Vasmegye, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-01 / 1. szám

Az olvasó kérdez — a Vas megye válaszol • „A mezei utak rendbehozatalán szorgoskodunk. Kettőt már rendbetettünk, most a harmadik, hát, a „csapásban” megakadtunk. Ugyanis az erdőgazdaság engedélyezte, hogy a szóbanforgó út mindkét felén a kiöregedett fáik levághatók. Vitatott, hogy kit illet a fa: agazdákat, avagy a községet? A községi térkép, amely 1916-ban készült, nem tünteti fel ezt, így most nem tudjuk, hogy ki a tulajdonosa az útmenti területnek” — írja Hága Frigyes pácsonyi levelezőnk. A tulajdonjog így természetesen vitatott. Nem lesz azonban az, ha a területileg illetékes telekkönyvi hatósághoz fordulnak, amely a vasvári járásbíróságon van. A telekkönyvi hatóságtól kérték, hogy mutassa ki írásban, ki a szóbanforgó terület tulajdonosa. ★ „Két apaállatot gondozok. Nagyon szeretném, ha a sárvári Cukorgyártól adnának ki répaszeletet a községi bikák számára. Kérdezem, hogy van-e rá mód, hogy répaszeletet kapjak az apaállatok takarmányozásához” — kérdezi Gyurátz Géza góri levelezőnk. A Cukorgyár először a cukorrépát termelő gazdák jogos igényét elégíti ki. Ha rendelkezik felesleggel, akkor utal ki répaszeletet. A megyei, tanács állattenyésztési csoportja már több ízben kérte a sárvári Cukorgyárat, hogy az apaállatok részére a lehetőség szerint adjon ki répaszeletet. Mihelyt a sárvári Cukorgyár a szerződéses termelőket teljesen ellátja répaszelettel, a fennmaradó szeletből lehet igényelni. Kérjük kedves olvasónkat, hogy jelentse be igényét a Cukorgyárnál minél előbb, mert annál biztosabb lesz kívánságának teljesülése. ★ Török hajós nemeskoltai olvasónk aziránt érdeklődik, hogy kell-e jövedelemadót fizetniük az 1953-as évre, miután kiléptek a szövetkezetből. Természetesen az esedékes jövedelemadót ki kell egyenlíteni. A termelőszövetkezetben szerzett munkaegységeik után megkapták a járandóságot, úgy hogy a kilépéssel járó kötelezettségeket rendezni kell. ★ Mesits József Máriaújfaluból kérdezi: „Valami nem egyezik az adókivetésem körül. A hold földem után 1121 forintot állapítottak meg. A községi tanácson ugyanakkor 1079 forintot tartanak nyilván. Az adóügyi hatóság viszont 1121 forintot követel. Valóban mennyit tartozom fizetni?” Az adóügyi hatósághoz forduljon panaszával és leérje adókivetésének felülvizsgálását. Bizonyára, hogy rendeződik az adóügy, mi is felhívju az figyelmét a szentgotthárdi járási tanács pénzügyi osztályának, hogy igazságosan, a valóságnak megfelelően intézze adókivetésének felülvizsgálását. ★ Magyar János olvasónk kérdezi Vashosszúfalu községből: „Egy katasztrális hold földben gazdálkodom. Van egy másfél éves üsző borjúm, kell-e tejbeadást teljesítenem a következő évben?” A nyolc holdon aluli és földnélküli tehéntartóknál a múlt években is gazdaságonként került megállapításra a tejbeadási kötelezettség, de a tehenek száma szerint többletbeadás is vált. Ezután a másodüt és további tehenek után nincs beadás. Az élőhasi üsző beállítása esetén a termelő egy évig mentesül a tejbeadás alól. Tavaly tájegységenként ISON 130 liter volt ilyen címen a kedvezmény. Most tehát egy évig kedves olvasónk is mentesül a tájbeadás alól, mivel előhasinlít van Beszélgetés EGY SZÖVETKEZET ÚJ ESZTENDEJÉRŐL Jólesnte hárman ültek az asztalnál: Ruiszt Dezső elvtárs, a tsz elnöke, Simon József brigádvezető s a kissé szűkszavú Kaposi István. A jövő évi terv előkészítéséről beszéltek, miként fejlesztik közös gazdaságukat az új esztendőben. Később gyorsan benépesedett a tsz irodája. A termelőszövetkezetnek készült már ugyan előzetes termelési terve, amikor azonban nyilvánosságra került az új begyűjtési rendelet és a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat, egyre inkább szó került arról, hogy