Vasmegye, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-01 / 1. szám

rasamp, rsso, január 1. A Magyar Dolgozók Pár fia, gSék&$§ ervtárt neveléjét#©! előre az ötévesSérv g$wxaiméért! 4 x élet vidámabb Ic^M 1349 december 31-én zá-ímit le népgazdaságunk elsői tervének időszaka. Most nem kívánunk foglalkozni a nyulgati »újjáépítés“ hazai hívei- nek csúfos vereségével, nem kívánunk összehasonlítást tenni a győztes imperialista államok és hazánk fejlődései között csupán a mindennapi élet egyszerű eseményein keresztül mutatjuk be a terv néhány eredményét, amit Vas- megyében a magyar kommunisták nagyszerű vezetése, azt ipari, mezőgazdasági és értelmiségi dolgozók munkája nyomán elértünk-Kis, kócos üzem volt a Gépgyár nem lehetett tudni, hogy a lábasfoltozás, vagy új hamutálca öntés-e a legfőbb termelési cikke? Üszkös, kegmes gerendák, kiégett, elgörbült géproncsok, összezúzott téglák halmazaborította az egykori munkatermek helyét a Pamutiparban. Elavult gépek zörögtek, állandó volt a nyersanyaghiánya, a Takarógyárban, Bor- és Cipőgyárban, a kőszegi Ágyterüggyárban,a MÁV szombathelyi és celldomölki maűhelyeiben. A legszörnyűbb mégis ?.z volt, , milde?nütt ott ülek a tőkések, vagy hű lakásaik, a nép életszínvonal emelésé- nek nyomasztó terhei. i . augusztus elsején indult a terv és már az első nőnapokban nyilvánvalóvá vált, hogy a terv győzelmé- hez ,először a munkásosztályi egységére, majd egy olyan hatalmas ökölcsapásra van re szükség, amilyen a száznál öbb munkást foglalkoztató Viszek. államosítása volt 1948 március 26-án. Beszéljünk a mai helyzet- ről és nézzük, mi volt iz ’daig. A munkásasszony bemegy az üzletben és vásárol. Megteheti, hiszen keres a férje, tJLisan • 5°—60 százlékkal többet, mint a terv előtt. Sokat vásárol, mert nem márólholnapra él a család. A megrnövekedett keresethez jött az árak átlagos 20—25 százalék sasítése Asaládapa lft dolgozik és heti 150 fontot keres a legnagyobbik fiú, a középső fiúra és a kislányra pedig nincs Vok _k adás, mert ingyenes, ösztöndíjas az iskola, olcsó a tanszer, dolgozik az apa? Mindegy, üzemben, államosított gyárban. Ha a Gépgyárba megy regedenbe, hitkor könnyebben dolgozik a rendbehozott, uj munkatermekben, a nemrég vásárolt jó szerszámokkal és a Pamutipar munkásai közéartozik, akkor boldogság fogja el szívét az uj szövőerem, az uj víztorony, az uj kazánház, az uj gének, az uj légnedvesítők láttán és a sztahánovisták eredménye- lelkesítik nagyobb termelésre, jobb káresetre. A Kost kikészítő NV-ben jár dolgozni . Már csak, mint rossz emlékre íme! a bntisn!porra, mely megölte a munkások szemét, szivét, tüdejét. Az Ágyterítőgyárban gyönyörű kutyrterem, tekepálya, diszkért várja a munkást, a Szabad Vasmegye nyomdászai világos, tágas munkatermekbe kerültek, a Nemez-Posztóban megszűnt a nyersanyaghiány réme- zakatolni kezdtek a Selyemgyár gépei, mit a tőkések állásra kárhoztattak, megkétszerezett termelése dicső résztvevője lehet a Cipőgvári munkása Hányszor hallották a tervelőtt a munkások: — Kirúgom, dögöljön éhen porontyaival együtt! Ma 3 gyár ura a munkás, irányítója, tanítója a munkások legjobbjainak élcsapata, a Párt. A nép államának gyárai biztos és egyre nagyobb kenyeret adnak, az egykor korai halálra ítélt porontyokra boldog ifjúságra, a tanulás minden lehetősége vár-Méltán boldog a munka,sasszony. Férje, fia vagy lánya holnap sztahanovista, élmunkás, képviselő, főispán, vagy miniszter lehet, ma pedig bőven bevásárolt- A legközelebbi fizetésnél cipőt, ruhát vehet. Övé az ország-Új típusú ember nevelkedett a vasi falvakban. Tegnap