Vasmegye, 1949. december (5. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-16 / 292. szám

iSk K­rug elvtárs, szövő megközelítette a 200 százalékot Csúcsteljesítmények a Rostkikészítőben, a Cipőgyárban, a Gépgyárban Az egyéni munkaverseny csütörtökön újabb nagy­szerű eredményeket ho­zott­ Legkiemelkedőbb W- tesisítmény ifjú H­u­j­b­e­r Kálmán elvtársisé és a kőszegi ágyterítőgyári Krug Imréé. A Mezőgazdasági Gép­gyárban Hujber elvtárs ivabb termelési csúcsot állított fel: 670 százalé­kot teljesített. A textiliparban a kőszegi egyteritőgyári munkások tel­­jesítménye a legjobb. Itt Krug Imre elvtárs 196­5 szá­zalékra, Erdész János 187, Krug Gusztáv 179, Baum Já­nos 159 százalékra teljesített­e a szövők közül. Krug Imre elvtárs teljesítménye, aki a szövőszakmában megközelí­tette a 200 százalékot, orszá­gos viszonylatban is jelentős.­­ A gyár orsózói közül Dö­mötör Ferencné 212, Takács Gézáné és Tanay Imréné 181 százalékos eredménye válik ki-A Rostkikészítő NV-ben négy nagyszerű termelési eredmény született: Kiri­­csi Mária 250, Donácz Já­­nosné 247, Pongrácz Mik­­lósné 231, Horváth Lászlóné 218 százalékot ért el-A Takarógyár NV-ben Varga Jánosné 181, Czitko­­vits Lászlóné 168, Kovács Kálmán 159, Lajtavári Lászlóné 157, Lacsics Annie és Top­or Anna 155, Kovács Dezsőné pedig 154 százalékra teljesítette a normát. A Pamutiparban csütörtö­kön Ráth Anna (154), Kondor Edit (148), Kovács Lászlóné (146) jártak a termelés élén. A Bőr- és Cipőgyárban egy­re többen lesznek, akik meg­közelítik, vagy túlhaladják a 200 százalékot. Tegnap Grosz Ferenc elvtárs 226 százalékot teljesített, de további nagy­szerű eredmények is szület­tek: Németh Lajosné 210, Kozmér Rózsi 204, Krizma­­nits Jánosné 201, Liszt Mária 199, Beregszegi Józsefné 195, Szabó Imre 194, Vidnek­ Ju­lianna 192, Zsille Istvánné 179 százalékot értek el- A Vas megyei Elektromos Művek is befejezte hároméves tervét .. .A zongora hangja szár­­nyalón szól, az énekkar ér­cesen zeng; az Elektromos Művek kultúrtermét egészen betölti a Sztálin Kantáta ak­kordjai. A lágy hangok szinte percekig ott maradnak a le­. Nagy ünnepünk v­an ma elvtársnak, a hároméves terv győzelmes befejezését ünne­peljük, 15 nappal a határidő előtt... Elemi erővel tör ki a taps. Majd elül- A dolgozók feje magasabbra emelkedik, a rej­tett büszkeség ott ül minden arcon, mintha mondaná: ,,lám én is részes vagyok e gyönyö­rű eredmény kivívásában... Halálos csend van mikor zeng a vállalatvezető hangja.­. . Ezeket az eredményeket csak szabad országban érhet­tük el, s szabadságunkat Sztálin elvtársnak köszönhet­jük. Hálánk legyen az, hogy még keményebb akarattal vegőben­ . ■ A dolgozók arca valósággal átszellemül, a sze­retet kifejezését öltik maguk­ra, Sztálin elvtárs iránt érzett végtelen szeretetük jelét... Faragó János elvtárs, válla­latvezető lép p. dobogóra... vágunk neki az ötéves terv­nek­ .. Sztálin elvtárs ne­fe halla­takor leírhatatlan a lelkese­dés- Éljenzés, taps hangzik perceken át. •­­ Megjutalmazták az újítókat A rövid beszédek után az újítók megjutalmazása követ­kezik. Faragó elvtárs olvassa a neveket Molnár István, Szű­csi Géza, Tankó Dezső, Má­nyid Erzsébet. A dolgozók boldogan sietnek ki, kemény kézszorítás, pontosan 11, Sely­mes István 25 éve van a vál­lalatnál. Jutalmat kap és ok­levelet. Ezután következik az ünne­pély legszebb pillanata, a legjobb dolgozóknak kiosztják a Sztálini emléklapot- Állan­dó taps és éljenzés közepette veszik át, boldog mosollyal a dolgozók a legszebb ajándé­kot, amit kaphatnak: a nagy Sztálin emléklapot. Aztán az Internacionálé hangja csendül fel, zengi sok ás sok torok- Mintha csak Sztálin elvtársnak lenne üze­net... Ez az ünnepség több volt szokásos tervbejező ün­nepségnél, ez már Sztálin elvtárs 70. születésnapjának előünnepe volt- Szabadságunk Sztálin elvtársnak köszön­hetj­ük. WILLESITS úr hallani sem akar a kollektív szerződésről Pár nappal ezelőtt egy fia­talember lépett be a DéFOSz őriszextipéteri szervezete iro­dájának ajtaján. — Németh Lajos vagyok — mutatkozott be. Aztán hozzá­tette: — a Wille­sits esperes úrnál k­ocsiskodom. Pana­szom volna a gazdám ellen. — Tessék szaktárs, mondja csak el bátran, ha lehet se­gítünk !