az eredeti tervük nem felel meg a követelményeknek. Nagyobb lendületre, fokozottabb ütemre van szükség! így hát nemcsak a vezetőknek, hanem a tagoknak is fontolóra kellett venni az új tervek elkészítését. —■ Végezzünk akkor már a gabonatermeléssel — szólt Ruisz elvtárs. — Az idén 13—16 mázsás átlagtermést értünk el. Jövőre átlagosan egy mázsával tudjuk emelni a kenyérgabona hozamát." Kaposi bácsi ellenkezett. Megokolja miért. — Nem biztos, elnök, hogy eggyel emeljük. Hová gondolsz? Addig mindig egyhelyben topogunk, míg nem adjuk meg azt, ami kell a gabonának. Az igaz, hogy az idén volt olyan tábla, hogy elértük holdanként a tizenhat mázsát. Azt kérdem, hogy jövőre meglesz-e ennyi. Kaposi bácsi kiönti most aggodalmát. Elmondja, hogy bejárta a határt és a vetéseket nem a legszebbnek találta Először azzal magyarázta, hogy talán fülledt volt a vetőmag és ezt sínylette meg a vetés. Valami hiba van — fűzte tovább szavait. Duisz elvtárs közbeveti: Igaza van Kaposi bácsi, nem éppen a legsikerültebbnek látszik a vetésünk. A vetőmaggal viszont nem volt baj. Megmondom én magának, az a hiba, hogy a gépállomás a vetőszántáskor lefogatta a gépeket, elvitte innét a traktorokat és csak egy szántásba és egy tárcsázás után vetettük az őszi gabonát. Ezért indul nehezen a vetésünk fejlődésében. Végül aztán megtalálják a baj ellenszerét. Kaposi bácsi megjegyzi, hogy még a jó fejtrágyázás helyrehozhatná a hibát, így is döntöttek. A tavasszal alkalmas időben elvégzik a fejtrágyázást a kalászosokon. — így meglesz még a tizenhét is — mondják többen. A termelőszövetkezet sokágú gazdaság. Szóba kerül az állattenyésztés, ezen belül főként a sertéstenyésztés, az ú üzemágak létesítése. Ruisz elvtárs elmondta a tagok előtt emlékeztetőül, hogy az idén sokra vitték a közös gazdálkodásban. Az állatállomány megduplázódott, a terméseredmények jóval nagyobbak, mint az előző évben. A szövetkezet közös vagyona a tavalyihoz képest két és félszeresére nőtt. Szóbahozza azt is, hogy holdanként 40 búzakilogrammal kevesebb lesz a terménybeadása a termelőszövetkezetnek. Ez összesen — gabonában számolva — kitesz 296 mázsát. Ennyivel többet vihetnek szabadpiacra a tagok a beadás csökkentése révén. A csökkentés azonban nem old meg mindent — mondja Simon elvtárs brigádvezető. Ő az állatállomány takarmányigénye kielégítésének fokozottabb biztosításáért kardoskodik. Először számbaveszik, hogy jelenleg mekkora takarmányterülettel rendelkeznek. Hatvanhat holdó telepítésű lóherük van. Ezenkívül több mint félszáz holdnyi kaszálóterülettel rendelkeznek. Ehhez most még jön a felülvetés, ami 30 holdat tesz ki. Ezenkívül a zöld futószalag alkalmazásával 40 holdról vesznek le zöldtakarmányt kora tavasztól késő őszig. takarmányterület különösebb növelése nélkül szilárd takarmánybázist tud teremteni a szövetkezet, mert jelentékenyen növeli az új esztendőben a kukorica vetésterületét is, úgyhogy a silótakarmány készletét szintén bővíteni tudja. A kukoricaszár, amit eddig is silóztak, mennyiségileg legalább megkétszereződik ebben az esztendőben. Az állattenyésztésnél azonban legjobban a sertéstenyésztést vették figyelembe. Ruisz elvtárs emlékezteti a tagokat arra, hogy a múlt évben még el volt hatalmasodva a hangkórság a sertésállománynál és emiatt nem sikerült fejleszteni az állományt. Ebben az esztendőben sikeresen leküzdötték ezt a fertőző elvetélési betegséget a sertéseknél és most már úgy számolhattak, hogy a tenyészanyag megvan a sertéstenyésztés gyorsütemű fejlesztéséhez. Az 1953-as évben is jelentékeny eredményekkel számolhattak már a sertésállomány fejlesztésében. A beadási kötelezettség teljesítésén felül 26 hízott sertést értékesítettek a szabadpiacon. A beszélgetés során úgy tervezték, hogy legalább megduplázzák az új