Vasmegye, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-01 / 1. szám

Az olvasó kérdez — a Vas megye válaszol • „A mezei utak rendbehozata­lán szorgoskodunk. Kettőt már rendbetettünk, most a harmadik, hát, a „csapásban” megakadtunk. Ugyanis az erdőgazdaság enge­délyezte, hogy a szóbanforgó út mindkét felén a kiöregedett fáik levághatók. Vitatott, hogy kit il­let a fa: a­­gazdákat, avagy a községet? A községi térkép, amely 1916-ban készült, nem tünteti fel ezt, így most nem tud­juk, hogy ki a tulajdonosa az út­­menti területnek” — írja Hága Frigyes pácsonyi levelezőnk. A tulajdonjog így természete­sen vitatott. Nem lesz azonban az, ha a területileg illetékes telek­könyvi hatósághoz fordulnak, amely a vasvári járásbíróságon van. A telekkönyvi hatóságtól kérték, hogy mutassa ki írásban, ki a szóbanforgó terület tulajdo­nosa. ★ „Két apaállatot gondozok. Na­gyon szeretném, ha a sárvári Cukorgyártól adnának ki répa­­szeletet a községi bikák számára. Kérdezem, hogy van-e rá mód, hogy répaszeletet kapjak az apa­állatok takarmányozásához” — kérdezi Gyurátz Géza góri leve­lezőnk. A Cukorgyár először a cukor­répát termelő gazdák jogos igé­nyét elégíti ki. Ha rendelkezik fe­lesleggel, akkor utal ki répasze­­letet. A megyei, tanács állatte­nyésztési csoportja már több íz­ben kérte a sárvári Cukorgyá­rat, hogy az apaállatok részére a lehetőség szerint adjon ki répa­szeletet. Mihelyt a sárvári Cu­korgyár a szerződéses termelő­ket teljesen ellátja répaszelettel, a fennmaradó szeletből le­het igé­nyelni. Kérjük kedves olvasón­kat, hogy jelentse be igényét a Cukorgyárnál minél előbb, mert annál biztosabb lesz kívánságá­nak teljesülése. ★ Török hajós nemeskoltai olva­sónk aziránt érdeklődik, hogy kell-e jövedelemadót fizetniük az 1953-as évre, miután kiléptek a szövetkezetből. Természetesen az esedékes jö­vedelemadót ki kell egyenlíteni. A termelőszövet­kezetben szerzett munkaegységeik után megkap­ták a járandóságot, úgy hogy a kilépéssel járó kötelezettségeket rendezni kell. ★ Mesits József Máriaújfaluból kérdezi: „Valami nem egyezik az adókivetésem körül. A hold földem után 1121 forintot állapí­tottak meg. A községi tanácson ugyanakkor 1079 forintot tartanak nyilván. Az adóügyi hatóság vi­szont 1121 forintot követel. Való­ban mennyit tartozom fizetni?” Az adóügyi hatósághoz fordul­jon panaszával és leérje adókive­tésének felülvizsgálását. Bizo­nyára, hogy rendeződik az adó­ügy­, mi is felhívju az figyelmét a szentgotthárdi járási tanács pénzügyi osztályának, hogy igaz­ságosan, a valóságnak megfele­lően intézze adókivetésének felülvizsgálását. ★ Magyar János olvasónk kér­dezi Vashosszúfalu községből: „Egy katasztrális hold földben gazdálkodom. Van egy másfél éves üsző borjúm, kell-e tejbe­adást teljesítenem a következő évben?” A nyolc holdon aluli és föld­­nélküli tehéntartóknál a múlt­ években is gazdaságonként ke­rült megállapításra a tejbeadási kötelezettség, de a tehenek szá­ma szerint többletbeadás is vált. Ezután a másodüt és további te­henek után­ nincs beadás. Az élő­­hasi üsző beállítása eseté­n a ter­­melő egy évig mentesül a tejbe­­adás alól. Tavaly tájegységenként ISON 130 liter volt ilyen címen a kedvezmény. Most tehát egy évig kedves olvasónk is mentesül a tájbeadás alól, mivel előhasi­­nlít van Beszélgetés EGY SZÖVETKEZET ÚJ ESZTENDEJÉRŐL Jólesnte hárman ültek az asztal­nál: Ruiszt Dezső elvtárs, a­ tsz elnöke, Simon József brigádvezető s a kissé szűkszavú Kaposi István. A jövő évi terv előkészítéséről beszéltek, miként fej­lesztik közös gazdaságukat az új eszten­dőben. Később gyorsan benépesedett a tsz irodája. A termelőszövetkezetnek készült már ugyan előzetes termelési terve, amikor azonban nyilvánosságra került az új be­gyűjtési rendelet és a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló határozat, egyre