tízben,, ma ötvenben, holnap százban, holnapután százakban alakítják meg a termelőcsoportokat. Ha tegnap gyötörte magát és a jószágot hosszú kilométerekben róva a barázdát szántás közben, akkor ma megelégedett örömmel nézi a gyöngyöshermáni, sárvári, körmendi, kenyéri, celldömölki és nemeskoltai gépállomások nagyszerű traktorainak és traktorosainak munkáját. Ha tegnap egy jégverés egy évre kenyértelenné, futó koldussá tette, akkor holnap eltünteti a termelőcsoport közös eredménye a természet csapásait. Ha tegnap a kulák igájának uzsorájában nyögött, akkor ma minden segítséget megkap a munkásosztálytól, az államtól. Ha tegnap tüdővészt terjesztett a cselédlakások szűk odúinak vizes fala, akkor holnap beköltözik ,az állami kölcsön és a termelő* csoport segítségével felépült házba. Ha tegnap elborult homlokkal állt a soványra alszott föld végén, akkor most boldog örömmel szórja vetőgéppel földjére a műtrágyát. Ha tegnap fojtogatta a nagybirtok és a kulák árnyéka, akkor ma szabadon irányít a községe sorsát dolgozó parasztokból álló faluvezetőség. Ha orvos hiányában kuruzslóra szorult, ma kórházba, holnap üdülőbe megy Ha tegnap szennyirátokból és * fekete reakció számból az „örök szegénység boldogságáról‘‘ hallott, akkor ma azt tanulja meg, hogyan intézze ■sorsát, hogy jobb élete legyen Vasszilvágy, Búcsú Felsőszelente, Rábakovácsi példái* és fatteonnto alakul* termelőszövetkezeti csoportok egész sora az élő tanú: népi demokráciánk útja a parasztság részére is az emberi életet, a boldogságot jelenti. Két év és öt hónap együttvéve 29 hónap. Ennek a 29 hónapnak egyetlen törvényhatósági bizottsági ülése sem zajlott le anélkül, hogy az Államépítészeti hivatal ne jelentette volna: új hidat építettünk fel, új bekötőút építését fejeztük be, kavicsoztunk, hengereltünk, betonoztunk, sokszázezer forintnyi beruházást végeztünk. A vas- és vasbetonhibák sora beszél a ter-ről, a három körmendi, a két sárvári, a négy vasvári, a két zalahidvégi, a rigácsi, a szentgotthárdi, az őriszentpíttri, a rumi, a sztdpathelyi, a kőszegi nagyhnak a falvak felsorolhatatan menynyiségü kishidja. — Nem merül már tengelyig a szekér kereke, nem sántul le a ló az utak gödrében, nem törik az PIROSSZEGÉLYU KÖNYV ! fekszik a könyvespolcon. Úgy hat óra tájban Kneisz János leemeli és séöl vele az asztal mellé. A negyvenedik odalon üti fel, ■ itt hagyta abba tegnap az olvasást. „A Vörös Mező” kolhozban, amely átlagos nagyságú kolhoz, két brigád van. Egy mezőgazdasági és egy állattenyésztő brigád.“ A VILLANYFÉNY BARÁTSÁGOSAN ÖNTÖZI a szobát. Kreisz öt évvel ezelőtt cseléd volt. Ez a ház most az övé. És „nagybirtokos“, ha jól meggondoljuk, csak hát nem zsákmányol ki senkit. Termelőcsoport-tag. Esténkint olvas, nappal meg magának dolgozik. És a csoportnak. Ez a könyv Fehér elvtárs írása, aki kint járt a magyar parasztküldöttséggel a Szovjetunióban s töviről-hegyire leirt mindent, amit látott, tapasztalt. Azért hogy Kneisz János tanuljon belőle, s a csoport hasznát lássa itt Vasszilvágyon. És Kneisz most ott jár Fehér Lajos könyve által a Vörös Mező kolhozban, szovjet parasztokkal beszélget, bemegy a házakba, istállókba, kérdezősködik a brigádokról. Eltűnnek az ezerkilométerek, a könyv összeköti a magyar parasztot a szovjet kolhoz dolgozóival. MOST ÉPPEN a KOLHOZ VEZETŐJE magyarázza Kneisz Jánosnak, hogy náluk a mezőgazdasági brigádokat legalább egy teljes vetésforgóra alakítják. Így a tizes füves vetésforgónál tíz esztendőre. — Látod, — magyarázza — ennek az a haszna, hogy a brigád nagyobb felelősséggel, nagyobb