Vasmegye, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-01 / 230. szám

A termelőszövetkezetek és gépállomások dolgozói megyei tanácskozásán elhangzott felszólalásokból Bőczén Pálné, a csöngei Dózsa tsz tagja: Keményen dolgozunk a még boldogabb jövőért . A mi termelőszövetkezetünk három évvel ezelőtt alakult meg. 15 család, 28 taggal lépett be a tsz-be. .128 holdon kezdtünk gazdálkodni. Kenyerünk mindig volt, nem kellett a boltajtóban lesni, adnak-e lisztet. Amikor azonban Csönge szövetkezeti község lett, kerültek a szövetkezetünkbe olyan elemek is, akik nem odavalók. Egy-két szövetkezetellenes hangadó Nagy Imre elvtárs beszéde után felbujtotta a becsületes, szorgalmas tagok egy részét és aláírásgyűjtést szerveztek a szövetkezet feloszlatására. Én azonban nem néztem ezt tétlenül. Elmentem az asszonyokhoz és elmondtam nekik, hogy milyen helytelenül cselekedtek. Tényleg félrevezették őket, mert mikor a minisztériumból visszajött a papír, legtöbben letagadták, hogy aláírták a kérvényt. Most már nem is gondolnak rá, hogy kilépjenek, mert legtöbbjük meggyőződött róla, hogy a szövetkezetben sokkalta gazdagabb lesz. Persze nálunk sok nehézség is volt, főként tavasszal. Sok fiatal el ment ipari üzemekbe dolgozni, ki Inotára, ki máshová és a szövetkezetbe behozott földjük mind ránk maradt megművelésre. Ezért a növényápolással el is maradtunk. Nem győztük a kapálást. — A gépállomásról is mondani akarok egyet-mást. Egyesek helytelenül felvetették nekem, hogy a ■gépállomás mindent elvisz, és ezzel érvelve, leszólták a gépállomást. Pedig a kenyéri gépállomás nekünk sokat segített. A kalászosok talán még most is a földön lennének, ha géppel le nem aratja és el nem csépeli. Most is sok segítséget nyújt. 45 hold rozsot, 45 hold árpát elvetett már. Mi pedig igyekszünk a betakarulással, szedjük a répát. A nők is kiveszik a részüket ebből a munkából, még a kisgyermekes anyák is. Szorgalommal dolgozunk, hogy jövőre még jobb legyen, mert államunk mindent megad ehhez, most rajtunk múlik, hogyan dolgozunk boldogabb jövőnkért. Sákovits Antal, a nagykölkedi József Attila tsz elnöke: A szakismeretek elsajátítása szorosan összefügg a termelőszövetkezeti tagok jóléte növelésével . A termelőszövetkezetek és gépállomások dolgozóinak országos tanácskozásán sok probléma merült fel és mindezek tisztázódtak előttünk. Világos, hogy jó munkával, gazdálkodással, az állam nyújtotta kedvezményekkel, az elért eredmények növelésével szövetkezeti parasztságunk eléri, sőt túlhaladja a gazdálkodáshoz legjobban értő, jómódú középparasztok jövedelmét. A mi termelőszövetkezetünkben is szép eredményekkel büszkélkedhetünk. El kell azonban mondanom azt is, hogy volt olyan időszak, amikor nálunk is elégedetlenség ütötte fel a fejét, amikor az öthónapos iskolán voltam. A járási pártbizottság nem nézte meg alaposan a szövetkezetünkben felmerült vitás, problémát, egyoldalúan csak néhány tag véleményének alapján döntött ebben, amit a tagság helytelenített. A jövőben sokkal körültekintőbben és alaposabban kell megvizsgálni minden vitás kérdést, mert csak ez vezethet jóra. — Kívánok még szólni a gépállomás munkájáról. A munkák végzésével kapcsolatban nincs semmi kifogásunk vele szemben, mert valóban jó minőségű munkát végeznek a gépállomás traktorosai a mi szövetkezetünk földjein. Szólnom kell azonban arról a helytelen eljárásról, amiben bennünket a gépállomás részesített. Jogtalanul elvitte tőlünk használatra a silótöltőgépet és máig sem juttatta vissza szövetkezetünknek, holott nekünk is nagy szükségünk volna rá. Szeretném megemlíteni a tanulás, iskolázás problémáját, hiszen ezen a téren látok elmaradást. Pártunk és kormányzatunk minden lehetőséget megad arra vonatkozóan, hogy a termelőszövetkezeteinkben minél több szakképzett ember nevelődjék ki. Sokhelyütt ezt