inkább szó került arról, hogy az eredeti tervük nem felel meg a követelményeknek. Na­gyobb lendületre, fokozottabb ütemre van szükség! így hát nemcsak a vezetőknek, hanem a tagoknak is fontolóra kellett venni az új tervek elkészítését. —■ Végezzünk akkor már a gabonater­meléssel — szólt Ruisz elvtárs. — Az idén 13—16 mázsás átlagtermést értünk el. Jö­vőre átlagosan egy mázsával tudjuk emelni a kenyérgabona hozamát." Kaposi bácsi ellenkezett. Megokolja miért. — Nem biztos, elnök, hogy eggyel emeljük. Hová gondolsz? Addig mindig egyhelyben topogunk, míg nem adjuk meg azt, ami kell a gabonának. Az igaz, hogy az idén volt olyan tábla, hogy elértük hol­danként a tizenhat mázsát. Azt kérdem, hogy jövőre meglesz-e ennyi. Kaposi bácsi kiönti most aggodalmát. Elmondja, hogy bejárta a határt és a ve­téseket nem a legszebbnek találta Először azzal magyarázta, hogy talán fülledt volt a vetőmag és ezt sínylette meg a vetés. Valami hiba van — fűzte tovább szavait. Duisz elvtárs közbeveti: Igaza van Kaposi bácsi, nem éppen a leg­sikerültebbnek látszik a vetésünk. A vetőmaggal viszont nem volt baj. Megmon­dom én magának, az a hiba, hogy a gép­állomás a vetőszántáskor lefogatta­ a gé­peket, elvitte innét a traktorokat és csak egy szántásba és egy tárcsázás után ve­tettük az őszi gabonát. Ezért indul nehe­zen a vetésünk fejlődésében. Végül aztán megtalálják a baj ellen­szerét. Kaposi bácsi megjegyzi, hogy még a jó fejtrágyázás helyrehozhatná a hibát, így is döntöttek. A tavasszal alkalmas idő­ben elvégzik a fejtrágyázást a kalászoso­kon. —­ így meglesz még a tizenhét is — mondják többen. A termelőszövetkezet sokágú gazdaság. Szóba kerül az állattenyésztés, ezen belül főként a sertéstenyésztés, az ú­­­ üzemágak létesítése. Ruisz elvtárs elmondta a tagok előtt emlékeztetőül, hogy­ az idén sokra vitték a közös gazdálkodásban. Az állat­­állomány megduplázódott, a terméseredmé­nyek jóval nagyobbak, mint az előző év­ben. A szövetkezet közös vagyona a tava­lyihoz képest két és félszeresére nőtt. Szó­bahozza azt is, hogy holdanként 40 búza­kilogrammal kevesebb lesz a terménybe­adása a termelőszövetkezetnek. Ez össze­sen — gabonában számolva — kitesz 296 mázsát. Ennyivel többet­ vihetnek szabad­piacra a tagok a beadás csökkentése révén.­­ A csökkentés azonban nem old meg mindent — mondja Simon elvtárs brigád­vezető. Ő az állatállomány takarmányigé­nye kielégítésének fokozottabb biztosítá­sáért kardoskodik. Először számbaveszik, hogy jelenleg mekkora takarmány­terület­tel rendelkeznek. Hatvanhat hold­­ó tele­pítésű lóherük van. Ezenkívül több mint félszáz holdnyi kaszálóterülettel rendelkez­nek. Ehhez most még jön a felülvetés, ami 30 holdat tesz ki. Ezenkívül a zöld futó­szalag alkalmazásával 40 holdról vesznek le zöldtakarmányt kora tavasztól késő őszig. takarmányterület különösebb nö­velése nélkül szilárd takarmány­bázist tud teremteni a szövetkezet, mert jelentékenyen növeli az új esztendő­ben a kukorica vetésterületét is, úgyhogy a silótakarmány készletét szintén­­ bővíteni tudja. A kukoricaszár, amit eddig is si­­lóztak, mennyiségileg legalább megkétsze­reződik ebben az esztendőben. Az állatte­nyésztésnél azonban legjobban a sertéste­nyésztést vették figyelembe. Ruisz elvtárs emlékezteti a tagokat arra, hogy a múlt évben még el volt hatal­masodva a hangkórság a sertésállomány­nál és emiatt nem sikerült fejleszteni az állományt. Ebben az esztendőben sikere­sen leküzdötték ezt a fertőző elvetélési betegséget a sertéseknél és most már úgy számolhattak, hogy a tenyészanyag meg­van a sertéstenyésztés gyorsütemű fejlesz­téséhez. Az 1953-as évben is jelentékeny eredményekkel számolhattak már a sertés­­állomány fejlesztésében. A beadási kötele­zettség teljesítésén felül 26 hízott sertést értékesítettek a szabadpiacon. A beszélge­tés során úgy tervezték, hogy