esztendőben a hizlalási eredményeket. Szemestakarmánykészletük biztosított lesz a kukoricaterület növelése folytán. Igen jelentős szerepet foglal el a telekesi Petőfi tsz tagjainak számításában a burgonyatermesztés. A termelőszövetkezet sok jó tapasztalattal rendelkező tagjai arról már egyénileg gazdálkodó korukban meggyőződtek, hogy szereti a burgonya itt a talajt, jobban, mint akár-melyik növény. Amikor a párt és a kormány határozatát tanulmányozták, már akkor szóbahozták, hogy a jövőben még több burgonyát termesztenek. Vas megyének egyik külön feladata lett ez és a telekesiek a rájuk eső részt, vállalják is. Nemcsak a talaj kedvező volta miatt, hanem a burgonya termesztésének kifizetődése miatt is növelik a burgonya vetésterületét. Kiszámolták, hogy az idén 80 mázsás átlagtermést értek el holdanként, úgy, hogy egy-egy hold átlagosan 10.500 forintot jövedelmezett Ebből kiindulva az idén már nem 21, hanem 25 hai holdon termel burgonyát a telekesi tsz tagsága. A burgonyatermesztés során kiváló jó minőségű burgonyavetőmagot is termelnek. Tizenöt holdon vetőgumót termesztenek, így sorjába hányták-vetették meg az esti beszélgetésen az elnök, a brigádvezető, Kanosi István bácsi — és később már az irodában összejött tagokkal együtt — a jövő évi tennivalókat. Amikor az eddigi gazdálkodási ágaikat felülvizsgálták, az új üzemágak létesítéséről folyt a vita. Nyolc holdon öntözéses kertészetet létesítenek. A falu szélén terül el ez az alkalmas terület, ahol már most a télen megépítik a csatornákat. Jelentékenyen bővítik a gyümölcsöst is. 1951- ben rakták le a gyümölcstermesztés alapjait itt a szövetkezetben s azóta 25 holdon telepítettek gyümölcsöst. Kiváló almafajtákat: a ranetet és a londoni pepint termesztik. Az új esztendőben újabb 15 hold gyümölcsöst telepítenek, ebben a tervben főként szilvafák ültetése szerepel A tsz tagjai nagy jövőt látnak a gyümölcstermelésben, ezért eltökélt szándékuk, hogy 1956 vevőre öszszesen 60 holdat kitevő gyümölcsöst létesítenek. Szóba jött a méhészkedés is, 100 méhcsaládot akarnak vásárolni. Ez csak akkor sikerül, ha be tudják szerezni a méhcsaládokat. Pénzük volna rá, csak nehezen megy a beszerzés. Pedsig igen szeretnék a tsz tagjai a méhészkedést, mert az idén is sóvárogva nézték a messze vidékről idejött méhészeket, akik 4—500 méhcsaládot vándoroltattak ide a telekesi akácerdők körébe és a mézelő helyekre. Ezt a lehetőséget sem engedik elszalasztani, mindent megtesznek annak érdekében, hogy előkerítsék a méhcsaládokat. Jézus esztendő terveiről sokáig fűzték még a szót. • Szívesen beszélgettek minderről a tagok, szinte belemelegedtek. Kaposi bácsi, a sok tapasztalattal rendelkező tsz-tag, volt középparaszt megjegyezte: — Eddig úgyse igen szólhattunk bele a gazdálkodásba. Felülről irányítottak bennünket a helyi adottságok ismerete nélkül. Most bátran kezükbe veszik a kezdeményezést, megragadják a jólét kulcsát és valóban megmutathatják, hogyan kell jól gazdálkodni. E hét csütörtökén dönt a közgyűlés az esti beszélgetők javaslatai felett és ott végérvényesen tervvé, a szövetkezeti élet törvényévé iktató." Kerék László Bizakodva néznek a jövőbe 11 A vasvári Csiza György dolgozó paraszt szeme az utóbbi időben egyre fiatalosabb fényben csillog. Mind többször jut eszébe az a gondolat, milyen jó lenne megfiatalodni. A régi mesékben varázsital és varázsmadár adta vissza az emberek fiatalságát. Csiza Gyuri bácsinak nincs szüksége erre. Maga az élet egyre fiatalítja. Nem őrli gond már napjait. Padlása tele van gabonával, telik bőven kenyérre, kalácsra. Az ólban olyan „kismalac’ röfög, amely már a mérlegen elbillenti a 3 g-s súlyt. A kenyér és hús mellé még bor és a pálinka kell. Ebben sincs hiány. Az újesztendőt sem várta ..szárazon“. Gyuri bácsi. Az