nem tekintik fontos feladatnak. Ebből fakad, hogy csak vállvonogatva javasolnak tagokat mezőgazdasági szakiskolára. Pedig magam tapasztalatát mondom, hogy nagyon javára válik minden tsz-tagnak a szakismeretek alapos elsajátítása, mert enélkül ma már nem lehet eredményesen hosszú, de rövid ideig sem boldogulni a nagyüzemi gazdálkodásban. Ezért iskolára minden termelőszövetkezetünkből küldjenek bátran fiatalokat és nőket, hogy minél több szakember nevelődjék ki a szövetkezeti gazdálkodás eredményes megvalósításához. Szabó József, a simasági Május 1. tsz elnöke: A tagság nevelése a termelőszövetkezet erőssége .— Én különösen a tagokkal való foglalkozásról szeretnék szólni. Tapasztalatból tudom, hogy nem elegendő, ha csak gyűléseken foglalkozunk a tagokkal. Kint munka közben ismerjük meg problémáikat és mindjárt ott a helyszínen hathatós segítséget lehet nyújtani nekik. Ilyen alkalmakkor bátrabban felvetik sérelmeiket is és javaslatokkal is élnek. Nálunk a simasági Május 1. termelőszövetkezetben ennek következtében a tagság zöme részt vesz a szövetkezet irányításában, mert javaslatait eljuttatja a vezetőséghez és együtt közös erővel sikerül megoldani a nehéz feladatokat is. Sok gondunk volt az elmúlt hetekben ugyanis azokkal a tagokkal, akik csak a tavasz folyamán léptek a közös gazdálkodás útjára és még jóformán hozzá sem szoktak a közös munkához és közös élethez. E tagok közt merült fel leginkább a kilépés gondolata. Erre az ellenséges elemek is csábították őket. Bár ezek a tagok is nagy jövedelmet kaptak, mégis elhirtelenkedték a dolgot, amit most már megbántak. Ezzel kapcsolatban fel akarom vetni azt a problémát, hogyan foglalkozunk az ilyen tagokkal. Tapasztalatból tudom, hogy nem használ a szövetkezetnek, de még inkább nem a dolgozó parasztnak, ha mindjárt a kizáráshoz folyamodunk, ha a kilépést fontolgatja. Sokkal helyesebb, hogy ismertetjük vele a kormányintézkedéseket, mindazokat a kedvezményeket, amelyeket egycsapásra elveszítene, ha meggondolatlanul kilépne a szövetkezetből. Ezért tanácsolom, hogy szívós, alapos felvilágosító munkát fejtsünk ki az ilyen tagokközött. Vissza kell vezetni őket arra a meggyőződésre, hogy a szövetkezetben járnak legjobban. Azért is eredményes, ho így foglalkozunk velük, mert mikor jobb belátásra bírjuk őket, egyúttal újra kedvet és örömet kapnak a szövetkezeti gazdálkodáshoz és szívvel, odaadással tudnak érte dolgozni, saját maguk felemelkedése érdekében. A Trubezs folyó partmentén vannak a Sztálin kolhoz földjei. Ameddig a szem ellát, a sztyeppén mindenütt dúsan termő gabonatáblák húzódnak. Érik a hőtermés. Június 25-e közönséges munkanap volt a kolhozfaluban. Amikor a moszkvai rádióállomás megkezdte az új kölcsön kibocsátásáról szóló kormányhatározat közlését, a kolhozközpont felé valósággal özönlöttek a kolhozparasztok. A rádióadás után nyomban gyűlést tartottak. Andrej Kosztjuk, a kolhoz elnökhelyettese felszólalásában a következőket mondotta: __ Mindnyájan naponta érezzük a kommunista párt és a szovjet kormány gondoskodását, amelyet a kolhozrendszer felvirágzása, a kolhozparasztság jóléte iránt tanuolt. Kolhozunk földjein öt nagyteljesítményű traktor, három kombájn és sok más elsőrendű gép dolgozik. A termelésben 32 villanymotort, sok különböző munkagépet használunk. Garázsunkban tíz gépkocsi van. A technika segítségével sikeresen fejlesztjük soküzemágú, magashozamú közös gazdaságunkat. Tavaly a kolhoz pénzbeli jövedelme 2 millió 050 ezer rubel volt. Az idén jövedelmünk 3 millió 400 ezer rubelre emelkedik. A tavalyinál nagyobb lesz a munkaegységek értéke. Az államnak kölcsönadott pénzünket szeretett szocialista hazánk erejének további növelésére, a dolgozók életének további javítására fogják felhasználni. A kolhozvezetőség épületénektornácán megjelent Afanaszij Jurcsenko