— biztatta barátságo­san Vései Emil elvtárs, a DéFOSz titkár. Németh Lajos beszélni kez­dett. Elmondta, hogy a 77 holdas kulá­kesperes hogyan zsarolja a cselédeit. Reggel ötkor kezdődik a munka s tizenegy fölé jár az óra, amikor végeszakad. — Nyolc órás munikaidőt — nevetett -keserűen Nélyeth Lajos -- az esperes urat sem : érdekli a kollektív szerződ­ő­ . Nem érdekli az a rendelke­zés, hogy a ga­zdasági mun­kavállalók csak nyolc órát kötelesek dolgozni, vagy ha túlmunkát végeznek, azt kü­­lön is fizetni kell­ Az esperes, urnáj­a nyolc óra tizennyolc órát jelent, vagy még ennél is többet. Túlórád!,e­helyett pedig csak szidást kapunk. A kulák esperes gyakorta veszekszik cselédeivel. Pi­henőnapot nem ismer s va­sárnap éppúgy dolgoztat a cselédekkel, mint hétköznap. Ha szólni mernek a rossz bá­násmód ellen, akkor Wille­­sits úr azzal ..bünteti'’ meg őket, hogy egy vagy két na­pig egyszerűen nem ad nekik enni. Dolgozni persze ilyen­kor is kell nekik. Willesits úr hallani sem akar tv tulóradíj­­ról és a kollektív szerződés­ről.­­ A napokban ül össze a DéFOSz E£mnkástago2fttának­unkaügyi bizottsága, mely elmaradt munkabérek lö­vésére és a cselédekkel­­snbefii emberséges bánás­módra kötelezi az alkalma­zottait szipolyoz­ó lelketlen kidák g-mrr-M.' (L. KJ ÓNOS ESŐ Változó felhőzet, több felé, főleg­­nyugaton­­és északon eső, ónos eső, havas eső, a hő­mérséklet emelkedik. Munkafelajánlásokkal készül­nek az MNDSz asszonyok is Sztálin elvtárs születésnapjára. Es cserzési eljárással évi hat­­milliónyolcszázezer forintot taka­­rít meg bőriparunk. Neki köszönhetjük, hogy tanu­­lhat­tunk. Lelkesedéssel készülnek a SzövOSz tanfolyam hallgatói Sztálin elvtárs születésnapjára Hetek óta folyik a SzövOSz könyvelői tanfolyama Cell­­dömölkön a volt gazdaképző iskolában. 40 hallgató vesz részt a tanfolyamon s mind­egyikük lázas igyekezettel ta­nul. Meg akarjuk hálálni — mondják ők — a Pártnak, a dolgozók államának, hogy szabadon tanulhatnak s ké­pezhetik magukat. A hallgatók tanulókörön­ként, jól fűtött termekben ta­nulnak. Jókedvűek, az arcu­kon a megelégedettség su­gárzik. A dolgozók állama le­hetővé tette, hogy gondtala­nul elmélyedhessenek a ta­nulásban. A Dózsa- szobá­ban a délelőtti előadás anya­gát jegyzetelik a hallgatók. Sokat tanultak már két hó­nap alatt, amióta itt vannak Örömtől sugárzó arccal mondja el — Nagy István — tudja elvtárs — csak most érezzük mit jelent számunkra a tanulás — most a dolgo­zóké az ország, szabadon ta­nulhatunk, ezért sokszorozott erővel hozzuk be azt, amitől az ,,uri Magyarország“ meg­fosztott bennünket. Büszke öntudattal beszél Azokról az előkészületekről, melyet az is­kola tesz Sztálin elvtárs­ 70. születésnapjára. Először is tanulásunkat még jobban fokozzuk, ismerete­inket Sztálin elvtársról még jobban kiszélesítjük és elméjít­jük. A tanfolyam hallgatói a jobb és fokozottabb tanu-a- cn­k!-mi már egy hete készítik a szebb­nél szebb dekorációkat. Nem ismerné ki magát akkor elv­társ, ha eljönne — olyan szí­nessé és széppé tesszük a fa­iskolát —, mondja Tana Margit. Balogh József — aki szintén Somogyból jött ide — lelkesedéssel beszél arról, hogy tanulását minél jobban s tökéletesebbé teszi, mert csak ,így válhatunk építő és harcos tagjaivá a dolgozók társadalmának. Szeretetünket s hálánkat fejezzük ki Sztá­lin elvtársnak, mert neki kö­szönhetjük, hogy ma itt po­litikai és szakmai ismeretein­ket növelhetjük. Szünetet jelez az élesen berregő csengő. Meg kis cso­portokban együtt tervezik s beszélik meg milyen szép de­korációt készítenek Sztálin elvtárs hetvenedik születés­napjára. 