legalább megduplázzák az új esztendőben a hizla­lási eredményeket. Szemestakarmánykész­­let­ük biztosított lesz a kuk­oricaterület nö­velése folytán. Igen jelentős szerepet foglal el a telekesi Petőfi tsz tagjainak szá­mításában a burgonyatermesztés. A ter­melőszövetkezet sok jó tapasztalattal ren­delkező tagjai arról már egyénileg gazdál­kodó korukban meggyőződtek, hogy szereti a burgonya itt a talajt, jobban, mint akár-­­melyik növény. Amikor a párt és a kor­mány határozatát tanulmányozták, már akkor szóbahozták, hogy a jövőben még több burgonyát termesztenek. Vas megyének egyik külön feladata lett ez és a telekesiek a rájuk eső részt, vállalják is. Nemcsak a talaj kedvező volta miatt, hanem a burgonya termesz­tésének kifizetődése miatt is növelik a burgonya vetésterületét. Kiszámolták, hogy az idén 80 mázsás átlagtermést értek el holdanként, úgy, hogy egy-egy hold átlagosan 10.500 forintot jövedel­mezett Ebből kiindulva az idén már nem 21, hanem 25 hai holdon termel burgonyát a telekesi tsz tagsága. A bur­­gon­yatermesztés során kiváló jó minő­ségű burgonyavetőmagot is termelnek. Tizenöt holdon vetőgumót termesztenek, így sorjába hányták-vetették meg az esti beszélgetésen az elnök, a brigád­vezető, Kanosi István bácsi — és később már az irodában összejött tagokkal együtt — a jövő évi tennivalókat. Ami­kor az eddigi gazdálkodási ágaikat felül­vizsgálták, az új üzemágak létesítéséről folyt a vita. Nyolc holdon öntözéses ker­tészetet létesítenek. A falu szélén terül el ez az alkalmas terület, ahol már most a télen megépítik a csatornákat. Jelen­tékenyen bővítik a gyümölcsöst is. 1951- ben­­ rakták le a gyümölcstermesztés alapjait itt a szövetkezetben s azóta 25 holdon telepítettek gyümölcsöst. Kiváló almafajtákat: a ranetet és a londoni pepint termesztik. Az új esztendőben újabb 15 hold gyümölcsöst telepítenek, ebben a tervben főként szilvafák ülte­tése szerepel A tsz tagjai nagy jövőt látnak a gyümölcstermelésben, ezért el­tökélt szándékuk, hogy 1956 vevőre ösz­­szesen 60 holdat kitevő gyümölcsöst lé­tesítenek. Szóba jött a méhészkedés is, 100 méhcsaládot akarnak vásárolni. Ez csak akkor sikerül, ha be tudják sze­rezni a méhcsaládokat. Pénzük volna rá, csak nehezen megy a beszerzés. Pedsig igen szeretnék a tsz tagjai a méhészke­dést, mert az idén is sóvárogva nézték a messze vidékről idejött méhészeket, akik 4—500 méhcsaládot vándoroltattak ide a telekesi akácerdők körébe és a mézelő helyekre. Ezt a lehetőséget sem engedik elszalasztani, mindent megtesz­nek annak érdekében, hogy előkerítsék a méhcsaládokat. Jéz­us esztendő terveiről sokáig fűzték még a szót. • Szíve­sen beszélgettek minderről a tagok, szinte belemelegedtek. Kaposi bácsi, a sok tapasztalattal rendelkező tsz-tag, volt középparaszt megjegyezte: — Ed­dig úgyse igen szólhattunk bele a gaz­dálkodásba. Felülről irányítottak ben­nünket a helyi adottságok ismerete nél­kül. Most bátran kezükbe veszik a kezde­ményezést, megragadják a jólét kulcsát és valóban megmutathatják, hogyan kell jól gazdálkodni. E hét csütörtökén dönt a közgyűlés az esti beszélgetők javasla­tai felett és ott végérvényesen tervvé, a szövetkezeti élet törvényévé iktató­." Kerék László Bizakodva néznek a jövőbe 11­­ A vasvári Csiza György dolgozó paraszt szeme az utóbbi időben egyre fiatalosabb fényben csillog. Mind többször jut eszébe az a gondolat, milyen jó lenne megfiatalodni. A régi mesékben varázsital és varázsmadár adta vissza az emberek fiatalságát. Csiza Gyuri bácsinak nincs szüksége erre. Maga az élet egyre fiatalítja. Nem őrli gond már napjait. Padlása tele van gabonával, telik bőven kenyérre, kalácsra. Az ólban olyan „kismalac’­ röfög, amely már a mérlegen elbillenti a 3 g-s súlyt. A kenyér és hús mellé még bor és a pálinka kell. Ebben sincs hiány. Az újesztendőt sem várta ..szárazon“. Gyuri bácsi. Az unokákkal együtt vigan búcsúzott el az ó-évtől. Vidám poharazgatás mellett beszéli el, mit vár az 54-es évtől és mit tesz azért, hogy az új évhez fűzött reményeiből valóság legyen. — Kenyára ekvalómat három hold őszi vetéssel biztosítot­tam. Persze még a tavasszal is vetek gabonát. Az ősszel is adtam minden földre műtrágyát, de a tavaszi fej­trágyázást sem mulasztom el. Bár az idén nem kötelező a szerződéskötés, én mégis szerződtem. Olvastam a termelés fejlesztéséről szóló határozatban, hogy milyen fontos a zöldségfélék termelése. El­határoztam: közel fél holdon termelek zöldségfélét. Ezenkívül egy hold bíbormag termelésére szerződtem. A szőlőmet is meg­toldom egy kicsit, hogy a nagyobb kenyér mellé több bor is jusson. Az idén egy darabon telepítek újat, meg a régit pó­tolom. Érdemes szőlőtermeléssel törődni s a borszőlő-fajták mellé csemegeszőlőt is telepíteni. — A tejhozam és tejtermék növelésének érdekében eladom az ökrömet és veszek helyette a két meglévő tehén mellé egy harmadikat. Nyugodtan tehetem, mert csak egy tehén után van beadás, a többi tejet szabadon értékesíthetem. Gazdaságát is akarja bővíteni Gyuri bácsi. Szeretne egy szép nagy fedett pajtát építeni, mert a bővült állatállománynak több takarmányra is lesz szüksége. Nagyjából elmondtuk, mit tervez a mindig élenjáró egyéni gazda. Bizakodva, számítgatva vág neki az új esztendőnek, amelyben még nagyobb kedvvel és szorgalommal akar gazdál­kodni a maga hasznára, a haza javára. Mintha 20 éves volna, olyan terveket forgat fejében Csiza gazda, minden bizonnyal ezek az előrelátó tervek meg is valósulnak I 2 s p­öttöm kis gyerek sirdogál a nagy teknőben. A nagy-L hangú kisbaba az egyházasrádóci Lukács Jánosné egy­hónapos Zolikája. Az anyuka azonban nem hatódik meg a sírá­son, finom langyosvizzel fürdeti tovább a kis csemetét, közben anyai gügyögésével csitítgatja. Lukácsné már megtanulta, ho­gyan kell a gyerekekkel bánni. A derék asszony 7 gyereket hozott a világra s mind a hét életerős, egészséges s közöttük már kereső is akad. Lukácsné büszke gyermekeire, de azok is édesanyjukra. Van is okuk a büszkeségre. Lukács Jánosnéról mindenki tudja: amellett, hogy hét gyerek anyja, jó házi- és parasztasszony is. Ezt különben a házatája is elárulja. Rend és tisztaság van mindenütt. Az udvaron baromfisereg kaparász s az istállóban csendben kérődznek a tehenek. Mindenütt ott van a rendszerető asszonykéz nyoma.­­ A gondos háziasszony mégis szerénykedik. — Nincs abban semmi különös, amit csinálok. Csak szeretem a rendet és meg­adom mindenkinek, ami jár. Persze, mindezt szívesen teszem, mert van értelme. Látom, hogy napról-napra jobb és szebb lesz életünk. Ez a nyitja annak, hogy Lukácsékhoz még nem mentek sohasem beadási hátralékért és büntetést sem küldtek nekik. A tanácson arról ismerik őket, hogy mindig példamutatóan tet­tek eleget kötelezettségüknek. Ami asszonymunka, az is min­den rendben van. Két gyönyörű disznót hizlalt Lukácsné s közülük egy még az uj esztendőre vár. Van mit enni a sok apró kis­gyereknek. A hét hold földhöz elegendő az állatállományuk is. Egyik tehenüket, amelyik kevés tejet ad, tavaszra kicse­réli. Ezután csak egy tehén után kell tejet beadni. Saját ér­dekük, hogy minél jobban tejelő teheneik legyenek. Már szá­­mítgatták, hogy jövőre még az egy tehén utáni tejbeadásból is elengednek, mivel sok az apró gyerek. A beadási kötelezettséget is csökkenti az új begyűjtési rendelet. A kis Zolinak, meg a család minden tagjának kedvező lesz az 1954-es év s ehhez édes­anyjuk becsületes munkája is hozzájárul. Ha minden parasztasszony így dolgozna, sokkal több tej, hús és zsír kerülhetne szabadpiacra. Lukács Jánosnéról Egy­­házasrádóc és az egész környék példát vehet. Sok ilyen asz­­szonyra van és a jövőben még többre lesz szüksége hazánknak.

Next