kolhozparaszt. Hangjából lelkesedés csendült ki: ___ Évről-évre javul az ■*-i egyszerű szovjet emberek élete. Példákért nem kell messzire mennünk. Nézzük a mi falunkat, Ruszanovot. A falunak van középiskolája, ahol ingyen tanulnak gyermekeink. A falusi rendelő díjtalanul részesít bennünket orvosi segítségben. Van városi típusú bölcsődénk is. Áruházunk tele van jobbnáljobb árucikkekkel. Csupán júniusban 70 kerékpárt vásároltak a kolhozparasztok. Van klubunk, rádiónk, televíziós készülékünk. A kolhozparasztok házaiban villany világít, rádió szól. Annak érdekében, hogy életünk még derűsebb, még szebb legyen, mi, kolhozparasztok szívesen adjuk kölcsön megtakarított pénzünket az államnak. Afanaszij Jurcsenko a gyűlés után azonnal aláírta a kölcsönjegyzési ívet és a jegyzett összeget készpénzben kifizette. Példáját követte a többi kolhozparaszt is. (Megjelent a ,,Pravdádban) DCaUianfia tszei ty.tj. ukrajnai alakon PÍR télét★ A nádasdi egységes pártvezetőség munkájáról A nádasdi egységes pártvezetőség a Központi Vezetőség határozata nyomán felülvizsgálta a saját, valamint az alapszervezetek munkáját. Észrevette, hogy azok a hiányosságok, melyeket a Központi Vezetőség a pártszervezeti és állami életünkben megállapított, nálunk is nagy mértékben előfordultak. Ezek a hiányosságok nagyban akadályozták a pártélet egészséges fejlődését. Az egyéni vezetés káros hatása megmutatkozott abban, hogy az elvtársak aktivitása nem fejlődött. Hozzászoktak ahhoz, hogy minden feladatot a titkár végezzen el. A vezetőség többi tagja éppen csak megjelent az értekezleteken s pár hozzászólással elintézettnek vélték feladataikat. Nemcsak az egységes vezetőség, hanem az alapszervezetek vezetőségének munkáját is magam akartam elvégezni. Legfeljebb reszortfeladatokat bíztam a titkárokra, így az alapszervezeti titkárok, valamint a vezetőség többi tagja elvesztették önállóságukat és nem folytak bele a pártélet vezetésébe. A Központi Vezetőség határozata nyomán felismertük, hogy ezeket a hibákat községünk pártéletében is fel kell számolni. Hogy gyökeresen felszámolhassuk munkánk eddigi hiányosságait, az egységes vezetőség elhatározta, hogy rendszeresen megtartjuk a vezetőségi üléseket. Itt beszámol róla a vezetőség minden tagja, hogy a rábízott feladatokat, hogyan végezte el. A vezetőség tagjai rendszeresen foglalkoznak az alapszervezetek vezetőségeivel, segítik őket a feladatok megoldásában és ellenőrzik munkájukat. Megbeszéltük az alapszervezetekkel, hogy készítsenek munkatervet, mert így előre látják feladataikat. A DISz és az MNDSz munkája a nyár elején a pártvezetőség rossz munkája következtében gyenge volt. A tömegszervezetek rossz munkájához még az is hozzájárult, hogy a járási DISz- és MNDSz-titkárok nem törődtek a nádasdi alapszervezetekkel. Hogy a tömegszervezetek munkáját megjavíthassuk, megbeszéltük a feladatokat a helyi tömegszervezeti vezetőkkel, beszélgettünk az itt dolgozó értelmiségi dolgozókkal, akik vállalták, hogy segítik a tömegszervezeteket munkájukban. Pártszervezetünk munkájának kezdeti javulását mutatja, hogy sikerült mozgósítani népnevelőinket a nyári munkák folyamán az aratás, cséplés határidő előtti befejezésére, valamint a begyűjtési tervek teljesítésére. Népnevelőinket most megbíztuk, hogy az őszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzése érdekében beszélgessenek el a dolgozó parasztokkal, ismertessék velük kormányprogrammunkat. Pártszervezetünk és népnevelőink jó munkájának tudható be, hogy a kormányhatározatok tudatosítása, helyes megmagyarázása után a Keleti Csillagászésben a kilépési hangulat felszámolódott. Egyes nem dolgozó, bomlasztó tagok eltávolítása után a munka jó kedvvel és szorgalommal folyik. A hibák maradéktalan felszámolásának elengedhetetlen követelménye a párttagság elméleti színvonalának emelése. Ennek