120 hangverseny Sztálin elvtárs tiszteletére A bolgár „Tudomány, mű­vészet és kultúra bizot­tság”­­határozata alapján 120 hang­versenyt rendeznek az or­szágban. E hangversenye­ket a dolgozók és az ifjúság elő­tt tartják Sztálin 70. szü­letésnapja tiszteletére. A hangversenyeket a legkivá­lóbb bolgár énekesek és hangszerszólisták adják. Há­rom brigádba tömörülve sztálini munkaversenyben állnak egymással. Az elő­irányzott hangversenyek egy részét már megtartották kü­lönböző üzemekben, vállala­tokban és hangversenyter­mekben. 5 nap alatt két lakóház Lengyelországban, a mun­kaverseny nemrég bevezetett új módszereivel, egy 49 tagú építőmunkáscsoport 5 nap alatt két, összesen 2.402 köb­méter nagyságú lakóházat épített fel a jaworzinai mun­káslakótelepem Az építkezés­nél a kőművesek átlag 400 százalékra, az ácsok 550, a szerelők 850, a női együttes átlag 250 százalékra teljesí­tette a normát. Az élmunkás­­csoportnak 360.000 zloty ösz­­szegű jutalm­at osztottak ki. Jó munkánkkal szerzünk legnagyobb örömet Sztálin elv Lerombolt, felégetett országot vett birtokába ezelőtt öt évvel a dolgozó nép. Amikor a Svastics birtok állami gazdaság lett s a cselédei állami al­kalmazottak, a gazdaság is olyan volt, mint általá­­n az ország. Most a jaki állami gazdaság dolgo­zói büszkén tekinthetnek vissza az elmúlt évekre, mert teljesen új gazdaságot teremtettek munká­jukkal. Most látjuk csak igazán, hogy a hároméves tervet a Pártunk nélkül nem tudtuk volna végre­hajtani. Nálunk az állami gazdaságban is a Párt vezetésével ért el eredményeket a dolgozók mun­kája. A Párt serkentésére határoztuk el például, hogy az ökörhizlalárvés sertéstenyésztés terén be­vezetjük a versenyt s szakítunk a régi hagyo­mányokkal. Szívesen tettük, szívesen próbálkoztunk új módszerekkel minden téren, mert­ tudtuk, hogy saját magunknak dolgozunk, így mi is részt vett­ ink­ábban, hogy a hároméves tervvel erős és fejlett állami mezőgazdaságot építsünk. Ezután arra tö­rekszünk, hogy a következő öt évben még nagyobb és jobb munkával járuljunk hozzá az országépítő tervhez. Példaképül a Szovjetunió állami gazda­ságait állítottuk magunk elé, amelyeknek igen nagy szerepük volt a mezőgazdasság iparosítása terén. Tudjuk, hogy hatalmas munka, azitt vállal­kozunk s ehhez tanulni kell. A napokbani üzem­egységünkben megindult a rendszeres tanulás, amelyet különösen elősegít az üzemi pártszerveze­tünk. A pártszervezet, bár még fiatal, mert a nap­­pokban alakult meg,­­ vigyáz arra, hogy a tanu­lásban és a munkában ne legyen semmi zökkenő. Nálunk a dolgozók munka közben is meg­szokták beszélni az időszerű politikai kérdéseket. Ma este például etetés után az ötéves tervről be­szélgettünk, amely végképp eltünteti a múlt ma­radványait. Mi már más emberek vagyunk, mint ezelőtt öt évvel, de itt maradtak régi épületek, egészségtelen lakások és kizsarolt földek, amelye­ket az ötéves terv során fogunk teljesen újjávará­zsolni. Az üzemi oktatási felelős és a párttitkár részletesen is elmondták a dolgozóknak, hogy mi­lyen hatalmas összeget fordít az ötéves terv az állami gazdaságokra és dolgozóira. Ez különösen nagy örömet szerzet­ nekünk. Tudjuk, hogy így is lesz, mert a hároméves tervnek az előirányzatai is teljesültek. A mi Pártunk a nép számára tervez és azt végre is hajtja. Öt év múlva virágzó mező­­gazdaság és művelt nép lesz a magyar azon a földön, ahol néhány évvel ezelőtt népnyúzók ga­rázdálkodtak és sokmillió dolgozó volt elnyomás alatt. Mi, állami gazdasági dolgozók nagy lendület­tel látunk munkához a világ békéjét őrző Szovjet­unió oldalán. Jó munkánkkal SZéljünk­ legnagyobb erőmet a szocializmust épitő né­pek nagy vezérének, tsin­ófflestafánek Sztálin slvtársfiúk fű­ sáörélés­­háplára. BENKE ISTVÁN jaki állami gazdaság dolgozója.

Next