unokákkal együtt vigan búcsúzott el az ó-évtől. Vidám poharazgatás mellett beszéli el, mit vár az 54-es évtől és mit tesz azért, hogy az új évhez fűzött reményeiből valóság legyen. — Kenyára ekvalómat három hold őszi vetéssel biztosítottam. Persze még a tavasszal is vetek gabonát. Az ősszel is adtam minden földre műtrágyát, de a tavaszi fejtrágyázást sem mulasztom el. Bár az idén nem kötelező a szerződéskötés, én mégis szerződtem. Olvastam a termelés fejlesztéséről szóló határozatban, hogy milyen fontos a zöldségfélék termelése. Elhatároztam: közel fél holdon termelek zöldségfélét. Ezenkívül egy hold bíbormag termelésére szerződtem. A szőlőmet is megtoldom egy kicsit, hogy a nagyobb kenyér mellé több bor is jusson. Az idén egy darabon telepítek újat, meg a régit pótolom. Érdemes szőlőtermeléssel törődni s a borszőlő-fajták mellé csemegeszőlőt is telepíteni. — A tejhozam és tejtermék növelésének érdekében eladom az ökrömet és veszek helyette a két meglévő tehén mellé egy harmadikat. Nyugodtan tehetem, mert csak egy tehén után van beadás, a többi tejet szabadon értékesíthetem. Gazdaságát is akarja bővíteni Gyuri bácsi. Szeretne egy szép nagy fedett pajtát építeni, mert a bővült állatállománynak több takarmányra is lesz szüksége. Nagyjából elmondtuk, mit tervez a mindig élenjáró egyéni gazda. Bizakodva, számítgatva vág neki az új esztendőnek, amelyben még nagyobb kedvvel és szorgalommal akar gazdálkodni a maga hasznára, a haza javára. Mintha 20 éves volna, olyan terveket forgat fejében Csiza gazda, minden bizonnyal ezek az előrelátó tervek meg is valósulnak I 2 s pöttöm kis gyerek sirdogál a nagy teknőben. A nagy-L hangú kisbaba az egyházasrádóci Lukács Jánosné egyhónapos Zolikája. Az anyuka azonban nem hatódik meg a síráson, finom langyosvizzel fürdeti tovább a kis csemetét, közben anyai gügyögésével csitítgatja. Lukácsné már megtanulta, hogyan kell a gyerekekkel bánni. A derék asszony 7 gyereket hozott a világra s mind a hét életerős, egészséges s közöttük már kereső is akad. Lukácsné büszke gyermekeire, de azok is édesanyjukra. Van is okuk a büszkeségre. Lukács Jánosnéról mindenki tudja: amellett, hogy hét gyerek anyja, jó házi- és parasztasszony is. Ezt különben a házatája is elárulja. Rend és tisztaság van mindenütt. Az udvaron baromfisereg kaparász s az istállóban csendben kérődznek a tehenek. Mindenütt ott van a rendszerető asszonykéz nyoma. A gondos háziasszony mégis szerénykedik. — Nincs abban semmi különös, amit csinálok. Csak szeretem a rendet és megadom mindenkinek, ami jár. Persze, mindezt szívesen teszem, mert van értelme. Látom, hogy napról-napra jobb és szebb lesz életünk. Ez a nyitja annak, hogy Lukácsékhoz még nem mentek sohasem beadási hátralékért és büntetést sem küldtek nekik. A tanácson arról ismerik őket, hogy mindig példamutatóan tettek eleget kötelezettségüknek. Ami asszonymunka, az is minden rendben van. Két gyönyörű disznót hizlalt Lukácsné s közülük egy még az uj esztendőre vár. Van mit enni a sok apró kisgyereknek. A hét hold földhöz elegendő az állatállományuk is. Egyik tehenüket, amelyik kevés tejet ad, tavaszra kicseréli. Ezután csak egy tehén után kell tejet beadni. Saját érdekük, hogy minél jobban tejelő teheneik legyenek. Már számítgatták, hogy jövőre még az egy tehén utáni tejbeadásból is elengednek, mivel sok az apró gyerek. A beadási kötelezettséget is csökkenti az új begyűjtési rendelet. A kis Zolinak, meg a család minden tagjának kedvező lesz az 1954-es év s ehhez édesanyjuk becsületes munkája is hozzájárul. Ha minden parasztasszony így dolgozna, sokkal több tej, hús és zsír kerülhetne szabadpiacra. Lukács Jánosnéról Egyházasrádóc és az egész környék példát vehet. Sok ilyen aszszonyra van és a jövőben még többre lesz szüksége hazánknak.