érdekében három politikai iskolát szerveztünk, melyekre bevontuk a tagság 80 százalékát. A vezetőség gondoskodik arról, hogy a propagandisták mindig jól felkészüljenek a foglalkozásokra. A fenti feladatok elvégzését felosztottuk az egységes vezetőség tagjai között. Az egységes vezetőség munkájának segítésére bevonjuk az alapszervezetek vezetőit is. A kollektív vezetés széleskörű alkalmazásával kívánjuk felszámolni eddigi hiányosságainkat, így akarunk továbbhaladni a Központi Vezetőség által meghatározott helyes úton. Sipos Béla, a nádasdi egységes pártvezetőség titkára A VAS MEGYE olvasótáborának növeléséért J£ormányunk programmjaal dolgozó nép anyagi és kulturális életszínvonala állandó emelését tűzi ki célul. Mind az anyagi, mind a kulturális életszínvonal emelésének nélkülözhetetlen fontos eszköze a sajtó. A felszabadulás után dolgozó népünk tömegei megismerték, megszerették a kommunista újságokat, amelyek az ő érdekükben, az ő életükről, munkájukról írnak, segítik őket a termelőmunkában, a harcban, felvilágosítják őket a nagyvilág, az ország, a megye eseményeiről. A kommunista sajtónak ez a néppel való szoros eggyéforrottsága magyarázza meg, hogy a mi újságjaink minden megelőzőnél nagyobb példányszámot értek el. De ugyanakkor az is igaz: sokezren vannak még, akikhez nem jut el minden nap a párt szava, a párt lapja. Pedig egyenes az az összefüggés, ami a kormányprogramos megvalósítása és a sajtó elterjedtsége között van. A jóléthez, bőséghez több és jobb iparcikk és mezőgazdasági termény, termék kelL A termelés élenjáró módszereit legelőször az újság közli, ezzel nemcsak a termelés általános emelkedéséhez járul hozzá, hanem személy szerint olvasói életszínvonal emeléséhez. Csak egyetlen közeli példát erre: a napokban rajzaikkal, ábrákkal érthetőbbé téve, szakcikket közölt a Vas megye a keresztsoros vetésről. A keresztsoros vetés holdanként 2—3 mázsával is megnövelheti a terméshozamot, ami igen tekintélyes jövedelemtöbbletet hoz. A sajtó megnövekedett jelentősége azonban nem merül ki ebben. Mostanában napról-napra jelennek meg rendeletek, amelyek az eddigiekhez képest fontos változásokat hoznak elsősorban a mezőgazdasági lakosság életében. Ezek a rendeletek minden dolgozó parasztot érdekelnek, szóljanak akár a begyűjtés új rendszeréről, akár a termeléssel összefüggő bármely kérdésről. Ezeket a rendeleteket az újság közli elsőnek, az újság magyarázza meg és kíséri figyelemmel megvalósításukat. Nagy segítséget nyújt az újság abban is — és ezt egyre többen ismerik fel hogy a dolgozók legjobb tapasztalatai közlése mellett, egyúttal közli bírálatukat is egyes szervek felett, és ezzel a nép érdekében hozott rendeletek végrehajtásának mindennapos társadalmi ellenőre. A megyei lap jelentősége továbbá, hogy a megye üzemeinek, falvainak életét közli, a megyei lap ad hírt az itt folyó építkezésekről, az ötéves terv bennünket legközelebbről érintő és érdeklő beruházásairól. Mindezen okoknál fogva határozták el a lap kiadói és terjesztői, hogy október 1-től kezdődően szervezett kampányt indítanak a Vasmegye előfizetőtáborának növelésére. Ahogy a lap a dolgozók érdekében tevékenykedik, úgy azokat is e cél vezeti, akik a lapterjesztésen fáradoznak. Fogadják hát szívesen dolgozóink ,az előfizetés ügyében őket felkeresőiket. A Vasmegye kiadóhivatala a legjobb előfizetés-gyűjtőket — mint megbecsült társadalmi aktívákat, a nép érdekének harcosait — jutalomban részesíti. Fontos szerepük van és legelső várományosai a nagy jutalmaknak a postai kézbesítők, akik naponta kapcsolatban állnak területük dolgozóival és akiknek türelmes, meggyőző szavuk hivatott új és új rétegekhez közvetíteni a párt megyei lapját. Üdvözöljük új előfizetőinket, olvasóinkat! Üdvözöljük mindazonkat, akik a pártsajtó terjesztéséért fáradhatatlanul küzdenek!