség van mind társadalmi felépítésben, mind ideológiában a Szovjetunió és a kapitalista országok között, a Szovjetunió együttműködik egész sor kapitalista országgal, amelyek óhajtják az együttműködést a Szovjetunióval a fejek egyenjogúsága és a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása alapján. „Tragikomikus félreértés“ Visinszkij elvtárs rámutatott, milyen ártalmasak azok a mesék, amelyek szerint a Szovjeuniónak tervei volnának, hogy világforradalmat csináljon a kapitalista országokban. Az eféle állítások ostobaságát már 13 évvel ezelőtt leleplezték, amikor Sztálin generalisszimusz Howard kérdéseire válaszolt. Howardnak erre a kérdésére: ,,Nem gondolja-e Ön, hogy a kapitalista országokban indokolt aggodalom uralkodhatik, vájjon a Szovjetunió nem határozza-e el, hogy erőszakkal rákényszerítse a maga politikai elméletét más népekre?“. — Sztálin generalisszimusz ezt válaszolta: „Az ilyenfajta aggodalmakra nincs semmiféle ■ ok. Ha Ön azt gondolja, hogy a szovjet emberek maguk és méghozzá erőszakkal akarják megváltoztatni a környező államok arculatát, akkor Ön súlyosan téved. A szovjet emberek természetesen kívánják, hogy a környező államok arculata megváltozzék, ez azonban maguknak a környező államoknak dolga". Ezerszeresen igaza volt Sztálinnak, a szovjet kormány vezetőjének, amikor azt mondta, hogy mi, szovjet emberek természetesen kívánjuk, hogy a Szovjeuniót környező államok arculata megváltozzék, de ez maguknak, ezeknek az államoknak dolga. Sztálin 1936-ban az egész világ előtt kijelentette, hogy nincsenek olyan terveink és szándékaink, hogy valamilyen világforradalmat hajtsunk végre a többi országokban. Howard azonban még egy kérdést tett fel. „Úgy tűnik előttem, Mister Sztálin, hoszszú idők folyamán az egész világon ez a felfogás alakult ki“. Akkor Sztálin megmagyarázta Howardnak, hogy ez „félreértés eredménye“ és Howardnak arra a kérdésére, h°gy „tragikus félreértés-e“, azt felelte: „nem, komikus, vagy ha tetszik, tragikomikus". Kudarccal végzőtlen kísérlet A libanoni küldött egész beszéde ebben a vonatkozásban ma komikus félreértés, vagy ha tetszik, tragikomikus félreértés volt, amennyiben egyes tragikus kérdéseket érintett, és főként tragikus választ adott rájuk. Az angol-amerikai tömbnek szüksége van bebizonyítani — jegyezte meg atovábbiakban Visinszkij elvtárs, hogy a kommunizmus koncepciója a háború koncepciója. A kísérlet kudarccal végződött, mert a kommunizmus koncepciója, valóban a háborúk megsemmisítésének koncepciója. Innen erednek az egész világ haladó embereinek erőfeszítései, hogy megfékezzék a háború elemi kitörését,, a háborúnak kapitalista társadalomban immanens törvényének spontán hatékosságát, hogy minden erőt mozgósítsanak, hogy legalább megfékezzék a törvény hatékonyságát. A libanoni küldött egész beszéde — mutat rá a szovjet megbízott — éppen arra irányult, hogy tisztára mossa a kapitalista főkolomposok és a háborús uszítók reakciós politikáját, a háborús készülődésért a felelősséget a Szovjetunióra és a népi demokráciákra hárítsa. Azt mondják nekünk és köztük Izsóés küldötte is azt mondja, hogy az Egyesült Államokat és Angliát nem lehet az új háború előkészítésével vádolni a Szovjetunió ellen- Másrészről pedig azt akár?!*,nj nekik, hogy kössenek fékre paktumot. Ha nem volna ilyen háború* készülődés, ha mi azt mondanánk, hogy sem Angia, sem az Egyesült Államok nem készülnek háborúra, nem szerveznek támadó jellegű területeket, nem folytatnak eszeveszett fegyverkezési versenyt, nem igyekeznek előkészíteni a feltételeket a Szovjetunió megtámadására és ugyanakkor javasolnánk, kössünk haTizenöt évvel ezelőtt a trockista-imperialista kémek bandája meggyilkolta Sz. M. Kirovot a nagy bolsevik vezetőt, Lenin és Sztálin hű tanítványát, aki példakép a világ munkásai számára, akik a kapitalizmus ellen harcolnak, aki munkásságával, életével megmutatta, hogyan kell harcolni a kapitalizmus ellen, s akár életünk árán is harcolni a szocializmus ügyéért. A cári elnyomás viszonyai között Kirov élete az igaz forradalmárok nehéz, áldozatteljes élete volt. Újból és újból bebörtönözték és száműzték, de számára a börtön is harci terepnek számított Tanította a munkásokat, fogolytársait, tanította őket Lenin diadalmas eszméire. Lángoló hittel hirdette a proletár nemzetköziség, a nemzetközi munkás szolidaritás eszméjét 1917-ben részt vett a petrográdi októberi harcokban és amikor Pétervárról visszatért Északkaukázusba, mint az itteni bolsevikek vezetője, fáradhatatlanul szervezte a munkások harcát az ellenforradalom ellen Ragyogó katonai vezető volt de a kommunista munkásszívósságával dolgozott a szocializmus építésén is. Amikor napirendre került Sztálin elvtárs