tapasztalattal végzi a munkát. — Én állattenyésztő vagyok mondja Kneisz. — Az állattenyésztő brigádok meg 3 évre alakulnak — hangzik a válasz — így a legjobb, amint tanasztaltuk. — Ti sokat tudtok, többet, mint mi. — Mi nagy iskolán mentünk keresztül. Tanu’iatet- tő'fmnk, s imt otthon jő, vatteTsátok mp£És fo’vik a beszéd a munka, csoportról égvén: felelősségről, meg arról, hogy a ko'hozb-megy. SHa'ért nem egyforma a kereset. Van, aki megelégszik Tumi egy munkaegységgel, vagy még anyjnyit sem teljesít, van, aki kft- járSfjont is. De aszerint íbm* *4 autó rugózata, tengelye. „Az élet, elvtársak, megjavult. Az élet vidámabb lett” — mondta Sztálin elvtárs 1935. november 17-én a Szovjetunió tervgazdálkodása nyomán beállott fejlődés jellemzőjéül. Amit Sztálin elvtárs megállapított 1935-ben a Szovjetunióra, ugyanaz érvényes ma, az első tervgazdasági szakasz lezárása után Magyarországra. Életszínvonalunk átlagban 38 százalékkal magasabb az utolsó békeévénél, 1938-énál. Gyáriparunk ontja a minőségi árut, van bőven jó és ízletes kenyerünk, élelmiszerünk. Bevezetőben említettük, hogy nem kívánunk összehasonlítást tenni a nyugati országban uralkodó helyzettel, de most azt kell mondanunk, hogy lehetetlen elmenni legalább az összehasonlításra való utalás nélkül. Amikor nálunk kibontakozóban van a Sztahanovmozgalom, mert a jobb élet, a jobb technika a nép államának gyáraiban lelkes munkára viszi a munkásokat, ugyanakkor a nyugati kereset is természetesen. Több munka — több jövedelm. KÉSŐ ESTÉBE NYÚLIK AZ IDŐ, mire becsukódik a könyv. — Holnap tovább olvasom — gondolja Kneisz, de még nem tér nyugovóra. Előkerül a jegyzetfüzet és szorgalmas sorokkal telik. Kneisz János leírja, mit talált megjegyzésre szükségesnek. Ilyenformán: Hogy dolgozik a munkacsoport? A füves vetésforgó. A traktorállomás munkadíja. .. — Holnap elolvasom, miért kapta meg Rupcov brigádos a Szocialista Munka Hőse címet. országok ipari dolgozói sztrájkokat, tüntetéseket szerveznek, a parasztok rohamokat intéznek a földesúriak birtokai ellen. Miért? Mert a „korlátlan lehetőségek hazájas az imperialista tőkések számára korlátlan kizsákmányolási lehetőséget biztosít, a dolgozóknak pedig a korlátlan nyomor lehetősége marad. Befejezésül tegyük fel a kérdést: kinek és minek köszönhető, hogy ma a hároméves terv sikereivel és tapasztalataival indulhatunk neki az ötéves tervnek? Keleljünk rá Pikker Janóma, a Pamutipar dolgozójának szavaival: „A sztálini ötéves tervek arra tanítanak, hogy csak ahol a dolgozók vannak hatalmon, ott lehet tervszerűen termelni, ilyen eredrényeket elérni. Nálunk a dolgozó népé a hatalom.” Tudja ezt egész dolgozó népünk, ezért követi Pártunk iránymutató programját, azért tiszteli és becsüli minden igaz magyar ember népünk nagy tanítóját, Rákosi Mátyiás elvtársat. (T. B.) S AMÍG ALOM NEM SZALY SZEMÉRE arra gondol, hogy csodálatos ez az élet. Az ember beleőrödik egykietlen sorba, azt hiszi cseléd marad örökre, aztán katonák jönnek egy távoli ország küldötteként s megváltozik minden. Becsület lesz a munka és sorsod a kezedbe kerül. Sztálinra gondol. És Sztálinról a Szovjetunióra ismét. A kolhozra. S a könyvre. Ami ekkor már ott fekszik megint a könyvesállványon. Aztán egy szót mond ki végtelen szeretettel: a Párt... Kneisz Jánost a könyv elviszi a Szovjetunióba BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNNAK Senffi Imre autójavító és munkatársai Zanati-út és Vépi-út sarok BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN kedves üzletfeleinek és fóhatásainak Németh Gyula cipészmester Kőszegi-utca 3.