zseni-Mi? terve alapján a szovjet állam iparosítása. Kirovót a Párt Zeningrátfba küldte, hogy ott a gépipar nagy központjában dolgozzon. A leningrádi városi pártkonferencián 1931. december 12-én a következőket mondotta: „Néhány évtizeddel ezelőtt a nehéz történelmi harc küzdőterére lépő banda forradalmárok „békét a kunyhóknak, háborút a palotáknak!1’ jelszóval meneteltek. Olyan időket élünk, elvtársak, amelyekben a kunyhók és a régi paloták felváltására új munkásvárosokat és új szocialista palotákat emelünk, s mindenki hatalmas szerencsének érzi, hogy e nagy munka előharcosa lehet. A mi ügyünk elvtársik, nemcsak azért legyőzhetetlen, mert építő hadseregünk óriási, hanem azért is, mert olyan építész tervei szerint építünk, aki nem tér le a helyes történelm útról. A mi építészünk a leninizmuss°l felvértezett, legyőzhetetlen Bolsevik Pártunk!“ Kirov akaratereje, óriási tudása mindenkit magával ragadott. A leningrádi területen nincs a gazdaságnak és a kultúrának egy része sem, amelynek nem lett volna a kezdeményezője. A Szovjetunió északnyugati részének hatalmas ipari fellendülése Kirov nevéhez fűződik. A leningrádi munkások, ha visszaemlékeznek rá, elmondják: Kirov, miközben örömtől fénylő szemmel figyelte az épülő gyárakat és üzemeket, biztatóan szólt: . ..bolsevikoknak való ügy, olyan szocializmus-szaga van!“ E szavakban benne van Kirov egészen, az a férfi, aki egész életét a „bolsevikoknak való ügynek” szentelte. Kirov harccá, nagyszerű forradalmár élete a világ minden dolgozójának példaképe. Élete a magyar dolgozókat is áldozatkészségre, teremtő szocialista munkára lelkesíti és neveli. Halála számunkra is figyelmeztetés, mint azt a Bolsevik Párt központi bizottsága Kirov elvtárs galád megöletésével kapcsolatban a pártszervezetekhez intézett levelében leszögezte: „szakítani kell azzal az opportunista selki nyugalommal,mely abból a téves feltevésből indul ki, hogy a mi erőnk növekedésével az ellenség egyre kezesebbé és ártalmatlanabbá válik. Ez a feltevés gyökerében helytelen. Nem egyéb ez, mint visszhangja a jobboldali elhajlásnak, amely mindenkinek azt bizonygatta, hogy ellenségeink lassacskán be fognak csúszni a szocializmusba és végeredményben valóságos szocialistákká lesznek. Babérokon nyugodni és szálfásvá a leverőbe bámulni — nem bolsevikokhoz méltó sor. Nem megnyugvásra van szükség, hanem éberségre, valóságos bolsevik, forradalmi éberségre.’ Figyelmeztet bennünket a Bolsevik Párt története: a sorainkból furakodott imperialista ügynökök elleni harc, a fokozott éberség minden hazáját szerető dolgozó ügye. A chínei „szuverenitás“ Kirov elvtárs a mi példaképünk kepaktumot, akkor az nem volna logikus-Ellenkezőleg teljesen logikus békét javasolni azoknak az országoknak, amelyeknek kormányai háborúra készülődnek ellenünk, a népi demokratikus országok ellen. Tehát Uraim, beszédem gondolatmenete röviden újra meg újra egy alapvető tételben foglalható össze: Bármilyenek is az imperialista hatalmak országának törvényei, az imperialista hatalmaké, amelyek számára alaptörvény a gyarmatok utáni bajsza, a verseny a világ újra felosztásáért, a világuralomért, bármilyenek is ezek a törvények és hatásuk, az emberi erők, ha összefognak, át fogják lépni ezt az akadályt, meg fogják védeni a békét és ki tudják küszöbölni a háború veszélyét, noha mi nagyontudjuk, hogy a háborút teljesen kiküszöbölni nem lehet, amíg a kapitialista viszonyok lót eznek.“ Minél inkább egybehangolják ,az emberek e vonatkozásban cselekedeteiket, minél jobban összefognak erőink, természtesen annál gyorsabban tudjuk majd elérni a nemes és magasztos célt: a háborús veszedelem kiküszöbölését. Csütörtök, 1949 december 1. A Kuomianti minden fegyveres erejét meg fogjll le semmisíteni Csu-En-Leu külügyminiszter nyilatkozata Csu-En-Laj, a Kínai Népköztárssaság kormányának külügyminisztere kedden nyilatkozatot tett azzal kapcsolatban hogy a Kuomintang reakciósok a szomszédédos országokba próbálnak menekülni. A nyilatkozat kijelentette: ..A Kínai Népköztársaság kormányának nevében ünnepélyesen felhívom a francia kormánynak és a Kína határaival szomszédos más területek kormányainak figyelmét; kormányunk politikájának rendíthetetlen célja, hogy a Kuomintang minden reakciós fegyveres erejét teljesen megsemmisítse. Bárhova meneküljenek is a megvert Kuomintang reakciós erők, a Kínai Népköztársaság kormányának jogában áll az, hogy foglalkozzék ezzel a kérdéssel, míg az a kormány, amelynek országa menedéket ad a Kuomintang reakciós haderőknek, felelősséget vállal cselekedetéért és viselnie kell a felelősséget minden ebből származó következményért.“ _____ A Daily Herald szerint Anglia rövidesen elismeri a kínai szépi kormányt.